Zeneszüret Fesztivál Pécsett -Október 18. és 25. között

2015 két világhíres zeneszerző, Sibelius és Nielsen születésének jubileumi esztendeje. Ebből az alkalomból a Zeneszüret fesztivál 2015-ben az északi kultúrára koncentrál.

Október 18-25-ig Magyarország mediterrán fővárosába, Pécsre hozza el mindazokat a programokat, amelyekre az északi emberek joggal büszkék. Találkozhatunk a klasszikus zene kiváló komponistái és előadói mellett a skandináv filmművészet, főként Norvégia és Dánia egy-két közelmúltban bemutatott alkotásával. Lesz itt krimi, romantika, humor (főként fekete), valamint a közös nevező: zene, zene, zene.

A finn irodalom egyik nemrég megjelent könyvbemutatóját is láthatják az érdeklődők, nem beszélve azokról a népzenei és gasztronómiai kísérőrendezvényekről, amelyek középpontjában is az északi hagyományok állnak, és amelyek közelebb hozzák a klasszikus zenét a családokhoz, gyerekekhez, diákokhoz, felnőttekhez: bábszínházi előadás, csillagászati bemutató, hangszerműhelyek, izgalmas performanszok a város különböző helyszínein, - Jókai Bisztró, Apolló Mozi, Árkád, Planetárium, Trafik, Magtár, Bóbita Bábszínház, Zsolnay negyed, ANK Művelődési Ház, Palatinus Hotel, Pécsi Székesegyház és Bazilika - így szórva egy kis kulturális pezsgést az őszi hétköznapokba.

Érdemes ellátogatni és kicsit másként szüretelni az októberi hosszú hétvégén Pécsett!
A fesztivál védnöke Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára.

Október 18-án, vasárnap 18:30 órakor a Kodály Központban ünnepélyes fesztivál és kiállítás - Vikár Béla és a Néprajzi Múzeum finn gyűjteménye - megnyitóval veszi kezdetét a Zeneszüret, majd a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje zárja az estet.

A fesztivál záró rendezvénye október 25-én, vasárnap Wolfgang Deifen orgonahangversenye a Pécsi Székesegyház és Bazilikában.

2015. október 18 -25.
Zeneszüret Fesztivál
Pécs

www.zeneszuret.hu


Lantai József - EuroAstra

A legjobb őszi íz-lelő programok

Szalonnafesztivál vagy gazvacsora, ökocsali büfé esetleg tulipános kenyér - ki-ki ízlése szerinti finomságokra és kedve szerinti programokra lel, ha a Mecseki Zöldútra ellátogat. 

A hazánk legízletesebb úti célja megtisztelő címét idén 19 pályázó közül a Mecseki Zöldút nyerte el, ahol a hagyománytisztelő, kézműves finomságok különleges programok keretében fedezhetők fel. A fenntartható (a környezetet nem kihasználó) turizmus mellett elkötelezett régió az egészséges táplálkozást és a gyógynövények felhasználását népszerűsíti. A helyi kistermelőktől vegyszer- és adalékanyag-mentes, nagy műgonddal elkészített, ízletes portékához juthatunk hozzá. Kóstolhatunk „gazokat", amelyek tulajdonképpen vadon termő gyógyhatású növények, mint a zamatos turbolya, csicsóka, csipkebogyó, a kökény vagy a berkenye. Akad itt natúr lekvár, bio zöldségkrém, kézműves sajt és kolbász, gazleves, csatni, prósza, málé és porcsinos lecsó. Már csak azért is érdemes kiruccannunk, hogy megismerjük az ólak, kamrák, erdők-mezők mélyén rejlő finomságokat.

A térségben virágzó falusi turizmus, a „nem-fesztivál" irányú törekvések, egyszerre kevés turistát mozgató ökoprogramok nyugodt kikapcsolódást, zavartalan feltöltődést ígérnek. Csodálatos természeti környezetben, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén többféle tematikus út várja a turistákat, mint például a Pécs-Mecseki Borút vagy a Mecseki Mézes Körút.
Rendszeres gasztronómiai eseményeket szerveznek az orfűi Kemencés Udvar és Tájház területén, ahol a Malommúzeumbankenyérsütési bemutatókat tartanak. Kovácsszénájai Nyírő Kézműves Udvarban kézműves ételek, például tulipános kenyér, lekvár készül. Bodnár Árpád portáján a méhészkedéssel ismerkedhetünk meg, mézet és ecetet kóstolhatunk. Ökocsali büfék, Ökocsali főző műhelyek, képzések és csapatépítések, vadonkóstoló terepi bóklászások zajlanak Mecsek-szerte. Van itt még római lakoma a római villánál Kővágószőlősön, (gaz)vacsorák a Zsongorkőn, a Babás szerköveken, gyógyétek tábor Cserkúton, csigakészítő műhely Cserkúton, gazolás Sásvölgyben; terepgyakorlatok, gombatanfolyamok, csapatépítő közös főzések, gyógyélelmiszerkészítő kurzusok.

És hogy mivel fokozható még egy gasztro-túra? Három nap alatt 17 órányi erdei lovaglással járható be a dél-zselici ízútvonal, helyi termelőknél szervezett piknik étkezésekkel, vadászkastélyban és erdei hotelben alvással. Két fő szakképzett lovas túravezető kíséri a 2-6 fős csoportot a különleges túrán. (a„Dél-zselici ízútvonal" lovas túrára jelentkezés a 06 30 550 7489-es telefonszámon)

A Mecsek Zöldút Egyesület az alábbi programokkal készült az őszi idényben:
Az aktív pihenést kedvelőket október 27-én és november 26-án a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontjának, a Jakab-hegynek a megmászására csábítja a Telihold túra, és ha úgy hozza kedvük, a vendégházban tölthetik az éjszakát.
November 7-én Orfű Szalonna Fesztivállal készül a látogatók rohamára, akik egyúttal a barlangászást is kipróbálhatják.
Cserekúton a Biobia Portán Gazvacsorát tálalnak mindazoknak, akik olyan növényeket kóstolnának, amelyekről eddig fogalmuk sem volt, hogy ehetők. Ezen kívül az érdeklődők részt vehetnek gaz-cserkelésen. És hogy mi is ez pontosan? Cserekúton kiderül.

November 8-án a pécsi ASZPIK piacon helyi termelők áruiból válogathatunk, a kuriózum számba menő pécsi lakásétteremben, a Színesgyöngyök Kóstoldájában pedig a hagyományos cigány konyha ételeit kóstolhatjuk meg.

Németh Krisztina -EuroAstra
 

Október 15-e a fehérbot világnapja

„teljes életet élnek, mint bármelyik látó; csupán egyes dolgokat másképp oldanak meg”

 

 

A vakok, gyengén- vagy aliglátók is ugyanolyan teljes életet élnek, mint bármelyik látó; csupán egyes dolgokat másképp oldanak meg. Ma már sok olyan lehetőség adott, amely segíti áthidalni a látás hiányából fakadó nehézségeket: technikai eszközök, speciális oktatás és munkalehetőség, stb. 1821-ben Louis Braille kialakította a Braille-írást, amely az egyik legfontosabb „találmány” volt a látássérültek számára.

Magyarországon 1826-ban hivatalosan is elkezdődött a vak gyermekek oktatása, és azóta speciális óvodákat is létrehoztak. 1976-ban indult hazánkban a vakok és gyengén látók egyik legnagyobb segítségének, a vakvezető kutyáknak a rendszeres képzése. Hogy a könyveket is ugyanúgy élvezhessék, a pontírással készült könyvek mellett a hangoskönyvek választéka is egyre bővül, sőt, külön vakok számára létrehozott könyvtárak is vannak ma már (pl. Braille könyvtár, Vakok Digitális könyvtára, stb.). Az MVGyOSz (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége) mellett több szervezet és alapítvány is működik világszerte és hazánkban is, hogy segítse a vakok és gyengén látók mindennapjait, beilleszkedését, hátrányos megkülönböztetésük leküzdését.

A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet a vakok és gyengén látók helyzetére, eszközeikre, segítse széleskörű elfogadásukat, a társadalomba beilleszkedésüket. Az ünnepet a vakok egyik legismertebb szimbólumáról, a fehér botról nevezték el.
A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetettségét. A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett.
A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a "fehérbot" használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik.

 forrás: A fehérbot története

 

Egri Vár Napja - Ünnepelj győzelmet

1552. október 17-én a törökök feladták az Egri Vár ostromát és elhagyták Egert. A győzelem emlékére 2002 óta október 17-e minden évben az Egri Vár Napja. Idén is, ezen az emlékezetes napon szakmai programokkal, 9 és 17 óra között ingyenesen látogatható kiállításokkal várja a Dobó István Vármúzeum a látogatókat.

Az Egri Vár ünnepnapján múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozások, haditorna bemutatók, történelmi játszóház színesíti a programkínálatot.

Október 17-én az őrtüzek fellobbanása jelzi majd az ünnepi események kezdetét. A Nemzeti Örökség Intézete, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Dobó István Vármúzeum ezen a napon közösen avatja fel az Egri Vár, mint nemzeti emlékhelyet jelölő sztélét.

A történelmi felvonulás fél tízkor indul Eger belvárosán keresztül az Egri Vitézlő Oskola, a Hungari Dzsebedzsi és az Obsitos Zenekar közreműködésével. 10 órakor    ünnepélyes megnyitó az Ágyúdombon, zászlófelvonás, fegyveres interpretáció, valamint a "Hol terem a magyar vitéz?" című vetélkedő és a Népmese napjához kapcsolódó rajzpályázat eredményhirdetése.

11 órakor a Dobó-bástya előtti területen kerül sor a Nemzeti Emlékhely felavatására.

A Himnusz elhangzása után Habis László, Eger MJV polgármesterének köszöntője, Radnainé Dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézete elnökének köszöntő beszéde és Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger és körzete országgyűlési képviselőjének ünnepi beszéde után következik az ünnepélyes sztélé avatás. A katonai hagyományőrző díszsortűz után a Lajtha László Néptánc Együttes művészeti produkcióját a Szózat zárja.

11:45-kor koszorúzás a Hősök termében.

A hivatalos eseményekkel párhuzamosan történelmi kalandjáték is kezdetét veszi. A múzeum kedvelőket interaktív tárlatvezetések és bemutatók várják a kiállításokban. Lesz boszorkányper és ki lehet próbálni számos középkori játékot is. A délutáni órákban sor kerül az egri ostrom fordított tükrére. A Végvári Vigasságokon már megszokott és megszeretett fegyverbemutatót és vitézi próbát ezúttal a zoknicsata teszi még színesebbé.

A belépés ingyenes, a Dobó István Vármúzeum kiállításai ezen a napon 9:00 - 17:00 óráig díjmentesen látogathatóak.
A 3D mozi és a Panoptikum megtekintéséhez külön jegy vásárlása szükséges.

2015. október 17.
Egri Vár Napja

www.egrivar.hu
 

Natúrkozmetikumokkal az egészséges bőrért

Seborrhea, ekcéma és pszoriázis! A bőrproblémákkal küzdők egyre gyakrabban fordulnak a natúrkozmetikumok felé, hiszen a klasszikus testápoló készítményektől súlyosbodhatnak tüneteik. A természetben ráadásul léteznek olyan hatóanyagok - mint például a Holt-tengeri sók vagy az Aloe Vera -  amelyek gyógyíthatják a beteg bőrfelületet.

Minden második ember bőrbetegségben szenved

Egy becslés szerint szinte minden második ember allergiás vagy valamilyen bőrbetegséggel küzd. A korábban szinte ismeretlen panaszok a XXI. században egyre gyakrabban fordulnak elő, amelynek oka minden bizonnyal a megváltozott életkörülményeinkben, a felfokozott, stresszes életmódban és a bőrfelületünket érő rengeteg vegyi anyagban keresendő. A leggyakrabban előforduló bőrbetegségek a seborrhea, ekcéma és a pszoriázis. A seborrheás dermatitisz genetikailag kódolt minden emberben, azaz nem fertőző betegségről van szó, hanem aktiválódó tünetekről. Ha stresszes időszakot él át az ember, akkor feltűnhetnek a hámló, vöröses foltok a homlok kontúron, a szemöldökben, az orrtőnél, a fülek mögötti zónákban, a hallójáratokban, a fülkagylókon, és a tarkón. A pszoriázis is hasonló elven működik: a genetikailag örökölt hajlam stresszre, fényhiányra vagy vegyszerre betegséggé válhat, és a test bármely felületén jelentkezhetnek a plakkos, száraz vöröses foltok. Súlyos esetben a bőrtünetek mellett izületi fájdalmak is megkeserítik az ember életét. A nyugalom, az egészséges életmód és a klasszikus kozmetikumok kerülése sokat segíthet az egyébként gyógyíthatatlan, pikkelysömörnek is nevezett betegségen. Az ekcéma sem fertőző bőrbetegség, a bőr gyulladt, vörös, száraz és viszkető állapotát stressz, irritáló vegyi anyagok (szappan), allergének, időjárási tényezők is kiválthatják. Felnőtteknél gyakori a könyöknél és a kezeken megjelenő ekcéma.

Természetesen a gyógyulás útján

A bőrbetegségben szenvedők egyre gyakrabban fordulnak a természetes testápoló készítmények felé, hiszen a bőrtüneteket sokszor a klasszikus kozmetikumokban lévő vegyi anyagok okozzák. A natúrkozmetikumok viszont nem tartalmaznak olyan, a bőrt gyakran irritáló vegyi anyagokat, mint a parabének, kőolajszármazékok, mesterséges illatanyagok. A fenti súlyos bőrbetegségek ráadásul nem gyógyíthatóak, a tünetek csak komoly mellékhatásokkal járó gyógyszeres kezeléssel vagy teljes életmódváltással enyhíthetőek. A stressz kezelése, a nyugodt, természetközeli élet, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és a környezetbarát vegyi anyagok, natúrkozmetikumok használata sokat javíthat a betegek állapotán. Ma már számos természetből érkező hatóanyagot ismerünk, amelyek nemcsak nem irritálják a beteg bőrfelületet, de még segíthetnek annak regenerációjában is. A pikkelysömörben szenvedő betegek jól tudják, hogy a tenger, a tengeri sós levegő segíti a plakkok visszahúzódását, a súlyos betegeknek például sokszor gyógykúra jelleggel írják elő a Holt-tengeri utazást. Ma már szerencsére ezek a csodálatos hatóanyagok bárki számára elérhetőek a Dr. Organic jóvoltából, amely egy teljes testápoló családot fejlesztett ki a Holt-tengeri ásványi sókra épülve.

Holt-tengeri ásványi sókkal az egészséges bőrért

A Holt-tenger vizének egyedülálló összetételéről régóta tudjuk, hogy gyógyászati és kozmetikai értéke igen jelentős. A víz sótartalma 33%-os, azaz általában tízszer olyan sós, mint más tengerek. Ez a magas sókoncentráció támogatja a bőr természetes regenerációját, rugalmasságát és áteresztő képességét, hatékonyan felveszi a harcot a bőrfertőzésekkel és allergiával szemben. Magas szulfur tartalmának köszönhetően bőrtisztító szerként is kiváló, valamint gyógyírt jelenthet a pikkelysömörös és seborrheás bőrre. Érdemes a termékek alapjául szolgáló bioaktív Aloe Verát is megemlíteni, hiszen ezt a csodálatos növényt már évezredek óta használják az égett, sérült bőr regenerálására. Az Aloe Verából nyert gél ph értéke szinte azonos az emberi bőr ph értékével, így hatóanyagai könnyedén beépülnek, anélkül, hogy megzavarnák annak természetes állapotát. Nyugtatja a száraz, érzékeny bőrt, serkenti a természetes sejtmegújulást, ezáltal fokozza a rugalmasságot és feszességet. Magas nedvességtartalmával hidratál, csökkenti a szövetek kipárolgását és megköti az atmoszférában jelen levő nedvességet. A seborrheás, ekcémás, pszoriázisos bőr gyógyszere lehet a marokkói argánolaj is, amelynek kiemelkedő az E vitamin tartalma, igen magas az esszenciális zsírtartalma és antioxidánsokban is gazdag. A bioaktív argánolajból készült Dr. Organic termékek a fenti problémák mellett halványítják a hegeket és a terhességi csíkokat, rugalmassá és puhává varázsolják az igénybevett reszelős, érdes bőrfelületet.


Forrás: EuroAstra
 

Testes borok őszre

Karakteres ízek, intenzívebb aromák, teltebb vörös- és fehérborok a könnyű, reduktívak helyett. Visszatérnek a szezon testesebb kedvencei, és a pezsgők is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A MOM Park Bortársaság boltvezetője elárulta, mire számíthatnak a vásárlók a következő hónapokban.

Az őszi szezonban előtérbe kerülnek a borszaküzletekben a karakteresebb, általában hordós érlelésű borok. Jellemzően komplexebbek és teltebbek, mint tartályos társaik, mivel az érlelés közben a hordó dongáin keresztül levegővel is érintkeznek és akár palackban is kerekednek néhány hónapot. Ezek az italok a hordó pörkölésétől függően különböző aromákat kaphatnak, például a fehérek jellemzően marcipán, szegfűszeg és fahéj ízeket vehetnek át, míg a vörösek főként kávé, kakaó és karamell aromával gazdagodhatnak.
„Az őszi választék mellett, érdemes figyelembe venni, hogy milyen alkalomhoz vásárolunk bort. Egy kiadós vacsora lezárása egy testesebb vörösbor, egy könnyed baráti beszélgetés mellé pedig a gyümölcsös, száraz fehérbor az ideális. Az ünnepi alkalmakra mindig remekül passzol egy fűszeres, késői szüretelésű desszertbor" - mondta Koczka Júlia, a MOM Park Bortársaság boltvezetője.
A minőségi borok mellett a pezsgők is egyre népszerűbbek, ami a borászatok kínálatában is érezhető változást hozott.
„A pezsgő eddig ünnepi italnak számított, de kezd elterjedni hétköznapi fogyasztása is, így a magyar borászok ennek a megváltozott igénynek is szeretnének megfelelni. A bortól eltérően a pezsgőt kétszer erjesztik, hogy megfelelő mennyiségű széndioxid keletkezzen, majd egy úgynevezett „expedíciós" likőrt adnak az italhoz. Ez a likőr a pezsgőházak legféltettebb titka, összetevői titkosak és nagyban befolyásolják, hogy száraz vagy édes pezsgő lesz-e a végeredmény" - mesélte a szakértő.
Az idei termést tekintve már most bizakodóak a borászok. Az egy hónapja tartó szüret eddig azt mutatja, hogy a sok napsütés hatására a mennyiség és a minőség is jobb lesz, mint az előző évben. Így a 2015-ös évjáratban lágyabb savú és határozottabb aromatikájú borok várhatók. Ezek kóstolására még egy kicsit várnunk kell, de addigi is érdemes egy-egy 2013-as vörösbort vagy egy különleges pezsgőt kipróbálni a borászatok kínálatából. 

EuroAstra

Guatemala Antigua, a kakaós kávécsoda

Megérkezett a Starbucks kávémesterek kedvence, a Guatemala Antigua. A kakaós és enyhén fűszeres ízjegyeket hordozó kávé a hűvösebb és derűs őszi napokon is kellemes perceket szerezhet akár otthoni kávézás alkalmával vagy Starbucks kávékülönlegességekben fogyasztva.

 

Az erőteljes és frissítő Guatemala Antigua kávékeverék története a maják nyelvén „A fák földje" névvel illetett guatemalai Antigua tartományban kezdődött 1750-ben. A három ma is aktív vulkán ölelésében elhelyezkedő területen gazdag talajban, 1400?1700 méteres magasságban, kiegyenlített hőmérséklet és páratartalom mellett a kávécserjék 3-4 méter magas banánfák és kakaócserjék árnyékában növekednek. A különleges bánásmódot jól példázza, hogy a termés kétharmadát még mindig kézzel takarítják be, hűvösebb éjszakákon pedig a farmerek tüzeket gyújtva óvják a kávécserjéket a fagyástól. Ennek az eljárásnak köszönheti a guatemalai kávé füstös aromáját és egyedi ízét.

Az évente csupán egyetlen alkalommal szüretelhető kávécseresznyék az ideális körülményeket kiemelkedően magas ásványianyag-tartalommal, finoman fűszeres és kakaós aromával hálálják meg.

A Guatemala Antigua ízét a közepes pörkölés ellenére kóstolás után még sokáig szánkban érezzük. Különleges ízjegyeit hozzá illő édességgel még inkább kiemelhetjük, amely lehet karamellába mártott alma, körte, mogyoró, de akár csokoládé is.

Az őszi szezonban érdemes megkérni a Starbucks baristákat, hogy kedvenc kávékülönlegességünket Guatemala Antigua kávéból készítse, de szemes kávéként vagy igényeink szerint megőrölve otthonra is vásárolhatunk belőle. Jó tudni, hogy októberben a Starbucks Szemes kávé péntekeket tart, így minden pénteken szemes kávé vásárlása esetén egy választható Tall méretű italt kapunk ajándékba.
 

Gróf Klebelsberg Kuno

1932. október 12-én halt meg Klebelsberg Kuno

Gróf Klebelsberg Kunó élete és munkássága

Klebelsberg Kunó 1875. november 13-án született Magyarpécskán. Az apai család grófi címét egy osztrák származású őse kapta, aki Buda 1683-as, török alóli felszabadításakor tanusított hősiességével tüntette ki magát. Édesapja korai halála után családja Székesfehérvárott telepedett le. Az ifjú Klebelsberg a ciszterci gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémiára került családja kívánságára, de végül saját érdeklődésétől vezéreltetve a pesti egyetem jogi karán szerzett diplomát, majd államtudományi doktorátust. 1900-ban kötött házasságot Botka Saroltával. Tanulmányai befejeztével különböző államigazgatási posztokat töltött be: miniszteri osztálytanácsosként, közigazgatási bíróként, miniszterelnökségi államtitkárként, majd belügyminiszterként is dolgozott.

A felvétel legkésőbb 1900-1905-ből való

 
1922-ben, 47 éves korában bízták meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével. Ezt a tisztséget tíz esztendőn át gyakorolta. Ehhez az évtizedhez kötődik a magyar közoktatás történetének legjelentősebb reformja, amelynek nagyszerű eredményei között szerepel többek között Szeged egyetemi várossá fejlesztése valamint telepünk iskolájának alapítása is.
Március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról 1926-ban, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt született törvényerejű rendelet.


A klebelsbergi iskolareform


Klebelsberg 1922. és 1931. közötti kultuszminisztersége idején az oktatási és nevelési intézményrendszer egészére kiterjedő országos programot dolgozott ki munkatársaival. A reformprogram keretében elsőként a népoktatást fejlesztették mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Ennek keretében 1923-ban alakították ki az 5 évfolyamos tanítóképzést; 1924-ben 4 évesre növelték az óvónőképzés idejét. 1925-ben olyan új tantervet vezettek be a 6 osztályos elemi népiskolákba, amely összhangban állt a korabeli modern európai reformpedagógiai törekvésekkel is. Az analfabetizmus felszámolását célul kitűző népiskola-építési program keretében 5 esztendő alatt ötezer népiskolát létesítettek. Az ötezredik népiskola átadására 1930. október 25-én került sor Szegeden. Erre az eseményre emlékeztet a Rókusi Általános Iskola falán elhelyezett emléktábla: 'Amíg magyar tanító magyar gyermeket nevel e földön, itt és az ötezer iskolájában nemcsak a kövek, de a szívek is róla beszélnek.'
Minisztersége alatt kezdődött meg a középszintű mezőgazdasági oktatás, amelynek tantervében a következő célkitűzés olvasható: 'Ez az iskolafaj megadja a lehetőséget arra, hogy a kisgazdák fiai a polgári iskolát vagy négy középiskolai osztályt elvégezve, középfokú mezőgazdasági szakképzésben részesüljenek, és atyjuk földjére visszatérve intenzív és okszerű módon gazdálkodjanak.' Mindez jelzi, hogy Klebelsberg az oktatásra, mint hosszú távú befektetésre gondolt. A felnövekvő nemzedék taníttatásába, magas színvonalú képzésébe fektetett tőke nélkül elképzelhetetlennek tartotta Magyarország felvirágoztatását. Bár sokan támadták az oktatási beruházások mértékét, mégis el tudta érni, hogy a költségvetésből kellő anyagi részesedét kapjon művelődéspolitikai koncepciójának megvalósítása. Egyik országgyűlési beszédében a következő szavakkal érvelt oktatáspolitikája mellett: 'Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, mellyen Európa nemzetei robognak előre, egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.'


A felsőoktatás fejlesztése


A nagyjelentőségű klebelsbergi reformok a népiskolai és a középiskolai fejlesztéssel összhangban a főiskolai és az egyetemi szférát is érintették. Az 1922. és 1931. közötti időszak felsőoktatási programjának az adott különösen fontos aktualitást, hogy Trianon után számos egyetem a magyarországi határokon kívül rekedt. Klebelsberg kultuszminiszter decentralizáló tervei érvényesültek, amikor a Budapest központú felsőoktatási centrum létrehozása helyett három vidéki város egyetemi központtá fejlesztése valósult meg. Ennek a koncepciónak köszönhetően a pozsonyi egyetem Pécsre és a kolozsvári egyetem Szegedre költözött. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronban kapott új székhelyet. Az áthelyezéseken túl újabb felsőoktatási intézményeket is alapítottak. Ennek keretében nyitotta meg kapuit a Tanárképző Főiskola Szegeden, a Testnevelési Főiskola Budapesten. 1926-ban került sor a szegedi gyermekklinika alapkő-letételére, amelyet a többi
klinikai és egyetemi létesítmények létrehozása követett.
Ehhez az oktatás egészét magába foglaló koncepcióhoz kapcsolódott a magyar tudományos élet fellendítése is. Számos kutatóintézet alakítása kötődik ehhez az időszakhoz, pl. a svábhegyi csillagvizsgáló, a tihanyi biológiai intézet létrehozása. Szent-Györgyi Albert egyetemi tanárrá történő kinevezésére is Klebelsberg kultuszminiszter tett javaslatot. Ugyancsak szegedi vonatkozású Móra Ferenc Szeged környéki ásatásainak támogatása. A hazai tudomány nemzetközi színvonalra emelésének lehetőségét kívánták megteremteni a bécsi, a berlini és a római székhelyű Collegium Hungaricum intézmények, amelyek a hazai szakemberek külföldi kutatómunkáját segítették elő.
Gróf Klebelsberg Kunó munkásságának csúcspontja Szegedhez kötődik: 1930. október 25-én avatták fel a Dóm tér monumentális épületegyüttesét. Ezen a napon lett felszentelve az 1879-es árvíz után megépített dóm, a fogadalmi templom is. Ekkor adták át a püspökség főiskoláját és internátusát; valamint a Dóm teret övező épületek árkádsorában a Pantheont (Nemzeti Emlékcsarnokot), amely a legkiválóbb magyar politikusok, művészek és tudósok mellszobrainak gyűjteménye. A szegedi egyetem tanári karának adományaként 1931-ben egy Klebelsberg-címeres domborművet is felavattak a Nemzeti Emlékcsarnokban, amelynek felirata nagyformátumú oktatási politika megvalósulását hirdeti: 'te saxa loquuntur' ('Rólad a kövek beszélnek'). Klebelsberg emberi és szakmai nagyságát jelzi, hogy katolikus elkötelezettsége mellett is minden iskolatípust támogatott, ekképpen fogalmazott: 'Egyformán támogatnunk kell minden jellegű iskolát: államit, polgárit, községit, hitfelekezetit...'.
1931. augusztusában a Bethlen-kormány lemondásakor ő is megvált miniszteri tisztégétől, 1932. október 2-án, két nappal 57. születésnapja előtt hunyt el. Kívánsága szerint kedves városában, Szegeden temették el.


Forrás:  Gróf Klebelsberg Kunó élete és munkássága (kelebelsberg-egyesület.hu)
 

Mit tehetünk a szem épségének megőrzéséért?

Távollátás, rövidlátás, öregszeműség, kötőhártya-gyulladás és szemszárazság - néhány szemészeti probléma, amelyek megkeserítik a mindennapokat és kezeletlenül egyszerű tevékenységekben is akadályoznak. Dr. Nagy Mária szemész szakorvos összegyűjtötte a legfontosabb tüneteket, amelyek szembetegségre utalhatnak. 

A látásra már az alábbi panaszok jelentkezését megelőzően érdemes odafigyelni!

Homályos látás

Ez a leggyakoribb szemészeti tünet, amelyet fénytörési hibák is okozhatnak. „A rövidlátók távolra, a távollátók közelre tudnak nehezebben fókuszálni, a szemtengelyferdüléssel élők pedig mindkét távolságra homályosabban látnak. Az öregszeműségre 40-45 éves kor körül lehet gyanakodni, amikor a szokásos méretű betűk olvasásakor egyre távolabbra kell tartani szöveget" - mondta el a szakorvos. Hozzátette, hogy a nem korrigálható homályos látás oka lehet akár a szürke hályog vagy a macula degeneráció is, amelyek kialakulásában az életkor mellett a dohányzás és UV sugárzás is szerepet játszik.

Hunyorítás

Amikor távolra nézve hunyorít valaki, gyaníthatóan rövidlátó. „Ezekre az emberekre az a jellemző, hogy a közeli tárgyakat élesen látják, de a távoli dolgok képe a szemben nem a megfelelő helyre vetül, ezért távolra nézve hunyorítanak" - mondta el Dr. Nagy Mária, hangsúlyozva, hogy a rövidlátás hajlamosít bizonyos szembetegségekre, például az ideghártya leválásra is.

Fejfájás

A fejfájás különféle betegségekre utalhat, azonban ha a tünet leginkább tartós olvasás, hosszas számítógép használat közben jelentkezik és a szem kipirosodása vagy szemfájdalom is kíséri, távollátásra kell gyanakodni. „A távollátó a távoli tárgyakat tisztán látja, ám tartós közeli munkánál a könyv szövegét, a számítógép képernyőjét már elmosódottan érzékeli.  A szem folyamatos erőltetése eredményezheti a fejfájást, ám ezt gyakran nem ismerik fel" - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Szempirosság és gyulladás

Gyakori, vagy elhúzódó szempirosság, szemhéj-, kötőhártya-gyulladás, árpa: időnként mindenki tapasztalhatja ezeket. Az égő, viszkető, könnyező, piros szem számos betegség jele lehet, és bár általában kötőhártya-gyulladásra gondolunk, a szakértő szerint korrigálatlan fénytörési hiba, szembe került idegentest, ferde állású szempilla, cukorbetegség, bőrbetegség is állhat a háttérben.

Szemszárazság

„A problémát szúró-, égő-, idegentest-érzés jelzi, amely az egész napos számítógépes munka után - főleg légkondicionált helyiségben - gyakran tapasztalható. Ilyenkor nem pislogunk eleget, és elmarad az éleslátásban fontos szerepet játszó könnyfilm állandó megújulása is" - magyarázta a szemész.

A munka közben, óránként tartott néhány perces pihenő, a monitor megfelelő elhelyezése és a jó megvilágítás segíthetnek a megelőzésben. „Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával, rendszeres testmozgással, vitaminokban gazdag táplálkozással és az orvosi kontrollt követően például A-vitamint, cinket és szemvidítófű kivonatot is tartalmazó készítményekkel sokat tehetünk a szem épségének megőrzéséért" - magyarázta dr. Nagy Mária, aki bármilyen probléma felmerülésekor mielőbbi szemészeti vizsgálatot tanácsol, de panaszmentesség esetén is célszerű évente egyszer ellenőriztetni a látást.
 

Vargyas Lajos népzenekutató

A népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott.

"Mit jelent a népdal a közösségnek: az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt az egyetlen művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet. Teljesen közömbös ebből a szempontból, hogy ez a közösség általában a parasztság (legalábbis az újabb kori Európában; primitív társadalmakban az egész közösség). Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé; mindenkié, nem egyé.

Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó: mindjárt felismerhető, hogy népköltészet, népzene, s azonnal megismerhető, ha egyéni költészet avatkozik bele, akár jó, akár silány. Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta; amint érték akármelyik régi, nagy művész életműve is, akinek stílusa is már a múlté, nem folytatódik tovább.

Ez a jelentősége minden népköltészetnek, minden népzenének, népművészetnek az összemberiség számára; ezt egyre jobban érzi és méltányolja minden nép, különösen az új nemzedék, amikor egymás szőtteseit vásárolja, egymás dalait, táncait gyűjti, dalolja, táncolja. Ezenfelül van különleges jelentősége minden kisebb közösség számára. Éppen mert sokan, „mindenki” részt vesz alkotásában, ki is fejezi minden kisebb vagy nagyobb közösség, nép, nemzet ízlését, művészi vágyait. Szintén határok között, de igen világosan. Ezért lehet alapja minden nemzeti művészetnek; ezért lehet a népzene alapja minden nemzet zenekultúrájának."

Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje


Vargyas Lajos (Budapest, Óbuda, 1914. február 1. – Budapest, 2007. október 11.) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, folklorista.
Iskoláit Óbudán kezdte, majd az Árpádi gimnáziumban érettségizett. Zeneakadémiai tanulmányai 1937-től kezdődően az egykori Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán folytatódtak.

1940 után a Zenetudományi Intézet egyház-zene szakán Kodály Zoltán tanítványaként dolgozott. Ekkor került kapcsolatba a ma Szlovákiában lévő Áj faluval, amikor is a budapesti egyetem Néprajzi Intézetének gyakornokaként a Pátria lemezsorozat fölvételeihez itt próbálta összegyűjteni és felkutatni az akkori hagyományos paraszti énekeseket és dalaikat. 1941-ben doktori disszertációjának témájául ugyancsak Kodály ajánlására, feldolgozta e kis község teljes dallamtérképét is, részletes leírással és zenei monográfiával, Áj falu zenei élete címmel.

Ezt követően a Budapesti Egyetem Néprajz Tanszékén, a budapesti Egyetemi Könyvtárban, a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjában mint igazgató és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében tudományos tanácsadóként dolgozott.

1952-ben jelent meg A magyar vers ritmusa című könyve, s ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal a mindmáig „Kodály-Vargyas”-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette. Népzenei kutatásait A magyarság népzenéje című könyvében foglalta össze, amelynek második kiadását 10 CD-ből álló album kíséri, ez Magyarországon a legnagyobb, eredeti népzenei anyagot tartalmazó lemezkiadvány.

Vargyas Lajos a népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott. A nemzetközi szempontból is egyedülálló A magyar népballada és Európa (1976) című művében a népballadát tekinti át a kontinens népei szempontjából.

Wikipédia