Natúrkozmetikumokkal az egészséges bőrért

Seborrhea, ekcéma és pszoriázis! A bőrproblémákkal küzdők egyre gyakrabban fordulnak a natúrkozmetikumok felé, hiszen a klasszikus testápoló készítményektől súlyosbodhatnak tüneteik. A természetben ráadásul léteznek olyan hatóanyagok - mint például a Holt-tengeri sók vagy az Aloe Vera -  amelyek gyógyíthatják a beteg bőrfelületet.

Minden második ember bőrbetegségben szenved

Egy becslés szerint szinte minden második ember allergiás vagy valamilyen bőrbetegséggel küzd. A korábban szinte ismeretlen panaszok a XXI. században egyre gyakrabban fordulnak elő, amelynek oka minden bizonnyal a megváltozott életkörülményeinkben, a felfokozott, stresszes életmódban és a bőrfelületünket érő rengeteg vegyi anyagban keresendő. A leggyakrabban előforduló bőrbetegségek a seborrhea, ekcéma és a pszoriázis. A seborrheás dermatitisz genetikailag kódolt minden emberben, azaz nem fertőző betegségről van szó, hanem aktiválódó tünetekről. Ha stresszes időszakot él át az ember, akkor feltűnhetnek a hámló, vöröses foltok a homlok kontúron, a szemöldökben, az orrtőnél, a fülek mögötti zónákban, a hallójáratokban, a fülkagylókon, és a tarkón. A pszoriázis is hasonló elven működik: a genetikailag örökölt hajlam stresszre, fényhiányra vagy vegyszerre betegséggé válhat, és a test bármely felületén jelentkezhetnek a plakkos, száraz vöröses foltok. Súlyos esetben a bőrtünetek mellett izületi fájdalmak is megkeserítik az ember életét. A nyugalom, az egészséges életmód és a klasszikus kozmetikumok kerülése sokat segíthet az egyébként gyógyíthatatlan, pikkelysömörnek is nevezett betegségen. Az ekcéma sem fertőző bőrbetegség, a bőr gyulladt, vörös, száraz és viszkető állapotát stressz, irritáló vegyi anyagok (szappan), allergének, időjárási tényezők is kiválthatják. Felnőtteknél gyakori a könyöknél és a kezeken megjelenő ekcéma.

Természetesen a gyógyulás útján

A bőrbetegségben szenvedők egyre gyakrabban fordulnak a természetes testápoló készítmények felé, hiszen a bőrtüneteket sokszor a klasszikus kozmetikumokban lévő vegyi anyagok okozzák. A natúrkozmetikumok viszont nem tartalmaznak olyan, a bőrt gyakran irritáló vegyi anyagokat, mint a parabének, kőolajszármazékok, mesterséges illatanyagok. A fenti súlyos bőrbetegségek ráadásul nem gyógyíthatóak, a tünetek csak komoly mellékhatásokkal járó gyógyszeres kezeléssel vagy teljes életmódváltással enyhíthetőek. A stressz kezelése, a nyugodt, természetközeli élet, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és a környezetbarát vegyi anyagok, natúrkozmetikumok használata sokat javíthat a betegek állapotán. Ma már számos természetből érkező hatóanyagot ismerünk, amelyek nemcsak nem irritálják a beteg bőrfelületet, de még segíthetnek annak regenerációjában is. A pikkelysömörben szenvedő betegek jól tudják, hogy a tenger, a tengeri sós levegő segíti a plakkok visszahúzódását, a súlyos betegeknek például sokszor gyógykúra jelleggel írják elő a Holt-tengeri utazást. Ma már szerencsére ezek a csodálatos hatóanyagok bárki számára elérhetőek a Dr. Organic jóvoltából, amely egy teljes testápoló családot fejlesztett ki a Holt-tengeri ásványi sókra épülve.

Holt-tengeri ásványi sókkal az egészséges bőrért

A Holt-tenger vizének egyedülálló összetételéről régóta tudjuk, hogy gyógyászati és kozmetikai értéke igen jelentős. A víz sótartalma 33%-os, azaz általában tízszer olyan sós, mint más tengerek. Ez a magas sókoncentráció támogatja a bőr természetes regenerációját, rugalmasságát és áteresztő képességét, hatékonyan felveszi a harcot a bőrfertőzésekkel és allergiával szemben. Magas szulfur tartalmának köszönhetően bőrtisztító szerként is kiváló, valamint gyógyírt jelenthet a pikkelysömörös és seborrheás bőrre. Érdemes a termékek alapjául szolgáló bioaktív Aloe Verát is megemlíteni, hiszen ezt a csodálatos növényt már évezredek óta használják az égett, sérült bőr regenerálására. Az Aloe Verából nyert gél ph értéke szinte azonos az emberi bőr ph értékével, így hatóanyagai könnyedén beépülnek, anélkül, hogy megzavarnák annak természetes állapotát. Nyugtatja a száraz, érzékeny bőrt, serkenti a természetes sejtmegújulást, ezáltal fokozza a rugalmasságot és feszességet. Magas nedvességtartalmával hidratál, csökkenti a szövetek kipárolgását és megköti az atmoszférában jelen levő nedvességet. A seborrheás, ekcémás, pszoriázisos bőr gyógyszere lehet a marokkói argánolaj is, amelynek kiemelkedő az E vitamin tartalma, igen magas az esszenciális zsírtartalma és antioxidánsokban is gazdag. A bioaktív argánolajból készült Dr. Organic termékek a fenti problémák mellett halványítják a hegeket és a terhességi csíkokat, rugalmassá és puhává varázsolják az igénybevett reszelős, érdes bőrfelületet.


Forrás: EuroAstra
 

Testes borok őszre

Karakteres ízek, intenzívebb aromák, teltebb vörös- és fehérborok a könnyű, reduktívak helyett. Visszatérnek a szezon testesebb kedvencei, és a pezsgők is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A MOM Park Bortársaság boltvezetője elárulta, mire számíthatnak a vásárlók a következő hónapokban.

Az őszi szezonban előtérbe kerülnek a borszaküzletekben a karakteresebb, általában hordós érlelésű borok. Jellemzően komplexebbek és teltebbek, mint tartályos társaik, mivel az érlelés közben a hordó dongáin keresztül levegővel is érintkeznek és akár palackban is kerekednek néhány hónapot. Ezek az italok a hordó pörkölésétől függően különböző aromákat kaphatnak, például a fehérek jellemzően marcipán, szegfűszeg és fahéj ízeket vehetnek át, míg a vörösek főként kávé, kakaó és karamell aromával gazdagodhatnak.
„Az őszi választék mellett, érdemes figyelembe venni, hogy milyen alkalomhoz vásárolunk bort. Egy kiadós vacsora lezárása egy testesebb vörösbor, egy könnyed baráti beszélgetés mellé pedig a gyümölcsös, száraz fehérbor az ideális. Az ünnepi alkalmakra mindig remekül passzol egy fűszeres, késői szüretelésű desszertbor" - mondta Koczka Júlia, a MOM Park Bortársaság boltvezetője.
A minőségi borok mellett a pezsgők is egyre népszerűbbek, ami a borászatok kínálatában is érezhető változást hozott.
„A pezsgő eddig ünnepi italnak számított, de kezd elterjedni hétköznapi fogyasztása is, így a magyar borászok ennek a megváltozott igénynek is szeretnének megfelelni. A bortól eltérően a pezsgőt kétszer erjesztik, hogy megfelelő mennyiségű széndioxid keletkezzen, majd egy úgynevezett „expedíciós" likőrt adnak az italhoz. Ez a likőr a pezsgőházak legféltettebb titka, összetevői titkosak és nagyban befolyásolják, hogy száraz vagy édes pezsgő lesz-e a végeredmény" - mesélte a szakértő.
Az idei termést tekintve már most bizakodóak a borászok. Az egy hónapja tartó szüret eddig azt mutatja, hogy a sok napsütés hatására a mennyiség és a minőség is jobb lesz, mint az előző évben. Így a 2015-ös évjáratban lágyabb savú és határozottabb aromatikájú borok várhatók. Ezek kóstolására még egy kicsit várnunk kell, de addigi is érdemes egy-egy 2013-as vörösbort vagy egy különleges pezsgőt kipróbálni a borászatok kínálatából. 

EuroAstra

Guatemala Antigua, a kakaós kávécsoda

Megérkezett a Starbucks kávémesterek kedvence, a Guatemala Antigua. A kakaós és enyhén fűszeres ízjegyeket hordozó kávé a hűvösebb és derűs őszi napokon is kellemes perceket szerezhet akár otthoni kávézás alkalmával vagy Starbucks kávékülönlegességekben fogyasztva.

 

Az erőteljes és frissítő Guatemala Antigua kávékeverék története a maják nyelvén „A fák földje" névvel illetett guatemalai Antigua tartományban kezdődött 1750-ben. A három ma is aktív vulkán ölelésében elhelyezkedő területen gazdag talajban, 1400?1700 méteres magasságban, kiegyenlített hőmérséklet és páratartalom mellett a kávécserjék 3-4 méter magas banánfák és kakaócserjék árnyékában növekednek. A különleges bánásmódot jól példázza, hogy a termés kétharmadát még mindig kézzel takarítják be, hűvösebb éjszakákon pedig a farmerek tüzeket gyújtva óvják a kávécserjéket a fagyástól. Ennek az eljárásnak köszönheti a guatemalai kávé füstös aromáját és egyedi ízét.

Az évente csupán egyetlen alkalommal szüretelhető kávécseresznyék az ideális körülményeket kiemelkedően magas ásványianyag-tartalommal, finoman fűszeres és kakaós aromával hálálják meg.

A Guatemala Antigua ízét a közepes pörkölés ellenére kóstolás után még sokáig szánkban érezzük. Különleges ízjegyeit hozzá illő édességgel még inkább kiemelhetjük, amely lehet karamellába mártott alma, körte, mogyoró, de akár csokoládé is.

Az őszi szezonban érdemes megkérni a Starbucks baristákat, hogy kedvenc kávékülönlegességünket Guatemala Antigua kávéból készítse, de szemes kávéként vagy igényeink szerint megőrölve otthonra is vásárolhatunk belőle. Jó tudni, hogy októberben a Starbucks Szemes kávé péntekeket tart, így minden pénteken szemes kávé vásárlása esetén egy választható Tall méretű italt kapunk ajándékba.
 

Gróf Klebelsberg Kuno

1932. október 12-én halt meg Klebelsberg Kuno

Gróf Klebelsberg Kunó élete és munkássága

Klebelsberg Kunó 1875. november 13-án született Magyarpécskán. Az apai család grófi címét egy osztrák származású őse kapta, aki Buda 1683-as, török alóli felszabadításakor tanusított hősiességével tüntette ki magát. Édesapja korai halála után családja Székesfehérvárott telepedett le. Az ifjú Klebelsberg a ciszterci gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémiára került családja kívánságára, de végül saját érdeklődésétől vezéreltetve a pesti egyetem jogi karán szerzett diplomát, majd államtudományi doktorátust. 1900-ban kötött házasságot Botka Saroltával. Tanulmányai befejeztével különböző államigazgatási posztokat töltött be: miniszteri osztálytanácsosként, közigazgatási bíróként, miniszterelnökségi államtitkárként, majd belügyminiszterként is dolgozott.

A felvétel legkésőbb 1900-1905-ből való

 
1922-ben, 47 éves korában bízták meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével. Ezt a tisztséget tíz esztendőn át gyakorolta. Ehhez az évtizedhez kötődik a magyar közoktatás történetének legjelentősebb reformja, amelynek nagyszerű eredményei között szerepel többek között Szeged egyetemi várossá fejlesztése valamint telepünk iskolájának alapítása is.
Március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról 1926-ban, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt született törvényerejű rendelet.


A klebelsbergi iskolareform


Klebelsberg 1922. és 1931. közötti kultuszminisztersége idején az oktatási és nevelési intézményrendszer egészére kiterjedő országos programot dolgozott ki munkatársaival. A reformprogram keretében elsőként a népoktatást fejlesztették mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Ennek keretében 1923-ban alakították ki az 5 évfolyamos tanítóképzést; 1924-ben 4 évesre növelték az óvónőképzés idejét. 1925-ben olyan új tantervet vezettek be a 6 osztályos elemi népiskolákba, amely összhangban állt a korabeli modern európai reformpedagógiai törekvésekkel is. Az analfabetizmus felszámolását célul kitűző népiskola-építési program keretében 5 esztendő alatt ötezer népiskolát létesítettek. Az ötezredik népiskola átadására 1930. október 25-én került sor Szegeden. Erre az eseményre emlékeztet a Rókusi Általános Iskola falán elhelyezett emléktábla: 'Amíg magyar tanító magyar gyermeket nevel e földön, itt és az ötezer iskolájában nemcsak a kövek, de a szívek is róla beszélnek.'
Minisztersége alatt kezdődött meg a középszintű mezőgazdasági oktatás, amelynek tantervében a következő célkitűzés olvasható: 'Ez az iskolafaj megadja a lehetőséget arra, hogy a kisgazdák fiai a polgári iskolát vagy négy középiskolai osztályt elvégezve, középfokú mezőgazdasági szakképzésben részesüljenek, és atyjuk földjére visszatérve intenzív és okszerű módon gazdálkodjanak.' Mindez jelzi, hogy Klebelsberg az oktatásra, mint hosszú távú befektetésre gondolt. A felnövekvő nemzedék taníttatásába, magas színvonalú képzésébe fektetett tőke nélkül elképzelhetetlennek tartotta Magyarország felvirágoztatását. Bár sokan támadták az oktatási beruházások mértékét, mégis el tudta érni, hogy a költségvetésből kellő anyagi részesedét kapjon művelődéspolitikai koncepciójának megvalósítása. Egyik országgyűlési beszédében a következő szavakkal érvelt oktatáspolitikája mellett: 'Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, mellyen Európa nemzetei robognak előre, egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.'


A felsőoktatás fejlesztése


A nagyjelentőségű klebelsbergi reformok a népiskolai és a középiskolai fejlesztéssel összhangban a főiskolai és az egyetemi szférát is érintették. Az 1922. és 1931. közötti időszak felsőoktatási programjának az adott különösen fontos aktualitást, hogy Trianon után számos egyetem a magyarországi határokon kívül rekedt. Klebelsberg kultuszminiszter decentralizáló tervei érvényesültek, amikor a Budapest központú felsőoktatási centrum létrehozása helyett három vidéki város egyetemi központtá fejlesztése valósult meg. Ennek a koncepciónak köszönhetően a pozsonyi egyetem Pécsre és a kolozsvári egyetem Szegedre költözött. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronban kapott új székhelyet. Az áthelyezéseken túl újabb felsőoktatási intézményeket is alapítottak. Ennek keretében nyitotta meg kapuit a Tanárképző Főiskola Szegeden, a Testnevelési Főiskola Budapesten. 1926-ban került sor a szegedi gyermekklinika alapkő-letételére, amelyet a többi
klinikai és egyetemi létesítmények létrehozása követett.
Ehhez az oktatás egészét magába foglaló koncepcióhoz kapcsolódott a magyar tudományos élet fellendítése is. Számos kutatóintézet alakítása kötődik ehhez az időszakhoz, pl. a svábhegyi csillagvizsgáló, a tihanyi biológiai intézet létrehozása. Szent-Györgyi Albert egyetemi tanárrá történő kinevezésére is Klebelsberg kultuszminiszter tett javaslatot. Ugyancsak szegedi vonatkozású Móra Ferenc Szeged környéki ásatásainak támogatása. A hazai tudomány nemzetközi színvonalra emelésének lehetőségét kívánták megteremteni a bécsi, a berlini és a római székhelyű Collegium Hungaricum intézmények, amelyek a hazai szakemberek külföldi kutatómunkáját segítették elő.
Gróf Klebelsberg Kunó munkásságának csúcspontja Szegedhez kötődik: 1930. október 25-én avatták fel a Dóm tér monumentális épületegyüttesét. Ezen a napon lett felszentelve az 1879-es árvíz után megépített dóm, a fogadalmi templom is. Ekkor adták át a püspökség főiskoláját és internátusát; valamint a Dóm teret övező épületek árkádsorában a Pantheont (Nemzeti Emlékcsarnokot), amely a legkiválóbb magyar politikusok, művészek és tudósok mellszobrainak gyűjteménye. A szegedi egyetem tanári karának adományaként 1931-ben egy Klebelsberg-címeres domborművet is felavattak a Nemzeti Emlékcsarnokban, amelynek felirata nagyformátumú oktatási politika megvalósulását hirdeti: 'te saxa loquuntur' ('Rólad a kövek beszélnek'). Klebelsberg emberi és szakmai nagyságát jelzi, hogy katolikus elkötelezettsége mellett is minden iskolatípust támogatott, ekképpen fogalmazott: 'Egyformán támogatnunk kell minden jellegű iskolát: államit, polgárit, községit, hitfelekezetit...'.
1931. augusztusában a Bethlen-kormány lemondásakor ő is megvált miniszteri tisztégétől, 1932. október 2-án, két nappal 57. születésnapja előtt hunyt el. Kívánsága szerint kedves városában, Szegeden temették el.


Forrás:  Gróf Klebelsberg Kunó élete és munkássága (kelebelsberg-egyesület.hu)
 

Mit tehetünk a szem épségének megőrzéséért?

Távollátás, rövidlátás, öregszeműség, kötőhártya-gyulladás és szemszárazság - néhány szemészeti probléma, amelyek megkeserítik a mindennapokat és kezeletlenül egyszerű tevékenységekben is akadályoznak. Dr. Nagy Mária szemész szakorvos összegyűjtötte a legfontosabb tüneteket, amelyek szembetegségre utalhatnak. 

A látásra már az alábbi panaszok jelentkezését megelőzően érdemes odafigyelni!

Homályos látás

Ez a leggyakoribb szemészeti tünet, amelyet fénytörési hibák is okozhatnak. „A rövidlátók távolra, a távollátók közelre tudnak nehezebben fókuszálni, a szemtengelyferdüléssel élők pedig mindkét távolságra homályosabban látnak. Az öregszeműségre 40-45 éves kor körül lehet gyanakodni, amikor a szokásos méretű betűk olvasásakor egyre távolabbra kell tartani szöveget" - mondta el a szakorvos. Hozzátette, hogy a nem korrigálható homályos látás oka lehet akár a szürke hályog vagy a macula degeneráció is, amelyek kialakulásában az életkor mellett a dohányzás és UV sugárzás is szerepet játszik.

Hunyorítás

Amikor távolra nézve hunyorít valaki, gyaníthatóan rövidlátó. „Ezekre az emberekre az a jellemző, hogy a közeli tárgyakat élesen látják, de a távoli dolgok képe a szemben nem a megfelelő helyre vetül, ezért távolra nézve hunyorítanak" - mondta el Dr. Nagy Mária, hangsúlyozva, hogy a rövidlátás hajlamosít bizonyos szembetegségekre, például az ideghártya leválásra is.

Fejfájás

A fejfájás különféle betegségekre utalhat, azonban ha a tünet leginkább tartós olvasás, hosszas számítógép használat közben jelentkezik és a szem kipirosodása vagy szemfájdalom is kíséri, távollátásra kell gyanakodni. „A távollátó a távoli tárgyakat tisztán látja, ám tartós közeli munkánál a könyv szövegét, a számítógép képernyőjét már elmosódottan érzékeli.  A szem folyamatos erőltetése eredményezheti a fejfájást, ám ezt gyakran nem ismerik fel" - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Szempirosság és gyulladás

Gyakori, vagy elhúzódó szempirosság, szemhéj-, kötőhártya-gyulladás, árpa: időnként mindenki tapasztalhatja ezeket. Az égő, viszkető, könnyező, piros szem számos betegség jele lehet, és bár általában kötőhártya-gyulladásra gondolunk, a szakértő szerint korrigálatlan fénytörési hiba, szembe került idegentest, ferde állású szempilla, cukorbetegség, bőrbetegség is állhat a háttérben.

Szemszárazság

„A problémát szúró-, égő-, idegentest-érzés jelzi, amely az egész napos számítógépes munka után - főleg légkondicionált helyiségben - gyakran tapasztalható. Ilyenkor nem pislogunk eleget, és elmarad az éleslátásban fontos szerepet játszó könnyfilm állandó megújulása is" - magyarázta a szemész.

A munka közben, óránként tartott néhány perces pihenő, a monitor megfelelő elhelyezése és a jó megvilágítás segíthetnek a megelőzésben. „Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával, rendszeres testmozgással, vitaminokban gazdag táplálkozással és az orvosi kontrollt követően például A-vitamint, cinket és szemvidítófű kivonatot is tartalmazó készítményekkel sokat tehetünk a szem épségének megőrzéséért" - magyarázta dr. Nagy Mária, aki bármilyen probléma felmerülésekor mielőbbi szemészeti vizsgálatot tanácsol, de panaszmentesség esetén is célszerű évente egyszer ellenőriztetni a látást.
 

Vargyas Lajos népzenekutató

A népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott.

"Mit jelent a népdal a közösségnek: az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt az egyetlen művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát a közösségi művészetet. Teljesen közömbös ebből a szempontból, hogy ez a közösség általában a parasztság (legalábbis az újabb kori Európában; primitív társadalmakban az egész közösség). Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, nem egy magányosé; mindenkié, nem egyé.

Ezért vannak szűk határai, de azokon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó: mindjárt felismerhető, hogy népköltészet, népzene, s azonnal megismerhető, ha egyéni költészet avatkozik bele, akár jó, akár silány. Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta; amint érték akármelyik régi, nagy művész életműve is, akinek stílusa is már a múlté, nem folytatódik tovább.

Ez a jelentősége minden népköltészetnek, minden népzenének, népművészetnek az összemberiség számára; ezt egyre jobban érzi és méltányolja minden nép, különösen az új nemzedék, amikor egymás szőtteseit vásárolja, egymás dalait, táncait gyűjti, dalolja, táncolja. Ezenfelül van különleges jelentősége minden kisebb közösség számára. Éppen mert sokan, „mindenki” részt vesz alkotásában, ki is fejezi minden kisebb vagy nagyobb közösség, nép, nemzet ízlését, művészi vágyait. Szintén határok között, de igen világosan. Ezért lehet alapja minden nemzeti művészetnek; ezért lehet a népzene alapja minden nemzet zenekultúrájának."

Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje


Vargyas Lajos (Budapest, Óbuda, 1914. február 1. – Budapest, 2007. október 11.) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, folklorista.
Iskoláit Óbudán kezdte, majd az Árpádi gimnáziumban érettségizett. Zeneakadémiai tanulmányai 1937-től kezdődően az egykori Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán folytatódtak.

1940 után a Zenetudományi Intézet egyház-zene szakán Kodály Zoltán tanítványaként dolgozott. Ekkor került kapcsolatba a ma Szlovákiában lévő Áj faluval, amikor is a budapesti egyetem Néprajzi Intézetének gyakornokaként a Pátria lemezsorozat fölvételeihez itt próbálta összegyűjteni és felkutatni az akkori hagyományos paraszti énekeseket és dalaikat. 1941-ben doktori disszertációjának témájául ugyancsak Kodály ajánlására, feldolgozta e kis község teljes dallamtérképét is, részletes leírással és zenei monográfiával, Áj falu zenei élete címmel.

Ezt követően a Budapesti Egyetem Néprajz Tanszékén, a budapesti Egyetemi Könyvtárban, a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjában mint igazgató és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében tudományos tanácsadóként dolgozott.

1952-ben jelent meg A magyar vers ritmusa című könyve, s ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal a mindmáig „Kodály-Vargyas”-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette. Népzenei kutatásait A magyarság népzenéje című könyvében foglalta össze, amelynek második kiadását 10 CD-ből álló album kíséri, ez Magyarországon a legnagyobb, eredeti népzenei anyagot tartalmazó lemezkiadvány.

Vargyas Lajos a népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott. A nemzetközi szempontból is egyedülálló A magyar népballada és Európa (1976) című művében a népballadát tekinti át a kontinens népei szempontjából.

Wikipédia

Újra mozivásznon a Vissza a jövőbe

Október 15-től limitált vetítéssorozat keretében országszerte újra mozivásznon látható az idén 30 éves Vissza a jövőbe. Robert Zemeckis Oscar-díjas kultfilmjének digitálisan felújított változatát Budapesten a Corvin Moziban és országszerte számos további filmszínházban láthatják a nézők, az eredeti, 1987-es magyar szinkronnal. 

A Volt egyszer egy vadnyugat után egy újabb olyan filmklasszikus tér vissza a mozikba, amelyen generációk nőttek fel, amely ikonikus sztorijával, jellegzetes karaktereivel és szállóigévé vált párbeszédeivel örökre beírta magát a filmtörténelembe.
A Vissza a jövőbe trilógia első részét kereken 30 éve mutatták be az Egyesült Államokban, az évforduló és a második rész időutazásához köthető Back to the Future Day alkalmából idén ősszel világszerte újra mozivásznon láthatják a rajongók a vagány kamasz, Marty McFly (Michael J. Fox) és barátja, a zseniális, ám kissé bolondos Dr. Emmet Brown, alias Doki (Christopher Lloyd) kalandjait a tér-idő kontinuumban.
A a film magyar szinkronnal megy majd a mozikban.
https://www.youtube.com/watch?v=DM5oxBYr9jI

Minden idők legismertebb időutazós sztorijában Marty, az átlagos tizenéves srác Doki legújabb találmányával, a fluxuskondenzátorral időgéppé tuningolt DeLoreannal balszerencsés körülmények közepette visszarepül 1955-be. A múltban találkozik majdani szüleivel és alaposan megkavarja a történelmet azzal, hogy akaratlanul is átírja szülei megismerkedésének történetét. Ez persze számára beláthatatlan következményekkel járna a jövőben, ezért mindenáron össze kell hoznia őket és annak is meg kell találnia a módját, hogy felkutassa Dokit a múltbéli jelenben, majd a segítségével visszajusson a jövőbe.

A Bob Gale és Robert Zemeckis forgatónyve alapján Steven Spielberg produceri keze alatt készült, helyzetkomikumokkal teli sci-fi-kalandfilmet 1985-ben mutatták be az Egyesült Államokban, ahol az év legsikeresebb filmje lett, többek között a legjobb hangeffektek Oscar-díját is elnyerte. A sikernek köszönhetően két folytatást is készítettek hozzá, valamint animációs sorozatot és videojátékokat is. Magyarországon napra pontosan 28 évvel a mostani premier előtt, 1987. október 15-én mutatták be. A film kultikus státuszához a jól felépített sztori és a szerepüket remekül érző színészek mellett nagyban hozzájárult a kiváló magyar szinkron, a két főszereplőnek Rudolf Péter és Rajhona Ádám adta a hangját.

A Vissza a jövőbe digitálisan felújított változata ezzel a megszokott, 1987-es szinkronnal kerül most újra mozivászonra, a színpadi produkciók közvetítéseire és filmtörténeti klasszikusok újra-bemutatására specializálódott Pannonia Entertainment forgalmazásában. Október 15-től Budapesten a Corvin Moziban és országszerte közel húsz további filmszínházban izgulhatnak újra a rajongók, hogy sikerül-e befognia Dokinak a villámot, mire a DeLorean eléri a 88 mérföld/órás sebességet...
A vetítési helyszínek teljes listája a film Facebook-oldalán olvasható.

A premier után néhány nappal, október 18-án vasárnap a DeLorean Klub - a Volkswagen Klub közreműködésével - kiállítást szervez a Corvin Moziban filmes relikviákból, a mozi előtt pedig tiszteletét teszi a filmből ismert DeLorean DMC-12 és a Volkswagen kisbusz is. A jelmezben megjelenő rajongók beülhetnek az autókba és természetesen nem hiányozhat a kiállításról a fluxuskondenzátor sem.

Emellett Egerben, Pécsett és több más helyszínen is különleges események színesítik a film bemutatóját, a 2015. október 21-i Vissza a Jövőbe Napon pedig világszerte rajongók milliói ünneplik Marty érkezését a trilógia második részében szereplő jövőbe.

https://www.facebook.com/VisszaAJovobeMozi


Lantai József - EuroAstra

Mindenki nyugodjon meg, nem a chips miatt hízunk

Úgy esszük, hogy azt sem tudjuk, miből van, mégis bűntudatunk van evés után. Bár fogyasztók nagy része kedvencének tartja, még mindig bűnös élvezetként gondol a chipsre, fél a magas kalória- és sótartalmától és nem pontosan tudja, miből van, derül ki a Chio online felméréséből[1]. A magyarok fogyasztják szinte a legkevesebb burgonyaszeletet Európában. Vagyis tévhit, hogy a chipstől hízunk.  

A sós snackek között magasan a chips a kedvenc, legalábbis a Chio kérdőívének kitöltői között, a második helyen osztozik a diákcsemege és a sós magvak, harmadik befutó pedig a ropi. A chipsrajongók háromnegyede havonta többször is fogyaszt kedvenc termékéből, főleg otthon és házibulikban. Minden 10. ember már a munkahelyén is kibont egy-egy zacskóval, de jellemzően esti szórakozás közben esznek a legtöbben chipset. Jó hír, hogy a válaszadók 2/3-a csak étkezések között fogyaszt burgonyaszeleteket, hiszen a chips vagy más snackek semmiképpen nem helyettesíthetik az ebédet vagy a vacsorát. Egy adag (30g) mandula vagy chips 170-190 kcal-t tartalmaz, ezért ideális arra, hogy délután, uzsonnára fogyasszuk. Mint minden más élelmiszer esetén, a kulcs itt is a mértékletesség.
Még mindig nem nézzük a csomagolást
A fogyasztók negyede még mindig azt gondolja, a chips legfőbb összetevője egy különleges burgonyapor, amit sütés közben kevernek a termékhez. „A piacvezető márkák évek óta bíztatják a fogyasztókat, nézzék meg a termékek csomagolásán az összetevőket, hiszen a chipsben burgonya van, fűszerek és olaj"- mondta el Szabó Gábor, a Chio termékeket gyártó Intersnack piackutatója. „ A másik meglepő eredmény az, hogy a fogyasztók 25 százaléka a mesterséges ízfokozóktól és színezékektől tart, amelyeket egyik termékünk sem tartalmaz."
Egy sokat ismételt érv a chips ellen nem más, mint a termékben található só mennyisége. Fontos tudni, hogy a chips sótartalma kb. 1,5-1,9% között mozog. Ez az érték közel azonos a kenyér sótartalmával, sőt, ez az arány néhány péksütemény esetében 2,6% is lehet, a felvágottak között pedig nem ritka a 3-4% közötti érték sem. Ma már a magyar piacon is széles körben elérhetők azok a burgonyachipsek, amelyekben a só még az 1%-ot sem éri el.
A hízás a mumus
A felmérést kitöltők leginkább az elhízástól félnek, emiatt nem csak a nők, de a férfiak közel felének is lelkiismeret-furdalása van a chips fogyasztása után. Ha kalóriát kell számolni, akkor a válaszadók az aszalt gyümölcsöket és az olajos magvakat tartják a leginkább energiaszegény sós snacknek, a chipset pedig a leghizlalóbbnak, holott ha 100 gr terméket veszünk alapul a chips és egy diákcsemege jellegű termék esetében, akkor a kettő kalória tekintetében nagyon közel jár egymáshoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy mostantól sem burgonyaszeletet sem magmixeket nem szabad ennünk, hiszen a kiegyensúlyozott étrendben mindkettő elfér. A magyarok európai viszonylatban nagyon kevés chipset esznek, a bolgárok után sereghajtók vagyunk az évi 390 gramm per fő átlagos fogyasztással. Mindez azt jelenti, hogy egy teljes év alatt elropogtatott chips kevesebb energiát tartalmaz, mint amennyit egyetlen nap alatt a megszokott étel- és italfogyasztásunkon keresztül magunkhoz veszünk. Tehát nem a chips a felelős a hazánkban tapasztalt elhízási hullámért.

---

[1] Chio Finomságok Facebook oldalon folyt kutatás, 2015. szeptember, 1201 
 kitöltő
 

Szülők a kórházi ágy szélén

Hazánkban egy év alatt átlagosan közel 200 ezer gyermek kerül kórházba. A kórházi lét, a vizsgálat ismeretlen fogalmak a kicsik számára, félelmet, szorongást váltanak ki bennük. Mit tehetnek a szülők beteg gyermekük lelki egészsége érdekében? Az október 10-i Lelki Egészség Világnapja alkalmából a K&H gyógyvarázs összegyűjtötte, hogyan járulhatnak hozzá a szülők beteg gyerekük lelki és ezzel együtt testi gyógyulásához.

„Az immár két éve működő kórházi K&H gyógyvarázs mesedoktorok program keretében eddig közel 10 000 meseolvasásra került sor a kórtermekben, míg a YouTube csatornánkon 271 gyógyító mese járul hozzá a kis betegek lelki egészségéhez" - mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója. „Míg mesedoktoraink - akik mesével, beszélgetéssel, közös játékkal kedveskednek a kicsiknek - mindössze egy órát töltenek a gyerekekkel, addig a szülők a nap 24 órájában teljesítenek „szolgálatot" a kis betegek mellett. Éppen ezért is fontos, hogy tudják, szülőként nekik is nagy szerepük van gyermekük felépülésében."
A szülők leginkább bátorító hozzáállással és tájékoztatással segíthetnek a gyerekek szorongásának feloldásában, a félelmek elűzésében, a fájdalmak enyhítésében. Ők ismerik a legjobban gyereküket, ők tudják legjobban, mitől nyugodnak meg, mi vigasztalja meg, mi tereli el a figyelmüket a legjobban. Nagyon sokat segít a szakembereknek, ha a szülők is kiveszik részüket a gyógyító munkából.
A gyerekek viselkedése leginkább a másolásra épül. Ha azt látják szüleiken, hogy feszültek, idegesek, akkor ők is azok lesznek. A legelső dolog tehát, amit egy szülő tehet, hogy vesz egy nagy levegőt, és megpróbál megnyugodni. Ez nem mindig könnyű, de ez a legelső és legfontosabb lépés, amit a gyermek érdekében meg kell tenni. 
„A gyerekek szorongása legtöbbször a bizonytalanságból fakad. Éppen ezért fontos a megfelelő tájékozódás. Lényeges, hogy a szülő próbáljon meg minél több információt összegyűjteni a gyermek állapotáról, a betegségről, a rá váró vizsgálatokról, kezelésekről, a kórházi kezelés várható idejéről" - mondta el Németh Laura, a Vadaskert Alapítvány klinikai szakpszichológusa. „Ha pedig megvan a kellő mennyiségű információ, meg kell osztani azt a gyerekkel is. Természetesen a saját szintjén és módján, őszintén és a lehető legegyszerűbb kifejezésekkel. Mindenképp érdemes rákérdezni, hogy van-e valami, amit nem ért, így elkerülhető, hogy bármi téves információ raktározódjon el a fejében. Ha egy kérdésére a szülő sem tudjuk a választ, érdemes ezt bevallani, és megígérni, hogy utánanéz, mert a bizonytalanságot azonnal megérzik a gyerekek."
A kórházban tartózkodás, a műtéti előkészítés ideje alatt folyamatosan érdemes figyelni lelki állapotát, hangulatváltozásait is. Természetes, hogy a félelmek, fájdalmak, szorongások időről-időre felerősödnek. A szülő sokat megtudhat a gyerek aktuális félelmeiről, fájdalmairól, illetve arról, hogy hogyan érzi magát, ha figyelemmel követi lelkiállapotát, játékát, nyitott a kérdéseire. Sokat segít az is, hogyha a gyerek lerajzolja, elmeséli saját betegségét.
Különösen hosszú kórházi tartózkodás esetén fontos, hogy a kis betegek időnként kiszakadjanak a kórházi létből, és mesék, játékok, jó beszélgetések, élményekkel teli programok segítségével elfelejtsék bajaikat. Felhőtlen perceket varázsolhat a kórházi falak közé a szülő, ha előveszi a nyaralás képeit, felidézi a gyerekkel a közelmúltban történt boldog pillanatokat. Sokat segíthet egy-egy látogató is: egy rokon, egy barát, egy iskolatárs, de ezt a célt szolgálják a kórházakban működő önkéntes kezdeményezések is, így például a K&H gyógyvarázs mesedoktorok program. Ráadásul a látogatók a szülőt is tehermentesítik kicsit, aki a 24 órás szolgálatban kimerül egy idő után, így neki is szüksége van a pihenésre, hogy újult erővel tudja gyermekét biztatni, támogatni.
A K&H gyógyvarázs felmérése szerint a 45 kórházban ténykedő mesedoktorok melegséget, megnyugvást visznek a beteg gyerekek napjaiba, csökkentve félelmeiket, szorongásukat. Ezzel pedig könnyebbé, gyorsabbá teszik az egyes vizsgálatok elvégzését, és hozzájárulnak gyógyuláshoz is!


EuroAstra

John Lennon

1940. október 9-én született John Winston Lennon a 20. század egyik legnagyobb hatású énekese, zeneszerzője, költője és a The Beatles gitárosa.

Sokak szerint John Lennon volt a Beatles esze, Paul McCartney pedig a lelke.

John Lennon így emlékszik vissza fiatalkori önmagára: „Agresszív voltam, mert én akartam lenni a központ. Én akartam lenni a vezér. Ezzel küzdöttem le kisebbrendűségi érzésem. Másrészt meg voltam győződve róla: zseni vagyok, de ezt senki sem vette észre. Arra gondoltam: vagy zseni vagy, vagy őrült. Azután meggondoltam: bolond nem lehetek, mert senki sem dugott diliházba. Világos volt tehát, hogy zseni vagyok.”

Forrás: John Lennon 1940-1980. Zeneműkiadó, 1981. 21-22.o.)


John Lennon és Paul McCartney 1957. július 6-án ismerkedett meg Liverpoolban, ahol a tizenhat éves Lennon skiffle-zenekara, a Quarry Man lépett fel. McCartney hamar a Quarry Man tagjai közé kerül; dalkezdeményeit megmutatta Lennonnak, és arra biztatta, hogy próbáljon ő is dalokat írni. 1960-ban, „az új évtized köszöntéseként” létrejött a The Beatles formáció – az új tag, Stuart Sutcliffe keresztelte el így a zenekart. A következő években hatalmas sikereket arattak, bár a csapat tagjai között történtek súrlódások is. Végül 1969 szeptemberében Lennon közölte zenésztársaival: kilép a csapatból, 1970. december 31-én hivatalosan is megszűnt a The Beatles. John Lennon ezután szólóban folytatta karrierjét.

Forrás: Ian McDonald: A fejek forradalma. Park K., 1999. 64.o.)

Imagine - Képzeld el

Képzeld, hogy nincs mennyország
Könnyű, csak próbáld meg!
’S alattunk pokol sincsen
Felettünk csak a kék ég.
Képzeld, hogy minden ember itt és most él

Országhatárok mind megszűnnek
Mindenki szabadon jön-megy
Nem kell többé háborúzni
Vallásért sem ölnek már
Képzeld, hogy minden ember
Békességben él! A-ha
   

Mondhatod, hogy álmodozz csak
De, nem én vagyok az egyetlen
Egy nap, te is velünk tarthatsz
És a világ egységben lesz!

Képzeld, hogy nincs tulajdon
Tudom ez nagyon nehéz
Nincs kapzsiság, sem éhség
Testvérként él minden ember
Képzeld, hogy ez a világ mindannyiunké! A-ha

Mondhatod, hogy álmodozz csak
De, nem én vagyok az egyetlen
Egy nap, te is velünk tarthatsz
És a világ egységben lesz!
       

1980. december 8-án este 22:50-kor Lennont egy rajongója, Mark David Chapman, aki aznap délután még autogramot kért tőle, lelőtte: a Roosevelt kórház sebészének megállípítása szerint 3 lövés volt a mellkasán, 2 a hátában és 2 a bal vállán. „Egy őrült meggyilkolt egy mítoszt.”

Forrás: John Lennon 1940-1980. Zeneműkiadó, 1981. 7.o.)

Yoko Ono, Lennon kedvese így nyilatkozott az énekes halála után: „Annyi tervünk volt még együtt, 80 évig akartunk élni. Még listát is készítettünk feladatainkról. És most vége. De ez nem jelenti azt, hogy az üzenetnek is vége. A zene tovább él. És a zene által John Lennon”.

Forrás: John Lennon 1940-1980. Zeneműkiadó, 1981. 13.o.