*Csehimindszent, 1892. március 29. +Bécs, 1975. május 6.
Közi Horváth József Mindszentyről szóló könyve: http://www.katolikus.hu/mindszenty.html
1956 november 1-én, börtönből való szabadulásakor készült filmfelvétel
A filmfelvételen mondott beszéd
Mindszenty (1942-ig Pehm) József: hercegprímás érsek, bíboros. - 1903-11: a szombathe
lyi premontrei gimnáziumban tanult, a teológiát 1911-15: a szombathelyi papnevelő intézetben végezte, 1915. VI. 12: pappá szentelték. Felsőpatyon káplán, hitoktató, 1917. I. 26: a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanára. 1919. II: az országgyűlési választások előkészítő bizottságának tagja, II. 9-V. 15: Szombathelyen letartóztatásban, a direktórium kiutasította Zala vm-ből, szülőfalujába internálták. A kommün bukása után augusztus elején tért vissza. -
1. A plébános
1919. X. 1: Zalaegerszeg 5 filiát is ellátó adminisztrátora, 1921: plébánosa, ahol korszerű egyházközséget, elmélyült hitéletet teremtett. Fölépíttette a zalaegerszegi ferences templomot és kolostort, a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, elemi és polgári iskoláját; modernizálta a plébánia-épületet, szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított, tanévenként szegénysorsú falusi fiúkról gondoskodott gimnáziumi tanulmányuk idején. Kialakította a házapostolok hálózatát, hitbuzgalmi egyesületeket szervezett, fölújította a katolikus művelődési ház működését, részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában, nyomdát létesített. Az 1920-as évek elején rövid időre tisztséget vállalt a Keresztény Párt vármegyei elnökségében. 1924: pornói címzetes apát. 1927: az egyházmegyei zsinat határozatából a szombathelyi egyházmegye zalai elmaradott részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett s szervezte meg körülöttük a katolikus közösségek életét. Fontosnak tartotta az országos és helyi sajtót, igyekezett a katolikus szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vármegyei újságokban. 1937: pápai prelátus. - Aktív résztvevője az aktuális hazai társadalmi kérdésekkel foglalkozó regionális és országos papi összejöveteleknek azzal a céllal, hogy erőteljesebben érvényesüljenek a hazai közéletben a keresztény erkölcsi elvek és a szociális enciklikák tanítása. Tudatosította a kommunizmus és a nemzetiszocializmus veszélyét a magyar katolikus egyházra, szintén az erről szóló, akkor kiadott pápai körlevelek alapján. - 1939: gr. Teleki Pál miniszterelnök (1939. II-1941. IV.) fölkérésére a náci Volksbund- és nyilas hatásokat ellensúlyozni kívánó, a magyar keresztény-nemzeti értékeket védő Nemzetpolitikai Szolgálat dunántúli vezetője. XII. Pius pápa (ur. 1939-58) 1944. III. 4: veszprémi püspökké nevezte ki. III. 25: Esztergomban püspökké szentelték. -
2. A püspök
tervet dolgozott ki a püspöki és egyházmegyei földbirtokok fölosztására (Kögl Lénárd), de ezt a kormány megakadályozta. Meghatározó része volt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. VI: a zsidók elhurcolása ellen tiltakozott. X. végén, amikor a katonai hadműveletek elérték a Dunántúlt, emlékiratot írt Shvoy Lajos székesfehérvári (1927-68), br. Apor Vilmos győri (1941-45) püspök és Kelemen Krizosztom OSB főapát (1933-50) együttműködésével. Ebben a keresztény erkölcsre hivatkozva követelte a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot a Dunántúlon, mert a háború nem a magyar nép érdekeit szolgálja. XI. 13: Budapesten csupán a miniszterelnökhelyettes volt hajlandó átvenni tőle a memorandumot. E kezdeményezés megtorlásául a veszprémi nyilas hatóság katonai célokra le akarta foglalni a menekültekkel telezsúfolt püspöki palotát. Mindszenty ezt megtagadta, ezért XI. 27: letartóztatták és a veszprémi vármegyei bíróság pincebörtönébe zárták több papjával és kispapjával együtt. Fogvatartása közben ugyanott pappá szentelte több végzős kispapját és az erdélyi egyházmegye néhány menekült teológusát. XII. 23-27: Sopronkőhidán raboskodott, 1944. XII. 28: a soproni Isteni Megváltó Leányainak Berghofer Teréz vezette zárdájába vitték át, 1945. IV. 20: érkezett vissza Veszprémbe. - Egyházmegyéjében igyekezett a háború okozta károkat helyrehozni, de gondja volt arra is, hogy hívei körében a harcok hónapjai alatt meglazult hitéletet, erkölcsi rendet papjai segítségével a korábbi szintre visszaállítsa. Ezt szolgálták havonta (fogsága idején is) kiadott püspöki körlevelei, egyházmegyéjében tartott bérmaútjai. Rövid veszprémi püspöksége alatt 34 új plébániát, 11 új falusi iskolát alapított. Jelentős szerepe volt a püspöki kar 1945. V. 24-i, a háború utáni új helyzetben kiadott első közös körlevele megfogalmazásában. - XII. Pius pápa 1945. VIII. 16: kinevezte esztergomi érsekké, a kinevezési iratot Grősz József kalocsai érsek (1943-61), a püspöki kar elnöke IX. 5: kapta kézhez, IX. 8: személyesen adta át Mindszentynek, aki több napos meditáció után azt elfogadta. A kinevezést IX. 14: közzétették, a pápa IX. 16: közölte a magyar kormánnyal. A kinevezési bulla kelte X. 2. Érseki székfoglalója X. 7: volt az esztergomi bazilikában. 1946. II. 21: a pápa bíborossá kreálta a római Szt Péter-bazilikában. -
3. A prímás
székfoglalójában feladatának azt jelölte meg, hogy gondos lelkipásztorként a magyar katolikus egyház kb. 6 milliós hívő közösségének hitét és erkölcsi fölfogását erősítse, tudatosítsa, magasabb szintre emelje. 1945 őszén és 1946. II: Rómában járt pápai kihallgatáson; 1947. VI: részt vett az Ottawában rendezett kanadai Mária-ünnepségen. Magyarország II. világháború utáni, Mindszenty által kezdeményezett újraevangelizálási programjában kiemelt helyet kapott az engesztelés gondolata, az őszinte isten- és emberszeretetből fakadó folyamatos imádság, a Mária-tisztelet, a magyar szentek követése, a családi élet és a közélet erkölcsi tisztasága. Nemcsak egyházmegyéjét járta be, de Magyarország sok helyére hívták, mindenütt tömegek hallgatták prédikációit. A 20. sz. egyik legkiemelkedőbb magyar lelkiségi eseménye volt 1947. VIII. 15-1948. XII. 8: a Mindszenty által elgondolt és vezetett Boldogasszony Éve (Mária-év). A püspöki székhelyeken, a búcsújáró helyeken százezrek gyűltek össze, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. A politikai hatalom sokféle módon igyekezett megzavarni az összejöveteleket, de nem tudta megtörni bensőséges imádságos hitvallásukat. A Boldogasszony Éve kiemelkedő eseménye volt az 1947. VIII. 20: kb. félmilliós részvétellel a Szt István-bazilikától a Hősök teréig vezetett országos Szent Jobb-körmenet és Budapesten X. 4-7: a Mindszenty elnökletével tartott Nemzeti Mária-kongresszus (a hatóságok által nem engedélyezett katolikus nagygyűlés helyett). Mindszentynek mint prímásnak kötelessége volt a társadalmi élet erkölcsi vonatkozásainak segítô szándékú figyelése, jóakaratú bírálata. Vezetése alatt a magyar püspöki kar közös körleveleiben szóvá tette, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallás- vagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a művelődés szabadságát; következetesen kiállt az alapvető szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a némat kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. 1945. X. 18: és 1947. VIII. 25: a nemzetgyűlési képviselőválasztások előtt a püspöki kar közös körlevélben hívta fel a hívek figyelmét, hogy olyan pártokra szavazzanak, melyek programja evangéliumi szellemű. - A hatalmat 1945 ôszén fokozatosan magukhoz ragadó erôk a kialakítandó proletárdiktatúrában csakis olyan, létszámában minimálisra zsugorított katolikus egyházat tűrtek meg, melynek vezetôi készségesen teljesítik az állampárt akaratát. Ezért már kezdettôl tudatosan törekedtek a fôpapság, a papság és a hívek szétzilálására, megfélemlítésére. Ennek érdekében a sajtóban, gyűléseken, rádióban folyamatosan támadták Mindszentyt, a püspököket, papokat, szerzeteseket és a katolikus iskolákat. A szovjet rendszerű szocializmus létrehozásának programjában fontos rész volt a tudatosan megszervezett egyházellenes-egyházromboló hadjárat. Ennek részeként 1948. XII. 26: törvény- és jogellenesen letartóztatták Mindszentyt. -
4. A fogságban
testileg-lelkileg megkínozták, s hazug vádak alapján 1949. II. 8: első fokon, VII. 6-9: másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy fölháborodást váltott ki (Mindszenty-per). XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését. 6 év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. VIII. 17-tôl Püspökszentlászlón (Baranya m.), XI. 2-tól Felsőpetényben (Nógrád m.) tartották fogva. A forradalom kitörése után 1956. X. 29: a kommunista pártközpont utasítására titkos helyre akarták vinni, aminek ellenállt. X. 30: éjjel magyar katonák szabadították ki fogságából, X. 31: délelőtt érkeztek a budai prímási palotába. - Szabadságának 4 napja alatt a magyar katolikus egyház jövőjével kapcsolatos teendőkről tárgyalt a püspöki kar tagjaival és egyházmegyéje vezetőivel, Tildy Zoltán államminiszterrel (1956. X. 26-XI. 4.), s a külföldi segélyszervek küldötteivel a Magyarországnak nyújtandó anyagi segítségről. Fölkeresték a református és evangélikus egyház vezetôi is, de politikai pártok képviselőit nem fogadta. Nagy Imre miniszterelnök (1956. X. 23-XI. 4.) kérésére XI. 3: este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, s a polgári demokrácia jövőképét vázolta föl. - XI. 4: hajnalban a szovjet csapatok támadása után az USA nagykövetségén kért és (egyetlenként) kapott menedéket. Ottani tartózkodását rövidnek vélte, arra számított (mint Magyarország lakosságának többsége), hogy az ENSZ a SZU-t hadereje visszavonására készteti, amire az ENSZ-közgyűlés szovjet lerohanást elítélő határozata is reményt nyújtott. A Kádár-kormányzat a törvénytelenségeket folytonossá tette, s Mindszentyt sem engedte visszatérni érseki székébe (ekkor már közismertek voltak a Rákosi-időszak kirakatpereinek hazugságai). Több alkalommal döntött Mindszenty az USA követségéről való távozásról, de ezt külső tényezők megakadályozták. Külföldre távozásra is készen állt, de ennek ellenében azt kívánta, hogy a kormány enyhítsen a magyar katolikus hívők jogfosztottságán: tegye szabaddá a hitoktatást, a papnevelést, egyesületek alakítását, a sajtót. E követségi félrabságban készítette el emlékiratait, valamint a magyar történelem nagyszabású, kéziratban maradt összefoglalóját, s tanulmányokat a 20. sz. 2. felének egyháztörténetéről. - 1963. IV: a Szentszék megbízásából Mindszentyt többször meglátogatta Franz König bécsi bíboros (1956-85) és vatikáni diplomaták. Mindszenty kész volt menedéke elhagyására, de a kormány ezután sem volt hajlandó egyházellenes intézkedéseinek visszavonására. Ahhoz, hogy Mindszenty a Vatikánban töltse élete hátralevő részét, a kormány hozzájárult volna, ha a Vatikán biztosítja: Mindszenty nem nyilatkozik elítéléséről és fogságáról, a hazai politikai viszonyokról, a magyar katolikus egyház helyzetéről, s kimenetele után lemond érseki tisztéről. A vatikáni küldöttek eleinte elutasították, majd (Mindszenty tudta nélkül) elfogadták e föltételeket. Mindszenty, teljesítve VI. Pál pápa (ur. 1964-78) kérését, 1971. IX. 28: elhagyta a követséget és Rómába ment. -
5. Száműzetésben
X. 23-ig Mindszenty a Vatikánban, majd haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse. Ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen fölkereste a magyarok sokaságát, hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába, Új-Zélandba. A magyarok mindenütt lelkesedéssel és tisztelettel fogadták, sokan fölkeresték Bécsben személyesen és levélben lelki, erkölcsi, s a magyarság sorskérdéseit illető témákban. - Közben a Kádár-rendszer sürgette a Szentszéket, hogy teljesítse ígéretét és fossza meg Mindszentyt az esztergomi érseki tisztségétől. VI. Pál pápa 1973. XI. 1: levélben kérte Mindszentyt a lemondásra, de lelkipásztori okokra hivatkozva Mindszenty nem teljesíthette azt. XII. 18: a Szentatya mégis megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, amit 1974. II. 5: tettek közzé. A pápa utasításának Mindszenty engedelmeskedett, többé nem használta érseki címét, de lelkipásztori útjait folytatta, s továbbra is sokan keresték föl a Pázmáneumban. VI. 18: amerikai útja során a Dallasi Egyetem díszdoktorrá avatta, ekkor a keresztény nevelésről tartott előadást. X: a frankfurti nemzetközi könyvkiállításon mutatták be emlékiratait, amelyet világnyelvekre fordítottak. Venezuelai útjáról visszatérve, párizsi, majd skandináviai útját tervezte, amikor beteg lett, s pár hét múlva meghalt meg Bécsben, az irgalmasok kórházában. -
6. Címere
A pajzs ketté osztott mezejében bal oldalon Árpád-házi Szt Margit, jobb oldalon a családi címerből átvett 3 rózsa (a nemességet egyik katona ôse kapta a 18. sz. elején a török elleni harcokban tanúsított bátorságáért). Felirata: PANNONIA SACRA. -
7. Végakarata
szerint (,,ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban'') V. 15: Mariazellben, a kegytemplom Szt László-kápolnájában temették el. A temetést Franz König bécsi, Joseph Döpfner müncheni bíboros érsek, László István eisenstadti és a gráci püspök végezte nagyszámú papi segédlettel, sokezernyi gyászoló hívô jelenlétében. 1976. V. 30: mintegy 3 ezer magyar zarándok jelenlétében áldották meg a sírkövet. Felirata: JOSEPHUS CARDINALIS MINDSZENTY/ PRIMAS HUNGARIAE / MDCCCXCII - MCMLXXV / VIXIT ET VIVAT PANNNONIAE SACRAE (Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892-1975. Élt és él a szent Pannoniáért). - A szembenlévô falon, Szelepcsényi emléktáblája alatt a vörösmárvány táblát a Mindszenty-Alapítvány helyezte el, ennek felirata: Ez a márványkô fedi most - míg a felszabadult haza földjébe megtérhet - Mindszenty József maradék porait. Született Csehimindszenten 1892 március 29-én; pappá szentelték Szombathelyen 1915-ben, négy év múlva Zalaegerszeg plébánosa, majd 25 év után veszprémi püspök; 1945-ben esztergomi érsek, Magyarország bíboros hercegprímása. Helytállt Istenért, Egyházért és szenvedő népéért. az elnyomó hatalom kétszer vetette fogságba; 1949-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélte. Bilincseit 1956-ban a felkelt nép verte le. Miután a szovjet erőszak leigázta az országot, 15 évig az amerikai egyesült államok budapesti követségén kapott menedéket. Engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja. Meghalt Bécsben 1975 május 6-án. -
8. Tisztelete
1975-91: magyarok (és mások) sokasága rótta le tiszteletét sírjánál, köztük II. János Pál pápa (ur. 1978-) is. 1990. V. 18: a magyar Legfelső Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty teljesen ártatlan (1956. X. végén már a Nagy Imre-kormány is rehabilitálta). Holttestét 1991. V. 4: ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. - A boldoggáavatási eljárás megindítását külföldi papok 1986: kezdeményezték,1994: az esztergom-budapesti főegyházmegye főpásztora, Paskai László bíboros érsek és a magyar püspöki konferencia is támogatta. A szükséges iratokat a posztulátor 1996 őszén átadta a Szentszék illetékeseinek. - Mindszenty tisztelete széles körben él Magyarországon és az egész keresztény világban; intézmények, egyesületek, terek, utcák viselik nevét. Személyével hatalmas hazai és külföldi szakirodalom foglalkozott és foglalkozik 2003: is. -
9. Művei
Az édesanya. Bp., 1916. (több kiadásban ang-ul, fr-ul, ném-ül, ol-ul, sp-ul, port-ul, holl-ul; 4. kiad. Bp., 1990) - Zala segélykiáltása. Zalaegerszeg, 1927. - Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Uo., 1934. - Igazság és szeretet. Mindszenty hercegprímás beszédeiből 1945-46. Bp., 1946. - Mindszenty okmánytár. Pásztorlevelek, beszédek, nyilatkozatok. Szerk. Vecsey József. München, 1957. (ném-ül is) - Esztergom, a prímások ezeréves városa. S.a.r. Bíró Béla. Bécs, 1973. - Emlékirataim. Toronto, 1974. (4. kiad. Bp., 1989; több kiad. ang-ul, fr-ul, ném-ül, ol-ul, sp-ul, port-ul) - Napi jegyzetek. Amerikai követség 1956-1971. Szerk. Csonka Emil. Vaduz, 1979. - Hirdettem az Igét! Vál. szentbeszédek és körlevelek 1944-1975. Szerk. Közi-Horváth József. Uo., 1982. (2. kiad. Bp., 1989) - Egyházam és hazám. Mindszenty hgprím. szentbeszédei 1945-1948. 1-3. köt. Szerk. Beke Margit. Bp., 1991-97. - Mindszenty Breviárium. S.a.r. a Magyarok Mindszenty Mozgalma (The Hungarian Mindszenty Movement). München, 1998. Mészáros István
Irodalom
Sárga könyv. Bp., 1949. - Fekete könyv. Uo., 1949. - Barankovics István: Die grosse Warnung. Zürich, 1949. - Boér Miklós: Cardinal Mindszenty and the implacable war of communism against religion and the spirit. London, 1949. - Fábián Béla: Cardinal Mindszenty. The story of a modern martyr. New York, 1949. - Just Béla: Un proces préfabriqué. L´affaire Mindszenty. Előszó: Francois Mauriac. Paris, 1949. - Feketekuty László: Kardinal Mindszenty. Zürich, 1949. (fr., holland, osztr. és sp. kiad. is) - Közi-Horváth József: La verite sur le Cardinal Mindszenty heros et martyr. Paris-Bruxelles, 1949. - Pastore, Ottavio: Mindszenty. I documenti nascosti dal Vaticano. Milano, 1949. - Péterfy Gedeon: Il Cardinale Mindszenty. La vita e l´anima d´un martire. Roma, 1949. - Swift, Stephen K.: The cardinal´s story. New York, 1949. - Babis, Daniel G.: Cardinal Mindszenty. Victim or Victor? Uo., 1949. - Kühn, Heinz: Mindszenty. Skizze eines grossen Lebens. Berlin, 1951. - Nyisztor Zoltán: En las garras del espionaje ruso. Madrid, 1951. - Szalay Jeromos: Le cardinal Mindszenty of confesseur de la foi, défenseur de la cité. Paris, 1951. - Szalay Jeromos: Mit üzen a vértanú prímás? Párizs, 1952. - Boldizsár Iván: Összesküvés a nép ellen. Bp., 1952. (ang., fr., ném., or. nyelven is) - Borsy, E. J.: Cardenal Mindszenty. Rio de Janeiro, 1954. - Varga László: Revision of the sentence Against Cardinal Mindszenty. New York, 1955. - Shuster, George: In silence I speak. The story of Cardinal Mindszenty today and of Hungary ,,New order''. Uo., 1956. (arabul, kínaiul, ném-ül, port-ul, sp-ul, vietnamiul és indiai nyelveken is) - Kardinal Mindszenty. Beiträge zu seinem siebzigsten Geburstag. Hrsg. Vecsey József. München, 1962. (bő bibliográfiával) - Mihályi Gilbert: The Supreme Issue is Freedom. The continuing relevance of Cardinal Mindszenty´s quest for human and national right. New York, 1965. - Daruvar, Yves de: Le destin dramatique de la Hongrie. Paris, 1971. - Lesourd, Paul: Heros, confessor et martyr de la foi: le Cardinal Mindszenty primat de Hongrie. Uo., 1972. - Eisenring, Franz: Er hat den guten Kampf gekämpft. St. Gallen, 1975. - Csonka Emil: A száműzött bíboros. Mindszenty az emigrációban. San Francisco-München, 1976. - Palágyi Natália: Hűségesen követte az Urat. Mindszenty bíboros életútja és példája. St. Gallen, 1976. - Közi-Horváth József: Kardinal Mindszenty. Belijder en Martelaar von onze tijd. Előszó: Werenfried van Straaten. Westerlo, 1976. (ang-ul, ném-ül is) - Bibliography of Cardinal Mindszenty. Ed. József Széplaki. Youngstown (Oh., USA), 1977. - Franquerie, André de la: Le Cardinal Mindszenty martyr. Montsurs, 1980. - Siri, Giuseppe: Il Cardinale Mindszenty. Genova, 1980. - Szentnek kiáltjuk! Emigrációs magyarok Mindszenty bíborosról. Szerk. Füzér Julián. Youngstown, 1987. - Füzér Julián: Mindszenty bíboros, a szent. Uo., 1989. - Mészáros István: Mindszenty bíboros, a lelkipásztor-főpap. Bp., 1989. - Uô: Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat: 1945-1948. Uo., 1989. - A Mindszenty-per. Szerk. Gergely Jenő, Izsák Lajos. Uo., 1989. - Mészáros István: A hazai történettudomány 1948-1992 közötti Mindszenty-képe. Esztergom, 1992. - Uô: Boldogasszony Éve 1947/48. Mindszenty bíboros evangelizációs programja. Bp., 1994. - Uô: Mindszenty iratkatalógus és bibliográfia. Uo., 1995. (kézirat, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány tulajdona) - Mindszenty emlékezete. Szerk. Török József. Uo., 1995. - Füzér Julián: Mindszenty bíboros szentek között. Szeged, 1995. - Mindszenty veszprémi püspök. Szerk. T. Horváth Lajos. Veszprém, 1996. - Mindszenty leveleskönyv. Gondolatok a bíboros leveleiből 1938-1975. Szerk. Mészáros István. Bp., 1997. - Ki volt Mindszenty? Cikkgyűjtemény 1944-1998. Szerk. Mészáros István. Uo., 1999. - Mészáros István: ,,Állok Istenért, egyházért, hazáért''. Írások Mindszenty bíborosról. 1989-1999. Szeged, 2000.
Forrás: Katolikus.hu/szentek
Bejegyzések
_kicsi.JPG)
