Kicsiben és nagyban - Ökoházaktól a zöld felhőkarcolókig

Vissza a természethez. Múlt és jövő találkozása, a környezetbarát módszerek és a modern építészeti csodák merész kettőse: az öko- vagy organikus építészet. Kis dombháztól a szupermagas felhőkarcolókig bármilyen épület lehet ökoház, hiszen lényeg a környezettudatos gondolkodás. Míg kezdetben az organikus építészet remekei szinte eggyé váltak a természettel, addig napjainkban az ökoházak mutathatnak utat egy tisztább környezet felé. A klímaváltozás és az egyéb nem kívánt környezeti hatások tükrében a környezettudatos építészet akár a jövő kulcsát is jelenthetik.

Stílus és forma


Bár napjainkban az ökoházak legnagyobb előnyének a környezet védelmét tartják. Elődeik, az első organikus építészek még csupán azzal a céllal tervezték a korabeli emberek számára meghökkentő alkotásaikat, hogy azok a természet részévé váljanak.
A legelső organikus épületnek Antoni Gaudí alkotását, a Szent Család (La Sagrada Família) szecessziós stílusban épült templom együttesét tartják. A modern kori katedrális a természetet utánzó formáival nyugtalan, szürreális felfogást tükröz. A mester monumentális műve azonban még több mint negyven év építkezés után is befejezetlen maradt, Gaudí 1926-ban bekövetkezett halála miatt.
Az organikus építészet első befejezett műve az 1930-as évek Amerikájában készült: Frank Llyod Wright híres Vízesés-háza az Art deco stílus jegyeit hordozza magán. A formabontó alkotás – még ha első ránézésre nehéz is elhinni – ugyanúgy vasbetonból készült, mint a Szent Család. A Pennsylvania államban felépült ház önmagában egy különös ellentmondás, mert bár a beton rusztikus megjelenése ellenére tökéletesen illeszkedik környezetébe, az ökoházak építői viszont a természetidegen volta miatt már nem használják. Wright-nak élete során sok híres alkotása volt, mégis ezt a sokak számára kedves és érdekes épületet tartják leghíresebb munkájának.
Mint az előbbi két épületből is láthattuk, az organikus építészetet nem lehet egyértelműen stílusnak nevezni, hiszen az első organikus épületek felhúzásától kezdve napjainkig már majdnem egy évszázad telt el. Így ezek az építési módszerek már több különböző stílusban jelentek meg.
Wright munkáiból azonban már látszottak az organikus építészet későbbi jegyei: az épület legyen összhangban a hely, a természet szellemével még akkor is, ha a szépséget olykor fel kell áldozni a funkcionalitás oltárán. Ennek ellenére sokan Wright másik híres munkáját – a New York-i Guggenheim múzeumot – a világ egyik legszebb épületének tartják. A hétemeletes organikus építészeti remek belső tere spirál alakú, a térgeometria diadalának köszönhetően felülír minden szabályos formáról alkotott elképzelést. A falak döntése és csavarása nem öncélú művészet, hiszen így tudja a fény minél jobban átjárni az épületet.
A később megjelenő ökoházak is az organikus építészektől örökölték a belső terek kialakításának technikáját. Bár a természetet utánzó formák ugyanakkor még sok alkotásban, többek között a kagyló alakú Sydney Operaház-ban is megjelennek, de az organikus építészek gondolkodása itt már csak a formában köszön vissza. Építésénél a környezetvédelem szinte semmilyen szerepet nem játszott. Nem véletlen, hogy a klímavédő akciók alkalmával az addig fényárban úszó épületegyüttes az elsők között borul teljes sötétségbe, hogy így hívja fel a figyelmet az ésszerű energiafelhasználás fontosságára.

Funkció és filozófia
Amíg egyes építészek csak a formát vették át az organikus remekművek tervezőitől, addig az ökoházak – kicsiben és nagyban is – elsősorban a környezettudatos gondolkodást tartották meg. A cölöp- vagy dombházakon át az úgynevezett zöld felhőkarcolókig ma már sok mindent nevezünk öko-épületnek. Az ökoház több mint egy épület. Készítői és követői filozófiának tartják, ahol a pincétől a padlásig minden a környezettudatosságról szól.
A fény épületbe való vonzása már nem csak a természetes világítást szolgálja: több fénnyel kevesebb áramra van szükségük az ökoházaknak. A lakások megfelelő tájolásával tovább lehet csökkenteni az energia-felhasználást. A kis házak – bár kevésbé merész formákkal bírnak, mint elődeik – ugyanakkor meg is termelik maguknak a szükséges energiát. Az épületek így a megújuló energiaforrások hasznosításával teljes egészében önellátóak. A szél-, a nap- vagy a geotermikus energia hasznosításával jelentős mennyiségű pénz takarítható meg. Általában a környezetbarát módszereket kombinálni szokták, így előfordulhat, hogy míg a fürdéshez való melegvizet a házakra szerelt napelemek adják, addig a fűtést szélkerekek segítségével oldják meg.
A megújuló energiaforrások együttes alkalmazásával a környezetbarát energiatermelés legnagyobb hátrányát, az ingadozó kapacitást is ki lehet küszöbölni. A teljes önellátás és takarékosság a víz felhasználásában is megvalósul, így egyes házakban a mellékhelyiség öblítését is a tetőn összegyűjtött esővíz segítségével oldják meg.
A kis házak az építési anyagukat tekintve is újat hoztak, pontosabban visszatértek a régen használt matériákhoz. Az elődök által olyannyira kedvelt beton már szóba sem jöhetett, helyette fát, földet, vagy sárból és törekből összegyúrt vályogtéglákat használtak. Az öko-építészet filozófiája ebben az esetben úgy érvényesül, hogy miután a környezetbarát házak anyaga teljes egészében a természetből származik, így a felhasznált anyagokat – zöld felületek telepítésével, vagy a falakra futtatott növényekkel – visszaszolgáltatják azt a föld számára.
A természetes anyagok pótlása még egyszerűbbnek látszik a kevesebb matériát felhasználó családi házak esetében. A nagy befogadóképességű, úgynevezett öko-lakóparkoknál már kérdéses, hogy valóban vissza tudják –e adni a természetnek, ami a természeté – még akkor is, ha működésük és üzemeltetésük egyébként környezetbarát lenne. Akadnak azonban biztató ellenpéldák is. A tengelye körül forgatható, ezáltal az alakját a legváltozatosabb formákba csavarni képes Rotating Tower (Forgó Felhőkarcoló) 2010-re fog elkészülni, de a Dubaiban épülő több, mint 300 méter magas toronyház másban is egyedülálló lesz. Az öko-felhőkarcoló hatalmas, beépített szélkerekei és napelemei segítségével – a tervek szerint – még a környező lakások számára is biztosítani tudja majd az áramot. Így egyszer a kis házak mellett majd a zöld felhőkarcolók is egy tisztább, élhetőbb jövőt hozhatnak el.




Forrás: Bakos András - Képes Újság