158 évvel ezelőtt,ezen a napon hunyt el Heinrich Heine német költő és író.

Korában nem nagyon szerették, életében is általában támadták, és emlékét is meggyalázták. Nem szerették zsidó származása miatt, bár vallását nem gyakorolta, később felvette a keresztséget - akkor kapta különben

Heinrich nevét is. Nem szerették kortársai azért sem, mert dúsgazdag nagybátyja méltányolta tehetségét, és olyan vagyont hagyott rá, hogy még Heine özvegye is gond nélkül élt belőle. Családja kereskedőnek szánta, de őt világéletében az irodalom érdekelte. Szerelmes versekkel kezdte, szinte állandóan szerelmes volt, és - a világirodalom szerencséjére - jórészt viszonzatlanok maradtak érzelmei, s bánatát versbe fojtotta. Dalok könyve című kötete nagy közönségsikert aratott megjelenésekor - s ez volt a zseniális költő egyetlen elismerése életében. Petőfi jól ismerte költészetét, és viszont, s a két költő kölcsönösen csodálta egymást, közös ismerősük, Kertbeny Károly közvetített közöttük, ő fordította le németre Petőfi költeményeit is. Mindketten a szabadság lánglelkű harcosai voltak, Heine másik verstémája is a szabadság volt a szerelem mellett. S míg szerelmes verseket tartalmazó kötetét ünnepelte még a hatalom is, annál inkább nem tetszettek neki Heine forradalmi költeményei. A költő végül el is menekült hazájából, a németek ősellenségének számító franciákhoz, Párizsba költözött, s ezt sem tudták megbocsátani neki honfitársai. Művészete átmenetet képezett a romantika és a realizmus között, s egyéni hangú költészete megosztotta a kritikusokat és a közönséget egyaránt. Amint Szerb Antal megjegyezte: "Amit Heine írt, nem mindig szép, nem mindig mély, és még csak nem is mindig igaz, de... ő az egyetlen német költő Goethe után, akinek hatalmas világirodalmi jelentősége és hatása van". S ezt lassan el is ismerték, halála után művei bekerültek a német tankönyvekbe, s már éppen elfoglalta volna méltó helyét a klasszikusok között, amikor a fasizmus uralomra jutott Németországban, és a nácik szabályos hadjáratot indítottak emléke ellen. A zsidó zseni könyveit hatalmas máglyákon égették el, mivel azonban versei rendkívül ismertek és népszerűek voltak, attól fogva népdalként szerepeltették őket a tankönyvekben.

Forrás: Ezen a napon

Liivak, Sander észt műfordító

Szakfordítás, műfordítás, lektorálás

E-posta: sander [kukac] liivak [pont] ee

Telefon: +372 51 49 372

Szolgálataim

Finn–észt szakfordítás
Észt–finn szakfordítás
Orosz–észt szakfordítás
Magyar–észt szakfordítás
Angol–észt szakfordítás
Észt nyelvű szövegek lektorálása

Önéletrajzom

Név:                    Liivak, Sander
Születési idő:      1972. március 18.
Szülőhely:           Tartu, Észtország
Családi állapot:    nős, egy leány

OKTATÁS
1999–2000           Helsinki Egyetem, vendéghallgató
1991–1998           Tartui egyetem, észt és finnugor szak, baccalaureus artium
1997                    Eötvös Loránd Tudományegyetem, vendéghallgató
1996                    Jyväskyläi Egyetem, vendéghallgató
1985–1991           Tartu 10. Keskkool
                           (a mai Tartu Jaan Poska Gümnaasium elődje)
1980–1985           Tartu 11. Kaheksaklassiline Kool

MUNKATAPASZTALAT

05.2011–...           Luisa Tõlkebüroo OÜ – szakfordító-szerkesztő
02.2001–06.2011  Egyéni vállalkozó – szak- és műfordító 09.2007–10.2008  Tehnilise Tõlke Keskus OÜ – szerkesztő
05.–07.2008         TEA Kirjastus AS – szerkesztő-projektvezető
09.2006–04.2007  Avatud Hariduse Liit – finnoktató
02.1998–06.2001  Észt Nyelvi Intézet – tudomanyos segedmunkatárs
03.1998–09.1999  Õpetajate Leht (Tanárok/Tanítók Lapja) – újságíró

BIBLIOGRÁFIA

Fordítások magyarból:
Imre Kertész: Saatusetus (Kertész Imre: Sorstalanság). 2004
Illyés Gyula versei Mu ema must roos (Anyam fekete rózsa) című antológiában. 2004
Mihály Hoppál: Šamaanid Aasias ja Euroopas (Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában). 2003
Sándor Márai: Küünlad põlevad lõpuni (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek). 2002
Arany János balladái. János Aranyi ballaade. 1999

Fordítások finnből:
Harri Rinne: Laulev revolutsioon (Laulava vallankumous). 2008
Tuija Lehtinen: Tiivad varvaste vahel (Siivet varpaiden välissä). 2005


SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

2008–2009  Eesti Kirjastuste Liit (Észt Kiadók Szövetsége), műfordítók tanfolyama
2008           Finn kulturális intézet, finntanárok szemináriuma
2007           Finn kulturális intézet és Nem-észt ajkúak integráció alapítvány,
                  bevándorlók integrációját tárgyaló szeminárium
2006           Finn kulturális intézet, finntanárok szemináriuma
2003           Creative Media Bt. (Budapest), drámafordítói szeminárium
2003–2004  Atela OÜ (Tartu), autósiskola
2001           Creative Media Bt. (Budapest), drámafordítói szeminárium
1994           Debreceni Nyári Egyetem, magyar nyelv és kultura tanfolyama


NYELVTUDÁS

Észt (anyanyelv); finn, magyar, orosz, angol (jó); német, svéd, lett (passzív)


SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TUDÁS

Ubuntu Linux, MS Windows; LibreOffice, MS Office; OmegaT, SDL Trados, Across, Wordfast (fordítómemóriák)


VEZETŐI ENGEDÉLY

B kategória 2004 óta

NONPROFIT SZERVEZETEK TAGSÁGA

Juhan Kunderi Selts (Juhan Kunder Társaság), 2012 óta
Eesti Kirjanike Liit (Észt Írószövetség), 2006 óta
Emakeele Selts (Anyanyelvi Társaság), 1998 óta
Eesti Ungari Selts (Észt–Magyar Társaság), 1998 óta

HOBBIK

Sakk, kerékpározás, síelés, fényképezés

Forrás: Liivak,Sander

Kulcsár Ferenc kapta idén a Balassi Bálint-emlékkardot

Kulcsár Ferenc Dunaszerdahelyen élő költő és Sander Liivak észt műfordító vette át az idei Balassi Bálint-emlékkardot pénteken Budapesten.

A Balassi Bálint 16. századi költő, végvári vitéz kardjának másolata alapján készült szablyát Duray Miklós politikus, közíró és Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök nyújtotta át immár 18. alkalommal az esemény hagyományos helyszínén, a budapesti Gellért Szállóban.

Duray Miklós ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: "a költő fegyvere a szó, a kard pedig a harc jelképe, de Balassi kardja nem csupán egy eszköz, hanem jelképe és szimbóluma a költő sokszor sújtó szavának".

Kulcsár Ferenc a kard átvétele után elmondta: úgy tekint erre a kitüntetésre, mint a magyar irodalom felvidéki ágának elismerésére. Mint felidézte: Balassi Bálint bő 400 évvel ezelőtt Pozsonyban ismerkedett meg örök szerelmével és múzsájával Losonci Annával. Ebből a szerelemből és gyötrelemből született meg a költő örök életű magyar nyelvű szerelmi lírája.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök elmondta: az emlékkardot nem a küzdelem jelképeként adja át az észt műfordítónak, hanem a szellemi közösséghez és családhoz való összetartozás szimbólumaként.

A 64 éves Kulcsár Ferencnek a közeljövőben jelenik meg a Mindig című, összegyűjtött verseit tartalmazó mintegy ötszáz oldalas kötete. A Bodrogszentesen született költő 1991 óta a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó vezető szerkesztője, majd 1995-től párhuzamosan a Katedra című pedagóguslap főszerkesztője volt. Első verses kötete 1972-ben jelent meg Napkitörések címmel. Munkásságát több díjjal jutalmazták, 2013-ban például a Magyar Arany Érdemkeresztet vehette át.

Sander Liivak 41 éves észt műfordító a tartui egyetemen 1998-ban észt és finnugor szakon szerzett diplomát. Mások mellett az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanságát, Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényét, valamint Illyés Gyula verseit és Arany János balladáit ültette át észtre.

A Balassi Bálint-emlékkard kuratóriuma az irodalmi díjat minden évben annak a költőnek és műfordítónak ítéli oda, akinek líráját és fordítói munkásságát méltónak tartja a 16. századi magyar költő életművéhez.
Az alábbiakban Kulcsár Ferenc a díjátadón elmondott beszédét közöljük:
Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!

Borzongató és egyben megrendítő érzés arra gondolni, hogy nagy reneszánsz költőnk, Balassi Bálint, jó négyszáz éve a Felföld bércei között, a „széllel tündöklő” szirteket látván ilyen magyarul szóló, Istent és teremtést dicsérő dalba kezd:
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje…

Mint ahogy az is borzongató, ugyanakkor felemelő, hogy bő négyszáz évvel ezelőtt éppen Pozsonyban ismerkedik meg költőnk Losonczy Annával, „örök szerelmével és múzsájával”, hogy e „növekvő gyötrelem és növekvő öröm” lángjából megszülessen a magyar nyelvű szerelmi líra, s mindjárt olyan szépségében, hogy azt „irigy idő” meg ne ronthassa.
Négyszáz évvel ezen csodadolgok után magam is, e koronázó városba, Pozsonyba kerültem, hogy ott bölcseletet tanuljak. Itt aztán hamarosan bizonyossággá lett: Balassi Bálint a „16. század vérrel és könnyel öntözött földjébe költészetével olyan fát ültetett”, melynek hajtásai évszázadok múltán is kizöldülnek a szívekben. A 20. század végi Pozsonyban – sorsszerűen – több versemben is rügyet bontanak e hajtások: bizonyságul, hogy felvidéki költőként az „én búsult lelkemnek” is bőven megadatott – „mint madárnak nagy szélvészben” – a szorongattatás.

Baljós idők jártak akkoriban a szülőföldemen: sötét erők azt akarták, hogy távol az Isten szívétől olyanokká legyünk, mint „a csecsemő, akit megölnek, s mint a szűz, akit meggyaláznak a katonák”. Trianon gyalázatos keze átnyúlt az évtizedeken, hogy lelkeket raboljon, ám bennünket éppen eme infernóban érlelt felnőtté a sors, hogy mint a tölgyek, erősen megálljunk, s tetteinkkel igazoljuk a Szabó Lőrinc-i „szent, nyomorult és elesett magyar nép”, az „örök magyar nép” egységét, melynek áramában ezer éve valamennyien hullámként lüktetünk.
Kosztolányi Dezsővel együtt sokan vallottuk akkor és valljuk ma is, hogy csak a gyáva vadállat bújuk el vackán, ahelyett hogy fényre jőve látná: a világon minden felejt, kivéve a nyelvet; mert a nyelv redőiben hordozza a nemzet történetét a kezdetektől fogva, s aki hű hozzá, annak beszédei „az Isten szívébe eresztik kőszirtharapó hajszálgyökereiket”.

Kevéssé tudott: a hányatott sorsú Balassit pátriámhoz, a Bodrogközhöz is sok szál fűzi. Innen, Zemplén falvából írt esengő leveleket Losonczy Annának; itt született legendás verse, az Egy katonaének, s tizenkét éves koráig itt nevelkedett, szülőfalumtól, Szentestől egy sóhajtásnyira, Nagytárkányban, a költő fia, János. Ennek emlékére nagy poétánkat a bodrogközi falucska 2006-ban szoborral tisztelte meg.

Balassi Bálintnak fénnyel és árnnyal teli élet adatott; tapasztalta, hogy „jó Magyarországának végtelen reménységét sok bú gyötri”. Ezért vallja: ha valakinek a bátor szív mellé jó tudomány is adatik, azzal szablyája élét is megjobbítja: így tészen „emberségről példát, vitézségről formát”.

Balassi mindazonáltal Istennek ajánlja nemzete sorsát, s benne a magáét is. A Te katonád voltam, Uram, és a Te seregedben jártam – ezek voltak utolsó szavai. A haldokló költő Esztergomban írt utolsó verse pedig az 50. zsoltár átköltése, melyben a végtelen irgalmú Istentől tiszta szívet és erős lelket kér. Ezt kérjük mi is: „fordítsa mosolygva ránk orcáját”, hogy hihessünk a szó erejében s nemzetünk szabad jövőjében. Hiszen csak az tud teremteni, beszélni, akiben erős a lélek és a hit. S csak az erős, hű léleknek vezet az útja a szolgaságból a szabadságba.

Végezetül hadd mondjak köszönetet munkásságom elismeréséért, melyre illő úgy is tekinteni, mint a magyar irodalom terebélyes fája felvidéki ágának megbecsülésére.


Forrás: Hírek.sk

Kulcsár Ferenc szlovákiai magyar költő

Rövid életpálya

1949. október 9-én született Bodrogszentesen, a Felső-Bodrogközben. Alap- és középiskoláit szülőfalujában, illetve Királyhelmecen és Kassán végezte, majd tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem filozófia–magyar szakán folytatta. 1971-től a pozsonyi Új Ifjúság szerkesztője, 1973-tól a Madách Könyvkiadó sajtóelőadója, 1975-től pedig az Irodalmi Szemle nyelvi szerkesztője. 1976-tól a Madách Kiadó szerkesztőjeként, 1984-től 1991-ig az Irodalmi Szemle szerkesztőjeként dolgozott. 1991-ben néhány társával megalapította a Lilium Aurum Könyv- és lapkiadót Dunaszerdahelyen, s közben 1995–1997 között a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának, a Katedrának a főszerkesztője volt. 2008 óta kizárólag az irodalomnak, vers- és esszéírásnak, az irodalmi publicisztikának, és a naplóírásnak szenteli életét.
Verseket 1967-től publikált, költőként az 1970-ben megjelenő Egyszemű éjszaka című versantológiában indult. Első verseskötete 1972-ben jelent meg, Napkitörések címmel. Azóta mintegy 20 kötete született (versek, gyermekversek, esszék, mesék, legenda-feldolgozások, naplók).
Munkáiból irodalmi színpadok több önálló műsort rendeztek – ezek egyikét a Duna TV többször is bemutatta. Versei, tanulmányai, esszéi, meséi szlovákiai, magyarországi, romániai irodalmi folyóiratokban és antológiákban láttak napvilágot. Műfordításai szintén – szlovák, cseh, német, ruszin, orosz írók és költők munkáiból (az első három nemzet költőinek versfordításai több antológiában is megjelentek).

Forrás és Fotó: Kulcsár Ferenc honlapja

Alhambra

Alhambra, a dél-Spanyolországi Andalúziában fekvő város, Granada keleti részén, egy magaslaton áll. Kívülről tornyok és csipkézett falak együttese, belülről azonban semmi jelét nem látjuk rendszerességnek, építészeti különlegességnek. Hatalmas az ellentét a belső és a külső megjelenés között. Kívülről Alhambra, a Vörös Vár egy erődítmény (nevét a vörös színű építőköveiről kapta), 23 toronyból álló bástyarendszer, amelyet a mórok építettek, amikor az előrenyomuló keresztények fenyegették hatalmukat Spanyolországban. Alhambrában a földi mennyországot akarták megteremteni. Az építmény a Naszrid-dinasztia katonai főhadiszállása volt, ugyanakkor közigazgatási központ és királyi székhely. A dinasztia alapítója, Mohamed Ibn Juszuf Naszr a XIII. század közepén kezdte el az építtetését.

 A királyi termek a XIV. század második feléből származnak. A díszudvarok, folyosók és kutak sora igazán bámulatra méltó. A falfelületeket dekoratív arab írásjelek, színes kerámiacsempék, kő-és fafaragványok, növényi leveleket, indákat ábrázoló motívumok díszítik. Egyesek Alhambrát a nyugat-európai muzulmán díszítőművészet legszebb példájának tarják, mások a hanyatlás jeleit látják benne. Tagadhatatlanul van valami sajátos törékenység és földöntúliság a cseppkőbarlangok motívumgazdagságára emlékeztető boltíveken, a fakeretekbe foglalt, tekergő méhkaptármintázatokon, karcsú oszlopokon. Verses feliratok szólnak az égboltról, a csillagokról, a csatornákban víz csobog, melyek a muzulmán mennyország négy folyóját szimbolizálják. A fény-árnyék játéka, a víztükörben megsokszorozódott szökőkutak plasztikája fokozza a terek hatását. Alhambra kertek, díszudvarok, nyitott helyiségek együttese. Az épületrészek nevei jellemzőek: Patio de los Arrayanes, Mirtusz-udvar, nevét az udvart övező mirtuszsövényről kapta, középpontjában kis tavacska áll. A Sale de las dos Hermanas, a két testvér szobája: itt két hatalmas fehér márványlap borítja a földet, a ,,két testvér’’. A Patio de los Leones, az Oroszlános Udvar nevét arról a kútról kapta, melyet 12 oroszlán vesz körül. A Sala de los Embajadores, a Követek Terme, amelyet hivatalos alkalmakra szántak, paradicsomi hangulatot idéz. Granada a XIII. században Spanyolország utolsó nagy mór királysága volt. A Naszrid-dinasztia tagjai a művészetek és a tudományok támogatói voltak. 1492-ben végül elűzték a Naszridokat Granadából. V. Károly császár a XVI. században saját palotáját építtette fel Alhambra falain belül. Az épületet a későbbiekben Alhambra a díszítésének gazdagságát tekintve semmilyen építményhez nem hasonlítható. elhanyagolták. Napóleon hadai nagyrészt lerombolták a Naszridok erődítményét.

Forrás: A világ csodái

Házasság hete

Aki keres, azt megtalálják

Házasság hete 2014.  február 9–16.


Hazánkban hetedik alkalommal kerül megrendezésre a házasság hete
a keresztény egyházak, illetve civil szervezetek széles körű összefogásával.
Az országos rendezvénysorozat célja, hogy
•
felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára,
•
segítséget nyújtson a házasságra készülőknek,
•
ötleteket
adjon a házasságban problémákkal szembesülőknek.
A házasság hete központi programjainak fővédnöke
Herczegh Anita,
a köztársasági elnök felesége.
A ma már 21 országban megrendezett házasság hete hazai központi programjai:
Február 9., vasárnap, 10 óra:
Istentisztelet
Sárospatakon a református templomban (Kossuth u. 18.)
Február 10., hétfő, 18 óra: Pársalgás Extra:
Hogyan keressünk és ki lesz az igazi?
– fiatalok találkozása
a házasság hete arcaival
Helyszín: Aranytíz Kultúrház (1051 Budapest, Arany János u. 10.)
Február 11., kedd, 18 óra: Pálhegyi Ferenc előadása:
Párválasztás hosszú távra
Helyszín: TIT Stúdió (1113 Budapest, Zsombolyai u. 6.)
Február 12., szerda, 18 óra:
Arcok álarcok nélkül
– hogyan tartjuk meg a hűséget, és hogyan tart meg
minket a hűség? Pódiumbeszélgetés a házasság hete idei és korábbi arcaival
Helyszín: ELTE Aula (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Február 14., péntek, 18 óra:
Koncerttel egybekötött istentisztelet
, házaspárok megáldása,
ima párkapcsolati kérdésekért
Helyszín: Deák téri evangélikus templom (1052 Budapest, Deák Ferenc tér 4.)
Február 15., szombat, 18 óra: K&K Carpenter
Fogadom
című könyvének (Harmat Kiadó) bemutatója,
majd Tapolyai Emőke előadása
Veled megelégszem
címmel.
Helyszín: Wesselényi Utcai Baptista Közösségi Ház (1077 Budapest, Wesselényi u. 53.)
Fáklyás felvonulás
a házasságért a XVII. kerületben,
indulás 18 órakor a XVII. kerületi Fő térről, érkezés a Vigyázó Sándor
Művelődési Házba (1173 Budapest, Pesti út 113.)
Február 16., vasárnap, 18 óra:
Szentmise
Budapesten a Belvárosi templomban (V. kerület, Március 15. tér)
Fogjunk össze a házasságokért!
Szervezzen Ön is saját környezetében olyan eseményt, amely a házasságot népszerűsíti, ahol
elérhető közelségbe kerül a segítség, tanácsadás azok számára, akik ezt keresik, vagy ahol
egyszerűen nyugodt környezetben beszélgethetnek a házaspárok az életüket érintő kérdésekről.
Ha rendezvénye számára szeretne igényelni az erre az alkalomra megjelenő
ingyenes Family
magazin
különszámból, kérjük, jelezze ezt az
info@hazassaghete.hu
e-mail címen! (A készlet
erejéig tudunk küldeni belőle.)
A részletekről és a saját környezetében esetleg mások által szervezett egyéb programokról tájékozódjon
honlapunkon illetve Facebook-oldalunkon.
A Házasság Hete Szervezőbizottsága

Forrás: www.hazassaghete.hu, www.facebook.com/hazassaghete

Mi is a Házasság hete?

Angliából indult el az a kezdeményezés, mely Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság fontosságára irányítja az emberek figyelmét. Magyarországon a programot a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honosította meg 2008-ban. A megvalósításhoz egy szervezőbizottság állt össze. Látásunk szerint a házasság Isten csodálatos ajándéka és gondoskodása az ember számára.
A házasságban a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szeretet, a hűség és az őszinte megbocsátás értékét egy nekik rendelt, de nem tökéletes társon keresztül. A házasságban egy férfi és egy nő saját elhatározásából elkötelezi magát, hogy egymás bátorítására, segítésére és védelmére törekszik egész életében. Ilyen módon a házasság felelősségteljes, biztonságos és meghitt közösséget jelent számukra, és áldásul szolgál életük minden más területén is.
A házasság hete olyan széles körű összefogásra törekszik, mely gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság örökkévaló értékét. Bátorít minden olyan helyi kezdeményezést, amely hidat épít az adott közösség környezetében élő házaspárok és családok felé, amely segíti életüket, boldogulásukat. Nyíltan beszél a házasság mindennapi valóságáról, örömeiről és feszültségeiről. Igyekszik bölcs és gyakorlati tanácsokkal ellátni a házasokat és házasulandókat, valamint a teljes helyreállás reményét ébren tartani azokban, akiknek a kapcsolata válságban van, illetve valamilyen ok miatt megszakadt.

Görögország ízei

A mai görög gasztronómia három jól elkülöníthető "stílus" keverékeként jött létre.

Az első a szárazföldi Görögország konyhakultúrája. A második a szigetvilág gasztronómiai értékeiből ered. A harmadik és talán legösszetettebb az úgynevezett kisázsiai görög konyha.
A szárazföldi Görögország, mint az ókori görög kultúra bölcsője, alapként szolgált az étkezéseket tekintve is. Ki ne olvasott volna a hatalmas ókori evés-ivásokról, ahol még az istenek is - ahogy az emberek - jobbnál jobb falatokat tömtek magukba, miközben borral, sörrel, nektárral öblítették le. A szárazföld konyhája - a földrajzi viszonyok miatt is - rengeteg zöldség, gyümölcs és egyéb növény termesztésének lehetőségét kihasználva, lényegében ezekre alapozva jött létre. Rengeteg hüvelyes termést használva a konyha igen egészséges alapokat kapott. A babfélék (kicsi fehér bab, "fekete szemű" bab, óriás(ló)bab, disznóbab), a csicseriborsó, a lencsefélék, a tökfélék (cukkinik, padlizsán- és uborkafélék), a hegyi fűfélék (pl. pongyola pitypang virágzás előtti talaj közeli zöld levelei), a gabonafélék, a káposztafélék, a paradicsom és a paprika és természetesen a legfontosabb növény az olívafa termése olyan hatalmas választékot jelentenek, hogy önmagában is, az ezekből előállított ételek leírása több kötetre való receptgyűjteményt eredményezne. Ezekhez kapcsolódnak a húsok és különösen a halak hihetetlen választéka. Talán ez is lehet a magyarázata annak, hogy ma Európában a várható életkor a görögöknél a legmagasabb. A nők esetében 79 év, míg a férfiak esetében 77 év!
A második alkotója a görög konyhának a szigetvilág gasztronómiai értékei. A szigetek, mint a tengeri kereskedelem tranzitállomásai, az egész Földközi-tenger gasztronómiai értékeiből is részesedtek. A Jón-tenger szigetei (Kerkira-Korfu, Zákinthosz, Lefkada) az olasz és kontinentális európa hatásait ötvözték a saját és szárazföldi görög konyhával, a krétai és ciprusi konyha az arab és észak-afrikai konyha elemeit ötvözte a sajátjaival, míg a kisázsiai partvidékhez közeli szigetek konyhája (Rodosz, Kosz, Leszbosz) - a nemegyszer hallótávolságon belül lévő - mai Törökország partjainál fekvő görög városok (Szmirna-Izmír) és a saját konyhájuk ötvözete. Ennek köszönhetően mind fűszerezésében, mind pedig sütési és főzési szokásait tekintve is különbözik minden szigetcsoport gasztronómiája. Ez persze a mai görög konyhának újabb és újabb lehetőségeket teremt a választék növelésére úgy, hogy nem válik uniformizált européer konyhává.
A harmadik, talán leginkább látványos és ízvilágában legösszetettebb része a mai görög konyhának a kisázsiai. Sokan azt állítják, hogy annak semmi köze a görög konyhához, az valójában török, de ez nem felel meg a valóságnak. A türkök, mint nomád népek nem voltak berendezkedve olyan sütési és főzési eljárásokra, hogy kemencéket használjanak, olyan edényeket cipeljenek magukkal a vándorlás során, mint a cserépből készült edények. Az viszont kétségtelen tény, hogy a későbbiek során, amikor már letelepedtek a mai Törökország területén és kapcsolatba kerültek az ott már évszázadok vagy talán évezredek óta élő népekkel, mint a görögökkel, örményekkel, perzsákkal átvették azok szokásait és ötvözték saját hagyományaikkal és vándorlásaik során magukkal hozott gasztronómiai értékekkel, ezzel nem egyszer rendkívüli ízvilágú ételkölteményeket is alkottak és alkotnak a mai napig is.
A kisázsiai görög konyha tehát, a bevándorló törökök és a szomszédos örmények, perzsák konyhájából a sajátjukkal keverve jött létre. Ez a konyha sokkal fűszeresebb, zamatosabb a többi görög sütés-főzési szokástól. Olyan fűszerek, mint a szumaki (szelíd szömörce), a baharati (speciális fűszerkeverék), a píneamag (fenyőmag) a különböző borsfélék (pl. török vörösbors) vagy olyan gyümölcsök használata a sütés-főzés során, mint az aszalt szilva, aszalt sárgabarack, mazsola a többi görög konyha összetevőjeként nem lelhető fel.
A nagy változás a mai görög konyha életében a huszadik század elejétől következik be, amikor az ország javarészt felszabadul a közel 500 éves török uralom alól, és azután, hogy a huszas évek elején a Kemal Atatürk vezette török csapatok kiüldözik a kisázsiai tengerparti városokból és Konstantinápolyból (Istambul), illetve a Fekete-tenger partvidékén az ókor óta ott élő pondoszi görögöket, örményeket, nagy mészárlások közepette. A távozni kényszerülő lakosság házaikat, értékeiket hátrahagyva az anyaország területére menekültek és ezzel megkezdődött a különböző gasztronómiai értékek keveredése a szárazföldi és szigeti lakókkal. Ez teremtette meg a mai görög konyha sikerének alapját. Talán a leginkább összetett konyha a görög itt Európában, hiszen az előbb említettek alapján az európai, az afrikai-arab és a kisázsiai konyhaművészet olyan egységet alkot a mai görög konyhában, amilyen talán csak a spanyol konyhában lelhető fel hasonlóképpen. Hiszen ezek az irányzatok integrálódtak és alkotják a mai modern görög konyhát.
Az étkezési szokásokról
Akik már jártak Görögországban, talán tudják, tapasztalták, hogy a különböző tavernák esetlegesen előforduló étlapján rengeteg előételt, kevés főételt találnak és szinte soha nem találnak édességet. Ez a számunkra furcsa struktúra csak addig marad különös, amíg nem világítunk rá a miértjére a dolgoknak.
A görögök számára az étkezés a társadalmi élet egy formája, ezért általában "csapatosan" járnak tavernázni. Nem ritka jelenség, hogy 3-4 autónyi baráti társaságok veszik be magukat egy-egy tavernába és szinte otthonosan mozogva rendezgetik az asztalokat egységbe, hogy mindannyian együtt költhessék el az ebédet-vacsorát, miközben jókat beszélgetnek, iszogatnak és a velük levő gyerekek az asztal körül lebzselnek. Ez a baráti légkör szinte követeli azt, hogy az asztalra kerülő étkek is közösen kerüljenek használatba. A társaság méretétől függően rendelik az előételeket, salátákat és főételeket. Desszertet valódi görög tavernában nem találunk, vagy csak nagyon ritkán, ha a taverna háziasszonya bokros teendői ellenére is tud időt szakítani édesség készítésre, ezért a legtöbb helyen desszert helyett a szezonnak megfelelő gyümölcsöt hoznak az asztalhoz, a legtöbb esetben a ház ajándékaként.
Mivel a görögök beszélgetés közben esznek, - nem úgy mint Magyarországon, ahol szinte udvariatlanságnak számít némely családban evés közben beszélni - ezért olyan ételeket fogyasztanak, amiket csipegetni lehet. A választás az étlapról, - már ahol van ilyen - általában a férfiak dolga, figyelembevéve az asszonyok és gyerekek igényét is. A taverna pincérje általában a legtekintélyesebb férfihoz fordul a megrendelést felvenni. A legtöbb görög nem is kéri az étlapot, még ha van is ilyen, hanem visszakérdez: - Mi van ma, amit ajánl? - és a pincér szinte követhetetlen tempóban felsorolja a napi ajánlatot, ami a szezon és a piac fellelhető termékeiből, aznap vásárolt alapanyagaiból készült ételek sora. Ezért nem ritka, hogy két egymást követő napon, ha ugyanazt az ételt szeretnénk fogyasztani, a második napon már nem lesz belőle. Ezáltal a taverna mindig változatos tud maradni, mindig alkothat valami újat, mást mint amit eddig. Ezért sok görög családnak van úgynevezett saját tavernája, ahol szinte otthon vannak, hiszen majd mindennap megfordulnak egy kis harapnivalóért, és ha a háziasszony fáradt ahhoz, hogy főzzön a családnak, nem ritkán letelefonálnak a tavernásuknak, hogy rakjon össze pár fogást, és majd a gyerek vagy a papa leszalad a kész kajáért, amit aztán otthon a háziasszony néhány saját gyártású aprósággal kiegészít. Régebben a városokban is, de vidéken a mai napig is megszokott dolog, hogy a háziasszony, hogy időt spóroljon meg a főzés-takarítás-gyerekgondozás nem kevés időt felemésztő munkája miatt, néhány olyan ételt, amit sütőben kell készíteni és sokszor kell odafigyelni, locsolgatni, forgatgatni előre tepsibe készítettek és a közeli pékségbe vittek át, ahol a pék kemencéjében - ami a reggeli kenyérsütés miatt amúgy is felfűtött állapotban volt - készre sütött a pék. A pék a munkájáért és a hozzávaló olívaolaj, fűszerek, citrom hozzáadásáért és persze a kemence használatáért jelképes pár drachmát számolt fel, hiszen a szolgáltatása máshol - a kenyér eladása - térült meg. Persze, ennek a szolgáltatásnak más haszna is van, hiszen a háziasszony által áthozott étel elárulta azt is, hogy vendégség érkezik és ezáltal a pék általában a legjobban informált emberek egyike volt és maradt a mai napig is. Mondhatnánk azt is, hogy a pék kissé családtaggá is vált emiatt a görög családok egy részében. Sajnos mára, a technika fejlődésének köszönhetően ez a rendkívül rokonszenves szokás kihalófélben van, hiszen az egyre tökéletesebb sütést produkáló háztartási sütők-tűzhelyek, amelyek már közel azonos eredményt képesek elérni, mint a hagyományos kemencék, megadják a lehetőséget a háziasszonynak, hogy saját maga, a programozható, csilingelő, időjelző sütőjében készítse el az ételt. Igaz a munka nem lett ettől kevesebb, de a különböző háztartási gépeknek köszönhetően a házimunka lényegesen kevesebb időt emészt fel, mint annak előtte.
Koccintás
Sztin ijia szasz! (Egészségére!) - mondják a görögök, mikor felemelik itallal teli poharukat. Koccintáskor figyeljünk arra, hogy csak a poharak felső pereme érjen össze, mert a pohár talpához, aljához koccintás durva sértésnek, átoknak minősül. A házigazda dolga, hogy újratöltse a kiürült poharakat, ha nem akar szégyenben maradni. Aki viszont rögvest fenékig üríti azt, mohónak fogják tartani. 

Forrás: Terebess.hu

Hungarikummá vált a halasi csipke

Hungarikum

A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, ami 2012. július 1-el lépett hatályba pontosan meghatározza, hogy mi is számít hungarikumnak:

„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.”

Tápiószentmárton, 2014. január 30., csütörtök (MTI) – Hat új elemmel bővítette a Magyar Értéktárba sorolt és további néggyel a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó nemzeti értékek körét csütörtökön a Hungarikum Bizottság – jelentette be a szervezet ülését követően a vidékfejlesztési miniszter, a döntéshozó testület elnöke Tápiószentmártonban.
A Hungarikumok Gyűjteménye további négy új elemmel gyarapodott, köztük a halasi csipkével.

Halasi csipke

A HALASI CSIPKEVARRÁS ÉLŐ HAGYOMÁNYA 2010. óta a MAGYAR SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG RÉSZE!

A Magyarország déli részén elterülő kisvárosban - egyedül az országban és a világon – több mint 110 éves hagyománya van a halasi csipke varrásának. A halasi csipke az elmúlt évszázad folyamán méltó vetélytársa lett a brüsszeli és a velencei  csipkének, több világkiállítás nagydíját is elnyerte, ezzel  is öregbítve a magyar iparművészet jó hírét.

A halasi csipke 100%-os  kézimunkával készülő varrott csipke, elkészítése roppant  aprólékos  és időigényes. A csipkéket  az évszázados rajzok alapján, az eredeti motívumok felhasználásával, 60 féle öltésmintával –amelyek  titkát  csak a  9 halasi csipkevarró ismeri - varrják, de szívesen teljesítik az  egyéni megrendeléseket is.

A három, egymáson keresztbe fektetett hal 1935-óta a halasi csipke védjegye.

1902-óta  a világ több híressége kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként. A múlt század végén, 1996-ban II. János Pál pápa, 2000-ben Hitachi japán hercegnő. 2004-ben a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné és II. Erzsébet brit uralkodó, 2006-ban pedig Bush amerikai  elnök felesége, 2008-ban a Jordán királyné  is a halasi csipkével megajándékozottak sorába lépett. Több magyar és külföldi város  és  család  címerét is kivarrták már, intézmények egyedi jutalmakként és magánszemélyek is szívesen ajándékoznak halasi csipkét.

A Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős főosztálya  támogatásával a halasi csipke már 2001. óta rendszerese főszereplője a hazai és nemzetközi diplomáciai rendezvényeket kísérő kulturális rendezvényeknek  és  a protokoll  ajándéklistán is szerepel.

A Csipkemúzeum állandó kiállításán megtekinthető  a halasi csipke múltja és jelene. A látogatóknak lehetőségük van, hogy a varróműhelybe belépve személyesen kísérjék figyelemmel a halasi csipkevarrás jó szemet és türelmet igénylő különleges  folyamatát.

A halasi csipke történetét átfogó, 10 tablóból álló, 28 csipkét tartalmazó „bőröndkiállítás” anyagával szívesen bemutatkoznak az ország bármely pontján. 

További információ: www.halasicsipke.hu,                   

További képek: a galériában

Forrás: Wikipédia, MTI, Halasi csipke

Máramarosi fatemplomok (Világörökség)

Máramaros természeti gazdagságát a megye területének mintegy háromnegyedét kitevõ erdõk és hegyvidéki legelõk alkotják. Az emberkéz alkotta jellegzetes értékek között elsõ helyen áll a fafaragásos mûvészet, a faragott kapuk és fából épített templomok, melyek megteremtették Máramaros hírnevét. Ugyanakkor jellegzetesek a tiszta háztájak, a kis szövõmûhelyek, amelyekben a helybeliek maguk állítják elõ a vidék sajátos, sokszínû népviseletét.

Az országos viszonylatban ritkaságszámba menõ 93 fatemplom igazi jellegzetessége a karcsú, égretörõ torony, az emeletes tetõszerkezet, a fagerendázatból épült épületváz, amelynek a kizárólag tölgy- vagy fenyõfából készült építészeti elemeit soha sem illesztik össze fémrögzítõkkel. A templomok elõtere (pronaosz) – a templomhajótól a szentélyzáródással, ikonosztázzal elhatárolt, legtöbb esetben a nyolcszög öt oldalával záródó szentély – a bizánci stílus jeleit mutatja, míg a fából épült tornyok alakja és szerkezete kétségtelenül a gótikus stílust juttatják eszünkbe.  Tehát a templomok sajátos szintézist képviselnek a kelet- és nyugat-európai fõ építészeti stílusok között: a bizánci alaprajzhoz gótikus forma társul.

      A 17. – 18. században épült templomok a karcsú tornyaikkal a havasi építészet jellegzetes példáját képviselik. A megye kilencvenhárom mûemlékké nyilvánított temploma közül Máramaros fatemplomai néven 1999-ben vált a Világörökség részévé 8 fatemplom. Azokat választották, amelyek a legreprezentatívabbak építészeti, építéstechnikai és festészeti szempontból. Nevezetesen a barcánfalvi (Bârsana), a budfalvi (Budesti), a deszei (Desesti), a jódi (Ieud), a nyárfási (Plopis), a sajómezõi (Poienile Izei), a rogozi (Rogoz) és a dióshalmi (Surdesti) fatemplomokat. E fatemplomok lenyûgözik a látogatókat különleges, az idõ múlásával dacoló, égbe nyúló faszerkezetükkel, épen maradt, a középkori emberek népi hiedelemvilágát tükrözõ falfestményeikkel. 

Barcánfalva

Barcánfalván az Iza-völgy legnagyobb községe, impozáns építménysorozatával a vidék igazi gyöngyszeme. Az 1720-ban épült Szûz Mária Bemutatása fatemplomát egy sor egyházi épülettel együtt 1989 után újraépítették. Ugyanebben a helységben található egy görögkeleti kolostor, Máramaros legjelentõsebb fa-épületegyüttese, mely a régió faépítészetének állít emléket. Érdekessége a nyári oltár, mely a szerzetesek, a kalugyerek sajátos építménye, a harangláb és az ún. Aghiasmatar, egy olyan épület amelyben a vizet szentelik. Leginkább a japán pagodákhoz hasonlítható.

     Az építmények tiszafából készültek. A sétányok övezte, díszesen kiképezett park közepén álló épületegyüttes sajátosan máramarosi jelleggel bír. Itt vendégfogadásra és faluturizmusra is készülnek. A falu végén áll az új kolostor, 1993-ban épített 62 m magas tornya ma a legmagasabb fatorony egész Európában.  

    A rónaszéki völgyben található Budfalva, ahol megcsodálhatjuk az 1443 m magasságú Gutin hegységet, Kakastaréj nevû fûrészgerincével.

Budfalván találjuk a Szent Miklós tiszteletére szentelt hatalmas fatemplomot, amelyet méretei miatt katedrálisnak neveznek. Az 1642-ben készült, nagyszabású és robusztus építményt szintén a négy fiatornyos torony jellemzi. 1922-ben az ablakokat megnagyobbították és a pitvart elválasztó falba nyílásokat vágtak, hogy az asszonyok is nyomon követhessék a liturgiát. Mindez a falfestményeket is érintette. Ugyanekkor építették hozzá a nyugati oldal tornácát. A templomban õrzik, régi fára és üvegre festett ikonok, szentképgyûjtemény mellett a leghíresebb erdélyi betyár Pintea vitéz páncélingjét, sisakját és II. Rákóczi Ferenc zászlaját.

     Deszefalván a Nagybányát Máramarosszigettel összekötõ mûúton találjuk az UNESCO által a világörökség részeként nyilvántartott egyik fatemplomot, melyet Szent Piroska tiszteletére szenteltek, kb. 1770-ben. Mûkincsnek számító építészeti és berendezési tárgyakat tartalmaz. 

Jódfalva, az 1364-es évtõl szerepel az egykori okiratokban. Itt két jellegzetes máramarosi fatemplomot is találunk, amelyek közül a régebbi 1699-ben épült, mindkettõ hasonló tervek alapján: fenyõgerendákból, kis ablakokkal, emeletes tetõzettel, egyszerû toronnyal és bizánci jellegû festményekkel, melyek között üvegre festett szentképeket is találunk. A dombtetõre épült 1717-bõl való temetõkerti Szûz Mária Születése fatemplomhoz kálvária-stációkkal kiképzett út vezet fel. Mindkét templomot temetõ veszi körül, szépen faragott fejfákkal. Nyárfáson az ugyancsak a XVIII. században épült templom (1796-1798 ), Szent Arkangyalok tiszteletére már az Észak-Erdélyre jellemzõ építkezés jeleit viseli. Négy fiatornya van, a templomon két sor ablak húzódik, belsõ ívelt tartókkal, melyek már barokk hatást tükröznek. A zömök harangtorony védelmi célokat szolgáló építményt sejtet, úgy, ahogyan ezt más erdélyi templomoknál is tapasztalhatjuk.

A templomban lármázók lelkének vámja (Mindkét festmény az asszonyok épülését volt hivatott szolgálni), Jód

     Sajómezõn találhatjuk a legrégibb, de nagyon jó állapotban megõrzött, 1604-ben épült Szent Piroska-templomot. Jellemzõje a szentély négyszög alakú alaprajza, a szentélyzáródás és a szintén sajátosságnak számító, a mennyezetet félkörben ívelõ, fából épített bolthajtás.

     A Lápos-völgyi Rogozon (Magyarláposon) két hasonló fatemplommal is találkozunk. Az egyik, mely 1663-ban épült, az erdélyi, pontosabban a láposvölgyi fatemplomok mintapéldánya, a temetõkertben van felépítve és a Szent Arkangyalok tiszteletére van szentelve. Kitûnik túlzott díszítõelemeivel, kúpos tornyával, továbbá a gerendavégek lófejben való kiképzésével. A bejárati ajtó szilfából faragott vésetei nagy mûvészi hozzáértésrõl tanúskodnak.

      Dióshalom határban találhatók azok az érdekes alakú kõsziklák, melyeket a helyi lakosság kõkazlak-nak tart, és érdekes legendát is tud róluk: „…Mikor Szent Péter itt járt, azzal büntette meg a falu egyik gazdálkodóját, aki vasárnap is szénát rakott kazalba, hogy összes kazlát kõvé változtatta…" Fatemploma itt is Szent Arkangyalok tiszteletre utal, amelynek 1767-ban épült fatemploma egyedülállóan karcsú, 54 m magasságú tornya miatt, Európa második legmagasabb fatornya.

A dióshalmi templom

A dióshalmi templom díszítése

      A máramarosi fatemplomok építészeti jellegzetessége kihangsúlyozódik, ha Erdély más részeirõl való fatemplomokkal hasonlítjuk össze õket. Példának hozhatjuk fel a Szilágy megyei Csíszérrõl származó és a kolozsvári szabadtéri népmûvészeti múzeumban kiállított, domináns stílusjegyeket viselõ templomot, melynek fõ jellemzõi az alacsony, zömök torony, az egyszerû, tehát nem emeletes tetõszerkezet és a templom déli oldalán végigfutó tornác, melyek lényegesen eltérnek a máramarosi templomoktól.

Forrás: Erdélyi Gyopár 2004/4

Ezen a napon született Hans Habe ( Békessy János )

Százhárom évvel ezelőtt született Hans Habe, a titkok írója.

  Írt szórakoztató regényeket, filmforgatókönyveket, rádiójátékokat, de legismertebb műve a John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása után megjelent Halál Texasban című dokumentumkönyve lett. Regényei egytől egyig az élet titkait próbáltak megfejteni.
Békessy János, írói nevén, Hans Habe magyar születésű osztrák újságíró, író 35 éve, 1977. szeptember 29-én (egyes dokumentumok alapján szeptember 30-án) halt meg.
Hiába keressük, mikor született Hans Habe, hiszen ilyen néven 1911-ben senkit nem anyakönyveztek 1911-ben.  Viszont egy Budapesten 1911. február 12-én született egy nemesi magyar nevet viselő fiú, Békessy János, aki aztán egy elnémetesített néven váljon világhírű íróvá. Hans Habe nem mindennapi sorsot tudhat maga mögött. Élete 66 éve alatt 6 felesége volt, 18 napilapot alapított, 23 regényt írt, amelyek szerte a világon több mint 15 millió példányban, több mint 20 nyelvre lefordítva jelentek meg. Thomas Mann született regényírónak nevezte, s ennél talán nem is kell jobb ajánlólevél.
Békessy János = H. B. = Hans Habe
Apja, Békessy Imre hírlapíró volt, aki a Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált családjával. János előbb

német filológiát, majd jogot tanult, de az írást választotta hivatásául. 1929-től egy bécsi lap riportere, majd az osztrák szövetségi kancellária sajtófotó osztályának vezetője volt. Több magyar lapot tudósított Bécsből, írásait H. B. monogrammal jegyezte, így „hábé” néven kezdték szólítani. Ez adta az ötletet, s írásait Hans Habe néven publikálta.
1932-ben megírta, hogy Hitler apját Alois Schicklgrubernek hívták, tulajdonképpen törvénytelen gyermek volt. A családi dolgait gondosan leplező Hitler tajtékzott, és az arcátlan újságíró fejét követelte. Habe nem hagyta magát megfélemlíteni, továbbra is harcos cikkekben figurázta ki a náci eszméket.
1936-ban megjelent első regénye, a Hárman a határon át elsőként szólt egy kényes témáról, egy nem kevésbé kényes, zűrzavaros korszakban: a náci idők menekültjeiről szól. Így nem meglepő, hogy az először 1937-ben megjelent könyvet az Anschluss után két másik könyvével egyetemben nyilvánosan elégették a nemzeti szocialisták.
Elhagyta Ausztriát, jelentkezett a francia hadseregbe. Franciaország megszállása után német hadifogságba került, ahonnan megszökött, s akkori feleségével kalandos úton az Egyesült Államokba menekült. Itt jelent meg 1941-ben a saját háborús élményeit feldolgozó műve, a Ha elesnek mellőled ezeren... című regény, amely világhírűvé tette nevét. Később 24 nyelvre fordították le, köztük japánra, kínaira és héberre is.
Habe a Ha elesnek mellőled ezeren című könyve a második világháború első dokumentumregényének tekinthető, 1940 nyarának, a németek franciaországi villámháborújának eseményeiről tudósít. Habe, aki külföldi önkéntesként harcolt a nácik ellen, érdekes és lendületes epizódok sorában meséli el az ál-háborúban, a fejvesztett visszavonulásban és a hadifogságban átélt kalandjait. A kitűnő publicista a riport frissességével hozza emberközelbe a francia frontszakasz köznapi szereplőit. Habe könyve világszerte lelkes kritikai fogadtatásban részesült; “Az ön könyve maradandó” - írta Thomas Mann, míg Ernest Hemingway szerint “Az első könyv erről a háborúról, melyet valószerűnek és szükségesnek találok, eltekintve attól, hogy csodálatosan van megírva és nem lehet letenni.”
Mister Habe
A siker nem kerülte el, ő pedig úszott a dicsőségben. Ismert volt, hogy nehezen viselte, ha egy társaságban nem róla és műveiről van szó, vagy ha nem tudta valaki, kicsoda ő a katonai egyenruha alatt. Molnár Ferenc drámaiírónk egy rendezvényen így mutatta be: “Mister Habe, a nagy katona.”
Belépett az amerikai hadseregbe, szolgált Afrikában, majd sajtótisztként Németország amerikai zónájában ő szervezte újjá a sajtót, s ebbéli minőségében ő alapított meg 18 német lapot. Amerikába visszatérve egy ideig Hollywoodban élt, s forgatókönyvíróként is sikereket ért el. 1953-ban visszaköltözött Európába, s hatodik, egyben utolsó feleségével, Balla Lici színésznővel előbb Ausztriában, előbb Ausztriában, majd Svájcban, Asconában telepedett le. Itt írta mindmáig legismertebb, legkedveltebb regényeit: Halál Texasban, Az ördög ügynöke, A háló, A küldetés. Ez utóbbiból Szántó Erika rendezett filmet. Ugyancsak film készült a Tarnovszka grófnő című regényéből, Visconti rendezésében, Romy Schneider főszereplésével.
„Remélem, világossá tettem a regényben – írja a szerző a könyvhöz fűzött megjegyzésében –, hogy nem azonosítom magam a professzor különleges küldetésével: átengedem az olvasónak a küldetés emberi és erkölcsi jogosultságának megítélését, amennyiben ez egyáltalán lehetséges. A konferencia tartama alatt beavatott körökben élénken vitatták a küldetést: akkor, sok évvel a magyarországi emberkereskedelem megvalósulása előtt, kevéssé hitték el. […] Nem „szenzációk” leleplezése volt a szándékom, hanem annak a szinte emberfölötti konfliktusnak az ábrázolása, amelybe a történelem e foglya sodródott. A könyvben Heinrich von Bendának nevezett férfi meg volt győződve róla, hogy az aljas emberek uralma alá került zsidók számára nincs más mentség, mint az áldozatok „megvásárlása” vagy a kolumbiai megmentési terv elfogadása. A regényíró számára, aki az emberben keresi az igazságot, ennyi elég.” (Hans Habe: A küldetés)

1970-ben Habe ellátogatott Izraelbe is, s benyomásaiból, élményeiből megszületett a Mint hajdan Dávid című riportregénye, amely csak a rendszerváltás után jelenhetett meg nálunk. Nem sokkal halála előtt írta meg a három nemzedék sorsát nyomon követő Ilona című nagyregényét, amelyet a kritika “a magyar Elfújta a szélnek” nevezett, Habe nevét pedig a francia romantika legnagyobb alakjai, Balzac, Hugo és Dumas mellett emlegette. Ebben a nagyregényben megelevenedik a századforduló és a második világháború utáni évek történelme az 1956-os forradalom leverését követő évekig. A mű három nő anya, leánya és unokája életútját ábrázolja. Középpontjában Ilona áll, egy magyar állomásfőnök leánya, aki már gyermekkorában kiválasztottnak érzi magát, s tudja: különleges sorsot él majd meg. Amennyire a három asszony jelleme eltér egymástól, annyira különbözőek az eléjük tornyosuló problémák és a férfiak, akik életük alakulásában szerepet játszanak.
Élete végén hivatalos elismeréseket is kapott, 1976-ban az NSZK nagy érdemkeresztjét, 1977-ben pedig a Konrad Adenauer irodalmi díjat. Nem sokkal ennek átvétele után, 1977. szeptember 29-én Locarnóban meghalt.

Forrás: Cultura