WEÖRES SÁNDOR: HÁROM IKER-SZONETT

Motto:

Aki a saját sorsát nézi, az így szól: "Meg fokok halni, tulajdonképpen nincs értelme semminek." Aki az életet szemléli, az így szól: "Semmi se tart örökké, minden hiábavaló." Aki az élet mélyéig vizsgálódik, az így szól: "Ami ma van, tegnap még nem volt; ami tegnap volt, annak esszenciája a maiban benn-foglaltatik: egyre gyarapszik a világ, ki tudja, milyen teljesség felé. Boldog vagyok, hogy az én munkám is gyarapította, akár sokkal, akár kevéssel." (Meng-Hao-Jan.)

MAI KÖLTŐRE

Mennyi ajvé és személyi panasz!
jóság kell, pénz kell, meg ez, meg amaz;
meggyőzőn nyarvog a boldogtalan,
mint a mopszli, ha csikarása van.

Az ő számára annyi a világ,
amennyi kellemest ád, vagy nem ád.
S mert ez a kor a tyukszemére lép,
a huszadik század se-jó se-szép.

Ládd, nékem a jelenkor jó rokon:
embert nevel s nem langyos-vízbe nyom!
Mit bánom én, ha szív, agy és tüdő

ronccsá lesz bennem és végét kiáltja?
sorsomat lelkem csak messziről látja,
mint rongyos viskóját a repülő.

A HÍRNÉV MULANDÓSÁGA

No nézd, hogy illeg-billeg a poéta,
mint púderos-pamaccsal a kisasszony:
az öröklétnek míly arcot mutasson,
ez nagy gond ám, bizony! fele se tréfa.

Az utókor kap rajta, mint a potyka:
hogy tellt az élete, mi az iránya,
ki volt a felesége és cicája
- évezredig dicsőn ragyog a pletyka.

S árján a rabojló évezredeknek
előbb-utóbb mindenkit elfelednek.
Mondd, költőm: fájó ez a ravatal?

hát oly édesség, oly nagy diadal,
ha a feledtség szentsége helyett
minden ganajban úszik a neved?

AZ ÉRTÉK HALHATATLANSÁGA

Pár ézredév s a művész híre elhuny
s ki őrzi nevét, művét? a halál.
Él mégis: minden új kor rajta áll,
mert ő a láthatatlan fundamentum.

Nem nől babér a rég-feledt nagyoknak,
nyomtalan ősidő sok művesének -
mégis, a megjegyzettnél jobban élnek:
lángunkban az ő lángjaik lobognak.

A kincset az idő nem őrzi - nem:
szétrágja, mint a kócjancsit a gyermek.
A kincsek másképp élnek, jeltelen:

a lélek benső templomán szögellnek,
mint ezer pillér, kos-szarv és perem.
A halhatatlan mű időtelen.

Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 4. szám · / · WEÖRES SÁNDOR: HÁROM IKER-SZONETT