Az Emei hegység megszámlálhatatlanul sok kolostora közül a nagy kolostorok szerzetesei gazdagok, a kis kolostorok szerzetesei pedig szegények voltak.
Egy nap valamelyik kis kolostor szegény szerzetese útnak eredt, hogy búcsút vegyen egy nagy kolostor gazdag szerzetesétől, majd zarándokútra induljon a Keleti Óceán szigetén fekvő Putou hegységbe. Több mint háromezer lit kellett megtennie, sok-sok magas hegyen és mély vízen kellett átkelnie. A gazdag szerzetes zavartan érdeklődött.
- Mire van szükséged, mit akarsz magaddal vinni?
- Csupán kancsót és tálkát kérek - felelte a szegény szerzetes. - A kancsóval vizet merítek, a tálkával meg koldulok majd egy kis rizst.
- Évek óta készülök rá, hogy zarándokútra menjek Putouba - mondta a gazdag szerzetes. - Évek óta gyűjtöm, ami szükséges az úton, de még mindig hiányzik egy-két dolog. Aggódom, nem veszed-e túl könnyen az utat?
A szegény szerzetes jó esztendő múlva visszatért útjáról, és beszámolt a gazdag szerzetesnek arról, mi minden esett meg vele.
A gazdag szerzetes szégyenkezve bár, de még mindig azzal mentegetőzött, hogy eddig nem sikerült megtennie az összes előkészületet a zarándokúthoz.
Forrás: Polczer -Porta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése