Kolozsvári Állami Magyar Színház

A színház rövid története

Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi hivatásos magyar színtársulat. Jelenleg repertoár-színházként működik a Román Kulturális, Vallásügyi és Nemzeti Örökség Minisztériuma fenntartásában. Alkalmazottainak száma 122, amelyből 40 művész (színművészek, rendező, díszlettervező). Az előadások jelentős részét a román közönség szinkronfordítással tekintheti meg.

A színház legjelentősebb eseményeihez olyan színházi szakemberek, igazgatók és rendezők neve fűződik, akiknek nemcsak a hazai, magyar nyelvű, de a nemzetközi színházi életben is meghatározó szerepük volt: E. Kovács Gyula, a Shakespeare-i drámaciklus bemutatásának kezdeményezője (1865–1899), Janovics Jenő, az első magyar filmstúdió alapítója (1905–1930), vagy Harag György, Európa-szerte elismert rendező (1973-1985), a romániai színház egyik kiemelekedő mestere.

1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója Tompa Gábor rendező, akinek vezetése alatt a színház folytatja a Harag György által is felkarolt műsorpolitikát. A színház repertoárjában egyaránt szerepelnek a drámairodalom klasszikusai (Szophoklész, Euripidész, Shakespeare, Marlowe, Molière, Goldoni, Büchner, Ibsen, Csehov, Brecht, Pirandello), a magyar drámairodalom remekei (Az ember tragédiája, Csongor és Tünde), a kortárs magyar szerzők művei (Parti Nagy Lajos, Spiró György, Kárpáti Péter, Varró Dániel, Láng Zsolt, Visky András, Kozma Mária), a lassan klasszikusnak számító színházi abszurd képviselői (Beckett, Ionesco, Mrozek), vagy a kortárs drámaírók művei (Heiner Müller, Sarah Ruhl, Hanoch Levin, Nathalie Sarraute, Thomas Bernhard, Danilo Kiš, Marie Jones). A színház társulatában több generáció művészei dolgoznak együtt a hazai és nemzetközi színházi élet olyan jelentős rendezőivel, mint: Andrei Şerban, Vlad Mugur, Silviu Purcărete, Elie Malka, Mihai Măniuţiu, Dragoş Galgoţiu, Patrick Le Mauff, Victor Ioan Frunză, Mona Chirilă, David Zinder, David Grant stb.

A legutóbbi 18 év a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak jelentős hazai és nemzetközi sikereket hozott. Így E. Ionesco Kopasz énekesnő című műve, Tompa Gábor rendezésében 1993-ban Angliában elnyerte a kritikusok által odaítélt az ÉV LEGJOBB KÜLFÖLDI ELŐADÁSA DÍJAT. Az előadást Angliában, Finnországban, Franciaországban, Moldova Köztársaságban és Magyarországon is nagy sikerrel mutatták be.

A Román Színházi Szövetség (UNITER) hat LEGJOBB ELŐADÁS DÍJ-át vehette át a társulat: Kao Hszing-csien: A buszmegálló Tompa Gábor rendezte előadásáért, kettőt az egykori kiváló rendező, Vlad Mugur Csehov: Cseresznyéskert és Goldoni: A velencei ikrek rendezéseiért, Mihai Măniuţiu Büchner: Woyzeck rendezéséért, Andrei Şerban Csehov: Ványa bácsi rendezéséért és legutóbb Tompa Gábor: Csehov: Három nővér rendezéséért. Továbbá számos jelölés és mintegy 150 hazai és nemzetközi díjban részesült: Tompa Gábor, Vlad Mugur, Mihai Măniuţiu rendezők, Helmut Stürmer, Lia Manţoc, Dobre-Kóthay Judit, Antal Csaba díszlettervezők és Bogdán Zsolt, Bíró József, Bács Miklós, Hatházi András, Kézdi Imola, Péter Hilda, Skovrán Tünde, Pethő Anikó színészek.

A színház 2008 áprilisa óta az Európai Színházi Unió (UTE) tagszínháza.

MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET I. 1790–1873 - Szerk. Székely György. Az erdélyi magyar hivatásos színészet kezdeteiről szóló fejezet (1792–1797)


MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET II. 1873–1920 - Szerk. Székely György. Kolozsvári színjátszásról szóló fejezet.


Kötő József: A színházi intézményrendszer Erdélyben a két világháború között. Korunk, 2002/4.


A Kolozsvári Állami Magyar Színház bemutatói 1989–2008. között


A Kolozsvári Állami Magyar Színházban található szobrok

A színház homlokzata 1957 előtt

A színház homlokzata 1961 után

E. Kovács Gyula

Janovics Jenő

Harag György

A buszmegálló

A kopasz énekesnő

Forrás