1976. február 16-án avatták fel a solti rádióadót

Megszakítás nélkül sugároz a középhullámú tartományban

Magyarország első számú és egyben - 1933-as fejlesztése után világviszonylatban is - különleges rádióadója 1928-tól működött Szigetszentmiklós város Lakihegy nevű részén. Négy viszontagságos évtizedet és néhány átépítést követően a rendszer az 1960-as - '70-es évek fordulójára már nem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. 

1973 márciusában műszaki határozat született egy új rádióadó létesítéséről. A Magyar Posta által elvégzett tanulmány szerint az új adó ideális helyszíne - a lakihegyi adótól délre, légvonalban pontosan 60 km távolságban - Solt város térségében volt. Innen, megfelelő műszaki paraméterekkel (2 MW adóteljesítmény és antifading antenna), az egész ország kiváló minőségben besugározható.
Az alapkőletétel 1974. szeptember 6-án volt, majd a Magyar Posta irányításával megkezdődött hazánk mai napig legnagyobb teljesítményű rádióadójának építése. A beruházás összköltségét akkori áron 750 millió forintban határozták meg, amely csak a nagyságrend érzékeltetésképpen megközelítőleg 10 000 darab Lada árának felelt meg.
Az épületegyüttes 1975. december 31-ére szerkezetkész állapotba jutott, amelybe szovjet mérnökök a Leningrádi Adógyár híradástechnikai berendezéseit építették. A 304 méter magas antenna építése 1976. márciusában kezdődött és augusztus 16-án húzták meg rajta az utolsó csavarokat. 1977. január 10-én indultak az első próbaadások, majd február 16-án, ünnepélyes keretek között felavatták a létesítményt.

forrás: Solti rádióadó (wikipedia.hu)