A Titanic átka lecsapott Budapesten

.

Áramszünet, csőtörés, rejtélyes esetek - a Titanic átka lecsapott a budapesti kiállításra is. Az ötmilliárd forintra biztosított tárlat a júniusi megnyitó óta több megmagyarázhatatlan sorscsapást szenvedett el, így a szervezők döntése értelmében a leginkább baljóslatú kiállítási tárgyat, egy halotti ruhát, áthelyeztek. Rossz érzéseket keltett mind a dolgozók, mind pedig az arra érzékeny látogatók körében. Az áthelyezést követően lecsillapodtak a kedélyek, és megszűnni látszanak a furcsa esetek.


„Alapvetően nem hiszünk a babonákban, és csak nevetve legyintettünk, amikor külföldi kiállításszervező kollégáink a Titanic átkáról beszéltek, azonban az elmúlt hónapok tapasztalatai arra késztettek, hogy átgondoljuk álláspontunkat. Ez a kiállítás mindenhol a világon furcsa, megmagyarázhatatlan események sorát vonzotta maga után, és most már tudjuk, hogy Budapest is beállt a sorba” - mondta Bátyi Dániel, a kiállítást szervező JVS Group Magyarország ügyvezető igazgatója.

A megnyitó óta eltelt időszakban számos váratlan eseménnyel kellett szembesülnie a szervezőknek, és szakmai tudásuk legjavára volt szükség ahhoz, hogy a nehézségekből a látogatók ne érezzenek semmit. A katasztrófa bemutatására szánt jégtömb több alkalommal is elolvadt, kétszer evakuálni kellett a termeket áramkimaradás miatt, legutóbb pedig egy csőtörés okozott kellemetlen pillanatokat.

„A látogatói és dolgozói visszajelzések arra sarkalltak, hogy az ismeretlen első osztályú utas öltönyét - amelyben minden bizonnyal a halálát lelte -, áthelyezzük egy kevésbé központi helyre, így csak azok tekinthessék meg, akik kimondottan erre kíváncsiak. Az érdeklődők egy része arról tájékoztatott minket, hogy az úgynevezett törmeléksávból, négy kilométeres mélységből felhozott öltöny kellemetlen érzéseket keltett bennük, de egyébként saját munkatársainkban is” - nyilatkozták a szervezők.

A Titanic átka kifejezés már a katasztrófa után ismert volt, a megmenekült tengerészek például hiába próbáltak újra álláshoz jutni, egyetlen hajóra sem vették fel őket, mert a hajótársaságok tartottak a balszerencsétől. A Titanic legendáriumában komoly szerepet kapott egy állítólagos egyiptomi múmia, amely mendemondák szerint a hajóval együtt süllyedt el, azonban történészek megállapították, hogy ez minden bizonnyal csak egy mítosz. Azt azonban a mai napig nem sikerült megtudni, hogy az óceán fenekén talált elegáns úri ruha kihez tartozhatott egykoron, ez egyike a Titanic számos megoldatlan rejtélyeinek.

Titanic kiállítás
Budapest, Király utca 26.

www.titanickiallitas.hu

Forrás: EuroAstra
 

Megjelent Koncz Zsuzsa Aréna-koncertje DVD-n

.

Koncz Zsuzsa nagykoncertjeit mindig páratlan érdeklődés övezi – a könnyűzene aktív legendája legutóbb 2017. márciusában lépett fel Magyarország legnagyobb színpadán. A szuperkoncertről most a Hungaroton gondozásában jelent meg lenyűgöző hang- és képminőségű DVD. A kiadvány november 8-tól vásárolható meg a zenemű- és könyvesboltokban.


Generációkon átívelő egyedülálló életműve, mindenki által ismert és dúdolt dalai jellemzik az igazán hiteles művésznőt. Ő talán az egyetlen olyan magyar poplegenda, aki 11 alkalommal megtöltötte a Papp László Budapest Sportarénát.

„Jó, legyen újra Aréna!” – adta ki a várva várt jelszót Koncz Zsuzsa már a rekordgyorsasággal plantinalemezzé vált Vadvilág albumának készítése közben. „A helyszín, az Aréna páratlan erőtér, elképesztő méreteivel fantasztikus lehetőség a személyes találkozásra, együttlétre, gondolataink és érzelmeink összekapcsolására. Legutóbb, attól a hihetetlenül zsúfolt teltháztól én olyan életre szóló élményt kaptam, amely még ma is erőt ad. Hát ezért lett újra Aréna! A most megjelent, legújabb DVD márciusi Aréna-beli koncertem – egy gyorsan múló pillanat – rögzített változata. Dokumentuma egy emlékezetes estének, hogy ne csak az emlékezetünkben, hanem kézzel foghatóan is megmaradjon mindannyiunk számára…"

Zsuzsa minden idegszálával, alapos munkával tehát már előző év nyara óta a nagykoncertre készült. Itt mutatkozott be az új lemez, de a DVD-n olyan régi nagy kedvenceket is hallhatunk – még nem látott színpadi technikával, hangeffektusokkal –, melyektől Koncz Zsuzsa ünnepelt, rajongott sztár és közvetlen, őszinte előadó lett. A páratlan erejű koncert és a DVD egyik legmeghatóbb pillanata, amikor a művésznő a nagy alkotótársak emlékét megidézve a közönségnek különleges és felejthetetlen élményt szerzett.

„Az új DVD nem titkolt célja, hogy akik jelen voltak, újra átéljék, akik pedig most látják először, részesei lehessenek egy felejthetetlen estének, melynek lendülete, hangulata magával ragadó élmény volt a magam számára is. Kivételes pillanatai ezek egy előadó életének, egyben erős pillérei egy pályának, ezért is öröm, hogy sikerült létrehoznunk a DVD-t: köszönet mindenkinek, aki ebben segítségünkre volt!” - vallott a művésznő.

„Mindig öröm és megtiszteltetés Koncz Zsuzsával együtt dolgozni,” – jelentette ki a Hungaroton kiadóigazgatója, Reisz Ildikó „...de ez a DVD most egészen különleges kiadvány mind művészi, mind technikai szempontból, és biztos vagyok benne, hogy az otthoni nézőknek ugyanolyan varázslatos élményt fog szerezni, mint a koncert szerencsés résztvevőinek.”

https://hungarotonmusic.com

Forrás: EuroAstra
 

Gálaesttel és fotókiállítással ünnepelt a 30 éves Szegedi Kortárs Balett Budapesten

.

Az idén 30 éves Szegedi Kortárs Balett november 8-án, az alapító Imre Zoltán születésnapján ünnepelte a Müpában a három évtized művészi útját.


A Nemzeti Táncszínház szervezésében megrendezésre kerülő gálaesten két fiatal koreográfus mutatkozott be, Czár Gergely, a társulat vezető táncművésze, valamint egy Hollandiában élő román alkotó, Corneliu Ganea. Mindketten a felborult társadalmi értékek, a diszharmónia világának rejtekeiben kutatnak, keresik műveikben a fejlődés, a kiút lehetséges formáit.

Az előadás előtt a helyszínen „30 év - 30 kép” címmel az együttest az elmúlt évtizedekben megörökítő fotóművészek képeiből nyílt tárlat, melyen Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója mondott köszöntőt. A szervezők a Szegedi Kortárs Balett egykori művészei mellett a szakma jeles képviselőit várták a kiemelt eseményre. Az előadást Pataki András igazgató és Juronics Tamás művészeti vezető nyitotta meg, akik megemlékeztek az elmúlt 25 évről is, mióta a társulat vezető pozícióit töltik be. Az est meglepetése Delbó Balázs SZKB 30 című filmje volt. 

Exit
Czár Gergely, a Szegedi Kortárs Balett vezető táncművésze második alkalommal készít koreográfiát társulata számára. Exit címet viselő táncjátéka a stabilitást adó társadalmi sablonok, spirituális minták elhagyásáról, egy általános kiszakadásról szól. Olyan világot mutat be, melyben az emberek lelkiállapota és az őket körülvevő világ az eddigi normák, szövetségek felbomlását generálják. Mint mondja, úgy érzi, nincsenek kitaposott új utak, az emberiség egy kizökkent, bolyongó, keresgélő lelkiállapotban tengődik. Czár ennek a kapaszkodó nélküli helyzetnek különböző fázisait, állomásait, variációit boncolgatja, komplex zenei montázst használva.

Tabula rasa
A tabula rasa latin fogalom, új kezdetet, tiszta lappal való indulást jelent. Corneliu Ganea darabjában ennek szükségét érzi és igyekszik harmóniát találni kaotikus társadalmunkban. Mint mondja, manapság a technológia jobban összeköt minket, mint valaha, mégis egyedül vagyunk. Személyes hőstett megtalálni azt a belső erőt, melynek segítségével képesek vagyunk feldolgozni kényelmetlen helyzeteket, és elengedni fájdalmas élményeket, melyek meggátolnak minket saját fejlődésünkben. Táncjátékához Michael Gordon lendületes és forradalmian kidolgozott zeneművét használja, melyben a dallamok látszólag véletlenszerűen jelennek meg és megszokott struktúrában áramolnak ide-oda, diszharmóniát teremtve. Az előadás társadalmunk és egyéniségünk különféle perspektíváit tükrözi, ahol a zavar és a feszültség rivaldafénybe kerülve olyan fordulóponthoz juttat minket, ami egy új kezdet szükségességéhez vezet.

http://szegedikortarsbalett.hu

Forrás: EuroAstra
 

Jazz Korea 2017 - Park Jiha: „Communion”

.

A Koreai Kulturális Központ JAZZ KOREA FESZTIVÁL 2017 elnevezésű programsorozatának részeként újabb zenei gyöngyszemet mutat be a magyar közönségnek. Az A38 Hajó 2017. november 14-én ad teret a koreai Park Jiha által vezetett együttesnek.


A Park Jiha egy egyedülálló, egyszerre modern és hagyományos zenét játszó zenei formáció Dél-Koreából, amely előadása alatt a hallgatók számára átélhetővé válik a „modern tradíció” kifejezés. Park Jiha énekesnő jellegzetes hangjával, valamint a koreai tradicionális hangszerek megszólaltatásával az együttes különleges, lírikus, egyben minimalista, kísérleti zenei hangzást ér el.

Park Jiha, a nevével fémjelzett zenekar vezetője, zeneszerző, producer eredetileg koreai tradicionális hangszereken játszó zenész. Ezek a piri – bambuszfurulya, a saenghwang – hosszabb-rövidebb bambuszsípokból álló fúvós hangszer és a yanggeum – egy, a citerához hasonló fémhúros hangszer, amelyet ütővel szólaltatnak meg.
A művészt a különböző zenei műfajok iránti érdeklődése vezette ahhoz, hogy számos, más zenei háttérrel rendelkező művésszel kollaboráljon. Vibrafonon, szaxofonon és basszusklarinéton, valamint basszusgitáron játszó zenészekkel dolgozik együtt, létrehozva egy különös, mégis lenyűgöző hatást keltő – ámbár nehezen kategorizálható – zenét, amelyben a hangok hol erősödnek, hol elhalkulnak.
Jiha szerzeményei sokszor oly szabadok és kötetlenek, akár a free jazz, masszív szerkezetük ambient stílusra emlékeztetnek.
Első albuma „Communion” címmel 2016-ban jelent meg, amely számos rangos nemzetközi zenei esemény, mint például a 2017 Classical: NEXT és 2017 Womax hivatalos tehetségkutató anyagának részét képezte.

Művészek:
Park Jiha: zeneszerző; ének, koreai tradicionális hangszerek (piri, saenghwang, yanggeum)
John Bell: vibrafon
Kim Oki: szaxofon, basszusklarinét
Jeon Jaekon: nagybőgő
Műfaj: A jazz és a koreai tradicionális zene cross-overje

2017. november 14. (kedd) 19:30

A38 Hajó – Kiállítótér (1117 Budapest, Petőfi híd)
Szervezők: A budapesti és berlini Koreai Kulturális Központ
Jegyek kaphatók: 1000 HUF (elővételben), 1500 HUF (a helyszínen)

www.a38.hu
www.parkjiha.com
https://youtu.be/K3lkScuUSFM
https://youtu.be/sZinysEUElA

 

Jacques Offenbach (1819-1880)

.

Német születésű francia operett- és operaszerző (eredeti nevén: Jacob Eberst), akinek apja a kölni zsinagóga kántora volt. Hetedik gyermeke 12 évesen már kitűnő csellójátékával tűnt ki. A család áldozatos költségén tanult tovább Párizsban. A konzervatóriumban Cherubini tanítványa lett, majd az Opéra Comique zenekarában játszott. 1849-től a Théatre Français karmestereként új műfajt teremtett: fülbemászó dallamokkal a nagyoperettet. 1855-től saját színházában, a Bouffes Pariseiens-ben működött. III. Napóleon korrupt udvarának kedvenceként ifj. Johann Strausszal együtt bulváros, karikatúraszerű zenei fogásaival az 1867-es párizsi világkiállítás egyik sztárja lehetett. III. Napóleontól kapott francia állampolgárságot. Ám a francia-porosz háború gyászos végeztével Offenbachot elérte a korabeli gyűlöletkampány. Német származása miatt karrierje derékba tört, amikor a poroszok bevonultak Párizsba. Korábbi ötletes műveire: Orfeusz az alvilágban (1858, egyetlen operája), Szép Heléna (1864), A kékszakáll (1866), Gerolsteini nagyhercegnő (1867) nem emlékezett senki, pedig a francia romantika legnagyobb képviselője volt közel száz művével.

Offenbach 1870-72 között Londonban a walesi herceg vendégeként, aztán 1875-ben Bécsben aratta sikereit. Ellátogatott az Egyesült Államokba is, de ott idegennek érezték ezt a műfajt. Párizsba visszatértekor, 1873-ban betiltották a Gerolsteini nagyhercegnő című nagyoperettjét. 1880-ban fejezte be a Hoffmann meséit (Les cantes d’Hoffmann), de az 1881-es, fia hangszerelte bemutatót már nem érte meg. 61 évesen szívbetegségben hunyt el. A Montmartre temetőjében végül állami gyászszertartásban részesült.
Hoffmann meséi

T. A. Hoffmann (1776-1822), teljes nevén: Ernst Theodor Amadeus Hoffmann porosz romantikus író, költő, zenekritikus, gótikus krimik szerzője, roppant divatos volt a 19. században. Offenbachon kívül műveit felhasználták a Diótörő és a Coppelia zeneszerzői is. Három novelláját 1851-ben már bemutatta az Odeon színház. Tragikomédiáiból született 1871-ben Michel Carré és Jules Barbier szövegkönyve – először Hector Salamon számára. Igazán varázslatos, mély érzelmi tartalommal bíró zeneművet azonban Offenbach készített belőle. A történetet 1800-ba helyezte. A magyar Operaház 1900-ban mutatta be először. A világ operaszínpadai gyakran tűzik műsorra. 1907-ben a mű megjelent nyomtatásban is, aztán W. Felsenstein rendezésében Berlinben – megváltoztatott helyszínekkel, rövidebb jelenetekkel. Azóta mindenütt így adják elő. A benne lévő prózai részleteket Ernest Guiroud írta. Az elő- és utójátékkal ellátott, három felvonásos történet főszereplője maga Hoffmann, az író. Az előjátékban diákok mulatoznak a berlini Luther-kocsmában. Belép Hoffmann, és elmeséli Kleinzack, a törpe történetét, amíg Stellát, a közeli színház művésznőjét várja. Megjelenik Lindorrf tanácsos is, aki elfogta a szerelmesek: Hoffmann és Stella levelezését. Stella tudja, ha Lindorfot látja, mindig valamilyen balszerencse következik be. Hoffmann korábbi szerelmeiről mesél: Olympiáról, majd Giulittáról, a kurtizánról és Antoniáról, a beteg énekesnőről. A három felvonás három novelláját eleveníti meg.
Az I. felvonásban Salenzani fizikus Coppelius mester segítségével élethű, éneklő, táncoló bábut készített. Ő Olympia, akibe természetesen beleszeret Hoffmann, a költő. Vele jött vendégségbe a barátja, Miklós. Salenzani átveri Coppelius mestert, a baba készítőjét, ezért bosszúból összetöri alkotmányát, a bábut. Miklós rögtön „átlát a szitán”, csak Hoffmann reményei törnek darabokra. A vendégsereg pedig kineveti.
A II. felvonásban Hoffmann az olasz kurtizán, Giulietta velencei palotájában ünnepli a karnevált. Ott van Schlemil, a korábbi udvarló, meg Dapertutto, a varázsló is. Dapertutto korábban rabul ejtette Giuliettát, és arra kéri, hogy udvarlói arcképét a tükrében gyűjtse össze a számára. Hoffmann féltékenységtől vezetve párbajban megöli Schlemilt. Miklós menti ki a balhéból a barátját.
A III. felvonás a gyönyörű ifjú lányról, Antoniáról szól, akinek szép hangja, de öröklött betegsége (valószínűleg tüdőbaja) van, ezért nem énekelhet. Miracle doktor a lányt, akárcsak néhai édesanyját a másvilágra akarja küldeni. Hoffmann, a szerelmese is kéri, hogy többé ne énekeljen, de a doktor végül halálra énekelteti.
Utójáték: Hoffmann lerészegül a kocsmában. A földön hever, meg sem hallja Stella hívását. Ekkor a színésznő Lindorf tanácsos oldalán kisétál az életéből.
A tragikus komédia legismertebb, mély érzelmi töltésű zeneszámai: Barcarola, Antonia románca, Olympia áriája és a Kleinzack-legenda. Az opera és az operett határán egyensúlyozó mű szép emlék marad a jó előadásban.


Dobi Ildikó - EuroAstra
 

Varázshegy a Zeneakadémián

.

Egyedülálló zenei és irodalmi élményt nyújt a kamara.hu fesztivál. A világ legkiemelkedőbb kamarazenészei lépnek fel a zeneirodalom kedvelt darabjaival a kamara.hu fesztiválon. A november 16-19 között harmadik alkalommal megrendezett sorozat alapítója a Simon Izabella-Várjon Dénes zongoraművész-házaspár.


A különleges fesztivál programja hagyományosan egy jelentős irodalmi mű köré épül, idén Thomas Mann Varázshegye ihlette a repertoárt. Bármilyen mélyre ásunk ugyanis Mann művének elemzésekor, újra és újra találkozni fogunk a zenével – a hangversenyek hallgatása a Varázshegy eddig ismeretlen rétegeit tárja fel.

A Halál, a Rémkirály vagy a vándorlegény különböző dalok, balladák, szerenádok szereplőjeként vezeti keresztül a hallgatót a 19. század zenei toposzainak labirintusán. Az irodalom szerelmesei megtalálhatják az összefüggést az egyes műsorok és a regény lehetséges értelmezései között is.
Izgalmas felfedezni például a programok tudatos párhuzamait, azt, ahogyan Brahms és Ligeti művei között Schubert két alkotása hangzik el, ahogyan Bach zenéje után Busoni műve következik, a cseh zene szembekerül a francia, majd az osztrák muzsikával, Schumann fantáziái és meséi ellentételezik Smetana tragikus zenei elbeszélését és Sosztakovics művét, illetve ahogyan Brahms Schumann-témára írt variációi után a téma szerzőjének ikonikus dalciklusa következik – hogy csak a leginkább szembetűnő példákat említsük. Csupa olyan komponista neve sorakozik a műsoron, akik a Varázshegyhez hasonló komplex, teljesen soha ki nem ismerhető műveket alkottak.

A fesztivál tökéletesen szolgálja azok igényeit is, aki még csak most barátkoznak a klasszikus zenével. A művészek ugyanis gyönyörű darabokat válogattak össze, és az élmény eléri azokat is, akik nem ismerik eléggé a Varázshegyet, vagy nem jártasak a művek közti zenei utalások és lenyűgöző hangnemi váltások világában. A huszonegy fellépő személye, az énekhang és a nyolc különböző hangszer csoportosításai, valamint a változatos program egészen biztosan leköti a műfajjal még csak most ismerkedők figyelmét is.

A felnőttmesék mellett a két művészeti vezető idén is készített egy gyermekeknek szóló produkciót: a legkisebbek a Hamucsellócska című zenés mese által ismerkedhetnek a klasszikus zenével. Folytatódik a szintén hagyományosnak tekinthető, irodalomról és zenéről szóló beszélgetés is: a vendég ezúttal Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta és meseíró, a Varázshegy irodalmi délutánján pedig Radovan Vlatković játszik majd egy kürtdarabot.
Simon Izabella és Várjon Dénes, a kamara.hu művészeti vezetői, nemzetközi hírű zongoraművészek világszerte ünnepelt művészbarátaikkal együtt kalauzolják hallgatóságukat a kamarazene szerteágazó és gazdag univerzumában.

http://zeneakademia.hu/kamara.hu/esemenyek
 

1955. november 12-én halt meg Hajós Alfréd

Az első magyar olimpiai bajnok: 1896. Athén, 100 és 1200 méteres gyorsúszás

 

Hajós Alfréd a Markó utcai főreáliskola elvégzése után a budapesti Műegyetemen folytatta tanulmányait, és 1899-ben szerezett építészmérnöki oklevelet. Még egyetemi hallgatóként vett részt az 1896-ban az április 6. és 16. között Athénban megrendezett első újkori olimpián, ahol mind a 100 m-es, mind

az 1200 m-es gyorsúszásban olimpiai bajnok lett.
A magyar atléták összesen hat érmet – két arany, egy ezüst és három bronz – szereztek, és ezzel a nem hivatalos éremtáblázaton Magyarország a hatodik helyen végzett. A legeredményesebb magyar versenyző Hajós Alfréd volt, aki két aranyérmet szerzett.

Friss diplomásként Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában szerzett tapasztalatokat. Emellett aktívan sportolt: 1897-ben szerepelt a Magyarországon játszott első hivatalos labdarúgó-mérkőzésen, 1901-ben és 1902-ben a bajnokcsapat tagja volt, illetve 1902-ben a magyar válogatott első hivatalos mérkőzésén is játszott. 1904-ben Villányi Jánossal közös építészirodát nyitott, s ekkortól már csak sportvezetőként vett részt a magyar sportéletben.

 

Tervei alapján épült fel az Újpesti Torna Egylet labdarúgó stadionja 1922-ben a Megyeri úton. 1924-ben a párizsi olimpia művészeti versenyén az építészeti kategóriában Lauber Dezsővel készített Ideális Stadion tervével ezüstérmet nyert.

Az általa tervezett sportlétesítmények közül legnagyobb alkotása a budapesti Margitszigeten 1930-ban megnyitott Nemzeti Sportuszoda. Budapest 1945-ös ostroma után számos középület, így a Vajdahunyadvár és a Tőzsdepalota helyreállítási munkáját vezette. Hajóst fél évszázados építésztervezői pályafutásáért műegyetemi aranydiplomával jutalmazták 1949-ben.

 

1953-ban a Sportérdemérem arany fokozatával és a NOB Olimpiai Diplomájával tüntették ki. 1966-ban a Hall of Fame (Úszósport Hírességei Csarnoka) tagjává választották.

 

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros

 

Leoš Janáček (1854-1928)

A morvaországi zeneszerző kántortanító család kilencedik gyermekeként született. Először otthon, majd tizenegy éves korától az Ágoston-rendi papoknál tanult zenét, kóruséneket, zenekari gyakorlatot. Négy év múlva a konzervatórium háromévnyi tananyagát egyetlen év alatt végezte el. Utána Requiemjét és Beethoven Missa Solemnisét. 1879-ben Lipcsében, 1880-ban Bécsben járt.

visszatért az Ágoston-rendiekhez, ahol rábízták a zenei oktatást. 1874-ben beiratkozott a prágai orgonaiskolába, de eltérő nézetei miatt onnan hamarosan kizárták. 1876-tól a Brnói Filharmóniai Társaság karnagya lett. Nagy hangsúlyt fektetett a cseh nemzeti zenére, népszerűsítette Smetana és Dvořak műveit. Emellett előadta Mozart

1881-től a brnói tanítóképzőben egyéni zenetanítási módszert vezetett be. 1882-től a brnói orgonaiskola igazgatójává nevezték ki. 1883-ban barátságot kötött Antonín Dvořákkal (annak 1904-es haláláig).
A szerző sokat tett a morva népzene elismertetéséért és oktatásáért. 1919 és 1925 között a prágai konzervatórium brnói mesteriskolájában tanított. Külföldi és hazai elismerései ellenére szerényen alkotott a morva fővárosban, mégis felfigyelt rá a modern európai zenei élet. Bartókkal és Schönberggel közösen is adott hangversenyt. 1928-ban súlyos tüdőgyulladás okozta a halálát. Emlékét több zenekari, vokális és oratorikus műve őrzi. Írt még zongoradarabokat, orgonaműveket, dalokat és kamarazenét.
Leoš Janáčekről így írt Fodor Géza: „a nagy morva zeneszerző életműve méltatlanul kevéssé van jelen a magyar zeneéletben. Értője és tisztelője, Milan Kundera, az 1975 óta Franciaországban élő cseh író pontosan jelöli ki a helyét: két legközelebbi zeneszerző-rokona Bartók és Berg. Valóban: Bartókkal rokonítja egyrészt a népzenei kötődés, másrészt a népzenéből kinövő, de a folklorizmust mégis maga mögött hagyó, saját, szuverén zenei nyelv, Berggel pedig a mély és kifinomult zenedrámai pszichológia, a realizmus és az expresszionizmus termékeny szintézise…Janáček szellemi arcát erősen meghatározta hazájának történelme… a heves németgyűlölet… nemzeti érzései nacionalizmussá erősödtek…1888-tól hosszú éveken keresztül gyűjtött népdalokat Kelet-Morvaországban. A brnói orgonaiskolában tantárgyként bevezette a pszichológia tudományát… a realizmus igényének jegyében megtalálta saját stílusát…” Felismerte azt is, hogy „a zenét a beszéd dallamára kell alapozni…”.

Jenúfa
Janáček kevés sikert ért meg előző három operájával. 1894-1905 között készült el a negyedik, máig legjelentősebb műve, a Jenůfa (eredetileg A mostohalány címet viselte). 1916-ban mutatták be Prágában – jelentős sikerrel, ezért az opera híre külföldre is eljutott. Szövegkönyvét Gabriele Preissová drámaíró (1862-1946) készítette 1890-ben. Preissová drámáját a prágai Nemzeti Színház mutatta be, majd könyv alakban is megjelent. ”Janáček 1893-ban kérte az írónő beleegyezését, hogy operát írhasson a drámából”, amit a szerző maga végzett el a mű tömörítésével és kisebb módosításokkal – egy évtized alatt. Az ősbemutatót 1903-ban tartották a brnói színházban, lelkes közönséggel. 1908-ban a szerző tovább rövidített az énekszólamokon és a hangszerelésen. Tizenkét évig küzdött a prágai bemutatóért, de a nagyhatalmú Kovařovic karmester átdolgozta a darabot, így aratott sikert 1916-ban. Ezt a változatot játszották az 1980-as évekig. Ekkor Charles Mackeras ausztrál karmester Prágában felkutatta az első hiteles másolatokat az 1908-as brnói bemutatóról. Ezt a rekonstrukciót tekintik máig a kanonikus alaknak.
Budapesten az Operaház 1974-ben mutatta be a posztromantikus, realista Jenúfát Marton Éva és Bátori Éva főszereplésével, Kovács János vezényletével, Vidnyánszky Attila rendezésében. Azután Bátori Évával és Anja Siljával, 2004-ben és 2008-ban Takács Tamarával és Bátori Évával – Török Géza vezényletével. Az élethű művészi alakítások döbbenetes élményt nyújtottak a közönségnek. A cseh nyelvű előadáshoz minden korszakban ragaszkodnak a rendezők, hiszen más nyelveken az ének hangsúlya képtelen megélni a színpadon.
A történet
igen bonyolult. Egy kis morva falu szigorú patriarchális viszonyai között: szinte mindenki rokon, féltestvér vagy unokatestvér. A köztiszteletben álló Sekrestyésné nevelt lánya Jenůfa gyermeket vár Števától. A Sekrestyésné halasztja a házasságot a fiúval, mert az részegeskedik, akárcsak az ő néhai férje. A fiú féltestvére, Laca is szerelmes Jenúfába, de a lánynak nem kell, ezért Laca késsel elcsúfítja a lány arcát. Tettét rögtön meg is bánja. Az apró falu zárt közösségében és viszonyaiban mindeni a saját szenvedélyének a rabja. Megszületik Števa gyermeke, Jenúfa boldog anya, szép vallásos altatódalt énekel a kicsinyének.
A II. felvonásban a Sekrestyésné eldugta Jenúfát a kíváncsi falu szeme elől. Števának már esze ágában sincs elvenni Jenúfát, inkább a bíró lányát, Karolkát akarja nejéül. A Sekrestyésné éjjel kilopja a házból a kisbabát, és bedobja a jeges patakba. A lánnyal elhiteti, hogy hosszú ideig  lázas beteg volt, és a gyerek meghalt. Felkeresi Lacát, hogy vegye feleségül Jenúfát.
A III. felvonásban a falu különös külsőségek között készülődik Laca és Jenúfa esküvőjére. A nők elfogadják függőségüket a falu erkölcsi hagyományaihoz, a tökéletes kiszolgáltatottsághoz. Felhangzik a kórus nászdala, amikor kiderül a botrány: megtalálták az olvadó jégtáblák között a halott csecsemőt. Iszonyat és döbbenet lesz úrrá a szereplők és a hallgatóság soraiban Jenúfa felismeri a gyilkosság áldozatát, a kisfiát. A Sekrestyésné bevallja a bűnét. A lány mégis megbocsát neki, mert az ő becsületéért tette. Karolka felbontja eljegyzését Števával. A tömeget Laca nyugtatja meg, majd Jenúfával együtt indulnak el az ismeretlenbe.
A jóság, a gonoszság, a vallásos erkölcsök és a szenvedélyek csapdájában vergődő szereplők kényszerűen zárt világa tárul fel a nézők előtt a fantasztikus zenei drámában, egy igazi mesterműben, ma ismét a brnói változatban.

Dobi Ildikó - EuroAstra
 

Novemberben folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON koncertsorozata a Müpában

.

Bogányi Gergely

tánc négy arcát bemutató hangversenyen a Müpa közönsége stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19.30 órai kezdettel. Az együttes játékával a koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az est vendégművészei a világ legismertebb koncerttermeinek gyakori vendégei, akik a Pannon Filharmonikusokkal nem első alkalommal dolgoznak együtt, és egyre szorosabb szakmai kapcsolatot alakítottak ki az utóbbi években. Szólistaként Bogányi Gergely áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.


A koncert nyitányaként Bartók Béla Táncszvit című műve hangzik el, majd Bogányi Gergely ül a zongora billentyűi elé, hogy lehengerlő játékával most a zenén keresztül a tánc világát vetítse a közönség elé. Az est szólistáját különleges kapcsolat fűzi Liszt művészetéhez és ezzel együtt a Haláltánc vallásos-misztikus üzenetéhez. Liszt művét a pisai temető egyik freskója, a „Halál diadala” ihlette, vissza-visszatérő témája a gregorián Dies irae dallama.

Az est második részében Richard Strauss Hétfátyoltánca után Debussy háromtételes művét adja elő az együttes. A tenger című művel a végtelen víz áradása, a hullámok és a szél magával ragadó tánca tárul a Müpa közönsége elé.

A Pannon Filharmonikusok november 17-i koncertjének műsora remekül tükrözi, milyen sokféle értelmezést és felhasználási lehetőséget kínált a két művészet kapcsolata a komponisták számára.

2017. november 17.

Péntek 19.30
MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

E.ON koncertsorozat: Élet és halál táncai

Bartók Béla: Táncszvit
Liszt Ferenc: Haláltánc
Richard Strauss: Hétfátyoltánc
Claude Debussy: A tenger

Bogányi Gergely – zongora
Vezényel: Cristian Mandeal
 

Elveszett örökség – Könyv és kiállítás a Kieselbach Galériában

Molnos Péter, a Kieselbach Galéria „sztár” művészettörténésze 17 éve szakadatlanul kutatja a Monarchia utolsó két évtizedének műgyűjtői aranykorát a most megjelent súlyos, 650 reprodukciót felvonultató kötetében, az Elveszett

örökségben. A 20. századi Magyarország sorsfordító eseményeit is megjelenítő további, tervezett kötetek: Háborúk között – Polgári gyűjtemények Trianontól a vészkorszakig; Kizökkent időben – Műgyűjtés a szocializmus évtizedeiben, valamint Új utakon – Magyar gyűjtők az ezredfordulón címmel, a Kieselbach Galéria kiadásában.

Kieselbach Tamás – galériatulajdonos és művészettörténész – lelke éppúgy sír az elveszett magyar gyűjtemények sorsán, mint mindannyian a világégések következtében tönkrement hazánk veszteségei miatt. Erről beszélt a kiállítás megnyitóján az újságíróknak, továbbá ismertette saját családjának és saját műgyűjtésének történetét is. Szomorú, hogy szinte semmi nem maradt idehaza a legnagyobb gyűjtők, gyakran szintén művészek hagyatékából. Gróf Andrássy Gyula, báró Kohner Adolf, Nemes Marcell, báró Herczog Mór Lipót vagy báró Hatvany Ferenc elképesztő, világra szóló gazdagságot teremtettek az otthonukban. A magyar remekművek mellett Rembrandt, El Greco, Monet, Cézanne, Renoir, Courbet, Corot, Ingres, Gaugin és Van Gogh kiemelkedő munkáit gyűjtötték. Mindegyikük kifinomult ízlést és gazdagságot tudhatott magáénak. A hatalmas gyűjtemények áldozatává váltak az első világháborúnak, aztán Trianonnak, a gazdasági világválságnak, a vészkorszaknak, a második világháborúnak, a szovjet rablássorozatnak, majd az erőszakos államosításnak és a műkereskedelem tiltásának. Az elveszett örökség felkutatása a ma történelmi feladata. Nem is megy állami támogatás nélkül, erre most Lázár János miniszter támogatásával került sor. A könyv eladásából származó bevételt a Bátor Tábor beteg gyermekeinek ellátására fordítják. A figyelemfelkeltő borítón Renoir: A Moulin Rouge bárja című, egykor magyar tulajdonban lévő festménye látható.

  
Molnos Pétert a száz évvel ezelőtti gyűjtemények feldolgozásában Zafír Dezső gyűjtő és 37 ezer fénykép segítette. Igyekszik a feladatot, illetve ezt a tartozást a lehető leghamarabb elvégezni, amíg még ma élő emlékezők vannak. Az elveszett örökség jelentős műtárgyai jelenleg Nyugat-Európa és Amerika múzeumaiba kerültek vagy elpusztultak a II. világháború bombázásaiban. Több mű fekszik „kirobbanthatatlanul” orosz raktárak mélyén. Ezek a kollekciók ma már csak egy könyv lapjain tárhatóak a közönség elé. A jelen kiállításon pedig Hatvany Ferenc remekül megvilágított, franciás stílusú aktfestményeiben és fényképeken néhány gazdag enteriőrben gyönyörködhetünk. A hatvani kastélyba egykor ellátogatott Thomas Mann és Amrita Sher-Gil. Megcsodálhatta El Greco, Tintoretto, Degas, Renoir vagy Manet remekműveit.
Kieselbach Tamás saját példáján reméli, hogy a magyar műgyűjtésnek nemcsak múltja volt, hanem jövője is lesz.
Nézzük meg a 2017. november 26-ig tartó kiállítást! Ha tehetjük, vásároljuk meg az albumot is.

Dobi Ildikó - EuroAstra