Nagyszombat és Húsvéti Vigília

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szent sír előtt. Ezen a napon töltse be lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, a Krisztus szeretetének-halálának titkáról való elmélkedés! Nagyszombat - Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szentsírt.
Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét éjszakáján az egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és sötét, a tűz s a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után. Amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza.
A húsvéti vigília szertartása a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés szertartásával. Egyedül a parázsló szén világít, s az arról vett tűzzel a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, miközben azt imádkozza, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő, és övé az örökkévalóság, övé a dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.
Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amelyik a halott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. A Föltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, ennek a térnek és időnek keretei közé támadt föl, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis az Egyház liturgiája megjeleníti a föltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. Szimbolikusan ez a föltámadás pillanata. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre. A pap elindul a fénnyel a sötét templomba, s három lépésben szétosztja Krisztus világosságát a híveknek, akik a Húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat. Krisztus világossága tölti be a sötét templomot. Mi vagyunk a sötétben járók, akik várjuk a fényt. Ezt az örömet halljuk és látjuk: „Krisztus világossága", erre válaszolunk: „Istennek legyen hála." Ezután hangzik föl az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti örömének. A húsvéti örömének az ünnep tartalmát fogalmazza meg, a fényt, amely a feltámadást és a megváltást jelképezi. 
A húsvéti örömének, az Exsultet elhangzása után kezdődik az igeliturgia, mely végigvezet minket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok", felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után ünnepélyes szentbeszéd hangzik el.
A prédikáció után következik a keresztelés ünnepélyes szertartása. Először a mindenszentek litániája hangzik el, hiszen a keresztséggel az ember tagjává lesz az Egyháznak, amelyhez a szentek közössége hozzátartozik. Ezt követi a keresztvíz megszentelése és a keresztelés. Ha ez mégsem lenne, akkor is vizet szentel az Egyház, a hívek megújítják keresztségi fogadalmukat: ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben, s keresztségükre emlékezve az Egyház meghinti őket az új vízzel. A fogadalom válaszait elsősorban a keresztelendők (és a ma elsőáldozók) mondják - de velük együtt mi is: Nemcsak azért, mert ma mindannyian ünnepeljük keresztségünk titkát, hanem azért is, mert mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a keresztelendőkért, a megtértekért!
A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A szentáldozásban a feltámadt Üdvözítővel találkozunk. A mise után kezdődik a feltámadási körmenet. A hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét. A Húsvét vigíliájának miséje a föltámadási körmenettel ér véget, amelyik közép-európai hagyomány szerint kiviszi a Föltámadás örömhírét a világba, megáldva a négy égtájat. Az egész világ számára elviszik az Örömhírt: Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt!  Alleluja!


(MKPK titkárság)
  

Húsvéti receptek a Mátra szívéből

A húsvéti asztalról sosem hiányozhat a sonka és a kalács, de mindig érdemes új ízekkel feldobni a már megszokott ünnepi menüt. A gyöngyöstarjáni Kovács Borház különleges receptjeivel a locsolókat és a családtagokat is levehetjük a lábukról, a fogások mellé ajánlott borok pedig még teljesebbé teszik a kulináris élményt. 

 
ELŐÉTEL:
Fűszeres sajtgolyók rozmaringos olivás lapos kenyérrel
Könnyed előétel, amivel a festett tojások mellett kedveskedhetünk a locsolóknak. A friss, zöldfűszeres ételek mellé mindig jól esik egy könnyed sauvignon blanc.
Hozzávalók 4 főre:
Sajtgolyókhoz:

• 25 dkg camambert sajt
• 15 dkg juhtúró
• 15 dkg tehéntúró
• 1 tojás sárgája
• 2 evőkanál brandy
• 10 dkg lágy vaj vagy margarin
• só, bors, fokhagyma ízlés szerint

A juhtúrót, tehéntúrót és a camembert sajtot összedolgozzuk a többi hozzávalóval, majd pici golyókat formálunk a kezünkkel. A sajtgolyókat tetszés szerint különböző fűszerekbe forgathatjuk, mint például friss medvehagymába és snidlingbe, de isteni választás dióban és pirospaprikában megforgatva is.
Olivás lapos kenyérhez:

• ½ kg liszt
• 1 evőkanál só
• 1 kiskanál cukor
• 25 gramm élesztő
• 7 evőkanál olíva olaj (fokozatosan adagolva)
• 1 ág rozmaring
• 50 gramm paprikás olíva bogyó
• 80 gramm zöld és fekete olíva bogyó vegyesen

A felfuttatott élesztőhöz a lisztet hozzáadjuk, majd jól kidagasztjuk, 1 órán át kelesztjük. A rozmaringot és az olivát apró darabokra vágjuk, majd a lisztezett deszkán átgyúrt, kicsit meglapított tészta tetejére szórjuk és bele dolgozzuk. A tésztát lapos, elkeskenyedő formában alakítjuk ki és átlósan a kiolajozott tepsibe tesszük. Ezután még megszórhatjuk a megmaradt olivával a tetejét. 200 fokon 35-40 percig sütjük

FŐÉTEL:
Rozmaringos báránysült burgonyatortával
Húsvétkor elengedhetetlen a bárány az ünnepi asztalon. A hús mellé több lehetőségünk is van bor választás szempontjából: akár egy fűszeres, karakteres fehér bor, például tramini vagy egy könnyebb vörös - például a merlot - is remek párosítás lehet.
Hozzávalók 4 főre:
Báránysülthöz:

• 80 dkg báránylapocka
• 2 vöröshagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• fél citrom
• 1 evőkanál liszt
• rozmaring, só, bors ízlés szerint

Burgonyatortához:

• 1 kg burgonya
• 3 dl tejszín
• 3 tojás
• 15 dkg parmezán
• panírmorzsa
• vaj
• só, bors ízlés szerint

A húst (báránylapocka) sózzuk, borsozzuk, majd apróra vágott rozmaringgal is megszórjuk és összekötözzük. Kisebb serpenyőbe téve apró cikkekre vágott vöröshagymára és fokhagymára fektetjük a húst és 120 fokon kb. 3 órán át sütjük. Ha már puha a hús kiemeljük. A pecsenye megmaradt levét a maradék rozmaringgal és liszttel felöntjük és mártást készítünk. Ebben a mártásban a többi hozzávalóval együtt forgatjuk meg a karikára vágott burgonyát.
A szeleteket egy kivajazott és morzsával megszórt kerek edénybe helyezzük és szintén 120 fokon kb. 50 perc alatt pirosra sütjük.

DESSZERT:
Mini répatorta kuglófok
A húsvéti menü méltó lezárása a répatorta, új formában tálalva. A desszert könnyed ízvilága mellé tökéletes választás pincészetünk félédes bora a Zitakötő, amely zenit és sáramuskotály házasságából született.
Hozzávalók:

• 1,5 bögre liszt
• 4 egész tojás
• 1,5 bögre cukor
• 1 bögre étolaj
• 2 csomag vaníliás cukor
• 2 csomag sütőpor
• 2 teáskanál fahéj
• 1 teáskanál só
• 10-15 dkg dió, mandula vagy mogyoró összetörve vagy darálva
• 10 dkg mazsola
• 50 dkg sárgarépa (reszelőn lereszelve)

A lisztet, sót, fahéjat, sütőport összekeverjük. A tojásokat, olajat, cukrot, vaníliás cukrot összeturmixoljuk. A lisztes és a tojásos keveréket fakanállal egybekeverjük. A masszába belekeverjük a diót, mazsolát és reszelt répát, majd a kuglófformákba öntjük. 175 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és kb. 50-55 percig sütjük.

 http://www.klborhaz.hu
 

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban lamentációt (Jeremiás siralmai) és általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.
Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet ma az oltár a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata végbement. A nagypénteki szertartás a kezdetekben már kialakult és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához.
Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét. A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Ezután - lélekben a kereszt alatt állva - könyörgünk az egyház, az emberiség nagy kéréseiért. A szertartás során a kereszt alatt állunk, így tárjuk kéréseinket Isten elé.
A szentírási olvasmányok utáni egyetemes könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért - és különösen a szenvedőkért.
Ezután a pap a virágvasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott az Üdvözítő, aki értünk szenvedett. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt az emberekért. Az oltár előtt álló feszülethez járulunk: nem egy fafeszület előtt hódolunk, hanem a Golgota keresztjén függő Megváltó előtt. Őhozzá járulunk, aki meghalt értünk és aki ma is szenved Egyházáért. Meghív minket személyesen, hogy leborulva előtte megvalljuk, hogy Ő az egyedüli Megváltó és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére.
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.
Végigjárva Jézus keresztjének útját biztosak lehetünk benne: az utolsó szó Istené. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét. A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, a jók győzelme, mert ez a végső jónak, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.


(MKPK titkárság) 
 

Magyar sonkával igazi a Húsvét

Újra itt a Húsvét és a hagyományos, minőségi magyar sonka. A (KMS) Védjegyes termékek vásárlását és fogyasztását ösztönzi a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. E célból kóstoltatás indul 2016. március 23, 24 és 26-án Magyarország 60 legnagyobb SPAR és INTERSPAR áruházában.

A szervezők a kóstoltatással is hangsúlyozni szeretnék, hogy a sertéshús a magyar gasztronómia egyik tradicionális alapanyaga, melynek konyhai felhasználása igen sokoldalú. Különösen aktuális ez Húsvét közeledtével, amikor véget ér a böjti időszak, és ismét előkerülhetnek a finomabbnál finomabb húsételek, így például az ünnep egyik szimbóluma, a Húsvéti sonka. Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hús kerül az asztalra.

A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) Védjeggyel ellátott sertéshúsok és sertéshús készítmények megbízható, felelős magyar gazdaságból származnak, előállításukat rendszeres, szigorú és folyamatos ellenőrzés kísérte, útjuk pedig az élőállattól a vásárlásig nyomon követhető. Mint minden terméknél, ez esetben is az alapanyag jelenti a biztosítékot a kiváló minőségre: az állatok csak gabona alapú, GMO-mentes kukoricát tartalmazó, hozamfokozóktól mentes takarmánnyal etetettek. Ez eredményezi a KMS Védjegyes sertéshús sajátos, különleges ízét és illatvilágát, melyet a fogyasztók egyre több étteremben is megtapasztalhatnak. E Védjegy a kormány sertésstratégiájának egyik pillére, alapja pedig a teljes sertés termékpályát lefedő, átfogó terméktanúsítási rendszer. Használatára azok az állattartók, vágóhidak, feldolgozó üzemek, kiskereskedelmi vállalatok és vendéglátók (éttermek) pályázhatnak, akik az élőállat-tartástól a vásárlásig biztosítani tudják a Védjegy használatával szemben támasztott különleges feltételeket, az ellenőrzött kiváló minőséget.
A Földművelésügyi Minisztérium által létrehozott Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) Védjegy használati jogosultja a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), amely a minisztérium megbízásából végzi a Védjegy odaítélését a szigorú követelményeket teljesítő magyar vállalatoknak és gazdaságoknak. E minősítő Védjegy célja az is, hogy a tisztességes versenyfeltételek fenntartása mellett bővítse a hazai piacot és növelje az itthon előállított sertéshús termékek arányát.

Az itthon előállított, KMS Védjegyes termékeket választva a fogyasztó is hozzájárul ahhoz, hogy növekedésnek induljon a hazai termékek fogyasztása a külföldről behozott, más ízvilágú sertéshússal szemben. A kereslet fellendülésével a hazai gazdaságok is tovább fejlődhetnek, a sertésállomány tovább növekedhet.
 

Nagycsütörtök az Eucharisztia (Oltáriszentség) és a papság (egyházi rend) alapításának ünnepe

Délelőtt olajszentelési misét tartanak a székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség alapítására. 

Nagycsütörtök délelőtt az olajszentelési szentmise vezeti be a hívőket a szent három nap ünneplésébe. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők (katekumenek) és a betegek olajának, valamint a krizmának a megszentelésére. A püspök együtt misézik az egyházmegyében működő papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket.
A nagycsütörtök esti liturgia az utolsó vacsora felidézésével kezdődik, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szentírási olvasmányok felidézik az egyiptomi kivonulás éjszakáját, amikor az angyal megkímélte az izraeliták házait, mert a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat. A húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a bűntől, az örök haláltól. Nagycsütörtöknek éppen ezért ünnepélyes és örömteljes hangulata van. A nagycsütörtök az Egyház legősibb ünnepei közé tartozik. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat.
A szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. Ezért van a pap fehér miseruhában, ezért szól a mise elején az orgona, ezért van virág az oltáron; ezért szólalnak meg Dicsőségre minden templomban a harangok, a csengők, az orgona. Az esti szentmisén, amikor a pap a Glóriát énekli, megszólalnak a csengők, a harangok és az orgona, de azután elnémulnak nagyszombat estig. A mély gyász jeléül csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek" és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, hogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jeleit adja. Ez a csend is jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat.
A nagycsütörtöki evangélium elmondja, hogyan mosta meg Jézus tanítványainak lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. Ennek emlékére a püspök vagy a pap megmossa az arra kiválasztott emberek lábát. A lábmosás szertartásában Jézus példájára emlékezik az Egyház. A lábmosás a szolga feladata volt és Jézus szolgává tette magát.
A szentmise utáni oltárfosztás, amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt még a terítőt is, Jézus elfogatására és nagycsütörtökön kiállt szenvedéseire emlékeztet. Az Oltáriszentségi Jézust a mellékoltárra viszik. Ez Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. A szentmise végén nincs áldás, csendben fejeződik be. A díszeitől megfosztott oltár Jézusra emlékeztet, akit ma éjjel elfognak, megfosztanak ruháitól.
Nagycsütörtök misztériumában egymással szemben áll az eucharisztikus ajándék legmagasztosabb szeretete, valamint az elárultatás fájdalma. Az utolsó vacsora után Jézus apostolaival az Olajfák hegyére ment. Imádság közben szenvedett és gyötrődött. Kérte apostolait, hogy imádkozzanak vele, de azok elaludtak. „Egy órát sem tudtatok virrasztani velem?" - kérdezte tőlük. Erre gondolunk, amikor a szentségi Jézust a főoltárról a mellékoltárra kísértük, s amikor a mise után szentségimádást végzünk... „Legalább egy órát" szeretnénk virrasztani Vele. Elkezdődik a nagycsütörtöki virrasztás (szentségimádás).


(MKPK titkárság) 
 

1900. március 23-án halt meg Zsolnay Vilmos

"Világhódító volt... Messzi kontinensekre tolta előre katonáit, s mindenütt ütközetet nyert. Az agyag fegyver lett kezében, szebb uniformist pedig még nem kapott katona, mint a Zsolnay csudás ércfényben lángoló lüszterei. Vékonyka  szivárványszerű lehelet a törékeny fajansztestben; agyag, amely érccé pirul. De minő művészet van ebben a földátalakításban! S azért lett akkora teremtő

talentummá Zsolnay, mert elméjével egészen behatolt a természet matériáiba, s úrrá lett fölöttük.
Hasonló győzelmet csak kevés ember arat. És mégsem babérból vetette az ágyát. Kötényt kötött maga elé a pécsi fazekas, beállott a korongok és agyagtömbök közé, kezébe vette a mintázófát, kavargatta a zománctégelyeit, szította a tüzet a nagy kohóiban. Munkásművész volt, nem zsúrművész. Egy diadalmas ember, aki szent naivsággal csak úgy tudott élni, hogy egyre mímeli a nagy teremtőt. Ez hatalmas, isteni munka."

(forrás: Katona Imre: Zsolnay Vilmos Bp. 1977, Gondolat 6. l.)

Zsolnay Vilmos festőnek készült, tehetségét a porcelánkészítés terén is kamatoztatta: feltalálta a fagyálló pirogránitot, egy új, az épületek díszítésére szolgáló cserépfajtát, illetve az ő nevéhez fűződik a Wartha Vince által feltalált eozin alkalmazása a kerámiaművészetben.

Zsolnay gyára volt a világon az első, amely ezzel a titkos összetételű. zöld és kék színekben pompázó anyaggal dolgozott (az eozin különlegessége, hogy színét nem anyaga, hanem a megtörő fény adja), mely 1891 unikum jelleget ad a pécsi porcelánmanufaktúra által készített porcelánoknak. Elsősorban merész újításai és találmányai révén Zsolnay már az 1873. évi bécsi világkiállításon Ferenc József-érdemrenddel büszkélkedhetett, öt évvel később pedig Párizsban megkapta a kiállítás nagydíját (Grand Prix) és a francia Becsületrendet is.

A Zsolnay-gyárnak nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában, de még a tengerentúlon is számos megrendelője akadt, így az 1870-es években még 20 munkást foglalkoztató üzem dolgozóinak száma jócskán felduzzadt.

forrás: Zsolnay Vilmos születése (rubocin.hu)

 

Világhírű magyar hangfelvétel elevenedik meg a Müpában

Barthold Heinrich Brockes hamburgi városi tanácstag 1712-ben jelentette meg szövegkönyvét, amelynek A világ bűneiért kínhalált szenvedő Jézus címet adta. A másfél évtized alatt harminc kiadást megért oratórium-passió librettóját a Hanza-város zenei virágkorának több kitűnő komponistája megzenésítette. A kilenc feldolgozás egyike, a Händel egyetlen oratóriumaként ismertté vált Brockes-passió két és fél évszázaddal később, 1986-ban a dorogi hanglemezgyár korongjain világkörüli útra kelt. Magyarország legrégebb óta működő barokk zenei együttese, a Capella Savaria a Magyar Rádió Énekkarával és kitűnő szólistákkal egyesülve idézi fel a jelentős eseményt: március 23-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben 30 év elteltével ismét felcsendül a mű, amely rendkívüli szerepet játszott a magyar régizene világhírűvé válásában.

Capella Savaria 2014 (c) Garas Kálmán

 

Magyarországon az 1980-as évek elejétől jelentkeztek a nagyobb, barokk hangszereken játszó zenekarok. Az 1981-ben alapított Capella Savaria a történeti sorrendet tekintve ugyan nem, de abban mindenképp első volt, hogy az országhatáron kívül is jelentős ismertséget vívott ki magának. A mozgalom népszerűsítésében jelentős szerep jutott a Hungarotonnak, amely rendszeresen jelentetett meg régi hangszeres felvételeket. Az idén fennállásának 35. évét ünneplő Capella Savaria több mint hetvenöt hanglemezének csaknem kétharmada világelső felvétel - zenetörténeti jelentőségük nemzetközi szinten is elismert -, közülük öt elnyerte „Az év hanglemeze" díjat. Opera- és passiósorozatuk világhírű karmestere, a Händel-specialista Nicholas McGegan tizenhat lemezt készített az együttessel. Händel Atalantája és Vivaldi concertói, valamint sinfoniái után Händel Brockes-passiója volt 1986-ban harmadik közös munkájuk, egyszersmind a második felvétel, amely elnyerte „Az év hanglemeze" díjat (az elsőt Vivaldi-lemezükért kapták).

A Brockes-passió, Händel egyetlen oratóriuma rövid, pergő tételekre épít, és szinte operaként hat: a recitativók és áriák mellett számos kórust, egy bevezető sinfoniát (azaz nyitányt), valamint accompagnatókat (zenekari kíséretes recitativókat), ariosókat és együtteseket tartalmaz. Stílusának központi magva az olasz, de képes volt egy személyben egyesíteni - és kibővíteni - mindazt az európai hagyományt, mellyel élete során találkozott.

Három évtized múltán, húsvéti hangversenyén a Capella Savaria ismét megszólaltatja a művet, ezúttal Howard Arman vezényletével. Az angol karmester munkásságát elsősorban a Händel-művek népszerűsítésének szenteli; a komponista szülővárosának tízezer euróval járó Händel díját 1996-ban nyerte el, három évvel az első díjazott, a Brockes-passió felvételét karmesterként jegyző Nicholas McGegan után.

2016. március 23., 19:30
Händel: Brockes-passió

https://www.mupa.hu/program/handel-brockes-passio-2016-03-23_19-30-bbnh
https://www.facebook.com/events/1712707518945562/
 

Hollókői Húsvéti Fesztivál

Mert mi vödörrel locsolunk. És nem csak hagyományból. Hollókő, a Palócföld szíve, az egyetlen magyar falu, amit az UNESCO a világörökség részének választott. A hollókői házak, népviseletek, népszokások mind-mind az egyetemes kultúra részei, és mi, palócok büszkén, de vidáman őrizzük hagyományainkat. Ahogy közeledik a húsvét a lányok kinézik az udvar legszebb tyúkját, és különleges étrenddel dédelgetik, hogy minél gömbölyűbb tojásokat tojjanak. A fiúk ezalatt nagyapjuktól örökölt vödrüket tisztogatják, fényesítik, hogy húsvét hétfőn az övék legyen a legpontosabb célzó eszköz széles e hazában. Mert a vödör avatatlan kézben fegyver, de a hollókőiek kezében művészetté válik. Igen, mi vödörrel locsolunk. És nem csak hagyományból.

 
A háromnapos Húsvéti Fesztivál alatt Hollókő átalakul. A hagyományos falusi csendet megtöri a zeneszó és a nyüzsgés, de a helyi öregek legjobban a lányok sikoltásait szeretik hallgatni, mert ebből rögtön tudják, hogy újra itt a tavasz. Az idelátogatók végre megkóstolhatják a híres hollókői házirétest, és a palóc borzag pálinkát. Megcsodálhatják a helyiek világhírű viseletét, hiszen Hollókőn "Divat a hagyomány". Aki szereti a vödrök dallamos koccanását, naphosszat hallgathatja. Aki ennél többre vágyik megnézheti a Muzsikás, a Kerekes Band, Szalóki Ági, a Buda Folk Band, a Góbé vagy a Dobroda koncertjét. És hogy a mátrai betyárokat se hagyjuk ki a buliból, idén is a Kerekes Band udvar lesz a betyárok tanyája.
Amíg a falu népe mulat, a vár ura bemutatja, hogy nemcsak a hollókői asszonyoknak tartott órákig a beöltözés, hanem a középkori lovagoknak is. Ruhapróba, fegyveres bemutató. És vödörhajítás! Ja nem! Az már az Ófaluban lesz. Csak úgy, mint az ünnepi szentmise és körmenet, ami a hollókői húsvét legszebb és legmeghittebb eseménye.
Mi hollókőiek így ünnepeljük a húsvétot. És csak úgy, mint őseink vödörrel locsolunk. De nem csak hagyományból.
Nő nem marad szárazon!

http://www.holloko.hu
http://www.husvetifesztival.com
https://www.facebook.com/IloveHolloko/
https://www.youtube.com/iloveholloko
https://www.instagram.com/holloko_falu

Ránki Dezső zongoraestje a Művészetek Palotájában

Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas művész Mozart-estje nyitja az „MVM Koncertek - A Zongora"-sorozat 2016. évi Müpa-bérletét március 22-én a Művészetek Palotájában. 

A nagy érdeklődéssel várt zongoraesten Mozart leghíresebb szonátái mellett két ritkán hallható műve is helyet kapott. A világhírű zongoraművészre jellemző rendkívüli muzikalitás, biztos stílusérzék, költői előadásmód és a koncert műsorának választása feledhetetlen estet ígér. A sorozat Grigorij Szokolov zongoraestjével folytatódik április 25-én.

Műsor: Mozart-est
D-dúr menüett, K. 355 (576b), B-dúr szonáta, K. 570, a-moll szonáta, K. 310 (300d)
C-dúr szonáta, K. 330 (300h), h-moll adagio, K. 540, D-dúr szonáta, K. 576

Rendező: Jakobi Koncert Kft.
Jegyvásárlás a Zeneakadémia jegypénztárában, vagy a Jakobi Koncert honlapján.

Ránki Dezső 1973-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián Kadosa Pál és Rados Ferenc növendékeként. 18 évesen nyerte meg a Zwickaui Nemzetközi Schumann-verseny 1. díját, ez idő óta koncertezik világszerte. Játszott többek között a Berlini Filharmonikusokkal, a Londoni Filharmonikusokkal, az amszterdami Concertgebouw zenekarával, a párizsi Orchestre Nationallal és számos neves karmesterrel, pl. Solti Györggyel, Végh Sándorral, Lorin Maazellel, Zubin Mehtával.
1985 óta Klukon Edittel közösen is koncertezik: négykezes és kétzongorás műveket adnak elő. Az utóbbi években Berlinben, Párizsban, Tokióban, New Yorkban, Londonban is volt fellépésük. A BMC Kiadónál megjelent közös lemezeiken Liszt, Satie és Dukay kompozícióit hallhatjuk.
1973-ban Liszt-díjjal, 1978-ban Kossuth-díjjal, 1982-ben Budapest Főváros Művészeti Díjával, 1984-ben Érdemes Művész címmel, 1988-ban Bartók-Pásztory-díjjal, 1990-ben Kiváló Művész címmel, 2005-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 2006-ban a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetésben részesült, 2008-ban pedig másodszor is Kossuth-díjat kapott.

2016. március 22. 19:30
Ránki Dezső zongoraestje - „MVM Koncertek - A Zongora".
Művészetek Palotája

http://www.jakobikoncert.hu
http://mupa.hu

EuroAstra
 

A Vad Kunság – A Puszta rejtett élete

A Vad Kunság - A Puszta rejtett élete című magyar természetfilm a mozikban. A Magyar Filmhéten az Ismeretterjesztő film kategória fődíját elnyert alkotást március 24-től vetítik a hazai filmszínházak, a Pannonia Entertainment forgalmazásában, a WWF Magyarország ajánlásával.

Mosonyi Szabolcs rendező-operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer a Vad Szigetköz után egy újabb világszínvonalú természetfilmet készített, ezúttal Vad Kunság - A Puszta rejtett élete címmel. Az Alföld gazdag élővilágát a maga "vadságában", epizód-szerű történeteken és látványos felvételeken keresztül bemutató film „főszereplője" a hazánkból évtizedekkel ezelőtt eltűnt, majd a déli határon át újra visszatelepülő aranysakál. Emellett az alföldi puszta állat- és növényvilágának széles skáláját felvonultatja a film.

„Első pillantásra olyan, mint a többi európai síkság. Egykor a szél, a folyók munkálták, mára lépten-nyomon az ember keze nyomát viseli. A magyar Puszta mégis más: titkos életet él, ahol mindig történik valami. Nagy testű madarak lökdösik-taszigálják egymást, a fehér színű, sós tavak forgalma a nagy repülőterekével vetekszik, agancsok csattognak, akár a kardok és mindezt megtapsolja egy bagoly. A legkülönösebb szerzet maga a főszereplő. Az aranysakál régen itt élt, de mivel üldözték, évtizedekre eltűnt. Ez a négylábú ragadozó azonban dacolva a veszéllyel visszatér és családot alapít. A fagyos éjszakában az új falka már együtt üvölti: ez a táj a mi birodalmunk."

Az alkotást a nemrég zárult 2. Magyar Filmhéten a Legjobb ismeretterjesztő film díjával ismerték el,  emellett a XII. Aranyszem Operatőri Fesztiválon is a Természet kategória fődíját nyerte meg. A filmet március 24-től mutatják be országszerte a filmszínházak, a Pannonia Entertainment forgalmazásában, a WWF Magyarország ajánlásával.
https://www.youtube.com/watch?v=gJDw_Ks2NIM

Budapesten a Corvin, Puskin, Toldi, Művész és Tabán mozikban, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, továbbá országszerte számos helyszínen, a megyeszékhelyek többségén vetítik, több mozi esetében kedvezményes jegyárral. A vetítési helyszínek részletes listája a film Facebook-oldalán olvasható.
https://www.facebook.com/VadKunsag

A mozivetítések alkalmával egy különleges kísérőfilmet is láthat a közönség, a WWF Magyarországgal való együttműködésnek köszönhetően: Ruska László és Ringeisen Dávid MOME-n készített diplomafilmjét, a Paper World / Papírvilág című animációs rövidfilmet. A világszerte számos animációs fesztiválon díjat nyert Paper World a WWF Magyarország számára készített imagefilm, melyben a mikrovilág szintjén válnak láthatóvá azok az értékek, amelyeket a WWF képvisel.
Néhány éve két végzős, animáció szakos hallgató kereste meg a WWF Magyarországot azzal, hogy a vizsgafilmjüknek a nagy múltú természetvédelmi szervezet imázsfilmjének elkészítését választották. Ringeisen Dávid és Ruska László 2 éve elkészült papírvilága azóta bejárta a virtuális világot és a kőből-vízből-levegőből összerakott élőt is, és nemzetközi díjak sorát gyűjtötte be.

http://pannonia-entertainment.com


Lantai József - EuroAstra