Őszi hangulatban

 

Iszaak Iljics Levitan: Az arany ősz

John Keats: Az őszhöz

Halk párák s édes ízek évszaka
Jössz s hű híved, a sárga nap örül
És összefogtok s dús fürtök soka
Csügg a szőlőn a nádtetők körül,
Vén alma-ágat áldott súly töret
S zamat tölt minden őszi magvakat,
Dinnye dagad, feszül édes bele
A mogyoróknak s száz bimbó fakad:
Késő virág, minőt a méh szeret,
S már azt hiszi: örök méz-szüret,
Bár nyári sejtje csordultig tele.

Ki nem látott még téged? Kiszököm
S megleslek gyakran csűrök közelén,
Ülsz gondatlan a téres küszöbön
S hajad lágyan leng a cséplés szelén,
Vagy épp aratsz s halk mákillat hatol
Hozzád s elaltat és nem éri már
Sarlód a szomszéd, reszkető kalászt,
Vagy főd, mint fáradt béresé, hajol
Patak tükrére s friss italra vár,
Vagy bor-prés mellett les lassú, sóvár
Szemed, hogy végső cseppig hullni lásd.

Hol a tavasz nótái? mind halott?
Mi gondod rá! van néked is zenéd:
Míg esti felleg sző be halk napot
S a tarlón rózsák színét szűri szét,
A parti fűzfák közt busongva dong
A szúnyograj, mely száll meg szétomol,
Mert kapja-ejti kényén könnyű lég,
Kövér nyáj béget s visszazeng a lomb,
Tücsök cirpel, veres begy is dalol:
Vékonyka fütty a szérűskert alól
S gyűlő fecskék zajától zúg az ég.

Fordította: Tóth Árpád

Nyugat · / · 1919 · / · 1919. 7. szám

Nádudvari Nagy János:
Óhajtás ősszel

Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tűnő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.

Egy kis gyöngédség kéne még,
felvidító, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.

Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik úgy döfnek belém, mint
bárány szívébe a hentes kése.

Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet íze, sója:
mi lényünket a végső úton
a nagy bukásoktól megóvja.

Pallagi József
Mert szép az ősz

Károgó vén tollak
tudjátok-e mi lesz holnap,
míg körözve fejem fölött
örvényletek, foltjai a napnak?

Tudjátok-e mi lesz holnap,
hogy a levelek lehullnak,
zizzenve szálló nászútjuk
aranyló, lengő pillanat?

Tudjátok-e, hogy szép az ősz,
míg hadatok csomóz körre kört,
hogy nem lop meg egyszerre,
ne fájjon úgy a szürke föld?

Hisz szép az ősz!

Hullik szép hajuk a fáknak,
s dér marta vörös, barna, sárga,
lengő levelek sokasága
vet nekik meleg, puha ágyat.

Tudjátok-e, hogy miért van ősz,
miért fázik, miért reszket ő,
s ha néha-néha rákacsint a nap,
miért aranylik boldog-remegőn?

Tudjátok-e?!...
Tudom-e?!...
Hogy itt az ősz,
hogy gazdag ő,
hogy életért remegő
dermedt ájultában,
csodává szépül ő! 

 

A csíksomlyói Szűz Mária-szobor története

A csíksomlyói kegyszobor készítésének ötszázadik évfordulóján jubileumi Mária-évet hirdetett a csíksomlyói kegytemplom és kolostor. Daczó Katalin beszélgetett Hegedűs Enikő művészettörténésszel a Csíksomlyói Szűz Mária-szobor történetéről. Az interjút a Rómkat.ro közölte.

Körülbelül ötszáz éves a kegyszobor, és mint a ferencesek hangsúlyozták, ez egy kijelölt év, amikor a szobor fél évezredét ünnepeljük. Honnan tudjuk, illetve tudhatjuk-e pontosan, hogy mikor készült?
- Pontos dátumot nem lehet tudni, és ha magának a szobornak mint alkotásnak nézzük a korát, akkor is csak analógiák alapján feltételezhetjük, hogy a 16. század elején keletkezett. Ismeretlen a mester és a készítési hely is. A somlyói szoborral hasonlóságot mutató csíkszentmártoni Madonna-szobor talapzatán az 1525-ös évszám szerepel. Feltételezhető, hogy a kegyszobor ezt megelőzően készült. Datálását Balogh Jolán az erdélyi reneszánszról írt tanulmányában az 1510-20-as években határozta meg. Őrá hivatkozik Boros Fortunát és Benedek Fidél is. A középkori Magyarország oltárművészetével foglalkozó kutatók álláspontjait összegezve csupán azt mondhatjuk, hogy a csíksomlyói Mária-szobor a 16. század első negyedében készült.

Mikori a szobor első írott említése?
- Muckenhaupt Erzsébet, a csíksomlyói régi ferences könyvtár kutatója hívta fel a figyelmet arra, hogy Losteiner Leonárd ferences rendtörténész 1776-1777-ben írt Kronológiájában az 1624. évnél említést tesz a templomnak az évben készített leltáráról, amelyben szerepel egy Szűz Mária-oltár is. Viszont itt még nem egyértelmű, hogy ebben a kegyszoborról van-e szó. Szintén Losteiner ír az 1664. szeptember 26-án kelt szerződésről, amelyet a ferencesek egy brassói mesterrel, Nyerges Jánossal kötöttek. A főoltár és két mellékoltár készítését vállalta Nyerges, a ferencesek pedig kérik, hogy a főoltárhoz használjon fel egy régebbi, a templomban levő Mária-szobrot, valamint Szent Katalin és Szent Borbála szobrát. Egy későbbi, 18. századi metszetábrázolás alapján egyértelmű, hogy a 17. század második felében készült Mária-oltáron már a kegyszobor alakja állt. A Szűzanya feje fölött pedig két angyal tartotta a koronát. A két női szent szobra ma a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében van. A 17. századi oltárok 1802-ig álltak, ekkor bontották le a régi, későközépkori templomot és elkezdték az új templom alapozását.
Amikor két évvel ezelőtt megtisztította a szobrot, Mihály Ferenc megállapította, hogy eredetileg egy gyöngyökkel díszített, fából készült hajpánt volt a fején, ami egykorú magával a szoborral. A jelenleg látható tiara - fából készült hármas korona - pedig 17. századi munka. Díszítése hasonlít a csíkszentmártoni Mária-szobor koronájához, amely 1675-ben készült. Feltételezhető, hogy a csíksomlyói Mária-szobor nem egy önmagában álló alkotás lehetett a 16. században sem. A korabeli oltárművészet ismeretében és a hozzánk közelebb álló, Erdélyben (Szászföldön és Csíkban) fennmaradt későközépkori oltárok példái alapján úgy gondoljuk, egy szárnyasoltárnak a része volt, és annak középszekrényében foglalhatott helyet. Legközelebbi példa erre a csíkmenasági oltár, amely a budapesti Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Mihály Ferenc restaurátor meglátása, hogy a hársfából készített szobor hátoldala a korabeli gyakorlatnak megfelelően kivájt volt. A szobor hátoldalához rögzített sugárkoszorút az 1840-es években fenyőfából készítették, amikor a jelenleg is látható főoltár szerkezetét kialakították, 1844 és 1848 között. Ekkor át is festették a kegyszobrot: a Szűzanya ruháján az eredeti vörös színre fehéret festettek és a palástot is újraaranyozták.

Olvastam feltételezéseket, melyek szerint Brassóban készülhetett.

- Valóban, ez megjelenik a szakirodalomban is. Viszont legutóbb Sarkadi Nagy Emese művészettörténész az erdélyi későközépkori oltárművészetről írt, 2012-ben angol nyelven megjelent tanulmánykötetében felhívja a figyelmet arra, hogy az erdélyi szász emlékanyag tekintetében is nehézségek adódnak a műhelyek azonosítása, illetve a fennmaradt oltároknak a segesvári, brassói vagy nagyszebeni oltárkészítő műhelyekhez való társítása tekintetében. A csíksomlyói szoborral nagy hasonlóságot mutató, egykori székelyzsombori - Lövétéről származó - oltár, amely ma a kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményében látható, valamint a csíkmenasági oltár nem a brassói, hanem segesvári műhelyekhez köthető.
A székelyzsombori oltár középső szekrényébe befért volna egy 227 cm magas szobor, mint a csíksomlyói?
- A székelyzsombori oltárnak körülbelül 2 méter magas középszekrényében a Mária-szobor 152 centiméter magas. Az oltárfelépítmény méretét szabadon alakították. Elég csak a krakkói vagy kassai dóm hatalmas oltárépítményeire gondolnunk. A csíksomlyói kegyszobor Mihály Ferenc restaurátor mérése alapján: korona nélkül 210 centiméter, koronával pedig 253 centiméter.
Azt szokták mondani, a csíksomlyói Szűzanyára, hogy székely Madonna...
- A Székelyföldön is, ahogy az egész Kárpát-medencében - de kiterjeszthetjük akár egész Európára - minden korszakban minden templomnak kellett, hogy legalább egy oltára legyen. A helyi lehetőségek függvényében lehettek kisebb vagy nagyobb, színvonalasabb vagy kevésbé színvonalas oltárok, szobrokkal és táblaképekkel díszítve. Egy-egy korszakban az oltárfelépítmény szerkezete, valamint az ábrázolások típusai és tematikái gyakran ismétlődtek. A 16. század első negyedében fennmaradt erdélyi szárnyasoltárok táblaképei gyakran Dürer-metszetekre vezethetőek vissza. A 15-16. századra jellemző volt az is, hogy a mesterek vándoroltak. Egy-egy renden belül pedig még inkább hozzájuthattak mintákhoz vagy könyvekben illusztrációkhoz. A somlyói szoborhoz hasonló ábrázolások - több-kevesebb sajátos vonással - gyakoriak a 16. század első negyedében az Alpoktól északra eső területeken, és jellemzőek a Magyar Királyság Mohács előtti időszakára is. Évszázadok folyamán a székely nép annyira magáénak érezhette a csíksomlyói Szűzanya szobrát, hogy feltehetően ezért is terjedt el a nép körében a székely mivolta.
Miért éppen Napbaöltözött Asszony a csíksomlyói kegyszobor?
- A Napbaöltözött Asszony ábrázolása nagy jelentőséggel bírt a 15-16. század folyamán. Az obszerváns ferences rend római anyakolostorában is - amelyet éppen a csíksomlyói búcsút engedélyező IV. Jenő pápa adott át az obszerváns ág részére - fontos volt a kultusz. A Jelenések könyvében és Teremtés könyvében szereplő, kígyót eltipró Asszony képe az eretnekségek idején intő, ugyanakkor védelmező jellé válhatott. Ugyanakkor IV. Sixtus pápa törökellenes búcsúkiváltságai is a Napbaöltözött Asszony kultuszképéhez kapcsolódtak. A magyarországi ferencesek kolostorai pedig éppen a töröktől veszélyeztetett déli országhatárokon, valamint az északi huszita vidékeken helyezkedtek el.
A csíksomlyói Szűzanya-szobor megfelel a korabeli Napbaöltözött Asszony megjelenítésének. A Gyermek Jézust karján tartó Szűzanya egy fél földgömbön áll, a lába alatt ott a félhold sarlója, abban pedig az istenanyaságát tagadó eretnekség szimbóluma. A 15-16. században a félhold a török veszélyre utalhatott. A Szűzanyától elsősorban e nagy veszedelem, valamint az eretnek tanok elterjedése ellen kértek és kaptak védelmet. A somlyói szobor ábrázolásának a népi vallásosságban betöltött szerepét Bálint Sándor a Sacra Hungaria című tanulmányában, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutató részletesen elemzi.
Óhatatlanul másként közelítünk a kegyszoborhoz, mint egy átlagos szoborhoz. Mintha lelke volna... Mitől lesz egy szobor csodákkal ékeskedő? Mi a fizikailag meg nem fogható, de mégis körülötte levő mítosz?
- A katolikus teológia tanítása szerint az Istennel való találkozásban elsősorban a szentségeknek van kegyelemközvetítő szerepük. Ugyanakkor a szentek és kiemelten a Boldogságos Szűzanya közbenjárónk. Viszont közvetítésük és jelenlétük tapasztalata nem kötött sem tárgyhoz, sem pedig helyhez. Véleményem szerint alapvetően az emberségünk igényli a látható és kézzel érinthető jeleket. Minden korban és kultúrában kimutatható az igény az égiekkel való találkozás kiemelt helyeire. A csíksomlyói Szűzanya-szoborhoz nem csupán egyéni, hanem közösségi, történelmi sorsfordulók is kapcsolódnak. Gondolhatunk itt Csík katolikus hitben való maradására, a hagyomány szerinti 1567. évi ütközetre, vagy 1694 februárjában az ismételt török támadás kivédésére, és arra a számtalan csodás gyógyulásra, amit a 18. században feljegyeztek. Nem véletlen tehát, hogy a csíksomlyói kegyszobrot már jóval a 18. század vége előtt - amikor Batthyány Ignác erdélyi püspök hivatalosan csodatevő Segítő Máriának ismerte el - a ferencesek és a székely nép körében csodákkal jeleskedő Boldogasszonynak tartották. Közbenjárását évszázadok óta kérjük, egyéni és közösségi életünkért ma is hozzá esedezünk.

Magyar Kurír

Először állítják ki a világ legrégibb zsidó imakönyvét

.

Jeruzsálemben elsőként kiállítják a következő hetekben a világ legrégebben ismert zsidó imakönyvét, közölték izraeli média források - tájékoztat az MTI.
Szeptember 19-én este zárt körű rendezvényen nyitották meg Jeruzsálemben a négy hétig tartó kiállítást a Bibliai Föld Múzeumban (Bible Lands Museum). Az ősi imakönyvet a Könyvek könyve című kiállítás részeként hasonló régi héber bibliai szövegek, valamint egy, a Biblia első nyomtatásakor született Gutenberg-Biblia társaságában tekintheti meg a nagyközönség, írta a Maarív című izraeli napilap.
A máig eredeti kötésében lévő ezerkétszáz éves, kézzel írott, ötven oldalas apró könyvecskét régi pontozott héber betűkkel, a babiloni héber nyelv szerint jegyezték bőrlapokra.
A kutatók mindeddig nem fértek hozzá, ezért a pontos korát és eredetiségét meghatározó tudományos vizsgálatok várhatóan csak 2015-ben fejeződnek be. A jelenlegi becslések szerint i.sz. 840 körül íródhattak a szövegek, amikor a babiloni zsidó vallási és tudományos központ virágkorát élte.
A tíz-tizenöt különböző kézírással írt imakönyvecske szokatlan módon három részből áll: reggeli imákat, liturgiai verseket és a pészahi haggada részleteit is tartalmazza.
Az összeállítás furcsasága, valamint a lapok hasonló, de nem egységes mérete miatt Matthew Morgenstern, a tel-avivi egyetem professzora nem bizonyos benne, hogy a középkorban, vagy esetleg csak jóval később állították-e össze a könyvet.
Az imagyűjtemény több nemzedéken át egy család tulajdonában állt, majd hosszú ideig, több éven keresztül a régiségpiacon volt, de a gyűjtők óvakodtak megvásárlásától bizonytalan eredete miatt.
Az imakönyvet végül tavaly az amerikai Steve Green, a világ legnagyobb biblia-magángyűjteményének, a negyvenezer darabból álló Green-gyűjteménynek a tulajdonosa vásárolta meg.
Green evangélikus papok leszármazottja, aki maga is szigorúan gyakorolja hitét. Családjával egy 8 emeletes bibliai múzeum felépítését tervezi Washingtonban 800 millió dollárból, amelyben várhatóan fontos szerephez jut majd a jelenleg Jeruzsálemben bemutatott legrégebbi zsidó imakönyv is.
A szakértőknek mindeddig azért okozott gondot a könyv korának pontos meghatározása, mert az ókori holt-tengeri tekercsek és a középkori szövegeket tartalmazó kairói geniza leletei közötti időszakból igen kevés írott szöveg maradt fenn.
A Green alapítvány az imakönyv megvásárlása előtt karbonos kormeghatározó vizsgálatot végeztetett, amely a lelet korát a 9. század első felére tette.


Magyar Kurír

A tequila kortyolgatásának trendje

Már nem lehúzzuk, hanem kortyolgatjuk a tequilát

 Néhány évvel ezelőtt a tequila ivás hagyományos módjának az számított, hogy a hüvelykujjunk feletti részen enyhén besóztuk illetve befahéjaztuk a kezünket, lehúztuk a mexikói italt, majd egy citrom vagy narancsszelet segítségével megpróbáltuk elnyomni az ízét.

Napjainkra azonban világszerte elterjedtek a kellemes ízvilággal rendelkező prémium márkájú mexikói italok, így a tequilát már nem lehúzzuk, hanem egyre inkább szürcsölgetjük, kortyolgatjuk, hogy minden egyes cseppjét kiélvezhessük.

A tequila kortyolgatásának trendje az Egyesült Királyság nyugati és észak-keleti partjáról indult el, azóta pedig Európa minden részén elterjedt. A prémium márkák, mint például a mexikóiak egyik kedvenc tequilájának számító El Jimador népszerűségének növekedésével párhuzamosan egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy vacsora mellett ráérősen szürcsölgetve fogyasztjuk a mexikói párlatot.

A legtöbben azt hiszik, hogy a tequila kaktuszból készül, és ezzel az elmélettel magyarázzák a szúrós érzést, amit a fogyasztása során a torkunkban érzünk. Valójában az igazi tequilát 100 százalékban a kék agavé nevű növényből állítják elő, ami 12 év alatt érik meg annyira, hogy a tequila minőségi alapanyagává válhasson. Ekkor a késforgató munkások, a jimadorok, saját kezükkel választják le a növény hatalmas, lándzsás leveleit, majd ananászszerű húsát megsütik, hogy cukrot nyerjenek a kemény részéből. Ezt követően préselik ki belőle a levet, amit erjesztenek és lepárolnak, végül pedig palackba zárják az italt.

A tequilának több típusa is elérhető, így bőven van miből válogatni.
Ezek közül az egyik leghíresebb a blanco vagy fehér tequila, amelyet elkészítése után azonnal palackoznak, ennek köszönheti a kizárólag rá jellemző intenzív ízt, amely képes még a legfázósabb ember vérét is felpezsdíteni. Ebből a típusból készül hazánk egyik legkedveltebb tequila alapú koktélja: a Margarita is.
A blanconak azonban létezik egy színezett, ízesített, kevésbé jó minőségű fajtája is: az oro, másnéven gold, amelyet gyakran egy kis érlelt nedűvel, vagy karamellával kevernek, hogy elnyerje jellegzetes arany színét.
A prémium tequilák közé tartozik az itthon is óriási népszerűségnek örvendő reposado, amelyet hónapokig tölgyfahordókban tárolnak, így tündöklő arany színét, és kiváló minőségét a valódi érlelésnek köszönheti. Ismert még az anejo és extra anejo, amelyek elkészítéséhez még az előzőeknél is hosszabb idő szükséges. A türelem ebben az esetben is meghozza gyümölcsét, mert az ital íze az évek alatt egyre lágyabbá, selymesebbé válik.

Nincs más hátra, mint kiválasztani a hangulatunkhoz és vérmérsékletünkhöz leginkább passzoló tequilát, amivel felidézhetjük a napsugaras Mexikót.

http://www.eljimador.com/

Lantai József -EuroAstra

Ötödik évadához érkezett a nagysikerű Versfilmek sorozat

Tíz új rész a mese.tv oldalon

 

Az egyszervolt.hu és a  Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - MOME animációs tanszékének közös vállalkozása, hogy kortárs költők verseihez készítenek animációt. Az eddigi négy évad 46 filmjét majd egymillióan nézték meg a mese.tv különböző platformjain. A sorozat elérkezett az ötödik évadához, szeptembertől - heti frissítésben - tíz új részt nézhetnek meg a mese.tv látogatói.

Versfilmek sorozat - Ötödik évad
A Versfilmek sorozat a mese.tv egyik közkedvelt programja, mely idén elérkezett az ötödik évadához. Az animációk és a kortárs költők versei, mai gyerekzenekarok művei több százezer látogatót vonzanak az oldalra.
10 új animációs film
Az új sorozatban 10 új filmet láthatnak a nézők. Idén nem versekhez készültek animációk, hanem a mai gyerekzenekarok, előadóművészek kiváló alkotásait válogattuk össze. Olyan művek ezek, amelyeket már régóta ismernek, énekelnek a gyerekek, de a hozzájuk álmodott animációs világ talán még közelebb hozza a dallamokhoz őket, még ismertebbé teszi számukra a zenét. 
Egyszervolt.hu és MOME Anim összefogás
A MOME Anim és az egyszervolt.hu gyerekportál összefogása kettős küldetést teljesít a filmsorozattal: egyrészt népszerűsíti a kortárs gyerekirodalmat, gyerekzenét, másrészt teret ad a friss, új és kreatív szemléletnek a vizuális kultúra terén.
Mindez szervesen illeszkedik az egyszervolt.hu filozófiájába, hiszen a portál-csoport eredetileg is a gyermekkultúra ápolása és fejlesztése szándékával jött létre. A kezdetektől része ennek az animáció, a rajzfilm, lévén az a gyerekek által különösen kedvelt műfaj, s mint ilyen, kifejezetten alkalmas a kortárs gyerekirodalom megismertetésére, megszerettetésére.
A Versfilmek sorozat elkészítése a MOME Anim képzési rendjébe illeszkedve a rajzfilmkészítés gyakorlata mellett, a megrendelésre készülő animációs munkát is szimulálja, másrészt valódi kreatív megnyilatkozási lehetőséget kínál.
Az elkészült videók a YouTube-on is elérhetők: http://goo.gl/qB6FsJ
Versfilmek 5. Évad
Producer: Fülöp József és Pintér Róbert
Konzulens: Iványi-Bitter Brigitta és Gacs Réka
Szerkesztő: Almásy Katalin
Alkotások:
1.    Kóska Zoltán - Szalóki Ági: Gingalló
2.    Gyulai Panni - Palya Bea : Dunna
3.    Takács Barbara - Kaláka: Holderdő
4.    Szász Enikő - Eszterlánc-mesezenekar: Rettentő ébresztő
5.    Németi Fanni - Eszterlánc-mesezenekar: Badar Állathatározó
6.    Tímár Anna - Kiskalász: Palacsinta
7.    Varga Tímea Laura - Kaláka: Milyen állat kell nekünk
8.    Buda Flóra Anna - Misztrál: Műlovarnő
9.    Szabó Alex, László Márk - Misztrál: Kicsi vagyok én
10.  Hegyi Olivér, Szénási Marcell - Gryllus Vilmos: Pörög, forog a szoknya

Ami nélkül nem élhetünk!

.

„Szent-Györgyi Albert C-vitamin"

 

 

 

 

 

Felfedezésének jelentőségét tekintve a nevét Semmelweis mellett kellene emlegetni, de az emberek többsége szinte semmit nem tud róla. Jobbára csak a tudományos világban ismerik.
A kiváló tudós születésnapján, 2014. szeptember 16-án sajtótájékoztatón jelentette be a Goodwill Pharma Kft. szegedi gyógyszeripari vállalat, hogy Szent-Györgyi Albert munkásságának elismeréseként szeptembertől C-vitamin

termékeit „Szent-Györgyi Albert C-vitamin" néven hozza forgalomba. A vitamin napokon belül kétféle csomagolásban lesz kapható. Az egyikben 30 db 500 mg. vitamin tartalmú retard tabletta, a másikban 100 db 1000 mg-os, ugyancsak retard tabletta lesz. A sok ismert és alkalmazott vitamin közül az egyik legfontosabb a C-vitamin (aszkorbinsav), hiszen több, jótékony hatása mellett erős antioxidáns, segíti a sejtlégzést, valamint nagy szerepe van a kollagén termelésben is, ami lassítja a bőr öregedési folyamatát. A nemzeti örökségünk részét képező tudományos felfedezés tiszteleteként a cég kezdeményezi, hogy szeptember 16. - a Nobel-díjas kutató születésének napja - a C-vitamin világnapja legyen!
A Goodwill Pharma Kft. tulajdonosa és egyben ügyvezető igazgatója, dr. Jójárt Ferenc még hozzátette: A vállalat a Szent-Györgyi Albert C-vitamin termékek év végéig tartó forgalmának 1%-át ösztöndíj program keretében - a Szent-Györgyi Albert Rotary Clubon keresztül - a Szegedi Tudományegyetem kimagaslóan tehetséges egyetemistáinak támogatására fordítja. Tárgyalásokat folytattak a világhírű professzor még ma is jó egészségnek örvendő feleségével, és Marcia Szent-Györgyi hozzájárult, hogy a Kft. tulajdonosait bízták meg a védjegyoltalom alatt álló „Szent-Györgyi Albert" név gyógyszeripari gondozásával. A vállalat fontosnak tartja a magyar tudományos értékek megőrzését, gondozását és ezt segíti elő azzal, hogy C-vitamin étrend-kiegészítő készítményük a felfedező nevét viselje a jövőben. Nem titkolt szándékuk az is, hogy Szent-Györgyi személyében - akinek ezt az életünkhöz elengedhetetlen vitamint köszönhetjük - példaképet állítson a jövő generációi számára.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, dr. Zombor Ferenc maga is a szegedi egyetemen kapta meg orvosi diplomáját, ott, ahol Szent-Györgyi professzor dolgozott és jutott el világraszóló felfedezéséhez. Ő az egyetlen olyan magyar tudós, aki idehaza végzett kutatásaiért kapta meg a Nobel-díjat, munkásságára ezért különösen büszkék lehetünk - hangsúlyozta az államtitkár. Fontos volna, hogy Semmelweissel azonos tisztelet övezze őt Magyarország és a világ orvostörténetében, hiszen a C-vitaminnal ő is milliók életét mentette meg. A legtöbb emlős élőlény szervezete képes a C-vitamint előállítani, néhány kivétellel: például a tengerimalac mellett ilyen az ember is. Génkészletünkben jelen van az a gén, amelyik a C-vitamin termeléséért felelős, viszont az evolúció során mutálódott, így már nem látja el ezt a feladatot. C-vitamin nélkül viszont nem élhetünk, hiánya esetén a skorbut nevű halálos betegség alakul ki. Egy évtizedekkel ezelőtti vizsgálat nyomán úgy gondolták, hogy egy felnőtt ember napi C-vitamin szükséglete 80 mg. Akkor még nem tudták, hogy fertőzések, betegség, stressz esetén ez az igény a többszörösére nőhet. Annak érdekében, hogy a C-vitamin jelentőségére még jobban rávilágítsunk, megkezdődött az egyeztetés a nemzetközi szervekkel, hogy szeptember 16. a C-vitamin világnapja legyen!
Bár az iskolákban valami keveset tanítanak róla, az emberek többsége nálunk vajmi keveset tud Szent-Györgyi Albert munkásságáról, kalandokban sem szűkölködő életéről. Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. A határok akkor még nyitottak voltak, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén.
„Az élő anyaggal foglalkozom" - volt Szent-Györgyi Albert kutatásainak legfőbb témája és mindezek mellett nagy jelentőséget tulajdonított a fiatalokkal való foglalkozásnak. Egy mai napig fennmaradt levelében, 1912-ben ezt írta: „Sokat beszélünk újjáépítésről és jövőről. A jövő a mai ifjúság és a jövőt ennek szellemében kell építenünk. Minden fiatalember egyformán kincs az országnak. E különös szemmel kell fordulnunk az ifjúságnak afelé a rétege felé, mely magasabb tudásával az országot lesz hivatva képviselni..." Ki vitatná, hogy ezek a szavak - minden változtatás nélkül - ma is tökéletesen érvényesek.
A szegedi egyetemen végzett kutatásai során a '30-as évek elején izolálta a C-vitamint, eredményeiért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Felismerte, hogy a szegedi fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusfélék, így nagy mennyiséget sikerült belőle előállítania. A korábbi grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére. Szent-Györgyi élethez viszonyulását és jellemét tükrözi, hogy a C-vitamin felfedezését, annak molekula szerkezetét azonnal megosztotta a világ tudósaival, így rövid időn belül mindenki számára elérhetővé vált. Ennek köszönhető, hogy a skorbut szinte egy csapásra tűnt el a halálos betegségek listájáról.
Életfelfogásával nem egyezett semmiféle diktatúra ezért kalandos módon részt vállalt az antifasiszta ellenállásban. A magyarországi politikai változások miatt 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között az USA, e téren vezető főiskolája, a Darthmouth College professzora volt. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én, 93 évesen halt meg Woods Hole-ban, ott van a sírja is, a közösségi temetőben. Közös szégyenünk, hogy nagyságához igazán méltó köztéri emlékműve sehol nincs Magyarországon!
www.goodwillpharma.hu


Forrás: Révay András - EuroAstra
 

1802. Szeptember 19. - Kossuth Lajos születésnapja

.

Kossuth Lajos mauzóleuma
(fotó: Legeza Dénes István)

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Turin, 1894. március 20.): politikus, publicista.

Elszegényedett, értelmiségi nemesi családból származott. Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki főiskolán tanult. 1824-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1824–1832 között Zemplén megyében ügyvéd. Közéleti szereplése 1831 júniusában a sátoraljaújhelyi vármegyei közgyűlésen a lengyelek mellett mondott beszédével kezdődött. A kolerajárvány idején a vészbizottság elnöke volt.

1832 végén került a pozsonyi országgyűlésre mint távollevő főrendek képviselője. Itt kötött barátságot az ellenzék vezetőivel, példaképeivel, Kölcseyvel és Wesselényivel. A politikai harcokból az Országgyűlési Tudósítások (1832–36), a diéta befejezése után pedig a Törvényhatósági Tudósítások (1836–37) szerkesztésével vette ki részét. Lapját hamarosan betiltották, őt magát 1837-ben letartóztatták és négy évi fogságra ítélték. A börtönévek alatt készült föl közéleti hivatására: olvasott, és hazája helyzetén töprengett. Fölismerte a mezőgazdaság elmaradottságát, az iparosítás szükségességét. Megismerkedett a kortárs magyar irodalommal is. 1840 májusában szabadult. A kormány, hogy ellenőrizhesse tevékenységét, Landerer Lajos segítségével új lap szerkesztését kínálta föl neki. Kossuth Lajos vállalta.

1841. január 1-jén a Pesti Hírlap megjelenésével új szakasz kezdődött a reformkor történetében. Kossuth Lajos programjának középpontjába a közteherviselést, a szabad földtulajdont, a kötelező örökváltságot, az iparfejlesztést és a magyar államnyelv követelését állította. A nemzetiségi kérdés fontosságát, akárcsak a liberális középnemesség, nem ismerte föl: az „egy politikai nemzet” elvét követte. Vezércikkeiben sűrűn élt gondolatritmussal, fokozással, ellentétező mondatokban való fölsorolással, pátosszal teli szóismétlésekkel, általában a prózaritmika megannyi lehetőségével. Széchenyi károsnak tartotta a Pesti Hírlap reformpolitikáját, és A kelet népe (1841) című művében bírálta. Kossuth Lajos a könyvre könyvvel (Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak, Pest, 1841) válaszolt. A nemességnek szánta a vezető szerepet, de elvárta tőle a nép fölemelését. A megyerendszert, a nemesség hatalmi monopóliumát az ország legfőbb politikai jótéteményének tartotta.

1844 nyarán megfosztották lapjától. Ekkor megalapította a széles Habsburg-ellenes nemzeti összefogásra szánt védegyletet. Az önálló magyar ipar és kereskedelem támogatását tűzte ki célul, Friedrich List közgazdasági elképzeléseit követve, a védővámrendszerrel kombinált liberalizmus fölfogása szerint. A védegylet első ízben fogott össze országosan nemeseket és nem nemeseket. Szervező munkájában az írók támogatták. Már a Pesti Hírlapban több íróval (Frankenburg Adolffal, Vahot Imrével) dolgozott együtt, a Védegylet népszerűsítésére pedig Bajza, Garay és Petőfi verset írt. Kölcsey mellett leginkább Vörösmartyhoz vonzódott: benne lelte föl költői eszményét. Egy vezércikkében szót is emelt Vörösmartyért. 1845-ben a megindult Hetilapban jutott ismét szóhoz. Adó és Adózzunk című cikkeiben legfontosabb kérdésként a közteherviselést vetette föl. Még élesebben fogalmazta meg nézeteit az Ellenőrben Adó s A magyar politikai pártok értelmezése című tanulmányaiban. Leleplezte a bécsi minisztérium törvénytelenségeit, független magyar kormányt követelt.

A polgári átalakulásért küzdött a Pest megyei ülésteremben, majd Pest megye követeként az 1847–48-i országgyűlésen is, ahol az ellenzék vezéreként lépett fel. Az Ellenzéki Párt hivatalos programjául fogadta el az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot (1847). Beszédeinek varázsa lebilincselte hallgatóit. Érvelését sajátosan színezte áradó érzelmessége, a szenvedélyes pátosz, a személyes fűtöttség.

Az 1848. februári forradalom jelentőségét azonnal fölismerte. Március 3-i beszédében felelős nemzeti kormányt követelt. A Batthyány-kormányban betöltött pénzügyminiszteri szerepe nem tükrözi eléggé, hogy a kormánynak és a nemzetgyűlésnek ő volt a legjelentékenyebb politikusa. 1848 tavaszán és nyarán a forradalom továbbfejlesztésének elkerülésére törekvő kormány álláspontját képviselte ugyan, de mind szorosabb kapcsolatba lépett a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. Elrendelte az első magyar bankjegyek kibocsátását a nemzet védelmi szükségleteinek fedezésére. 1848 szeptemberében megszervezte a nemzeti ellenállást.

A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Szorgalmazta a harc folytatását a nemzetgyűlés Debrecenbe menekülése után. Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását, majd Kossuthot ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választotta. A forradalom maradandó vívmánya, a jobbágyfölszabadítás, a nép emlékezetében elválaszthatatlanul összefonódott Kossuth Lajos alakjával.

Ha későn is, eljutott a nemzetiségekkel való megbékélés gondolatáig. A cári beavatkozás és a hadihelyzet hatására 1849. augusztus 11-én kénytelen volt átadni a hatalmat Görgeynek, aki röviddel ezután letette a fegyvert. Kossuth több ezer társával török földre menekült, másfél évig élt a kisázsiai Kütahyában. 1851-ben amerikai körúton népszerűsítette a magyar függetlenség ügyét. 1852 nyarán Angliában, Londonban telepedett le, innen próbálta szervezni a Habsburg-ellenes mozgalmat.

Több műve megjelent német, angol, francia, olasz nyelven. 1859-ben az osztrák–olasz–francia háborúban magyar légióval támogatta III. Napóleont és Cavourt, de a francia uralkodó cserbenhagyta a magyar ügyet. 1860-ban átköltözött Olaszországba. Itt dolgozta ki Duna-konföderációs tervét. Államszövetséget kívánt létrehozni Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország és Szerbia egyenjogúsága és autonómiája alapján. Deákhoz intézett híres nyílt levelében (Kasszandra-levél, 1867. május 22.) szembefordult a kiegyezéssel, ragaszkodott Magyarország csorbítatlan függetlenségéhez és óvta a nemzetet attól, hogy osztozzék a Habsburg-hatalommal az elnyomott népek feletti uralom felelősségében. Sohasem tért vissza hazájába; 1865 után – néhány éves megszakítással – három évtizeden át Torinóban, önkéntes számkivetettségben élt („a turini remete”).

Cikkeiben, leveleiben foglalt állást a magyar állami függetlenség eszméje mellett. Ismételten kiállt az egyházpolitikai reformok, állam és egyház szétválasztása mellett. 1879-ben hozzákezdett politikai tevékenységének összefoglalásához (Irataim az emigrációból). Holttestét hazahozták, s temetése a negyvennyolcas eszmék melletti tüntetéssé nőtt.

Forrás:  Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Édes Napok Budapest - Budai Vár

Még egy nap és 4. alkalommal megkezdődnek az Édes Napok a Budai Várban! A csokoládék és édességek ünnepén idén is jelen lesznek a legkiválóbb kézzel gyártott csokoládék és édességek, sütemények és fagylaltok, világhírű márkák és olyan különlegességek, amikkel csak az Édes Napokon találkozhatunk.

Az Édes Napok Budapest Magyarország legnagyobb csokoládé- és édességfesztiválja, ahol jelen vannak a legismertebb kézműves és csokoládé manufaktúrák, cukrászdák, neves és ismert világmárkák. Az Édes Napok nem csak egy közönséges „csokifesztivál", hanem az édesipari szakma legnagyobb hazai seregszemléje.
Ebben az évben a Édes Napok már felkerült Európa legjelentősebb csokoládé és
édességútvonalára, hiszen az öt legnagyobb európai fesztivál között tartják számon. Az Édes Napok-kal együtt az elmúlt években több nemzetközi díjat nyert magyar manufaktúra is komoly sikereket ért el, ezért úgy döntöttek a szervezők, idén nem vendég országot hívnak, hanem bemutatják két, nemzetközi díjjal kitűntetett kiállítójukat, Szántó Tibort és Mészáros Gábort. akik a standjaikat elhagyva a Miele gasztroszínpadon mutatkoznak be és mesélnek sikereikről a közönségnek.
Mellettük lesz az a cukrász is, aki tortájával immár másodszor nyeri Magyarország cukormentes tortája díjat. (Nándori László,Nándori Cukrászda 
Az idei Édes Napokon nagyobb hangsúlyt kapnak a sütemények, amik az elmúlt évek
legsikeresebb gasztronómiai varázslatai világszerte. Ehhez kapcsolódik egy kiemelt programu, amit a Hotel Sofitellel közösen mutatnak be. A "Delicious Fashion Show" szombaton este kezdődik a Savoyai teraszon. Ez az egyedülálló program a csúcsa annak a hónapok óta tartó munkának, ami egy új divat-gasztronómia irányzat kialakítása volt. Ehhez hasonlót csak a párizsi és londoni nagy divatbemutatókon lehetett eddig látni.
A fesztivál fővédnöke Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók szövetségének elnöke.
Az Édes Napok főszponzora a TV2.
2014. szeptember 19-21.
Édes Napok Budapest 2014
Budai Vár
http://edesnapok.hu/
https://hu-hu.facebook.com/edesnapok

Művészettel a Gyermekekért

2014. szeptember 20. 10.00-17.30. 

 

2014. szeptember 20-án, szombaton a Szépművészeti Múzeumban 10.00-17.30 óra között kerül megrendezésre a Művészettel a Gyermekekért- az UNICEF és a Szépművészeti közös programja.

A művészet egy különleges eszköz, ami közelebb hozza az embereket egymáshoz, és segít megérteni a világunkat és problémáinkat. Talán a gyermekek helyzetének és jogainak fontosságát is könnyebben megértjük, ha a művészet nyelvén fogalmazzuk meg és mutatjuk meg a gyerekeknek.
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány és a Szépművészeti Múzeum emiatt stratégiai megállapodást köt. Az együttműködés során a két szervezet közös rendezvények és különböző adománygyűjtési akciók keretein belül kívánja felhívni a figyelmet a világ legkiszolgáltatottabb gyermekeinek helyzetére.
Az együttműködés első állomásaként, az UNICEF Magyar Bizottság és a Szépművészeti Múzeum közös gyermeknapot szervez a nemzetközi gyermeknapon, 2014. szeptember 20-án, Művészettel a gyermekekért címmel. A 10 órától 17:30-ig tartó program során alkotóműhely, UNICEF gyereksarok és fotókiállítás várja az érdeklődőket a Szépművészeti Múzeumban, és jelen lesz D. Tóth Kriszta, UNICEF nagykövet is. 14.30-tól változatos témájú egyedi tárlatvezetéseket indítanak a gyerekekről gyerekeknek és felnőtteknek, melyet szakképzett múzeumpedagógusok és az UNICEF Magyar Bizottság képviselői közösen vezetnek.
A program célja, hogy közelebb hozzuk a gyermekeket és szüleiket a művészethez, azon keresztül pedig a gyerekjogokhoz és a fejlődő világ gyermekeinek problémáihoz.
A múzeumba való belépés és a programokon való részvétel gyerekek számára 14 éves korig ingyenes. A Szépművészeti Múzeum az aznapi bevételből segíti az UNICEF céljainak megvalósítását.
Programok:
UNICEF gyereksarok és fotókiállítás a Márvány csarnokban
Alkotóműhely a Reneszánsz csarnokban
Délelőtt:
Átváltoztatjuk!  Régi gyermekek modern köntösben és maiak a régiek gúnyájában - Kovács Mariann
Bész, a nyelvöltő isten álarca - Győry Hedvig
Délután:
Babázzunk! Baba-készítés nem csak lányoknak - Lovass Dóra
Csillogó és mágikus - ékszerkészítés ókori minták alapján - Dembitz Gabi
Gyerekekről szóló tárlatvezetések gyerekeknek és felnőtteknek múzeumpedagógusok és UNICEF önkéntesek részvételével
14.30 - Vendégünk: D. Tóth Kriszta az UNICEF nagykövete
15.00 - Mivel játszottak a régi korok gyerekei? - Kovács Mariann (életkor 7-10 évesek)
15.30 - Hajózás kicsiben és nagyban - Tettamanti Zsófia (életkor 7-10 éveseknek)
16.00 - Játék a piramisok között - az ókori Egyiptom gyerekszemmel - Kevély Flóra (életkor 10+)
16.30 - „Tökéletlen felnőttek" - gyermekábrázolások a képzőművészetben - László Zsófi  (felnőtteknek)
17.00 - Szorít, szúr, súlyos - hogyan öltözködtek régen a gyerekek?  - Mácsay Krisztina (családoknak)
2014. szeptember 20. 10.00-17.30.
Művészettel a Gyermekekért
Szépművészeti Múzeum
http://www.szepmuveszeti.hu/
Lantai József - EuroAstra

Kulturális infopont nyílik Óbudán - Esernyős néven

Varga Imre: Várakozók

2014. szeptember 21-én 18 órakor Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer polgármestere nyitja meg ünnepélyesen Óbuda első kulturális infopontját az Esernyőst, amely nagyszerű kulturális és gasztronómiai kínálattal vár mindenkit Óbuda szívében.

A köszöntők és megnyitó után fellép a Budapest Bár Farkas Róbert vezetésével, és Behumi Dóri, Németh Juci, Rutkai Bori, Frenk, Ferenczi György, Keleti András, Szűcs Krisztián, Mező Misi közreműködésével ünnepi program vár a látogatókra. Találkozzunk az Esernyősben!

Évtizedek óta egyfajta navigációs és találkozási pont a híres Esernyős szoborcsoport a Fő téren. (lásd a mellékelt fotón) Varga Imre szobrászművész, eredetileg Várakozók című alkotása ugyanis 1986 óta áll itt. Mostantól mindez sokkal komfortosabb lesz, mert tető kerül a randevúzók feje fölé, ami így ősz elején nagyon időszerű.
Kényelmesen, egy finom kávé mellett találkozhatunk az ismerősökkel, barátokkal és együtt tervezhetjük meg a programokat. S mindehhez segítséget is kapunk az Esernyős - Óbudai Kulturális és Információs Pont munkatársaitól, akik naprakész ajánlásokkal szolgálnak a kerület nevezetességei, turisztikai attrakciói, kulturális programjai és rendezvényei iránt érdeklődőknek.

Az Esernyőssel helyünkbe jön a nagyvilág, hiszen megválthatjuk a belépőket a kerületi rendezvényekre, sőt a hazai kínálatban szereplő színházi előadások, nagyszabású múzeumi tárlatok, fesztiválok szinte mindegyikére is.
Az integrált múzeumshopban pedig óbudai múzeumaink kiadványaiból, emléktárgyaiból válogathatunk kedvünkre.
Számos napilap, folyóirat, ingyen wifi és egy nagyszerű kávézó-bisztró szolgálja azt, hogy az „Esernyős" igazi közösségi térré váljon.

A munkatársaik még lázasan készülnek a vendégek fogadására, de mikor e sorokat olvassák, már kinyitott az Esernyős!
„A kávézóban elérhető áron szeretnénk jó minőséget biztosítani. A kínálatban a frissen facsart narancslétől a válogatott kézműves borokig és sörökig, valamint a helyben sütött reggeli péksüteményektől az ízletes melegszendvicseken, süteményeken át a változatos napi menüig számos finomság megtalálható. Hétfőtől péntekig, 7-21 óráig, szombaton 10-15 óráig várjuk a látogatókat Óbuda szívében a Fő tér 2. szám alatt" - invitálja a vendégeket a létesítmény vezetője.

Esernyős - Óbudai Kulturális és Információs Pont
2014. szeptember 21. vasárnap 18.00 Ünnepélyes megnyitó
1033 Budapest, Fő tér. 2.

www.esernyős.hu
https://www.facebook.com/esernyos/info

Lantai József - EuroAstra