2010. május 10., hétfő

A moldvai magyarok pogánysága a 17. században




Külön története van a magyar vallásnak azok között a magyarok között, akik a 13. században Kúnországban (Moldva, Havasalföld) telepedtek meg. A magyar püspökök ezeket igyekeztek megtéríteni, de buzgólkodásuk kevesebb sikerrel járt. kevesebb sikerrel járt. Mandin
us Márk moldvai katolikus püspök a 17. században is köztük a és környezetükben a pogányságot, különösen pedig a még élő samanizmust. 1648-ban X. Ince pápához küldött jelentésében ezt írja róluk: "Amilyen becsben vannak Itáliában a kiváló doktorok és szent életű emberek, majdnem olyan becsben állanak ezek előtt a bűbájas férfiak és nők. A bűbájoskodás és rontás mesterségét gyakorolni és tanulni mindenkinek szabad és mindenkire nézve tisztelethozó. Amit a régiség meseként beszél a a régi vatesekről, az ezen a vidéken mindennapi gyakorlat. Mert miközben a bűbűjosok a jövendőt elő akarják varázsolni, a helyszínen egy bizonyos terület elfoglalva mormolással, fejük rángatásával, egy kis ideig lábukon állnak, azután földre vetik magukat, kiterjesztett kezekkel és és lábakkal inkább halotthoz hasonlítva, egy óráig, de nem ritkán három, vagy négy óráig, mint valami holtak feküsznek. Azután magukhoz a nézők előtt rettenetes látványt tartanak, mert kezdetben remegő tagjaikkal lassan fölegyesednek, azután mintegy az az alvilági fúriáktól gyötörve, minden testrészük és a testrészek izma a helyéből ki van fordulva annyira, hogy azt hinné az ember, hogy egyetlen csontocskájuk, vagy csuklyójuk sincs a maga helyén. Végre, mint az álomból ébredők, álmaikat, mint jóslatot közlik. Ha valaki betegségbe esik, vagy valami dolgát elveszíti, a bűbájoshoz fordul. Ha pedig valaki őt bántotta megez ellen a legjobb szernek gondolja a rontással való megtorlást. A bűbájosoknak, rontóknak, javasoknak és varázslóknak ezekben és hasonlókban megnyilatkozó különböző ténykedései alig férnének bele egy kötetbe." A magyar-kún samanizmus környezetét is impregnálta s lehet, hogy az oláh papságnak a szerepe a samanizmus öröksége.

Forrás: Szimonidesz Lajos: A világ vallásai ( 265. oldal) Háttér Kiadó, Budapest - Dante Kiadás, Budapest 1928

1 megjegyzés:

sat. írta...

És sok minden megőrződe náluk a régi magyar hiedelemvilágból, míg másütt a papok kipurgálák az Úr nagyb dicsőségire. - Adjunk hálát Nekije!
Köszönyettel minden jóut kívánva stb.