1759. november 10-én született Friedrich Schiller

„Schiller minden művén a szabadság eszméje vonul keresztül …” Goethe

 

„»Schiller minden művén a szabadság eszméje vonul keresztül, s ez az eszme más-más alakot vett fel, amint Schiller a maga kultúrájában továbbhaladt, és maga is mássá vált. Ifjúságában a fizikai szabadság volt az, ami foglalkoztatta, és ami költészetében lecsapódott, később az eszmei.« - Goethe ebben a két mondatban alkotta meg az örök érvényű Schiller-képet, amelyet azóta is őriz és magáénak vall a német nép.”

(forrás: Halász E.: A német irodalom története. Gondolat, 1987, 356.o.)

Johann Christoph Friedrich Schiller szegény kispolgári szülők gyermekeként született Marbachban. A Karsschule nevű stuttgarti katonai akadémián jogot és orvostudomány tanult, 1780-tól Károly Jenő herceg ezredében volt ezredorvos – a tisztiiskolában és a katonai szolgálat alatt elszenvedett sérelmeket örök nyomot hagytak benne. Ekkor már első drámája, a Haramiák (Die Rauber, 1781) foglalkoztatta, „amelybe a gúzsba kötő és megnyomorító szabadságvágyát beleöntötte.” A dráma az 1782-es mannheimi ősbemutatóján hatalmas sikert aratott; de a herceg kaszárnyafogságra ítélte „lázító komédiája” miatt.

Az örömhöz kézirata

Amint lehetett, megszökött, és nehéz évek következtek számára. Barátai (különösen Goethe), támogatói és tisztelői segítségével sikerült életét rendeznie. 1789-ben a jénai egyetem történészprofesszora lett, egy évvel később meg is nősült – „de életkörülményeinek ez a viszonylagos rendeződése éppen azt a drámaírót hallgattatta el egy időre, akinek eddig főleg számított.”
  1883-ban született a híres Ármány és szerelem (Kabale und Liebe), és öt évnyi munka után 1787-ben fejezte be Don Carlos című drámáját. E mű munkálatainak ideje alatt „születtek Schiller lírájának első maradandó darabjai, így például Az örömhöz (An die Freude, 1785) című nagyszabású, szárnyaló óda, amelyet később IX. szimfóniájának negyedik tételében Beethoven zenésített meg.” (Beethoven ezen műve ma az Európai Unió himnusza.) „Miután Schiller tíz esztendőn át nem írt darabot, 1797-ben történetírói kitérők és előkészületek után látott neki legnagyobb szabású, gigantikus méretű történelmi drámájának, a Wallensteinnek (1799).” A mű négy napba összesűrítve mutatja be a harmincéves háború végének másfél hónapját. „A sűrítés mesterműve a Stuart Mária (Maria Stuart, 1801) című történelmi dráma is”: itt Stuart Mária 19 éves rabságát három nap eseményeibe tömörítve ábrázolja. 1802-ben elkészült Az orléans-i szűz (Die Jungrau von Orléans), egy évvel később pedig A messinai menyasszony (Die Braut von Messina). Ezután egy újabb remekmű született: a Tell Vilmos (Wilhelm Tell, 1804)., amely a weimari ősbemutatóján óriási sikert aratott.
„Halála előtt Schiller még egy történelmi dráma munkálataiba fogott bele, de a Rettegett Iván cár holtnak hitt fiáról szóló Demetriusnak (1805) már csak a vázlata és az első felvonása készülhetett el.” 1805. május 9-én halt meg.

(forrás: Győrffy M.: A német irodalom rövid története. Corvina, 1995, 58-63.o.)

Világvége

.

Pieter Bruegel:A halál diadala ( Museo National Prado)

Ha világvége-jóslatokról beszélünk, elsősorban Nostradamus, IX. Károly francia király orvosa és misztikus jós juthat eszünkbe, pedig ő csak homályosan beszélt a végről, konkrét évszámot nem említve. Bezzeg pontos évszámot, sőt, hónapot és napot is megjelölt számos látnok. Az ókori váteszeket kihagynám, mert soha nem érnék írásom végére.

   Thüringiai Bernát 960-ban nagy riadalmat okozott Európában azzal a bejelentésével, hogy számításai szerint a világ még pontosan 23 évi fog tartani, majd füstté válik. Eljött a 993. év és nem történt semmi. Igaz, a tudós ember a nagy esemény elmaradását már nem élte meg, egy évvel korábban elhunyt.
   A kora középkori apokaliptikus tanok nyomán 1000-ben általános világvége várás és  pánik uralkodott el Európában. Egy corbiai, Druthmare nevű szerzetes a Föld teljes pusztulásának napjául 1000. március 25-ét jelölte meg, mikor is a nép a templomokba tódult, és a szentek ereklyéinek közelében várta rettegve az utolsó ítélet jeleit. Állítólag egy évvel korábban a földeket nem művelték meg, mivel a terményre úgysem lesz szükség.
   1179-ben Juan de Toledo asztrológus vitairatot tett közzé, miszerint a világnak akkor lesz vége, amikor minden bolygó a Mérleg-csillagképben fog tartózkodni. Ennek az eseménynek szeptember 23-án 16  óra 15 perckor kell bekövetkeznie greenwichi idő szerint. A bizánci császár befalaztatta palotája ablakait, Canterbury érseke pedig vezeklési napot hirdetett meg. Bár a bolygók említett együttállása megtörtént, a világvége elmaradt.
   1523 júniusában brit asztrológusok megjósolták, hogy a vég Londonban fog kezdődni, óriási árvízzel. Ekkor a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars bolygó a Halak-csillagképében állnak majd együtt. Európa számos egyetemén erősítették meg a számításokat. Több mint 20 ezer ember elmenekült otthonából, a Saint Bartholomew főapátja erődöt építtetett magának, az özönvízre váró emberek hatalmas élelmiszerkészleteket halmoztak fel, nemegyszer fosztogatással. A gazdagabbak a hegyekbe menekültek vagy bárkákat építettek udvaraikon. Amikor eljött 1524. február elseje, a rettegett dátum, még csak egy aprócska zápor sem volt tapasztalható.
   A William Miller, amerikai baptista prédikátor alapította millerita-mozgalom Jézus Krisztus 1843-44-ben történő második eljövetelét hirdette. Prédikációiban 1844. március 14-én bekövetkező világvégéről beszélt. Látomásai nem igazolódtak be, bár hívei hittek neki. Az elmaradt világvége után közölte, hogy Isten máskorra halasztotta az utolsó ítéletet.
   Ugorjunk. Sokan vélték úgy, hogy 2012. december 21-én  a Niburu, a naprendszer frissen felfedezett tizedik bolygója keresztezi a Föld pályáját, összeütközve vele bolygónk pusztulását okozza. Ezen a napon véget ér a maja időszámítás tizenkettedik, baktunnak nevezett négyszáz éves ciklusa és ezen a napon jön el a világvége. A nap eljött, a világvége elmaradt.
   Voltak óvatosabb jósok is. Jehova tanúi szerint  lesz egy nagy, mindent eldöntő összecsapás (Armageddon), ami rengeteg halottal jár majd, de nem pusztítja el, csak megtisztítja a világot, ami idilli kertté változik. Nem lesz majd öregedés, sem betegségek és a halál is ismeretlen fogalom lesz.
   És a jövő? Egyes klímakutatók szerint 2039-re fog a sarkköri óceán jégpáncélja teljesen felolvadni, és ez okozza majd ez emberiség végét. Isaac Newton pár éve nyilvánosságra került levelezéséből kiderül, hogy szerinte a világvége 2060-ban érkezik el. Spanyol tudósok az 1999-ben felfedezett, 560 méter átmérőjű RQ36 azonosítójú kosbolygó becsapódását  2182-re prognosztizálják. Ekkor lesz majd nekünk annyi!
   A magam részéről maradok Máté Evangéliumánál  (24:36, 42). „Azt a napot és azt az órát senki nem tudja, sem az egek angyalai, sem a Fiú, csak az Atya" (Máté 24:36, 42).

Láng Róbert - EuroAstra

A drezdai üvegasszony

.

Az üvegasszony

Budapesten az Erzsébet-híd budai hídfőjének közelében, az Apród utca 1. szám alatt, Semmelweis Ignác egykori szülőházában található az Orvostörténeti Múzeum. Gyűjteménye az orvostudomány és gyógyszerészet hazai és nemzetközi történetének becses emlékeiből áll. Az állandó kiállítás az ókortól a XX. század elejéig tartó fejlődés tárgyi, művészeti és írásos emlékeit állítja ki. Beléphetünk Semmelweis egykori dolgozószobájába, vagy a kétszáz éves pesti Szentlélek Patika faragott bútorai közé. Gyönyörködhetünk a művészi kivitelű, XVIII. századi anatómiai viaszpreparátumokban, a miniatűr fogászati rendelőmodellben és régi orvosi műszerekben.

   A drezdai Deutsches Hygiene-Museum hasonló profilú, de nem az orvost, hanem a pácienst helyezi gyűjteménye középpontjába. Régi és új orvosi rendelő, műtő, kórházi szoba makettjét láthatjuk, valamint orvosi műszereket. A múzeum fő attrakciója az üvegasszony. Emberi méretű hölgy üvegből, láthatók a belső szervei. Félóránként tartanak előadást, a látogatók helyet foglalnak a kis teremben.
   Kezdődik a „műsor” hangszórón át. „A szív egy ökölnyi méretű izompumpa. (ekkor láthatóvá válik az üvegen át a kivilágosított szív) Az ember életfolyamataihoz oxigénre van szüksége. Az artériák hálózatán át jut el az oxigéndús vér a szervezetbe (látszanak az ütőerek) és a vénák segítségével onnan az oxigénben szegény vér a tüdőbe. (látjuk a tüdőt) A szív percenként mintegy 5 liter vért pumpál a szervezetbe, és minden szívveréssel két irányba küld vért, a testbe és a tüdőbe.” (látszik a vér áramlása)
   És így tovább, láthatjuk a vese, gyomor, agy működését, az izmok mozgását, hogy alkalmazkodik a keringés a mozgáshoz.
   Azt is megtudhatjuk, hogy az üvegasszony drága jószág. Egy michigani textilgyáros, bizonyos Baker Champ készítette a  New York-i Museum of Science részére 1936-ban. Kalandos úton került a drezdai múzeumba, ahol ma már üvegférfi is tartózkodik, hasonló funkciókkal.
   Arra gondoltam, hogy ha az orvostörténetről van ilyen, joggal nemzetközi hírű múzeumunk, miért nincs a betegtörténetről hasonló, mondjuk Egészség Múzeum, vagy Egészségvédelmi Múzeumunk? Össze is szedtem, mit állíthatnánk ki ebben az intézményben. Maketteket a régi és új műtőkről, műszerekről, kórtermekről, ambulanciáról. Leírásokat fényképekkel a modern komputer tomográf, ultrahang, pozitronemissziós vizsgálatokról. Életnagyságú színes fotókat csontvázról izomzatról, belső szervekről. A betegségek megelőzéséről, a beteg és az orvos együttműködéséről, gyógyszerekről és a sarlatánokról. Talán akadna néhány százezer euró egy üvegasszony és egy üvegférfi elkészíttetéséhez is. Esetleg uniós forrás segítségével.

Láng Róbert - EuroAstra

Héttorony Fesztivál

.

Csíkszereda -Makovecz templom

Idén 2017. november 9. és 20. között rendezik meg a Héttorony Fesztivált, amely toronymagasan a legjobb világ- és népzenéit viszi el Makovecz Imre tereiben. A programsorozat 11 helyszínen várja az érdeklődőket határon innen és túl - Budapest, Csíkszereda, Kolozsvár, Szigetvár, Bécs, Makó, Zalaegerszeg, Paks, Siófok -, amely november 20-án, Makovecz Imre születésnapján egy ünnepi koncerttel zárul.


A fesztivál küldetése, hogy a hazai népzene és világzene kiemelkedő művészei a szomszédos országok magyarságához is eljussanak, valamint a zene és építészet szerves kapcsolatára ráirányítsák a figyelmet. A koncertek mellett Makovecz Imre szellemiségét idéző életművét és annak hatásait bemutató kiállításokkal, szakmai beszélgetésekkel, fényfestéssel várják a közönséget. Határon innen és túl 11 Zengő Ház! 100 művész, 9 kiállítás, 16 koncert, táncház, film és irodalom, fényfestészet.

A Héttorony legenda szimbolikája számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben. Számunkra a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása, valamint a Mester épületei és szellemi hagyatéka jelentik azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai között. 1992-ben épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja a Sevillai Expón, mely szinte azonnal nemzeti jelképpé vált. Tíz évvel később ennek az épületnek az üzenete inspirálta s szervezőket, hogy megrendezzék az első Héttorony Fesztivált. Néhány éve megújították a fesztivál arculatát és új elemekkel gazdagították hagyományos programsorozatot.

Az összművészeti fesztivál idén ünnepli 15. születésnapját, amely november 9-én kezdődik és Makovecz Imre születésnapján (nov.20.) ér véget. A programok a Mester épületeiben zajlanak, és szellemi hagyatékát hivatott megismertetni a nagyközönséggel. A rangos népzenei és világzenei előadók produkciói mellett helyet ad olyan kortárs képzőművészeti, táncos, filmes és építészeti műhelyeknek, alkotásoknak is, melyek a Kárpát-medence népi műveltségét tekintik művészetük fundamentumának.
Vándorfesztivál lévén, nyit a szomszédos országok magyarsága felé is, és több határon túli állomást is felkeresnek. Makovecz lenyűgöző tereiben különleges élményt nyújtanak a színvonalas koncertek. Összekötik az eget a földdel, és ráirányítják a figyelmet a zene és építészet szerves kapcsolatára.

Program:

November 9. - csütörtök – Budapest, Budai Ciszterci Szent Imre templom
19:00 Ünnepélyes fesztiválmegnyitó, beszédet mond: Sáros László György DLA
19:10 A Pro Musica Leánykar hangversenye, vezényel: Szabó Dénes (Nyíregyháza)

November 10. - péntek – Csíkszereda (Románia), Millenniumi-templom
18:00 Kiállítás: Sevilla ’25 tervező: Makovecz Imre, megnyitja: Csernyus Lőrinc főépítész.
19:00 Berecz András és Berecz István: „Evezők csillaga”
21:00 Héttorony Táncház: muzsikálnak Kacsó Arnold és barátai, éneket tanít Berecz András, házigazda: Berecz István és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Helyszín: Nemzeti Székely Népi Együttes Székháza (Temesvári sugárút 6.)

November 11. - szombat – Kolozsvár (Románia), Törökvágási református templom
18:45 Makovecz Anna képzőművész „Én vagyok a táj” c. kiállítása, megnyitja: Csernyus Lőrinc építész
19:00 Szent Efrém Férfikar koncertje
20:00 Balázs Elemér Group koncertje
Helyszín: Rhédey Café (Kolozsvár, Fő tér)

November 12. – vasárnap - Szigetvár, Vigadó Kulturális Központ
Fényfestészet a Vigadó homlokzatán
18:00 Kiállítás: „Összekötni az eget és a földet” címmel válogatás Makovecz Imre munkáiból
18:30 Magyar Állami Népi Együttes: Tánckánon - Hommage á Kodály Zoltán

November 13. – hétfő - Bécs, Hundertwasser Museum
18.00 Tárlatvezetés a Hundertwasser kiállításon a Héttorony fesztivál résztvevői számára
19:00 A magyar organikus mozgalom Kós Károlytól Makovecz Imréig Anthony Gall előadása (angol nyelven)
19:45 ”Elmúlás a nádtetők alatt. Mezőség elveszett épületei” Henics Tamás előadása (angol nyelven)
20:30 Barabás Lőrinc Live Act koncert

November 14. – kedd – Makó, Hagymaház
18:00 „Táltos dobok üzenete” kiállítás Nagy Mari és Vidák István textilművészek, valamint ifj. Vidák István és Vidák Anna nemezkészítők munkáiból. Megnyitja: Csernyus Lőrinc építész, közreműködik Fábri Géza és Ivánovics Tünde
19:00 Huun Huur Tu koncert

November 15. – szerda – Zalaegerszeg, Keresztury Hangverseny és Kiállítóterem
17:00 Kiállítás: Makovecz Imre Naplója I.-II. Megnyitja Fülöp Tibor építész
17:30 „Előadás Kaposvárott 1977-ben” Részletek Makovecz Imre. naplójából, elmondja Hüse Csaba színművész
18:00 A Lajkó Félix Trió koncertje

November 16. – csütörtök - Paks, Szent Lélek Templom
18:00 Kiállítás: Makovecz Imre templomai, megnyitja: Horváth László fesztiváligazgató
18:30 Csizmadia Anna és barátai koncertje
19:30 20 éves a Fonó Zenekar – ünnepi koncert

November 17. – péntek - Siófok, Evangélikus Templom
18:00 Kiállítás: Makovecz angyalai. Megnyitja Csernyus Lőrinc főépítész
18:30 Braca Teofilovici koncert (Szerbia)
19:00 A Cimbalom Brothers koncertje

November 19. - vasárnap – Budapest, Fonó Budai Zeneház
16:00 Kiállítás: Sevilla ’25 makett. Megnyitja: Turi Attila építész
Filmvetítés: Katedrális – Magyarország Sevillában. Czencz József filmje
17:00 Vetettem gyöngyöt címmel Kis Ferenc és az Etnofon Zenei Társulás koncertje. Vendég: Bognár Szilvia és Novák Péter

November. 20.- hétfő – Budapest, Pesti Vigadó
19:30 Fesztiválgála a Pesti Vigadóban. Zárszó.
19:40 Dresch Mihály gálakoncertje
(Dresch Misi Vonós Quartett & Dresch Quartett közös műsora)
Közreműködnek:
Dresch Mihály – saxofon, furulya, fuhun
Lukács Miklós – cimbalom
Gyányi Marcel – bőgő
Baló István – dob
Brasnyó Antal – brácsa
Csoóri Sándor „Sündi” – brácsa, tambura
Bognár András – bőgő
Régről tudjuk, hogy Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe.
Zenéje nem művi, megéli a népi kultúrát, tudatosan képviseli az ebben rejlő örökséget. A muzsikájába épített folk biztos alapot nyújt a jazz szárnyalásához, improvizálásához. Felvételei, amelyek alapvetően instrumentális jellegűek, nemcsak a népi dallamokat idézik, hanem azok szövegei is hallhatók. Muzsikája sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle. Munkássága világszerte elismert, nemzetközi szinten az elsők között jegyzett muzsikus.
Az elmúlt években saját quartetjével járta az országot mindenhol felejthetetlen estékkel, zenei élménnyel ajándékozva meg közönségét. Nemrég pedig az életmű egy új arca, a vonós quartet is megjelent a terítéken, ahol a fiatal – az új nemzedék – de gyakorlott népzenészek a társak, akikkel szintén folyamatosan változtatja, tágítja a műfaj határait. A muzsika pedig itt is úgy szól, úgy karcol, ahogy azt már megszokhattuk; egyedien, mesterien, a két műfaj határán tovább szárnyalva.
És mi történhet, ha Dresch Mihály két meghatározó quartetje egyszerre áll színpadra?
Vélhetően utánozhatatlan zenei élményben lesz részünk!
Ezen egyedi műsorral szeretnénk Makovecz Imre előtt születésnapján tisztelegni, a Héttorony Fesztivál záró gáláján.

www.hettoronyfesztival.hu
 

1674. november 8-án halt meg John Milton

„Hosszú az út és nehéz, mely a pokolból a fénybe vezet.”

 

John Milton, William Shakespeare mellett a legjelentősebb angol költő, a barokk irodalom egyik legjelentősebb alkotója. Legismertebb alkotása az „Elveszett

paradicsom" egyike az eposztörténet legfeledhetetlenebb alkotásainak.  Lírai verseinek jó részét nem is angolul, hanem latinul, olaszul, görögül írta. Az Ótestamentumot héberül, az Újtestamentumot görögül, Luther vitairatait németül, a hugenották költőit és prédikátorait franciául olvasta és idézte, ha idegen nyelvű vitapartnert akart meggyőzni.
Milton a királysággal szembeni és a köztársaság melletti politikai kiállásával is kitűnt az angol polgárháború idején 1642 és 1660 között írásaiban I. Károly király kivégzését (1649. I. 30.) is helyeselte. A polgári forradalom alatt 17 évig politikai tisztséget is betöltött, ő volt a „külföldi levelezések titkára” (ma külügyminiszernek mondanánk). A királyság helyreállítása után (1660. V. 29.) Milton könyveit elégették.
Milton politikai és vallási vitairatainak jó néhánya beletartozik a szépirodalom tanköltészetébe, az irodalmi igényű esszé műnemébe. Mint ahogy verseinek nem kis része vitairatnak is tekinthető. 43 - 44 éves korában szeme rohamosan romlani kezdett, és rövid idő alatt teljesen megvakult. A forradalmi kor bukásával megszűnt az ő méltósága is. Vakon és nyomorogva diktálta áldozatos leányának fő műveit: az „Elveszett paradicsom"-ot és a „Küzdő Sámson"-t.
Az Elveszett paradicsom című eposz főhőse a bukott angyal, Sátán. Modern szemmel nézve úgy tűnhet, hogy Milton kedvező színben szerette volna feltüntetni Sátánt, ambíciókkal teli, büszke teremtésként aki szembeszáll teremtőjével, a mindenható Istennel és háborút kezdeményez a mennyország ellen. William Blake, Milton nagy csodálója és az epikus mű illusztrátora azt mondta Miltonról, hogy „Igaz költő volt és az ördög követője saját tudta nélkül” („he was a true Poet, and of the Devil's party without knowing it”). Néhány kritikus úgy tekint Milton Luciferére, mint a byroni hős elődére.Az eposz az emberiség bukását ábrázolja tizenkét énekben. Milton nyelvezete erős hatást gyakorolt az angol romantikusokra.

forrás: Elveszett Paradicsom (wikipedia.hu)

1900. november 8-án született Margaret Mitchell

Egyetlen regénye, a világhírűvé vált Elfújta a szél 1936-ban jelent meg.

 

Margaret Mitchell regényét irodalomtörténeti szempontból nem becsülik sokra (az 1937-ben megkapott Pulitzer-díj ellenére sem), mivel sem nyelvi, sem formai

szempontból nem járult hozzá a magasabb irodalom fejlődéséhez, egyszerű lektűr, ami legfeljebb terjedelmével tűnt ki a hasonszőrű művek tömegéből.

A regény jelentősége abban rejlik, hogy hetven évvel az Észak-Dél közötti polgárháború után megfogalmazta mindazt, ami addig hiányzott: a letűnt Dél csillogását és az északiak megszállását, a vesztes déliek szemszögéből.
Olvasás közben nehéz megválni a sodró erejű történettől, a főszereplő Scarlett O’Hara akaratos, nyughatatlan, szenvedélyes személyiségétől. Ebben vitathatatlanul nagy érdeme van a magyar fordítónak, Kosáryné Réz Lolának. Az 1936-ban megjelent regény minden addigi eladási rekordot megdöntött, és az írónő a következő évben Pulitzer-díj kapott.
A sikereknek ezzel még nincs vége, hiszen David O. Selznick producer akkoriban hatalmas összegért, 50.000 dollárért vette meg a filmjogokat. ,
A díszbemutatóra hatalmas érdeklődés mellett 1939. december 15-én került sor. A mozi az írónő számára is újdonság volt, mivel korábban egyetlen jelenetet sem látott a filmből, ami egyébként 10 Oscar-díjat kapott. A főszerepeket Vivian Leight, Clark Gable és Leslie Howard játszotta.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros
 

Töltsük fel őszi vitaminraktárainkat friss zöldséggel és gyümölcsökkel

.

Céklakrémes szendvics

A trendek azt mutatják, hogy mindennapjainkban egyre nagyobb szerepet játszik az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, és testsúlyunkra is jobban odafigyelünk, mint pár évvel ezelőtt. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a lehető legteljesebben táplálkozzunk, miközben az alakunkra is vigyázunk? Abban biztosak lehetünk, hogy a napi többször keveset elvvel és a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával nem foghatunk mellé. Dietetikus szakértő segítségével jártuk körül a témát.


Praktikák és tanácsok a dietetikustól

„A gyümölcsök, zöldségek szerepe egészségünk megőrzésében igen fontos. Bőséges vitamin, ásványi anyag és antioxidáns tartalmukkal biztosítják szervezetünk optimális működését, ezért naponta legalább 4 alkalommal javasolt többfélét fogyasztanunk belőlük. Szerencsére ősszel is széles a kínálat, hisz ilyenkor van szezonja a sütőtöknek, a káposztának, gyümölcsök közül az almának, birsalmának és körtének” – vázolta fel Erdélyi-Sipos Alíz táplálkozástudományi szakember, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Érdemes a hazai idénygyümölcsök- és zöldségek közül válogatni, mert leszedésüket követően ezek kerülnek leggyorsabban az asztalra. Rövidebb a szállítási útvonal és tárolást is kevésbé igényelnek, ezért vitamin- és tápanyagtartalmukat jobban megőrzik. A Budapesti Nagybani Piacról a friss termények akár egy nap alatt is eljuthatnak a szüretről a tányérunkra!

„A magyar lakosság egészségének megőrzése nekünk is szívügyünk. Ezért arra ösztönözzük a nálunk árusító termelőket, hogy minél szélesebb zöldség- és gyümölcskínálatot nyújtsanak, igazodva a fogyasztói igényekhez. Jelenleg zöldség- és gyümölcsértékesítésünk 60-62 %-a hazai termék.” – tudtuk meg Klucsik Zoltántól, a Budapesti Nagybani Piac marketing és fejlesztési igazgatójától.

Napi 4-5 étkezést fantáziával megoldani azonban nagy kihívás. Erdélyi-Sipos Alíz dietetikus hasznos praktikákat osztott meg a napi többszöri zöldség-gyümölcsforrás biztosítására.
„A hideg évszakokban reggelire vagy vacsorára készítsünk zöldségkrémeket, vagy tegyünk friss gyümölcsöt a müzlibe, palacsintába. A sütőtökből, céklából, birsalmából sütve finom köretek készíthetők, de ne felejtsük el a hagyományos rakott ételeket sem. A különböző retkek vagy savanyú káposzta is rendkívül jó vitaminforrást nyújtanak ilyenkor. A gyümölcsöket elsősorban nyersen érdemes fogyasztani, akár uzsonnára, de párolt köretként nemcsak vadhúsokhoz, hanem szárnyasokhoz is igazán ízletesek. Érdemes olyan desszerteket is beiktatni, amelyekben nagyobb mennyiségben található gyümölcs, nagy kedvencem például az almás-szilvás pite.” – mondta el a szakember.

A Budapesti Nagybani Piac és a Gfk Hungária közös kutatásának adatai is alátámasztják azt, hogy egyre egészségesebben élünk. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás az elmúlt években folyamatosan növekedett. Tavaly egy átlag magyar háztartás 165 kg zöldséget és 89 kg gyümölcsöt vásárolt, s a vásárlási döntésnél a minőség mellett az is fontos szempont volt, hogy a kiszemelt áru magyar legyen.

http://www.nagybani.hu
http://www.gfk.com/hu

Forrás: EuroAstra
 

Gilgames

.

A küzdő Gilgames szobra

Darvas Iván, egyik színészkirályunk részt vett az 1956-os forradalomban, ezért két évi börtönre ítélték, majd évekre eltiltották a pályától. 1963-ban került le a „tiltólistáról”, ekkor játszhatta el a Szemes Mihály rendezte Új Gilgames c. film főszerepét kiváló partnereivel. Házy Erzsébet, Pécsi Sándor, Domján Edit, Kiss Ferenc, Sinkovits Imre, Rajz János.
   A filmdráma Dávidról, a fiatal néprajzkutatóról (Darvas Iván) szól. Kórházban fekszik súlyos rákbetegként, fásultan számol le az életével. Orvosa viszont arra épít, hogy egy ilyen kutató, konok elme képes a betegség pontos ismeretében, erős hittel szembeszállni a halállal. Őszinte, humánus kalauzolása mellett Dávid újra felfedezi az élet örömeit: a gyümölcs ízét, a munka szépségét és betegtársa, Lilla (Házy Erzsébet) személyében a szerelmet. Az asszony gyógyultan hagyja el a kórházat, Dávid pedig elszántan folytatja a harcot az életéért a találkozás reményében.
   De miért választották a film készítői az Új Gilgames címet? A Gilgames-eposz az ókori  keleti költészet legfontosabb műve. A legteljesebb kora ókori irodalmi mű, amely több változatban is fennmaradt. Egyikben Gilgames sumer király, a másikban babiloni, a többiben akkád, hettita stb. Még az sem egyértelmű, hogy Gilgames félisten-e, vagy emberi lény? Később egységes művé olvadtak a róla szóló különböző mítoszok.
   Gilgames a halállal küzd, perlekedik, mint a filmbeli Dávid. Valamivel magára haragítja az isteneket, akik a vakmerő Enkidut küldik rá, hogy legyőzze, megölje őt. De egyik sem győzi le a másikat, egyforma erősek. Sőt, barátok lesznek. Együtt küzdenek meg ellenségeikkel: az erdei óriással és a tűzszörnyeteggel. Istár istennő beleszeret Gilgamesbe. Ő azonban elutasítja. A sértett istennő bosszúból megöli barátját, Enkidut. Gilgames most szemtől-szembe látja a halált, haldokló barátját, minden ember végzetét. A halált, amely mindenhez hasonlít, de nem azonos semmivel.
   A Gilgames eposz, az egyik legősibb elbeszélő költemény, jelentősége abban áll, hogy tudományos alapossággal elmeséli a régmúlt eseményeit, ráadásul hihetetlenül pontosan. Ez a „történelemkönyv” sok esetben megerősíti az addigi elképzeléseket az emberiség történetéről, melyeket a régészeti leletek alapján állítottak fel, illetve maga a Biblia is merített az itt leírtakból. Az eposz agyagtáblákon maradt fenn, részben akkád nyelven, részben asszír, babiloni, hettita fordítás formájában.
 A történet nagyjából 5000 évvel ezelőtt játszódik, a régi sumer civilizáció idején. Ha egy mondatban foglalnánk össze: Gilgames megtagadta a halandóságot, halhatatlan akart lenni akár az istenek.

 Láng Róbert- EuroAstra

Kész a Xerox első ingyenes eBookja, amit világhírű művészek alkottak meg

Milyen a reklámipar egy fiatalember első élményein keresztül? Hogyan dolgoznak az emberek a nyitott irodában, illetve akkor, ha el vannak szeparálva

egymástól és mit gondol minderről egy vezető? Csupán két történetszál a több mint egy tucatnyi közül, amely helyet kapott a Xerox ösztönzésére és gondozásában most megjelent online könyvben, a Speaking of Work: A Story of Love, Suspense and Paperclips-ben. A 14 világhírű író, művész közreműködésével, különféle stílusok és műfajok ötvözésével megszületett kötet szórakoztató módon, inspirációkat nyújtva ad betekintést a modern munkahelyek mindennapjaiba, képet alkotva az emberek közti kapcsolatokról, a technológiai fejlődésről, a régmúltról és új kor adta lehetőségekről.

„A Set The Page Free programunkban most elkészült könyv annak az értékrendszernek a kreatív megnyilvánulása, amit a Xerox az alapítása óta magáénak vall. Régen ez azt jelentette, hogy berendezéseinkkel, megoldásainkkal az emberek munkáját, a köztük zajló kommunikáció és együttműködés sikerességét segítjük elő. Mindez mára kiegészült azzal, hogy hidat is képezünk számukra a digitális és a fizikai világ közt a szabadabb munkavégzés, illetve kapcsolatteremtés érdekében.” – hangsúlyozta a Speaking of Work: A Story of Love, Suspense and Paperclips megjelentetése kapcsán Jeff Jacobson, a Xerox vezérigazgatója.
A kötet az alábbi írók, költők, dalszerzők, esszéisták közreműködésével készülhetett el (zárójelben az ismertebb műveik):

• Lee Child (Jack Reacher sorozat)
• Billy Collins (The Rain in Portugal, Aimless Love)
• Jonathan Coulton (Solid State, Smoking Monkey)
• Sloane Crosley (The Clasp, I Was Told There’d be Cake)
• Joshua Ferris (Aztán eljött a vég - Egy reklámügynökség tündöklése és bukása)
• Jonathan Safran Foer (Here I Am)
• Roxane Gay (Hunger, Bad Feminist)
• Chip Kidd, illusztrátor
• Valeria Luiselli (Tell Me How it Ends, The Story of My Teeth)
• Alain Mabanckou (Törött pohár)
• Aimee Mann (Mental Illness, Save Me)
• Joyce Carol Oates (Megtört szívek balladája, Én nem az vagyok, akinek ismersz)
• Gary Shteyngart (Orosz rulett kezdőknek, Abszurdisztán)
• Jonathan Ames (Író és kamuhős)

A Set The Page Free program a 92nd Street Y és a Worldreader nonprofit szervezetekkel közösen valósult meg. Továbbá annak kidolgozásában a Y&R New York és a médiastratégiát megvalósító MEC Global voltak a Xerox partnerei.
A Speaking of Work: A Story of Love, Suspense and Paperclips című, online kiadásban megjelent könyv ingyenesen, bárki számára letölthető a https://setthepagefree.com/ oldalról, ahol további információk, podcastok, és egyéb érdekességek találhatóak a kötet megszületéséről.

Forrás: EuroAstra
 

Premierajándék - új bemutató a Tháliában

.

Csak Önöknek, csak ma este! A Thália Színház Premierajándék című legújabb darabja a nézők szeme láttára jut el az asztalra tett példánytól a tapsig. Csak Önöknek, csak ma este: kizárólag a legmulatságosabb pillanatok és a legigazabb érzelmek!


A Thália színészei eljátsszák Oscar Wilde Lady Windermere legyezője című vígjátékát. És a teljes próbafolyamatot. És önmagukat. És egymást. Minden, amin Ön nevet, és amin ők nevetnek – és ami a jelen lévő rendezőt, Csányi Sándort ihleti és bolondítja.

Igen, jól értik. Csányi Sándor a rendező szerepében a színpadon, és Csányi Sándor a produkció rendezőjeként. A színház művészeti vezetőjét pár éve foglalkoztatja a gondolat, milyen a rendezői székben ülni. A szerencse hozta úgy, hogy Hamvai Kornél segítségével sikerült rátalálnia egy olyan darabra, ami elképzeléseinek is megfelel és a színház művészeti koncepciójába is beleillik.

Az alapmű, a Lady Windermere legyezője Oscar Wilde első nagy színpadi sikere (1892). Társasági vígjáték a londoni felső tízezer világából, ahol a szellem egyenlő a szellemességgel, és az érzelmek határait is az illemtan jelöli ki. De Wilde, miközben könnyed és virtuóz humorral ezt megmutatja, láttatja azt is, hogy a mindent jelentő látszat mögött igazi emberek vannak…

A két női főszerepet Schell Judit és Tóth Eszter alakítja. Ha csak ez a két főszerep lett volna, amelyek így megtalálják a Thália két fontos színésznőjét, érdemes lett volna műsorra tűzni a darabot. De ráadásul varázslatosan humoros és szívmelengető az egész mű.

„Wilde talán legtöbbet idézett mondása ebben a darabban hangzik el:
„Mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem”. Mi is így vagyunk azzal, hogy az elejétől végéig lejátszott darab mellett az előadásban a próbafolyamatba is betekintést adunk. A néző kíváncsiságát, ami az előadások mögötti színházi létre irányul, és amit legközelebbről a nyilvános próbák kölcsönös örömén és sikerén érzünk, szeretnénk kielégíteni. Nagy kísértés, hogy a néző jól szórakozzon, velünk legyen – nem is tudunk ellenállni. És nagy kísértés magunknak is kicsit dokumentálni, megtartani egyszer az utunkat a darabhoz, egymáshoz és a közönséghez. Wilde műve nagyon alkalmas erre, frivol, bűbájos, sokféle karaktert felvillantó, inspiráló – és elég rövid.”
(Hamvai Kornél – a Thália Színház irodalmi vezetője)

Szereplők: Tóth Eszter, Bán Bálint, Schell Judit, Mózes András, Szabó Erika, Tamási Zoltán, Vida Péter, Fodor Annamária, Domokos László és Csányi Sándor.
Az előadás rendezője Csányi Sándor.

A bohózatot 2017. december 2-től láthatják a Thália Színház Nagyszínpadán.

http://www.thalia.hu

Forrás: EuroAstra