2009. február 5., csütörtök

A magyarság története a kezdetektől 1301-ig


Aranybulla

A magyar nép kialakulása

  • Antropológiailag europid jellegű népesség.
  • Nyelvében az uráli népek finnugor ágához tartozik: nyelvi bizonyítékok - szókincs közös elemei, szószerkezeti sajátosságok, hangsúlyozás.
  • Kr. e. VIII-VI. éve. uráli népek (Nyugat-Szibéria, Ob alsó folyása): halász-vadász-gyűjtögető életmódja, pattintott kőeszközök, csonteszközök, agyagedények, nyírfakéreg sátor.
  • Kr. e. IV. éve. az uráli nyelvközösségből elválnak a finnugorok és a szamojédok.
  • Kr. e. III. éve. ugorok és finnpermi népcsoport szétválása.
  • Kr.e. II. éve. ún. előmagyar kor - felmelegedő éghajlat (délkeletre vándorlás, Tobol, Irtis sztyeppéi): déli szomszédok, iráni népek hatása:
    - állattartás (legeltető, időnként istállóval kombinált, juh, kecske, tehén, ló).
    - földművelés (kapa, sarló, őrlőkő, búza, köles).
    - bronzművesség.
    - földbe mélyített házak.
    - halomsíros temetkezés (kurgán).

  • Kr.e. 800-700 hűvösebb, esősebb éghajlat - délre vándorlás - Ural és Káma folyó közötti terület.
  • Kr. e. 500. körül (Dél-Ural) - szkíta, szarmata szomszédság, kereskedelem kialakulása, vashasználat elterjedése, katonai szervezet kialakulása, íj, nyíl, pajzs, rövid kard, lándzsa, lemez- és bőrpáncél használata.
  • Kr. e. 500- Kr.u. 500 egyes csoportok a Volga mentén északi irányba vándorolnak (Baskíria - Julianus, domonkos szerzetes a XIII. században a Magna Hungaria nevet adta) vaspapucsos faeke használata.
  • 600 körül délkeletre vándorlás (Volga-Don-Donyec területe, Azovi-tenger /Meótisz/) alán és bolgár-török szomszédság - kertkultúra elsajátítása.

A magyarok eredetéről Anonymus alapján (az alán-magyar kapcsolat emléke)

Tarsoly"Mivel pedig Hunor és Magyar Ménrótnak elsőszülött fiai voltak, apjuktól megválva külön sátrakba költöztek. Történt pedig egy napon, hogy kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint üldözőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült előlük. Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, de nem tudtak nyomára akadni. (...) Letelepedvén tehát a maeotisi ingoványok közé, ki sem mozdultak onnan öt évig. A hatodik évben kikalandoztak, s egy puszta helyen véletlenül Belár fiainak férjeik nélkül otthon maradt feleségeire és gyerekeire bukkantak. Kiket is vagyonostul sebesen vágtatva elragadtak. (...) Történetesen az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták a gyermekek között, ezek egyikét Hunor, másikát Magyar vette feleségül. (...) Igen hatalmas nemzetséggé nőttek, úgy hogy az a föld sem befogadni, sem táplálni nem tudta őket."

  • 750. (Don-vidék, Levédia) - kazár birodalomhoz tartozás - adófizetés, katonai szolgálat, letelepülő állattenyésztés, csoroszlyás eke.

  • 840-50. (Al-Dunától a Dnyeperig terjedő területre, Etelközbe költözés) kazár szövetségben bolgárellenes háborúban részvétel, a 7 törzs (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján , Jenő, Kér, Keszi) mellé a kabarok csatlakozása nyolcadikként, kereskedelem a szlávokkal, harcok a besenyőkkel, állattenyésztés (juh, szarvasmarha, ló), csapadékosabb területeken földművelés., öröklődő hatalom kialakulása: Levedi, Álmos, Árpád - kazár mintára kettős királyság.

Az Árpád-ház eredetmondája Anonymus Gesta Hungaroruma alapján:

"Az Úr megtestesülésének nyolcszázkilencedik esztendejében Ügyek, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentü-mogyerben Őnedbelia vitéznek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak."


A magyarok harcmodoráról

  • Török népektől eltanult lovas íjász harcmodor.
  • Lótenyésztő nép - gyakorlott lovasok, nyergükön kengyel található, amely lehetővé teszi a megtámasztást, felemelkedést, gyors mozgású csapatok, váltott lovak.
  • Erős íjak, messziről is átütik a páncélt, közelharcra már csak a legvégén került sor.
  • Taktikájuk: - nem szemtől szembe támadtak, hanem látszólag menekültek, amikor az ellenség üldözőbe vette őket, megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá, cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs, a többiek pedig váratlanul bekerítették őket.

A magyarok megjelenése a Kárpát-medencében

  • 862: Frank császárság harcaiban részvétel, első írásos emlék a magyarok megjelenéséről a Kárpát- medencében.
  • 881: Szvatopluk morva fejedelem szövetségesei a frankok ellen.
  • 892: Frankok szövetségesei Szvatopluk ellen.
  • 894: Bölcs Leó bizánci császár bolgárellenes hadának résztvevői.
  • 895-900: a Kárpát-medence megszállása.


  • kettős királyság
  • törzsi keretek, nemzetségi rendben megtelepedés
  • földbe mélyített házak, kerek jurták (nemezzel borított sátrak)
  • földművelés: eke, sarló használata, gyümölcstermelés ismerete
  • állattartás: ridegen tartott ló, juh, marha, sertés
  • fémművesség, kovácsmesterség fejlettsége, fazekasműhelyek, nyeregkészítők, íjasmesterek, szűcsök
  • kereskedelem: só, bőrök, ló, marha, ezüst - Kijev, Prága irányába, bizánci kapcsolatok fennmaradása
  • hitélet: sámánizmus, táltosok, életfa, totemizmus

A területen talált örökség

  • paleolit és neolit kultúrák (Vértesszőlős, Rudabánya)
  • kelták (Kr.e. IV-I. sz.)
  • római birodalom Pannonia provinciája (Kr.e. 9 - Kr.u. I sz.)
  • hunok (V. sz. - 453-ig)
  • germán népek - pl. gepidák (568-ig)
  • avarok (VI. sz.- VIII. sz.)
  • morva-szlávok (peremvidéken az avarokkal egyidőben)

A honfoglalásról a Gesta Ungarorumból, amelynek szövege más krónikákban maradt fenn:

"Azután visszaküldték ugyanazt a követet közmegegyezéssel az említett fejedelemhez (Szvatoplukhoz), és a földjéért egy nagy fehér lovat küldtek neki arábiai arannyal megaranyozott nyereggel és aranyos fékkel. Ennek láttára a fejedelem még jobban megörült, mert úgy vélte, hogy azt, mint holmi telepesek, a földért küldötték. A követ pedig azt kérte a fejedelemtől, hogy adjon földet, füvet és vizet. A fejedelem erre elmosolyodva mondotta: "Vegyenek, amennyit akarnak ezért az ajándékért!" Erre Árpád és a hét vezér benyomult Pannóniába, nem mint jövevény, hanem mint a föld örökös jogú birtokosa. Ekkor másik követet küldtek a fejedelemhez, és ezzel az üzenettel bocsátották el: "Árpád és emberei azt mondják neked, hogy azon a földön, amit megvettek, ne maradj tovább semmiképpen, mivel földedet lovon, füvedet féken, vizedet nyergen megvették, és te szegénységed és kapzsiságod miatt a földet, füvet és vizet nekik engedted!"

KalandozásokKalandozások

  • Hadjáratok Nyugat- és Dél-Európa ellen (a Pireneusokig és Bizáncig) - a forrásokban 43 hadjárat emléke: harcmodoruk és a nyugati feudális széttagoltság a siker oka.
  • Adófizetésre kötelezik a legyőzötteket, zsákmányszerzés: nemesfémek elsősorban.
  • Kudarc oka: kiismerik a harcmodort, megszervezik a feudális államokat, kiépítik a védővonalakat.
  • 33. Merseburg
  • 55. Augsburg
  • Balkán felé még 970-ig folyt a portyázás, utána a bizánci állam erősödése miatt ez is megszűnik.


A magyar államiság kialakulása

  • Fejedelmi család vezető szerepe - öröklődés, egyre nagyobb területek birtokosa - szembekerül az erdélyi gyulával és a dunántúli horkával.
  • Válság: a kalandozás kudarca, belső feszültség - 972-ben Géza (Taksony fia) lesz a fejedelem.

Géza fejedelemsége

  • Nyugati mintára szerveződött állam, erős központi hatalom- katonai kíséretre támaszkodás, idegen lovagok részvételével nehézfegyverzetű lovasság.
  • Házasság: az erdélyi gyula lányát, Saroltot vette el - az ország keleti felének megszerzése, a földek 2/3-a egy kézben.
  • Nyugati kereszténység felvétele (külpolitikai támogatás, isteni hatalom elve, hierarchikus világkép, írásbeliség haszna az államszervezésben) - korábban magyar előkelők a keleti kereszténységet vették fel (948 k.).
  • 973. Quedlinburgi követküldés - a német-római császárral békekötés - térítők, papok, lovagok érkezése.
  • Békés külkapcsolatok.
  • Esztergom lesz a királyi és az egyházi központ is.
  • Ügyes házasságokkal politizál, leányait velencei, lengyel, bolgár előkelőkkel, Istvánt bajor hercegnővel, Gizellával házasítja össze.
  • A dunántúli ellenállás leverése fegyveres erővel.

IstvánTrónutódlás kérdése

  • 997-ben meghalt Géza fejedelem.

    Két elv egymással szemben:

    - Ősi szokásjog: senioratus - a patriarchális nagycsaládban a legidősebb vezetésre alkalmas férfitag örökli a hatalmat.

    - Nyugati minta, Géza akarata: primogenitura - az apa halála után az elsőszülött fiú örököl.


  • Koppány, a somogyi dukátus ura igényt tart a trónra és Saroltra - leviratus: szokás, mely szerint az özvegyasszony az elhunyt férj fivéréhez vagy közeli rokonához ment férjhez.

  • Koppányt legyőzi István a német lovagok segítségével, testét felnégyelik, négy vár kapujára tűzik ki elrettentésül.

A feudális államszervezet kiépítése - I. István uralkodása (997-1038)

  • 1000. királlyá koronázás - II. Szilveszter pápa és III. Ottó segítségével kapott koronát, így egyiküknek
    sem lett vazallusa, hatalmát isteni eredetűnek tartja.
  • Önálló magyar egyházszervezet megalakítása - 10 egyházmegye, Esztergom központtal (érseki
    rangon), földbirtokot kapnak a püspökségek, törvényben előírja a tizedet
  • Törvénybe foglalja a templomépítés (10 falu építsen egy templomot) és a templomba járás
    kötelezettségét.

    Ide jön Istvan.jpg

  • A belső rend megszilárdítása - lázadások leverése - erdélyi Gyula - területén az erdélyi püspökség,
  • a Délvidéken Ajtony leverése - (1020-as évekig),
  • Vazul megvakítása, fiai száműzetése (1032).
  • Feudális közigazgatás létrehozása: vármegyerendszer kiépítése - várak és udvarházak rendszere.
  • Pénzverés német minta alapján.
  • Törvényhozás - egyszemélyű törvénykezés, a királyi tanács (püspöki kar és az ispánok) csak tanácsadó testület.
  • Két törvénykönyv.
  • Új székhely alapítása: Székesfehérvár (később az éves törvénynapok színhelye).

Istvánnak két fia volt: Ottó korán meghalt, az uralkodásra nevelt Imre pedig 1031-ben vadászbaleset áldozata lett. A keresztény elv, az alkalmasság (idoneitás) alapján testvére gyermekére Orseolo Péterre esik a választás.

XI. század

  • Népesség: növekedés a jellemző, sváb, bajor, vallon betelepedők, keletről besenyők, bolgárok bevándorlása.

  • Település: a letelepedés alapformája a falu: veremház a leggyakoribb; központok az udvarházak és a földvárak; monostorok, templomok építése, a lakott területek között még jelentős lakatlan, mocsaras területek.

  • Gazdálkodás: rideg állattartás - ló, juh, marha, sertés, télen takarmányozás, néha istállózás; búza, árpa, köles termesztés, túróeke, fordítóeke használata; iparosok a saját szükséglet kielégítésére dolgoztak (ács, szövés, fonás, bőrkikészítés), fazekasok, kovácsok már eljárnak a vásároshelyek piacaira; a keleti kereskedelem útvonalán fekszik, luxusáruk érkeznek (prém, selyem, bársony, fűszer, ékszer).

  • Államszervezet: kinevezett tisztségviselők - királyi udvarban főtisztviselők (pl. nádor, főtárnok, főlovász); a vármegyék élén ispán áll - bírói hatáskör, gazdasági irányító - alatta: várnagy, hadnagy, várbíró; udvarházak élén az udvarnagyok; a század vége felé megjelenik az országos gyűlés, ahol a tisztségviselők és fegyveres kíséretükkel jelennek meg.

  • Hadsereg: királyi testőrség (zsoldosokból), a király közvetlen fegyveres kísérete, a vármegyék katonasága, az egyházi méltóságok fegyveres kísérete - elsősorban lovasság.

  • Társadalom:

    - előkelők (uralkodó család, nagy magánbirtokok tulajdonosai, főtisztviselők, főpapok),
    - szabad földbirtokosok (nemzetségi területen élők),
    - szabad harcosok - adománybirtokokon élők, katonai szolgálattal tartoznak,
    - köznép (ínek) - adóval, szolgáltatással tartoznak,
    - szolgák - uruk háztartásában, gazdaságában dolgoznak.

Trónviszályok

  1. Orseolo Péter (1038-1041, 1044-1046): a hazai viszonyokat figyelembe nem vevő erőszakos intézkedések (III. Henrik támogatása, hűbéresküt tesz) - Aba Sámuel lázadása (ménfői csata) (1041-1044).

  2. A Vazul-ág él tovább, visszatérnek a száműzetésből.

    I. András (1046-1060) - Vata-féle pogánylázadás felszámolása.

    - Tihanyban monostor alapítása, nyugati egyháziak befogadása.
    - Német támadás visszaverése (1051., 1052.).

    Fiát, Salamont akarja utódjául - öccse, Béla herceg számított a gyermek születése előtt örökösének, igényt tart a trónra, legyőzi Andrást.

    I. Béla (1060- 1063) - Vata fia János-féle pogánymozgalom leverése.

    - Árak és adók mérséklése.

  3. Salamon lesz a király, német segítséggel (1063-1074) - besenyők betörésének visszaverése.

    - 1071. Nándorfehérvár elfoglalása.
    Fellépnek vele szemben Béla fiai, 1074-ben legyőzik (mogyoródi csata) (III. Henrik nem tud segíteni az invesztitúra-háborúk miatt) - 1081-1083 őrizetben tartják Visegrádon.

    I. Géza (1074-1077) - a bizánci császár támogatottja.

A feudális hatalom megszilárdítása

I. László (1077-1095) - belső rend helyreállítása - három törvénykönyv - magántulajdon erős védelme, aránytalanul szigorú büntetések.

  • Egyházszervezet bővítése - püspökségek, főesperességek létrejötte.
  • Szlavónia, majd 1091-ben Horvátország elfoglalása.

Unokaöccsét, Álmost szánja a trónra - trónviszály: Álmos és fia, Béla megvakítása.

Kálmán (Könyves) (1095-1116)- Rendkívül művelt ember.

  • Két törvénykönyv, zsinati határozatok - enyhít a büntetéseken.
  • Adóreform (füstpénz helyett 8 dénáros adó).
  • Igazságszolgáltatás reformja.
  • Néhány egyházi jog visszavétele királyi monopóliumnak.
  • Kereskedelmi vámok emelése.
  • 1102-ben horvát királlyá koronáztatja magát.
  • Dalmácia elfoglalása.

    Fia, II. István (1116-1131) követte a trónon.

  • Sikertelen külpolitika.
  • Álmos fellép trónkövetelőként - Bizánc támogatja - bizánci-magyar háborúk kezdete.

XII. század

  • Népesség: növekvő természetes szaporodás, betelepülők, műveletlen területek birtokbavétele - besenyők, latinok, németek.

  • Település: kőépületek szaporodása, városok száma lassan növekszik.

  • Gazdaság: földművelés veszi át a vezető szerepet, gyümölcstermesztés gyakoribb, szakiparosok növekvő száma, nyugati kereskedelemre való átállás, vásároshelyek kialakulása, pénzforgalom élénkülése.

  • Államszervezet: királyi birtokok haszna az anyagi alap, de egyre több a regáléjövedelem; adminisztráció bonyolódása, 1185. az első adat az országos törvénynapra, írásbeliség fejlődése - kancelláriai hivatal felállítása, oklevéladás - hiteleshelyek létrejötte.

  • Társadalom:
    - Főpapság egyre kiemelkedőbb politikai szerepe.
    - Nemesek (később báróknak nevezik magukat) - hatalmas birtokok, pozíciók.
    - Várföldek felosztása megkezdődik - nemzetési birtokon élők egy része a király szolgálatába állt - királyi szerviensek, elszegényedők egy része várkatonai vagy egyházi szolgálatba állt, a többiek lesüllyedtek a szolgáltatók közé.
    - Szolgák egy része a gazdálkodásra földet kap (libertinus).
    - Városi lakosság - beköltözés vidékről, sokszor pedig idegen telepesek alkotják.
    - III. István ad először kiváltságot Székesfehérvár polgárainak, ez lesz a minta később.

II. (Vak) Béla (1131-1141) - A megvakított Álmos herceg fia - elkobzások, bosszúhadjárat leszámolások, hamis trónkövetelő, belviszály.

  • Velencével háborúzik Dalmácia birtoklásáért.
  • Bosznia egy részének elfoglalása (Ráma királya).

II. Géza (1141-1162) - Orosz hadjáratok.

  • Szerbek támogatása Bizánc ellen.

III. István (1162-1172) - Trónviszály: nagybátyjai a trónkövetelők - ellenkirályok: II. László,

IV. István (székesfehérvári csata után Bizáncba menekül).

  • Háború Bizánccal.

III. Béla (1172-1196) - Öccsével vetélkedik a trónért, az előkelők őt támogatják, a nagyhatalmú esztergomi érsek, Lukács és az anyakirálynő nem.

  • Bizáncban nevelkedik, a császár lányának jegyese, a trón várományosa, de a császárnak fia születik.
  • Az esztergomi palota átépítése.
  • Monostor-alapítás.
  • Megszerveződött a királyi kancellária, a hiteleshelyek rendszeres működése megindult, az írásbeliség virágzásnak indult.
  • Dalmácia, Bosznia visszafoglalása Bizánctól, harcok Halicsért.

    Trónviszály: Imre (1196-1204) ellen öccse lép fel, András többször fellázad - Imre halálakor kiskorú fiát, III. Lászlót (1204-1205) koronáztatja meg, elmenekítik, a gyermek meghal.

XIII. század

  • Népesség: belháborúk, tatárjárás - mégis növekvő népesség - magas természetes szaporulat, betelepedők, folytatódik a lakatlan területek benépesítése - kunok, jászok, románok.

  • Gazdaság: legelőváltó földművelés helyett kétnyomásos, néhol már háromnyomásos gazdálkodás, termelékenység növekedése, a föld jobb kihasználtsága, felesleg mennyisége megnő, kertgazdálkodás, szőlőművelés terjedése; a kunok meghonosítják az ősi szarvasmarha-fajtát, lóállomány nagysága marad, viszonylag kevés juh; falusiak háziipara a meghatározó, városi kézműipar kibontakozása, belső kereskedelem virágzása - országos vásárok kialakulása, árutermelés növekedése, vámok jelentősége nő.

  • Államszervezet: egyre nagyobb irányító apparátus, új tisztségek: alkancellár, országbíró, királyi titkár, tárnokmester; pénzforgalom növekedése, egyre több pénzverő hely, szolgáltatások pénzre való váltása gyakoribb lesz, regáléjövedelmek fontossága nő; központi hatalom gyengülése, birtokadományozások - királyi vármegye helyére a nemesi vármegye kerül.

  • Hadsereg: a hatalom gyengülésével elveszti meghatározó erejét a király hadsereg, helyette a bárók magánhadserege lesz meghatározó; de a nehézlovasság válik egyre meghatározóbbá, a könnyűlovasságot nomád népek szolgáltatják, de a nehézfegyverzet rendkívül drága, a lovagi harcmodort kevesen ismerik.

  • Társadalom:
    - Világi papság, szerzetesség.
    - Nagybirtokosok - bárók: birtokegyesítések, telepítések, királyi jogok megszerzése, magánhadsereg.
    - Gazdagabb középbirtokosok - nemesek: szerviensek, várjobbágyok felemelkedő része.
    - Familiaritás: a bárók szolgálatába került a nemesek egy része (magánhadseregben, birtokigazgatásban).
    - Parasztság jogi egységesülése: jobbágyság - szolgák földre ültetése, elszegényedő katonaelem lesüllyedése, szolgáltató népek gazdálkodó rétege - munkaerőhiány - szabad költözés jogának megszerzése.

II. András (1205-1235) - Uralkodói jogok és birtokok eladományozása - a királyi várszervezet földjeit is, örökölhetően.

  • Rendkívüli adó, pénzrontás, pénzváltás, só-kereskedelem bérbeadása.
  • Állandó elégedetlenség ellene - 1213. Gertrudis királynő megölése.
  • 1222. Aranybulla kiadása (1231. megújítás).

    Aranybulla Aranybulla


  • 1233. beregi egyezmény: egyházzal kötött megállapodás a kereskedelmi jogokról.
  • 1224. Diploma Adreanum - az erdélyi szászok kiváltságlevele.
  • 1232. a Zala megyei szerviensek kehidai oklevele - bíráskodás kérése.
    - Halicsért hadjáratok - sikertelen.
    - 1217-18. sikertelen szentföldi keresztes hadjárat.
    - 1211-1225. a Német Lovagrend jelenléte az országban.
    - Szörénység elfoglalása.

IV. Béla (1235-1270) - Korlátlan királyi hatalom helyreállítása a cél: adományok visszavétele, de akkora az ellenkezés, hogy 1239-ben kénytelen abbahagyni.

  • Kunok betelepítése - állandó összetűzések.

tatárjárásTatárjárás: - 1241/42. Dzsingisz kán mongol serege, Batu kán vezetésével.

  • Kötöny király meggyilkolása, a kunok kimenekülnek, nincs könnyűlovasság.
  • Megkésett, habozó védelmi intézkedések.
  • 1241. muhi csata - katasztrofális vereség, Béla a Duna vonalát védi, azután a folyó befagy, a tatárok átkelnek, végigpusztítják a Dunántúlt, Szlavóniát,
    majd váratlanul kivonulnak.



  • A király változtat politikáján: a rettegett újabb támadásra való felkészülés a cél.
  • Birtokadományok - feltétele: kővár építése.
  • Kunok visszatelepítése.
  • Városfejlődés gyorsítása - kiváltságok adományozása.
  • Az áru árához szabja a vám nagyságát.
  • Új pénzverőkamara.
  • Nyugati terjeszkedés terve - sikertelen.

V. István (1270-1272) - Királyi birtokok királyi kézben tartása.

  • Kiváltságok adományozása településeknek.

IV. (Kun) László (1272-1290) - Kiskorúan kerül trónra, a bárói érdekcsoportok irányítják.

  • Leveri - átmenetileg - a túlontúl megerősödött bárókat.
  • 1278. morvamezei csata - II. Ottokár ellen harcol Habsburg Rudolf oldalán, akit győzelemre segít.
  • Kun probléma kirobbanása, László melléjük áll, majd egyre inkább közöttük él.
  • Minden érdekcsoportnak terhére van - meggyilkolják.

III. András (1290-1301) - II. András unokája (bár vannak kételyek származását illetően).

  • A bárók hatalmának letörése lenne a cél.
  • Törvények: 1290., 1298. - rendi intézmények megerősítése.

Az utolsó "aranyágacská"-val kihalt az Árpád-ház.


Forrás

Nincsenek megjegyzések: