Marketing bakik

Innen-onnan szedegettem össze ezeket a marketing baklövéseket. Közös jellegzetességük, hogy mindegyik valóban megtörtént eset.

   Koreai cég porszívót exportált hazánkba. A használati utasítást Szöulban fogalmazták. Így kezdődik: Tisztelettel köszönjük a Vásárlót. Örülünk, hogy termékünket mink választotta. Nincs nagyobb szívás, mint egy koreai porszívó.
   A Chevrolet gyár autókat értékesített Spanyolországban. A Chevrolet-Nova modell spanyolul úgy hangzik, hogy „No va", vagyis „nem működik, nem jár."
   Egy német textilgyár harisnyanadrágjait „Für Schlanke" (karcsú hölgyeknek) névvel akarta forgalomba hozni. Rendben is lett volna, de nyomdai tévedés folytán „Für Schlange" (kígyóknak) felirat került rá.
   Magyar csokoládégyár kétfajta bonbont kívánt Ausztráliában forgalmazni. A két díszdobozon lévő kép a Halászbástyát és a Parlamentet ábrázolta. A két felirat: Buda, Pest. Csak azt nem vették figyelembe, hogy a „pest" angolul pestist jelent.
   Dán mosóporgyártó cég óriásplakátokon hirdetett Kairóban. A képen baloldalt egy halom szennyes ruha látható, középen a reklámozott termék, jobb oldalt pedig a tisztára mosott, kivasalt, egymásra rakott ruhanemű. Arra nem gondoltak, hogy az arabok jobbról balra olvasnak.
   A Ford gyárban Ford Fiesta márkanév már futott. Ezért a brazil exportra szánt tehergépkocsi szériának „Ford Fiera" elnevezést adták. Csodálkoztak a Ford gyár reklám szakemberei, hogy a kedvező ár ellenére sem vásárolják Brazíliában. A „fiera" portugálul rusnya vénasszonyt jelent.
   Cseh üveggyár berlini reklámtábláin egy jellegzetes üveges figura áll, overallban, kezében üvegvágóval. Azt akarták üzenni, hogy mindenki szívesen nézi a szép üveget. Így fordították le: „Gern ins Glas gucken", ami annyit jelent, hogy szeret a pohár fenekére nézni.
  Nickelsdorfban van egy kisvendéglő. Gyakran járnak oda magyarok. Évekig kint állt egy tábla. „Itt finom házi koszt kapni."

Láng Róbert -EuroAstra

Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepli a keresztény világ

Ennek az ünnepnek a titka egyszerre régi és új; időben történik, de örök; halandó, de halhatatlan. Krisztus ugyanis Isten létére „magára vette az emberi természetet, szenvedett a szenvedőkért, fogoly lett a bilincsbe vertekért, halálra ítélték a gonosztevőkért, eltemették őt a megholtakért, de feltámadt sírjából" (Szárdeszi Melito). Ő feloldozza az elítélteket, életre kelti a halottakat, értelmessé és örömtől sugárzóvá teszi az ember életét.
    Belőle fakadnak eszményeink, de a jövőbe vetett reménységünk is. Ebben a fényben látjuk meg, hogy mi a feladatunk a világban. A feltámadt Krisztus ad erőt emberi és keresztény hivatásunk teljesítéséhez. Őt ünnepeljük húsvétkor családjainkban és templomainkban. Krisztus minden szenvedést legyőző szeretetével fordulunk embertársaink felé.
    Az ő békéjét kívánjuk minden jó szándékú embernek.
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
   
Húsvét, 2015.

Dr. Erdő Péter s.k. bíboros Magyar Katolikus Egyház	Steinbach József s.k. elnök Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa		Dr. Fischl Vilmos s.k.. főtitkár Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Tagegyházai:
Dr. Szabó István  s.k. református püspök, a zsinat lelkészi elnöke		Gáncs Péter s.k. evangélikus elnök-püspök
Papp János s.k. baptista egyházelnök	Pataky Albert s.k. pünkösdi egyházelnök		Csernák István s.k. metodista szuperintendens
Dr. Frank Hegedűs s.k. anglikán káplán		Arszeniosz Kardamákisz metropolita s.k. Magyarországi Orthodox Exarchátus
Mark Golovkov érsek s.k. Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje		Siluan Manuila püspök s.k. Magyarországi Román Ortodox Egyház
Pantelic Lukijan püspök s.k. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye		Kirkov Vladimir elnök s.k. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

Nagyszombat - Krisztus világossága

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre. 18 órakor a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros vezetésével kezdődik a húsvéti vigília. A szertartás végén a hagyományos körmeneti útvonalon, a főtemplom körül vonulnak majd a hívek. 

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza.
A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik: egyedül a parázsló szén világít, s az arról vett tűzzel a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, miközben azt imádkozza, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő, és övé az örökkévalóság, övé a dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertya fénye maga is a feltámadt Jézus Krisztust jelzi, aki új reményt ad az embernek.

A húsvéti örömének, az Exsultet elhangzása után kezdődik az igeliturgia, mely végigvezet minket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok", felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után ünnepélyes szentbeszéd hangzik el.

Ezután a keresztkútnál vizet szentel a pap, közben a mindenszentek litániáját imádkozza a hívekkel. Ha vannak keresztelendők, ekkor részesülnek a beavató szentségekben (ha felnőttek, akkor a keresztelés mellett a bérmálásban és az elsőáldozásban), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Az egész hívő közösség is megújítja keresztségi fogadalmait: hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.

A szentmise után az asszisztencia vezetésével a hívek körmenetet tartanak, hogy az egész világ számára elvigyék az Örömhírt: Krisztus Feltámadt!


(MKPK titkárság) 

Martin Luther King emlékezete

A huszadik század kiemelkedő vezetője

Martin Luther King, Jr. (Atlanta, Georgia, 1929. január 15. – Memphis, Tennessee, 1968. április 4.) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyisége.

King, az amerikai polgárjogi mozgalom kiemelkedő aktivistája erőszak nélkül szerette volna kiharcolni országa színes bőrű lakóinak is ugyanazokat a jogokat, amelyek a fehéreket már régóta megillették. Egész életét ennek a harcnak szentelte. 1964-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, amelyet részben előző évi nagy hatású „Van egy álmom” kezdetű beszédével érdemelt ki.

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezünk

Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.

A szertartás kezdetén a pap és kísérői leborulnak az oltár előtt, majd következik az igeliturgia, melynek részeként a szenvedéstörténetet, a passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. A szentírási olvasmányok utáni könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a kereszténység egységéért, az Ószövetség népéért, a nem hívőkért, valamint a világ vezetőiért - és különösen a szenvedőkért.

Ezután a pap a virágvasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott az Üdvözítő, aki értünk szenvedett.

A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkozhatnak. Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

 (MKPK titkárság)

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezünk

Nagycsütörtök estével megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a Katolikus Egyházban. Délelőtt az egyházmegye székesegyházában jönnek össze a papság és a hívek, hogy a püspökkel közösen ünnepeljenek. Ezen a szentmisén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az Oltáriszentséget valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket.

  
Az esti liturgia az utolsó vacsora felidézésével kezdődik, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szentírási olvasmányok felidézik az egyiptomi kivonulást, amikor azon a bizonyos éjszakán az angyal megkímélte az izraeliták házait, mert a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat. A húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a bűntől, az örök haláltól. A nagycsütörtöknek éppen ezért ünnepélyes és örömteljes hangulata van.
Nagycsütörtök este a szentmise elején Krisztust dicsőítik a hívek. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ekkor szólnak utoljára: legközelebb a nagyszombati szertartáson hallhatjuk. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek. A nagycsütörtöki szentmise különösen is megindító része a Krisztus tettére való emlékezés: az utolsó vacsorán, szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának lábát. A miséző pap sok helyen követi Jézusnak ezt a tettét.
Az oltár Krisztust jelképezi, és így a szentmise végén az oltárfosztás - amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt - Krisztus ruháitól való megfosztására utal a keresztre feszítés előtt. Ezt követően pedig az Oltáriszentséget a pap egy külön az őrzésére kialakított mellékoltárhoz viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból, kezdetét veszi Krisztus szenvedése. Ettől kezdve húsvétig az Egyház nem mutat be szentmisét.

(MKPK titkárság) 

Húsvéti fesztivál a Skanzenben

A Skanzen híres húsvéti fesztiválja az idén is színpompás kavalkáddal várja az ünneplőket április 5-én és 6-án. Az elmaradhatatlan hagyományos programok mellett ezúttal különlegességekkel is készülnek: a magyarországi nemzetiségek - vendek, ruszinok, horvátok, svábok, szlovákok - húsvéti szokásaiból is ízelítőt kapnak a látogatók. 

Hogyan húsvétolnak a svábok? Kik azok a vendek, és milyen ételeket készítettek hajdinából és gombából? Hogyan sürögnek-forognak, miket tálalnak fel húsvétkor a szlovák asszonyok? Mit csinálnak a zsidók szédereste?  Más-e a ruszinok húsvéti bejglije, mint amit országszerte sütünk? Arnóti Edit sajtóreferens szerint ilyen kérdésekre is választ kapnak azok, akik úgy döntenek, hogy kiveszik a részüket a Skanzen csodálatos természeti környezetben tartott, hangulatos húsvéti forgatagából.
A kézműves foglalkozások elsőszámú kedvence várhatóan a vesszőnyuszi-készítés lesz, de biztosan sokan választják majd a vesszőkoszorú-fonást is, hogy szép húsvéti dekorációt vihessenek haza emlékbe. Romantikus beállítottságúak rozmaringból fonhatnak koszorút, és persze nem fognak hiányozni a palettáról a húsvéti locsolás kellékei sem; szagosvíz készül a boszorkánykonyhán, vidám menyecskék tojásberzselést és írókázást tanítanak, és a látogatók lélegzetüket visszafojtva figyelhetik a tojáspatkoló óvatos mozdulatait is.
A hosszú téli bezártság után a gyerekek végre kedvükre virgonckodhatnak a játékudvarokban és a szalmabála-ugrálóban, kiereszthetik a torkukat a népdaltanítás alatt, rophatják a táncot a táncházban, pöröghetnek a körhintán, hogy aztán a bábelőadásokon, és a meseházban megpihenjenek. A legapróbbak a bárányka-hívogatóban játszhatnak, anyukák pedig régi idők szépítőszereivel ismerkedhetnek.
A búcsúi hangulatot kirakodóvásár és egészségpiac egészíti ki, és vándormuzsikus, gólyalábasok és színpadi előadások erősítik: fellép a Kerek, a Góbé és a Babra zenekar, a méltán híres Lajta néptáncegyüttes szemrevaló legényei és tűzrőlpattant leányai pedig húsvéti szokásokat, játékokat, és ételeket mutatnak be.
Húsvéthétfőn ajánlatos lesz résen lenni, mert előfordulhat, hogy előkerül a vödör, és hagyományos locsolkodásban lesz része a női látogatónak, nehogy elhervadjon.
Mivel nem Húsvét a Húsvét finomságok nélkül, a skanzenesek a gasztronómia szerelmeseire is gondoltak. A Szárnyas Ízvadász ínycsiklandó és rendhagyó bárányos, csülkös és tojásos ételeket készít, és megkóstolhatóak a nemzetiségek húsvéti ételei.
A fesztiválhangulat az idén már szombaton, április 4-én elkezdődik a Nyitott Kapuk - Uniós Fejlesztések Nyílt Napja rendezvénnyel.
http://skanzen.hu/hu/latogatas/programok/husvet
http://skanzen.hu/hu/latogatas/programok/nyitott-kapuk-unios-fejlesztesek-nyilt-napja
Lantai József - EuroAstra

Április elseje

Szokásaink évszázadokra, évezredekre nyúlnak vissza. Az április elsejei bolondozás, lóvá tevés is. Régi korok emberei szerint bibliai eredetű. Noé április elsején bocsátotta ki a bárkából az első galambot. Ekkor még magasan állt a víz a földeken, a jámbor jószág vissza is repült hamarosan, dolgavégezetlenül. E szerint április elsejének őse a hiábavaló megbízatás emlékét őrzi.

  De beszélhetnénk a szabin nők elrablásáról is. Ókorkutatók szerint április elsején történt. Romulus a szabinokat Neptun-ünnepre hívta meg. A naiv vendégeket alaposan lóvá tették. Az ünnepi játékok helyett elrabolták asszonyaikat, leányaikat.

  Az észak-európai mitológia hívői vallják: élt egyszer egy csodaszép óriáslány, Skade, aki szerelmes volt a daliás Balderba, az istenfiúba. Frigyüknek az istenek azt a feltétel szabták, hogy az ara csak lábszemle alapján mehet feleségül választottjához. Valamennyi isten lepelbe burkolta magát tetőtől talpig, csak a lábfejek látszottak. Skade elborzadva nézte a sok csúf lábat, majd kiválasztott egy formásat. Ő az én szerelmem! De nem volt szerencséje, Njord lábát választotta, az esőistenét, akit különben utált. Mégis hozzá kellett mennie és balfogásának emléke néphagyománnyá vált. Mondanom sem kell, hogy mindez április elsején történt.

  A tizenhatodik század közepéig a francia naptár április elsején kezdte az esztendőt. Ilyenkor hagyományos szokás szerint újévi ajándékokkal lepték meg egymást a rokonok, barátok, szomszédok. IX. Károly 1564-ben rendelte el, hogy az év január elsején kezdődjék. Úgy, ahogy rendes európai államokban dívik. Az ajándékozások gyakorlata azonban megmaradt a lakosság emlékezetében, még hosszú ideig küldözgették egymásnak   ajándékokat április elsején. Aztán lassan igazi ajándékok helyett inkább tréfás meglepetéseket küldtek. A hamis évkezdetet hamis cselekedettel ünnepelték meg.

  Indiáról szóló útikönyvek említik, hogy az április elsejei tréfa ősrégi idők óta divatos Delhiben, Bombayben, Kalkuttában és más nagyvárosokban. A Huli-ünnepek  utolsó napja április elsejére esik. Az ismerősök úgy szórakoznak, hogy egymást ravasz módon becsapják.
Kapitális tréfának számít ha kifürkészik, melyik család utazik el ekkor távoli rokonokhoz. Majd ebédre szóló meghívókat küldenek  számos embernek. Aztán ha farkaséhesen megérkeznek, nem találnak otthon senkit.

  A hírlapok áprilisi kacsáinak se szeri, se száma. Egyet azért megemlítenék. Százötven évvel ezelőtt több londoni lapban a következő hirdetés jelent meg: Április elsején reggel nyolc órakor megfürösztik a Tower fehér oroszlánjait. Az érdeklődőket a királyi család szívesen fogadja. Belépés csak a zöld kapun keresztül, legkésőbb hét óra harmincig. Az érdekesnek ígérkező attrakcióra hintók és gyalogosok tömege igyekezett már hajnali három órától. Egymást kérdezgették, melyik a zöld kapu? Aztán kiderült, hogy sem zöld kapu, sem fehér oroszlánok nincsenek a Towerban.

  Velünk is gyakran űznek áprilisi tréfát. Csillagjósok, pilótajáték szervezők, nem létező ingatlanokat olcsó áron kínálók, varázsitalt ígérők, három hét alatt tíz kiló fogyást garantálók és még sok.-sok reklám járatja velünk a bolondját. Igaz, nem csupán április elsején, hanem egész évben.

 Láng Róbert - EuroAstra

Eltűnik április bolondja?

.

A XX. század második felében még világszerte széles körben elterjedt április elsejei tréfálkozást az a veszély fenyegeti, hogy túlhaladja a társadalmi fejlődés, és lassan kimegy a divatból – fejtette ki a dpa német hírügynökség tudósítójának Günter Hirschfelder bonni néprajzkutató.

Példának hozta fel, hogy a húsvét a jelentések egész kozmoszából fokozatosan a húsvéti nyúlra és a húsvéti tojásra, a karácsony pedig a karácsonyfára és az ajándékokra szűkült le. Vagyis az a trendi, amiből eseményt lehet csinálni és kereskedelmi hasznot lehet húzni.

Ilyen például a Christopher Street Day, a Love Parade és a Halloween, de ebben a vonatkozásban április elseje nem aknázható ki kellően. Ráadásul napjainkban a társadalomnak nem túl erős a humorérzéke, nem utolsó sorban azért, mert nagy bizonytalanságban él.

Hirschfelder szerint a fogalom, hogy valakit április bolondjává tesznek, valószínűleg a XVI. századból származik, amikor IX. Károly (1550-1574) francia király elrendelte, hogy 1564-ben újév napját április elsejéről január elsejére helyezték át, s ekkoriban vált nagyjából egységessé az európai országokban, hogy az év első napja a január 1. Aki tehát 1564-ben erről megfeledkezett Franciaországban, az hiábavalóan végezte el az új évre való felkészüléssel összefüggő dolgait, például hiába készített zárszámadást.

A bolondozás fénykorát a néprajzkutató szerint április elseje a XVIII. és a XIX. században élte. Abban az időben azonban durva tréfák is elterjedtek, amelyek egyeseket megnevettettek, másoknak azonban fájdalmat okoztak. A XX. században megváltozott az április elsejei tréfa arculata és egyre inkább a nevettetés került előtérbe. Napjainkban többnyire ártalmatlan az áprilisi tréfa és a média gyakorlatilag a nap 24 órájában ellátja humorral és tréfákkal a társadalmat.

Mindent egybevetve Hirschfelder szerint minden bizonnyal nem veszítette el létjogosultságát április elseje. A humor mindig divatban van, de változik. Április elsejéről majd kiderül az idők folyamán, hogy mennyire illeszkedik az új társadalmi és életformába – szögezte le a néprajzkutató.

(MTI/dpa)Népújság

A menyétes hölgy

Ha valaki a Google keresőbe beüti „A menyétes hölgy" szavakat, 24.600 találatot kap. Leonardo da Vinci csodálatos festményét 2009. októberétől három és fél hónapig csodálhattuk a Szépművészeti Múzeumban a „Botticellitől Tizianóig" kiállításon. 

  A menyétes hölgyhöz tartozó „kalandom" azonban nem található sehol. Most leírom. Amikor Krakkóba érkeztem, szerettem volna megnézni a festményt az ulica Pijarska 15. szám alatti Czartoryski Múzeumban .Zárva volt. Becsengettem, meg akartam kérdezni, mikor nyitnak. Egy portásféle jött a kapuhoz, magyaráztam mit akarok, de nem értett, vagy nem akart érteni németül. Visszament a fülkéjébe, telefonált. És jött Marianna Bujanska asszony, a múzeum neves művészettörténésze. Mondtam, szeretném a képtárat megnézni, de sajnálattal közölte, hogy ezen a héten zárva tartanak. Mutattam útlevelemet. Az idős hölgy nézegette az okmányt. Szakmabeli? - kérdezte.

  Nem, művészetszerető vagyok, azért jöttem Budapestről, hogy Leonardo da Vinci híres festményét, A menyétes hölgyet megnézhessem. Csak három napot tölthetek Krakkóban. Sajnos akkor sem lehet, zárva vagyunk. Ekkor történt a deus ex machina, a váratlan fordulat. Az első terem nyitott ajtaján keresztül megpillantottam Botticelli Giuliano de Mediciről készített portréját. Gyönyörű, mondtam, de valószínűleg nem az eredeti.  Az a Dahlem Múzeumban van, Nyugatberlinben. Bujanska rám nézett, elmosolyodott. Igaza van, ezt Botticelli műhelyében készítették tanítványai. Jöjjön, megmutatom a képtárunkat.

  És végig kalauzolt a termeken. Mutatta Lucas Cranach miniatúráit, köztük Báthori Anna, az erdélyi fejedelem húgának portréját, Rembrandt festményét meg sok minden mást.

   Természetesen Leonardo remekművét, A menyétes hölgyet is. Hosszasan beszélt róla. A művészettörténet egyik legvitatottabb alkotása. Még az állatka fajtáján sem volt egyetértés, magyarázta: nyest, nyuszt, menyét, vagy hermelin.

  A hölgy személye is vitatott. Egyik változat, hogy Lodovico Sforza, milánói kormányzó
kedvese van a képen. A Sforza-kasély ura megbízta a festőt, hogy örökítse meg kedvesét a hermelinnel. Természetesen a hermelin bundára gondolt, amelyet ajándékba adott a fiatal lánynak. Aki, összekacsintva a festővel, élő hermelinnel pózolt a vásznon. De ez csak legenda. Az is lehet, hogy a megrendelő személye Gian Galeazzo Visconti, Milánó első hercege. (A milánói Sforza-kastély és a Visconti kastély Páviában, a lombardiai régióban ma is látogatható.)

  A festő személye sem volt tisztázott. Leonardo da Vinci, Francesco Botticini, Giovanni Antonio Boltraffio, vagy Andrea del Verrocchio. Végül a Louvre-ban végzett, hosszadalmas vizsgálat a legmodernebb eszközökkel, molekuláris analízissel erősítette meg, hogy Leonardo da Vinci az alkotó. Bujanska asszony szerint a döntő érv a kéz megfestésének módja volt.

A helyszín is bizonytalan, a modell is vitatott. Cecilia Galerani, Isabella d'Este márkinő, vagy Lukrécia Crivelli.. Amikor a festő személyének kérdése eldőlt, a  Czartoryski Múzeum szakértői meglepő hasonlóságot tapasztaltak a Louvre-beli Leonardo-kép, Lukrécia Crivelli portré között. Ez utóbbit húsz évvel később festette a mester. Döntse el az olvasó, hogy ugyanarról a személyről van-e szó.


 Láng Róbert- EuroAstra