1809. január 4-én született Louis Braille

A Braille-írást Magyarországon 1893-ban vezették be, mint a vakok számára általános írásformát.

Louis Braille egy Párizs közeli kis faluban, Coupvary-ban született. Édesapja lószerszámkészítő műhelyében próbálgatta apja mesterségét, és egy lukak készítésére szolgáló éles szerszámmal játszott, amikor is a szerszám megcsúszott és megsebezte a szemét. A három éves kisfiú sebe elfertőződött, és a fertőzés miatt hamarosan mind a két szeme világát elveszítette.

Tíz éves korában Louis egy ösztöndíjat kapott a Párizsi Vakok Intézetétől, ahol azonban itt is legfőképpen csak beszéltek a tanárok a diákokhoz. 1821-ben, egy bizonyos Charles Barbier - hivatásos katona- látogatta meg az iskolát. Barbier azért érkezett a tanintézetbe, hogy megossza a látásuktól megfosztott gyerekekkel a találmányát, az ún. „éjszakai írást".

Ez a rejtjeles írás tizenkét domború pontból állt, amellyel a katonák a sötétben beszéd nélkülözésével oszthatták meg a fontos információkat a harctéren, vagy bármilyen más szorult helyzetben.  Braille a tizenkét pontot hatra redukálta, tizenöt éves korára pedig már egy kiforrott rendszert sikerült megalkotnia. 

Az első Braille írásban kiadott könyv 1829-ben jelent meg. Címe a Method Writing Words, Music, és Plain Songs Dots, kiadója a Blind és Arranged cég volt. Az írásjelek és számok konvertálásával azonban nem elégedett meg. A matematika és a zene szimbólumait is hozzáadta a vakok „ábécéjéhez".
A Braille-írás 1868-ban indult világ körüli hódító útjára, amikor egy brit kutató csoport - a Royal National Institute for the Blind (Királyi Nemzeti Intézet a Vakokért) alapítói- rájöttek a jelrendszer hasznosságára és fontosságára. Napjainkban gyakorlatilag minden országban használják a Braille-írást. 
Magyarországon 1893-ban vezették be. A Braille-írás kellékei: tábla, papír és pontozó, amely egy fanyélbe fogott tompa végű drót. Maga a tábla két összecsukható és könyvszerűen nyitható fémlapból áll. A felső fémlapon a 6 ponthoz igazodva hullámvonalszerűen kiképzett betűablakok, az alsó fémlapon azok mélyedései találhatók. E tábla két fémlapja közé kerül a rajzlap vastagságú papír. Az egyes betűablakokban az írni kívánt pontösszetételének megfelelően a pontozóval átnyomható a papír, így tapintással a hátoldalon kidomborodó pontösszetétel leolvasható.
A Picht-féle írógép a Braill-írás gépesítését is lehetővé tette. A Braille könyveknek dupla oldalú lapjai vannak a helytakarékosság miatt. A Braille jelek segítik a vak embereket abban, hogy napra készek legyenek. Ami talán pedig a legfontosabb a látáskárosult emberek képesek írott módon is kommunikálni.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros