Ha októberben könyvet rendelünk a Book24.hu oldalról, mi is
hozzájárulhatunk a vakvezető kutyák kiképzéséhez. A Book24.hu webáruház
október hónapban könyvkereskedelmi forgalmának 1 %-ával támogatja a
Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványt, hozzájárulva az
új tenyésztési és kiképzési központban kialakításra kerülő kutyás szoba
megvalósításához.
Október a Látás Hónapja. Ez egy kitűnő alkalom arra, hogy mindazok,
akik szemüvegesek, kontaktlencsét hordanak, akár egy soron kívüli
vizittel is meggyőződjenek arról, hogy megfelelő dioptriát viselnek-e,
illetve azok, akik szintén látás korrekcióra szorulnak, elmenjenek
vizsgálatra, felmérésre. Magyarországon az emberek 50 %-a még sosem járt
látásvizsgálaton, pedig a megfelelő korrekció igen fontos lenne.
A látás hónapjában sem feledkezhetünk meg arról, hogy Magyarországon
évente 5-6000 ember veszíti el teljesen a látását, vagy válik súlyosan
látássérültté. A látássérült emberek kevesebb, mint 1%-át, idei adatok
szerint összesen 154 főt segít vakvezető kutya és ez nagyon rossz arány.
Rengetegen várakoznak évek óta hiába, pedig egy vakvezető kutya sokak
számára az egyetlen lehetőség lenne arra, hogy visszaszerezzék
önállóságukat. Számukra a vakvezető kutya nagyobb segítség lenne, mint
bármelyik más élettelen segédeszköz. A Baráthegyi Vakvezető és Segítő
Kutya Iskola Alapítvány (http://www.barathegyisegitokutya.hu/ 2006 óta nekik igyekszik segíteni.
„Alapítványunk vallja, hogy a fogyatékos emberek
társadalmunk értékes tagjai. Ha megkapják a szükséges támogatást, ami a
hátrányukat ellensúlyozza, épp úgy teljes és alkotó életet élhetnek,
mint bárki más. Egy vak ember vakvezető kutyával az épekhez hasonló
mozgásszabadságot élvez. Nem jelent számára gondot az iskolába, vagy a
munkába járás és élvezetesebb a családdal és barátokkal együtt töltött
idő. Ha egy vak embernek vakvezető kutyát tudunk adni, akkor neki
lehetőséget adunk egy teljesebb és boldogabb életre, a társadalom pedig
gazdagodik egy aktívabb polgárral" - mondja Dr. Mezősi Tamás, az iskola vezetője.
És természetesen, mint minden alapítvány, támogatás nélkül a
Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola sem tud fennmaradni. Az alapítvány
teljes jogú tagja az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó
Testületének, és elnyerték a Semmelweis Garancia Védjegyet is, melynek
célja, hogy a transzparens adományozás érdekében a társadalom tisztában
lehessen azzal, hogy az egészségügy területén és ahhoz kapcsolódóan
tevékenykedő civil szervezetek a felajánlott összegeket mire fordítják.
Szakmailag is számos elismerésben részesültek az elmúlt időszakban,
tagjai az Európai Vakvezető Kutya Iskolák Szövetségének, valamint a
Vakvezető Kutya Iskolák Világszövetségének . Minden forint ahhoz járul
hozzá, hogy a látássérült emberek esélyt kapjanak egy jobb életre
vakvezető kutyákkal az oldalukon. Jelenleg is több kutyus áll kiképzés
alatt, Lucky, Gesztenye, Gyömbér és Brendon mind arra készülnek, hogy
elkezdhessék küldetésüket.
Október hónapban CSR programja keretében a Book24.hu áll a négylábú
segítők és kiképzőik mellé, akik könyvkereskedelmi forgalmuk 1 %-át
ajánlják fel a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola részére. Az átadott
összegből az alapítvány az új tenyésztési és kiképzési központban
kialakításra kerülő kutyás szoba megvalósításához járul hozzá.
„Cégünk egy független könyvkiadók és egyéb gazdasági társaságok
által alapított könyvkereskedő vállalkozás, melynek tevékenysége a www.book24.hu webáruházon keresztül folytatott könyv- és kiadvány értékesítés. Fő
küldetésünk, hogy vevőinket a lehető legpontosabban, leggyorsabban és
legprofesszionálisabban szolgáljuk ki, a lehető legszélesebb
termékválasztékot biztosítva számukra. A társadalmi
felelősségvállalásunk keretében több irányban is gondolkodunk: a látás
hónapjában azoknak szeretnénk segíteni azzal, hogy a forgalom 1 %-át
nekik ajánljuk fel, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Segítünk
azoknak, akik segíteni tudnak a vakvezető kutyák kiképzésében" - mondta Walitschek Csilla a Book24.hu Zrt.-től.
Ráadásul ebben a hónapban is remek akciók között lehet válogatni,
úgyhogy érdemes könyvet rendelni a Book24.hu oldalról, hiszen mi is jól
járunk, és egy jó ügy sikeréhez is hozzájárulhatunk vásárlásunk 1%-val!
http://www.book24.hu/
Németh Krisztina - EuroAstra
Egy hónap múlva kezdődik az idei ősz legizgalmasabb budapesti
animációs eseménye, a 14. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál.
2016. november A vörös teknős lesz, mely a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában különdíjat nyert.
23-27. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Puskin
és az Art+ mozikban nézheti meg a közönség a világ animációs termésének
legjavát. A fesztivál nyitófilmje a japán Ghibli Stúdió első európai
koprodukcióban készített rajzfilmje,
A fesztivál nyitófilmje a japán Ghibli Stúdió első európai koprodukcióban készített rajzfilmje, A vörös teknős lesz. Az
élet örök körforgásáról szóló, lenyűgöző látványvilágú mese egyszerre
ötvözi az európai és japán gondolkodásmódot, miközben megrendítő
szépséggel mutatja be természet és ember egymásra utalt kapcsolatát. A
Ghibli Stúdió nevéhez olyan kiváló filmek fűződnek, mint a Chihiro Szellemországban, A vándorló palota és a Szél támad.
A stúdió fennállása óta első alkalommal kért fel külföldi művészt
rendezni: az egészestés alkotás az Oscar-díjas francia Michaël Dudok de
Wit kilencévnyi munkájának eredménye.
Az Anilogue öt napja alatt több mint tíz vadonatúj egészestés animációt és közel kétszáz rövidfilmet mutatnak majd be. Az egészestés filmek közül különösen izgalmasnak ígérkezik Claude Barras svájci rendező Életem cukkíniként
című szívszorító alkotása, melyben egy kisfiú alkoholista anyja halála
után intézetbe kerül. A kezdeti nehézségek után Cukkini igaz barátokra
lel, akiknek köszönhetően megtanul bízni, szeretni és élete így új
fordulatot vesz. A közönség láthatja továbbá Bill Plympton vadonatúj, egészestés animációját, a Revengeance-t
is, melyben Rod Rosse, a kisstílű fejvadász hatalmas kalamajkába
keveredik, mikor a Halálarc névre hallgató, birkózóból lett szenátortól
kap megbízást.
Az Anilogue idei vendége Dánia lesz, így az új dán
animáció legizgalmasabb alkotásaival ismerkedhetnek az érdeklődők. A
fesztivál nemzetközi vendégei számos animációs műhellyel és előadással
készülnek, néhány filmet pedig ingyenesen nézhetnek majd meg az animáció
szerelmesei. A legfiatalabb fesztiválozók számára a Rutkai Bori Banda animációt és zenét ötvöző Pizsamátor koncerttel készül majd.
A teljes program: www.anilogue.com (egyelőre csak angolul, de folyamatosan bővül és majd lesz magyarul is.)
Márai Sándor
MENNYBŐL AZ ANGYAL - MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.
Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.
Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett -
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.
És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.
Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.
És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt."
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- A költő, a szamár, s a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, -
mennyből az angyal
New York, 1956.
Faludy György
1956, te csillag
„A terrible beauty is born." (Yeats)
Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
a Hősök terén, mosolyognom kellett,
mert nem állt szobor többé a csizmában; -
csütörtök: lázrózsák mindenki arcán.
Földváry már kedd este elesett
a Rókus előtt. Szemközt, az iskola
padlásán felfegyverzett gyerekek; -
péntek: még több vér, tankok a Ligetnél.
Az ütegek torkolattüzeit
nézem éjjel és borzongok: a szörnyű
szépség most nálunk is megszületik; -
hat nap: a kénezett arcú halottak
apró csokorral mellükön, a járdán
(Köztársaság tér) röplapok, szorongás,
szemem előtt kis, tétova szivárvány; -
ölelkezés az Írószövetségben:
csomagolnak és indulnak haza;
feltépett sínek, utcák és fölöttünk
a szabadság liliom-illata; -
ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen. Bármi
következik, boldogság, hogy megértem; -
és újra péntek: a Dunánál állunk,
a nap áttör ködön, füstön. Talán
sikerül minden s az alkonyat bíbor
brokátja Zsuzska lenszőke haján;-
és szombat: hajnalban csupa reménység,
de estefelé: nyakunkon a kés.
A keleti szemhatár mögött mocskos
felhők, nyugatról álszent röfögés; -
mentünk a kétszázezerrel: nem bírok
újabb börtönt, s ha nem is jött velem:
Árpád óta bennem lakik az ország,
minden völgyét meg dombját ösmerem; -
a Bach-huszárok tankban tértek vissza:
eddig sem ápolt, s ha más föld takar,
mit számít az? és mit, hogy fiam majd
Dad-nek szólít és nem lesz már magyar?
Mit elvesztek, ötven vagy száz év múltán
az ifjúságtól mind visszakapom,
és otthon, a sötét előszobákban
kabátom még ott lóg a fogason -
ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem - kijöttél velem
az irgalmatlan mindenségbe, hol a
Semmi vize zubog a híd alatt
és korlát nincs sehol sem - életemnek
te adtál értelmet, vad álmokat
éjjelre és kedvet a szenvedéshez
s az örömhöz; te fogtál mindig kézen,
ha botladoztam; hányszor ihlettél meg,
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; -
ezerkilencszázötvenhat, te csillag,
oly könnyű volt a nehéz út veled!
Nagyon soká sütöttél ősz hajamra,
ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.
(Toronto, 1986)
Sinka István:
ÜDV NÉKED IFJÚSÁG !
Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép,
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyat adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így az önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonát fújja?
Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezer évben
vérrel és vassal tanítja zsarnokát.
/Buda, 1956. október 26./
Böszörményi Zoltán
A körönd is a fénykép része
Hatvan éve történt.
Az 1956-ban elesettek emlékére.
Virít a felhők között a foltnyi vér,
ívlámpák szórnak hajadra lomha fényt.
A körönd is a fénykép része, apró
máglyák ülik körbe. A mélyben ajtó,
rég elillant ködök bugyrába vezet,
az est fátyla mögött tűnődés remeg.
Omlanak, betemetnek illatfalak,
ijedt szél hasal a száraz bokor alatt.
Felsikolt az idő, mezítláb szalad,
október lángjai, veretlen hadak.
S hol vörös csillagok hulltak le egyszer,
szavaidra ablakok nyílnak, s kegyszer
egy szál virág. Te eleven valóság,
emlékek súlyos ruhája való rád.
Forrás: EuroAstra
Lehullt a lepel a legjobb 100 szavas budapesti történetekről.
Harmadik alkalommal adták át a 100 szóban Budapest történetíró pályázat
díjait a Városháza parkban a Mindspace és a CAFe Budapest Kortárs
Művészeti Fesztivál közös szervezésében. A pályázatra több mint 1200
pályamű érkezett, a 2016. október 21-én kihirdetett eredmény szerint az
első helyezést Sári Edina Fuss a gesztenyéért! című írása nyerte.
A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében
hirdették ki 2016. október 21-én a 100 szóban Budapest pályázat 12
legjobb pályaművét. Az első helyezést elért pályamű a történetíró és egy
kerekesszékes kisfiú szívmelengető találkozását meséli el. A beérkezett
pályázatok közül a zsűri - Winkler Nóra, Térey János, Nagy Dániel
Viktor - Sári Edina Fuss a gesztenyéért! című művét találta a legjobbnak. A megosztott második helyen Balogh-Szabó Kitti ...kisEBb, valamint Ferdinánd Zoltán A világ legjobb kurvája című története, míg a harmadik helyen Soltész Béla
Corvin-negyed című írása végzett. Az első három helyezett 150 000 Ft
összdíjazásban részesült (I. helyezett: 65 000 Ft, II. helyezett: 30 000
Ft, III. helyezett: 25 000 Ft.)
A 2016-os felhívásra beérkező, több mint 1200 történet közül
a zsűri választotta ki a legjobb 100-at, a legjobb 12-őt, valamint a
három legjobbat. Az idei évben - rendhagyó módon - végül nem három,
hanem négy történetet díjazott a zsűri, hiszen megosztott második díjat
adtak ki. A kiválasztott 12 történetet kortárs illusztrátorok munkáival kiegészítve
láthatja a közönség október 21-től november 6-ig a CAFe Budapest
Kortárs Művészeti Fesztivál keretében rendezett éjjel-nappal nyitva
tartó szabadtéri kiállításon a Városháza parkban. A legjobb 100
pályaművet letölthető pdf-ben, valamint nyomtatott formátumban, egy
zsebkönyvben is elolvashatják az érdeklődők, sőt a 12 legjobb pályamű a
100 szóban Budapest weboldalán is olvasható.
A zsebkönyvek a Lumen Kávézóban (1088 Bp., Mikszáth tér 2-3.) kaphatóak.
Az első helyezett, Sári Edina tősgyökeres budapesti
lakos, író-újságíró, kommunikációs szakember, a Nézőpontváltó rákellenes
színházi staféta program vezetője. Eddig két könyve jelent meg. Első
kötete egy regény volt Életrevaló címmel, amely egy petefészekrákos nő
fordulatokban gazdag történetét meséli el a petesejt donációval történő
teherbeeséséig. Másik munkája az Az lenne jó című, felnőtteknek szóló,
egymondatos retromeséket tartalmazó novelláskötet.
Nagy Dániel Viktor színész zsűritagként évek óta
vesz részt a 100 szóban Budapest történetíró pályázatra beérkező művek
elbírálásában. Szerinte az idei pályázatra beérkezett történetek
sokszínűsége tökéletesen látszik a legjobb 100 pályaművet magában
foglaló zsebkönyvön is. Véleménye szerint nagyszerű érzés zsűritagként
szembesülni a hétköznapi emberekben rejlő kreativitással, előadóként
pedig külön örömet jelent számára, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválon
Szilágyi Csenge színésszel közösen ismertethetik meg az utca emberét
ezekkel a nagyszerű és szívhez szóló történetekkel. Hiszi és vallja,
hogy ettől jobb hely lesz Budapest.
A "100 szóban" történetíró pályázat az idei évben a Visegrádi Alap
támogatásának köszönhetően Budapest mellett Prágában, Pozsonyban és
Varsóban is elindult.
A pozsonyi díjátadót október 28-án, a prágait november 7-én tartják.
A Mindspace június 10-től szeptember 18-ig várta a maximum 100 szavas írásokat.A tizenkét döntős mű közül hármat a korábbi évekhez hasonlóan meg is zenésítettek,
melyeket a megnyitón Csemer Boglárka BOGGIE, Restás Gergő (Innergarden)
és Hunyadi Máté (Franklin Mods) előadásában hallgathatott meg a
nagyérdemű.
http://budapest.in100words.eu/hu
www.facebook.com/100szobanBudapest
Forrás: EuroAstra
Ezentúl élettel telik meg a mostanáig üresen rejtőzködő Dávid téri
agora az Andrássy úti épületben. A Forradalom előtt kiállítást Marosi
Ernő művészettörténész nyitotta meg. A kiállításmegnyitó előtt az
1956-os harcok során meggyilkolt képzős hallgatók emléktábláját is
megkoszorúzták.
„Minden igazi egyetemen van táborhely (campus), ahol találkozni lehet"
- mondta a Dávid téri agorát megnyitó beszédében Spiró György. Csanádi
Judit rektor hangsúlyozta: az egyetem számára fontos, hogy megnyissa
kapuit a város felé. A nyitás egyszerre jelenti az intézményen belüli, a
tanszékek közötti szellemi, illetve a tér fizikai megnyitását.
Budapest ezután bejöhet a Képzőre, és a Képző kiléphet a városba: az
egyetemnek a jövőben a környezetével szervesen együtt élő közösségként
kell működnie.
A máig rejtélyes okokból évtizedek óta zárva tartott Andrássy út 71.
szám alatti kapu mögött megbújó impozáns csarnokot maguk a hallgatók
nevezték el az itt található óriási Dávid-mellszoborról. A felújított
Dávid tér az Egyetem új közösségi tere lesz. A Dávid térben a hallgatók
együtt alkothatnak, kávézhatnak, illetve munkáikat is kiállíthatják,
esténként pedig beszélgetéseket, koncerteket és kiállításokat
szervezhetnek.
A megnyitó alkalmából a rektor asszony által életre
hívott OPEN ART alkotóhét keretében készült művek legizgalmasabb
darabjait állították ki az új közösségi térben.
A megnyitóra több száz érdeklődő jött el, akik Spiró György beszéde
után átvonultak az 1956-os harcok során életüket vesztett hallgatók
emléktáblájához, és megemlékeztek a négy fiatal képzősről, akiket az
épületbe menekülő négy kiskatonával együtt gyilkoltak meg az egyetem
pincéjében 1956. november 7-én.
A Forradalom előtt ‒ A Magyar Képzőművészeti Főiskola 1945-1956 között
című kiállítás az intézmény 1945 és 1956 közötti történetét dolgozza
fel. A kiállítást, amely 2016. december 4-ig lesz látható, B. Majkó
Katalin és Révész Emese művészettörténész jegyzi.
A kiállítás szenzációs felfedezéseket is hozott: a kutatás során
előkerültek évtizedekig lappangó alkotások is: többek között Csernus
Tibor, Lakner László, vagy Kondor Béla munkája, amelyekkel most először
találkozhat a nagyközönség.
A tárlatot Marosi Ernő művészettörténész nyitotta meg.
A kiállítást az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
Dokumentumfilm az 1956-os és a mai képzősökről
Képzősök 1956-2016 címmel forgatott riport-dokumentumfilmet Sólyom
András az Open Art 2016 projekt kiegészítéseként. A film főszereplői, az
akkori Képzőművészeti Főiskola egykori hallgatói huszonévesek voltak
1956-ban. A ma már idős művészeket kérdező egyetemi hallgatók most
huszonévesek; azonosságot keresnek a történeti múlt és az általuk ismert
jelen között. A film a Forradalom előtt A Magyar Képzőművészeti
Főiskola története 1945-1956 között című kiállítás részeként
megtekinthető a kiállítás nyitvatartási idejében.
A film hivatalos bemutatója október 22-én volt az Egyetem vetítőjében a közreműködő művészek jelenlétében.
A kiállításhoz több kísérőprogram is kapcsolódik, a Képzőművészeti
Egyetem tárlatvezetésekkel, szakmai konferenciával, beszélgetéssel,
filmvetítésekkel és egy korabeli diplomavédések jegyzőkönyvei nyomán írt
dokumentumszínházzal várja a látogatókat a nyitvatartás másfél hónapja
alatt.
www.mke.hu
Forrás: EuroAstra
Egy édesanya számára nincs fontosabb a bizonyosságnál; ha magzati
korban bármilyen fejlődési rendellenesség mutatható ki a születendő
gyermeknél, akkor azt mindenkinek jogában áll minél előbb megtudni.
Manapság egyre több vizsgálat segíti az orvosokat és szülőket, hogy a
várandósság korai szakaszában felismerhetőek legyenek a születési
rendellenességek, ám ezekért olykor vagyonokat kell fizetni.
Vajon miért nem jár minden babának az ingyenes genetikai vizsgálat?
A Babagenetika Egyesület célja, hogy alanyi jogon és térítésmentesen
legyen elérhető minden olyan vizsgálat, amely már magzati korban, a
legnagyobb biztonsággal ismeri fel a fejlődési rendellenességeket, hogy a
szülők és velük együtt az orvosok megfelelő módon tudjanak felkészülni
születendő babájuk esetleges speciális igényeire, sok esetben ugyanis
már a szülés pillanatában szükség lehet az ismeretekre.
A Babagenetika Egyesület a Magyar Nők szövetségével
egy olyan rendhagyó kampányt hirdetett, melynek célja a genetikai
vizsgálatok szélesebb körű megismertetése és ingyenessé tétele.
„ A genetikai vizsgálatok széles körű megismertetése és a
diagnosztikák mindenki számára elérhetővé tétele elengedhetetlen, hiszen
ezek segítségével lehet időben felismerni a fejlődési
rendellenességeket. A terhesgondozás során a tájékoztatás sok esetben
csak a kötelező vizsgálatokra terjed ki, a választhatókkal kapcsolatban
sajnos nem, vagy alig kapnak információkat a kismamák, ami azért jelent
problémát, mert a kötelező vizsgálatokkal nem ismerhető fel minden. Úgy
gondoljuk, hogy minden várandós nőnek, leendő szülőnek joga van az
objektív és minél korábbi tájékoztatáshoz. Mivel kiemelt célunk, hogy
ezek a speciális vizsgálatok állami támogatást élvezzenek, elindítottunk
egy petíciót is" - árulta el Sevcsik M. Anna, a Babagenetika mozgalom
elindítója.
Ahhoz, hogy tisztább képet kaphassunk a kérdéskörben,
a Babagenetika Egyesület egy workshopot hirdetett október 22-ére, ahol
szakemberek, érintett szülők, pszichológusok és civil szervezetek
képviselői járják körbe a témát.
Programterv:
10.00 Köszöntő - Alföldi Andrea (MNSZ), Sevcsik M. Anna (Babagenetika Egyesület)
10.10 Megnyitó - Czeizel Barbara miniszteri biztos asszony, a Budapesti Korai Fejlesztő
Központ intézményvezetője
10.30 dr. Gyarmati Andrea, gyermekorvos - A magzati szűrővizsgálatok jelentősége
10.50 dr. Fülöp Viktor, szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus szakorvos
A szűrési és diagnosztikus lehetőségek, azok sajátosságai, előnyei és hátrányai
11.15 dr. Pethő Boglárka, szülész, Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati
Klinika orvosa - A terhesgondozást végző szakemberek szerepe a genetikai szűrővizsgálatokról szóló tájékoztatásban
11.45 Dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász főorvos, ultrahang diagnosztikai specialista
A koraterhességi szűrővizsgálatok jelentősége, kiemelten a magzati szív vizsgálata.
12.15 Máténé Papp Marianna, védőnő
Korai magzati szűrővizsgálatokban hogyan segíthet a védőnő?
12.35 - 13.30 Szendvics ebéd
13.30- 15.00 Workshop - beszélgetés érintett szülők, civil szervezetek részvételével.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
programszervezes@nokszovetsege.hu vagy az info@babagenetika.hu
2016. október 22. (szo), 10-15 óra között
Budapest, Andrássy út 124.
https://hu-hu.facebook.com/Babagenetika
http://babagenetika.hu
Forrás: EuroAstra
zokatlan módon ünneplik meg az 1956-os forradalom hatvanadik
évfordulóját a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Ünnepi beszédek helyett
élő helyszíneken élheti át a látogató, miket érzékelt a vidék lakossága
az októberi eseményekből, ám nemcsak a történelmet hozzák közelebb az
emberekhez, hanem abból is ízelítőt adnak, hogyan élt egy hétköznapi
család az ötvenes években.
Október 22-én és 23-án egy felbolydult Skanzenbe érkezik a látogató:
bányászdalokat, munkásindulókat énekelnek micisapkás, ballonkabátos
dolgozók, teherautóról gyűjtik a városban harcolók számára a ruha- és
élelmiszer-ellátmányt, fekete-fehér filmhíradó számol be a legfrissebb
eseményekről, a recsegő-ropogó rádióban a tüntetésekről beszélnek,
mindeközben a családok élni próbálják megszokott életüket; sül a kenyér,
a parasztlánykák számára rongybaba készül, a legénykék az ötvenes évek
szokásai szerint snúroznak, golyóval játszanak, még gombfocibajnokságot
is tartanak.
Néhány portán kimondottan az adott falu korabeli helytörténetéhez kapcsolódó események jelennek meg:
installációk segítségével élheti bele magát a közönség a süttöri
uradalmak felszámolásába, szétosztásába, a hidasi bányásztüntetésekbe, a
hatalmi visszaélésekbe Szennán, abba, hogy milyen volt, amikor a levert
forradalom után Jánossomorján keresztül özönlöttek egy szál bőrönddel -
vagy anélkül - a határ felé a menekülő forradalmárok és a nyugati jobb
életben reménykedők.
Az ünnepi hétvégén mindkét nap ingyenes a belépés a Skanzenbe.
A szentendrei Skanzen 1956-os rendezvényét és a hozzá kapcsolódó
kiállítást a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom
Kutatásáért Közalapítvány támogatta a Magyar Szabadság Éve 1956-2016
rendezvénysorozat keretében.
www.skanzen.hu
Az összművészeti előadássorozat 2014-ben kezdődött a
Szépművészeti Múzeumban, majd annak bezárása után 2015-ben a Magyar
Nemzeti Galériában
(MNG) folytatódott, s most ugyanitt újra következik
hat estén: 2016. november 8-án, 15-én, 24-én, 29-én, valamint december
6-án és 13-án, minden alkalommal 19-től 21.45 óráig.
A felkért tíz kortárs magyar szerző írását a
Múzeum igazgatósága által kiválasztott tíz képzőművészeti alkotás
kiállításának helyszínén színészek előadásában mutatja be a hat estén.
Korábban a szerzők maguk választhatták ki a nekik tetsző alkotást, amely
inspirálta őket szövegük megírására. Igen izgalmas vállalkozás, hogy
egy-egy kortárs író vagy költő milyen új értelmezést talál az illető
képhez.
Valló Péter (Kossuth- és Jászai Mari-díjas), a Radnóti Színház főrendezője irányítja
ez előadásokat. Mint mondja, örül a különleges kísérleti műfajnak szánt
csemegének azért is, mert a legnagyobb remekműveket közelebb hozzák a
látogatókhoz. Igyekszik évente felelősséggel megbízni kortárs
irodalmárokat, bár azok lassan elfogynak a készletből, amíg a festmények
nem. Az idei produkciók jelmezeit a MOME Divat- és Textilszakos hallgatói készítik Remete Krisztina oktatóval.
A néző eldöntheti, mennyi időt tölt el az egyes
képeknél/jeleneteknél. A színészek a darabokat mind a hat este
párhuzamosan és folyamatosan, többször egymás után adják elő. A képek a
nemzeti kánon részei. Most azonban újabb jelentést hordozhatnak a 21.
századi közönség számára.
A művek, az írók és a színészek:
Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklat a cédrusokhoz Libanonban - Berniczky Éva írása -: Stefanovics Angéla (előadásában).
Bálint Endre: Fűrészelni jaj de rossz - Dragomán György - Hámori Gabriella.
Fehér László: Kútbanéző - Garaczi László - Kelemen József, Szabó Sebestyén László (nov. 29-én.).
Hollósy Simon: Tengerihántás - Grecsó Krisztián - Szatory Dávid (nov.
8., 29., dec. 13.), Schmied Zoltán (nov. 15., 24., dec. 6.).
Szinyei Merse Pál: Majális - Kemény Zsófi - Csőre Gábor (nov. 15-én Olasz Renátó).
Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő - Kiss Noémi - Lovas Rozi, közreműködik Bánhegyi Tünde hegedűművész.
Székely Bertalan: Egri nők - Péterfy Gergely - Murányi Tünde (nov.
8., 15., 24.), Vándor Éva (nov. 29.), Csákányi Eszter (dec. 6., 13.).
Gulácsy Lajos: A varázsló kertje - Rakovszky Zsuzsa - László Zsolt.
Berény Róbert: Csellózó nő - Térey János - Tasnádi Bence, Hajdu Tibor
(nov. 11-én.), közreműködik Tihanyi Zsuzsanna zongoraművész.
M. S. mester: Vizitáció - Tóth Kriszta - Balsai Móni, Trokán Anna.
Közreműködik még az Anima Musicae Kamarazenekar.
A sajtóbemutatón kedvcsinálónak megtekinthettük az MNG B épületének I. emeletén Hollósy Simon: Tengerihántás című művét és az arra komponált Grecsó Krisztián féle szellemes monológot (Párterápia címmel) Szatory Dávid nagyszerű előadásában.
Hasznos tanácsok: szervezett középiskolai csoportok
külön kedvezményekkel vásárolhatnak jegyet az előadásra. A kezdés előtt
javasolt érkezés: 18:30-kor!
Jegyek elővételben is kaphatók, a jegyár 4.000 forint, diákoknak,
nyugdíjasoknak 50% kedvezménnyel. Az előadásokon megvásárolható a
katalógus a szövegekkel együtt 1.000 forintért.
A rendezvénysorozat tavasszal gyerekek számára folytatódik Minitextúra címmel.
Dobi Ildikó - EuroAstra
A változás kora, ez a két szó, amely a lehető legjobban kifejezi
mindazt, amit Magyarországon is egyre több nő átél végzettségtől,
keresettől vagy lakhelytől függetlenül. Október 18. a Menopauza
Világnapja, ebből az alkalomból neves szakértők értékes gondolatokat
osztottak meg a változókor szépségeiről és
nehézségeiről egy
tabudöntögető kerekasztal-beszélgetés keretein belül.
Olyan szaktekintélyek karolták föl a hétköznapi élet részét képző,
mégis kevésbé feldolgozott témát, mint dr. Buda László pszichiáter, a
„Mit üzen a tested" című könyv szerzője, illetve dr. Fekete István
szülész-nőgyógyász szakorvos. A Menopauza Világnapja alkalmából
szervezett sajtónyilvános beszélgetés moderátora és háziasszonya Szily
Nóra újságíró, coach volt, aki Nyertes Zsuzsa színművésszel elkötelezett
támogatója a Magyarországon megközelítőleg 750 ezer nőt érintő testi és
lelki átalakulásnak. „A múlt századfordulón a nők várható
élettartama körülbelül 55 év volt, ami mára már 85 évre nőtt. A
századfordulón nem sok hölgyet érintett a menopauza kellemetlensége,
mert egyszerűen nem volt lehetőségük ezt átélni. A változókor időszaka
mára egy társadalmi és népegészségügyi probléma lett, tekintettel arra,
hogy a nők az életük egyharmadát a menopauzát követően élik le, ami egy
nagyon aktív életszakasznak számít." - mondta el dr. Fekete István.
Egy szakasz véget ér és egy új kezdődik, a világnap rámutat - többek
közt - arra, hogy a változás kora egyben lehetőségeket, kihívásokat is
rejthet. Miért ne lehetne bármi újat kipróbálni? Érdeklődési körben,
tanulásban, programokban, hobbikban, sportban, életmódban? „...Nem a korom ellenére szeretném jól érezni magam a bőrömben, hanem a korommal együtt..." - foglalta össze Szily Nóra, majd hozzáfűzte: „Nem csak passzív elszenvedője, hanem aktív alakítója szeretnék lenni az életemnek."
A rendszeres testmozgás, a lelki egyensúlyt tápláló tevékenységek, a
tudatos táplálkozás mind enyhíthetik a panaszokat és hozzájárulhatnak a
jobb közérzethez. „Az életmód következménye is valaminek. Nem
véletlen, hogy az ember hazamegy, és inkább ahhoz van kedve, hogy egyen,
igyon, pihenjen, mint hogy elmenjen kardiózni. Ez az egész
összefüggésben, egy testi-lelki rendszerben van és ezért érdemes az
életmódot is, legalább egy árnyalatnyival a lelki oldalról is
megközelíteni, hogy mire van szüksége a lelkemnek, amikor eszem, amikor
iszom. Ez mind együtt van." - mondta dr. Buda László pszichiáter.
Az életmódbeli változások mellett nem lehet eleget hangsúlyozni a
szűrővizsgálatok elvégeztetésének jelentőségét. A rendszeres konzultáció
a háziorvossal, a nőgyógyásszal nem arra utal, hogy ez egy betegség,
hanem ezen időszak könnyebbé tételét hivatott szolgálni. „Tudatosítani
kell, hogy a változókorral járó kellemetlen folyamatok megállíthatók,
kezelhetők és erre vannak nagyon biztonságos alternatívák. Ha például az
ösztrogén hiányt vesszük, értelemszerűen az ösztrogén pótlásával sok
mindent meg tudunk oldani és ez manapság már nem probléma. Megoldott,
hogy helyileg ható, olyan készítményeket alkalmazzunk, aminek nincs a
szervezet egészét érintő hatása, csak és kizárólag a genitáliákon,
illetve a húgyutaknál fejti ki a hatását. Ezen készítmények
biztonságosságát mutatja, hogy a legtöbb recept nélkül kapható." - fűzte hozzá dr. Fekete István szülés-nőgyógyász szakorvos.
A pubertás korral ellentétben ilyenkor a nők nem biztos, hogy tudják mi vár rájuk. Nyertes Zsuzsa elmondta: „Engem
abszolút felkészületlenül ért az időszak, pedig kifejezetten erős
tünetekkel jelentkezett. De szerencsésnek tartom magam, hogy a színészi
pályát választottam nőként, hivatásként. A színpad a szerelmem, ami
átsegített a nehéz időszakokon is. Jelenleg 18 szerep van a fejemben,
ebből a 18 szerepből több mint 10 még mindig az igazi női szerep!"
Miért ne legyen tabu?
Szily Nóra a kerekasztal-beszélgetés kiemelt üzenetének tartotta azt a mottót, miszerint merjünk beszélni „tabutémákról tabuk nélkül." A
változókor alulreprezentáltsága napjainkban már nem indokolt, hiszen a
legtöbb nő teljes életet kíván élni a menopauza időszakában és azt
követően is. Ezt támasztja alá Szily Nóra frappáns mondata: „A NŐ ÖRÖK, ha nem is kortalan - és megoldásokat keres."
Forrás: EuroAstra
Zsolnay Vilmos, a legendás gyáralapító történetét
Teréz lánya (1854-1944), Mattyasovszkyné gót betűs kézirata meséli el -
Tolvaly Ferenc erős átiratában, sőt, müncheni művészettörténész hallgató
húgának szemével. A regényt végigkíséri a 20. századi Vay Ferenc(z?)
gróf hatalmas gyűjteményében való kutakodás.
Volt egyszer egy Zsolnay Miklós (1800-1880) pécsi kereskedő, aki a
Bazár Fő téri üzletében mindenfélét árult. Hazafias megfontolásból
1844-ben Széchenyi István Lánchídjához részvényt vásárolt. A több
emeletes áruházban díszmű, rövidáru, kegytárgy, porcelán és dohányáru
mellett szőnyeget és bútorokat is tartott. Amikor tüdőbeteg lett, hét
gyermekére fejenként ötezer guldent hagyott. Vilmos fia (1828-1900)
fazekasnak tanult, és téglagyár alapításában látott fantáziát. Laborral,
műhellyel és raktárral, később agyagbányával bővítette a gyárat - a
bohém Ignác bátyja helyett. Vilmos 1858-ban a pécsi dombon fekvő, Király
utcai házát gázvilágítással látta el.
Teréz emlékeiből kiderül, hogy 1860-ban Széchenyi István
gyászünnepsége a Magyar Tudományos Akadémián politikai állásfoglalásnak
számított. Ezen apja is részt vett. A gyár éves forgalma akkoriban 5-6
ezer forint lehetett, egy gyári munkás évente ezer forintot keresett.
Tolvaly, a szerző ettől kezdve a rejtélyesség érdekében keveri az
idősíkokat, Teréz naplójából sok felesleges részletet idéz vagy kitalál.
Ilyen a Rudolf trónörökösről és a Vay gróf gyűjteményéről szóló
beszámoló. Igaz lehet azonban Vay megállapítása: „Gyűjteményről írni
szenvedély nélkül lehet, de szerintem nem érdemes". Vay
Bajcsy-Zsilinszky úti lakásában még 1974-ben is legalább ezer darabos
Zsolnay-gyűjtemény zsúfolódott össze. Megismerjük ennek hányódásait
Erdélytől Budapestig a II. világháború idején.
Újra Teréz naplójában tallózunk: 1869-ben (15 évesen) angol, német,
francia és magyar órákat vesz testvéreivel együtt, de zenét is tanul. A
szerző feltételezi, hogy Zsolnay Vilmosnak a kiegyezés után
„illuminátus" (alkimista) kapcsolatai lehettek. A modern gyáralapítást a
fazekasműhelyből 1868-ra tehetjük. 1873-ban a bécsi, majd 1878-ban, a
párizsi világkiállításon alapozta meg nemzetközi karrierjét. Aztán a
müncheni lány megint Vayhoz látogat el (inkább a szerző fantáziájában),
majd Teréz naplója következik 1870-ből, amikor a korongos műhelyt és a
körkemencét építették. Tolvaly egyéni ötlete, hogy a „fehér aranyban"
(porcelánban) spirituális erők működnek. 1873-ban a bécsi világkiállítás
eredményeképpen köszönt a világhír a gyárra, sok külföldi megrendelést
kap.
1956-ban Vaynál megjelenik az ÁVH és az Iparművészeti Múzeum. Mindent
átvizsgálnak, lefényképeznek. Vay külföldre utazik, de hazatér. Ugyanis
egy svájci bankban őrzi műtárgyainak jó részét.
Teréz leveleiből megismerjük a gyártás részleteit, ám a szerzőt csak a
kód érdekli... Az ún. Pannonia-készletet a régészeti ásatásokon feltárt
mintákkal gazdagítják - sok érthetetlen szakkifejezéssel. (Azt nem
említi, hogy a nagyszentmiklósi híres aranykincs figuráival és keleti
művészeti formákkal díszítették a motívumokat.) 1874-ben Erdődy gróf
számára vázákat, majd porcelán helyett kőből készítenek a gyárban
szigeteléseket a kiépülő villanyvezetékekhez. Fellendül a kályhagyártás
meg az épületekre szánt kerámiadíszek rendelése. Rudolf trónörökös 18.
születésnapjára a császári udvar 24 személyes, címeres étkészletet
rendel a Zsolnaytól. Az 1876-os szegedi kiállítást meglátogatja Trefort
Ágoston és József főherceg. 1877-ben születik meg a magas fényű
zománctechnika - Tolvaly szerint a spirituális erő, holott Zsolnay
Vilmos és Wartha Vince vegyészprofesszor együtt kísérletezi ki a fémes
fénnyel irizáló, ún. lüszteres máz technikáját. A földpát és kvarc
keverékéből magas hőfokon kiégetett cserepet fémoxidokkal színezi. Ybl
Miklós megbízza a Várkert Bazár árkádsorának díszítésével. Ide készülnek
a nyolcszögletű rozetták (tegyük hozzá: pirogránitból, szintén a gyár
találmánya, ami ellenáll az időjárásnak).
Zsolnay Vilmos nem elégedett meg a kifizetődő sorozatgyártással,
örökké új anyagokkal és mintákkal kísérletezett. Lányai festették a
legszebb kerámiákat, miközben egyáltalán nem az illuminátusok titkát
keresték. 1878-ban került védjegy a Zsolnay-márkákra: öt torony és W.Z.
Pécs, amit Julie lánya (1856-1970) Bécsben tervezett. Nagy birkózás
kezdődött ekkor a herendi porcelángyárral, azaz Fischerékkel, mégis a
francia becsületrendet Zsolnay Vilmos kapta meg.
Nagy kár, hogy az amúgy drága könyvben az egyetlen családi fotón kívül nincsenek illusztrációk!
A gyárat Vilmos kibővíti, újabb raktárak, gőzkazánok épülnek, már 50
festő dolgozik. Itt azonban a pesti bálok és Vay kalandjainak unalmas
leírása következik...
Teréz Mattyasovszky Jakabbal való esküvője után Pesten lakik, de
gyermekeik születése után elhidegül tőle a férje. A gyerekek: Tibor,
Terike, Zsolt, László, Margit. 1881-ben költöznek Pécsre. 1883-ban a
gyári szabályzat előírja, hogy bérfizetés szombatonként, a munkások
reggel 7-től este 7-ig dolgoznak egy órányi ebédidővel. A késést
bérlevonással büntetik.
Vay 1967-ben bemutatja az eozinmázas „Rózsaillat" című ritka szerzeményét. Lakásában pedig a telefont lehallgatják.
1883-ban az áruházban fali dísztárgyakat is árulnak. 1886-ban a
millenniumi kiállításra készülnek: Ybl, Thék terveivel és a
Steindl-massza bevetésével, pirogránit épületdíszekkel, kályhákkal,
képekkel, áttört falú dobozokkal. 1884-85-ben Schulek Frigyes a
Mátyás-templomhoz rendel díszeket. (Hiba: Schuleck! 297. o.)
További megrendelések Schickedanz Alberttől a városligeti
Vajdahunyad-várához és a Műcsarnok épületéhez, óriási kerti vázákhoz és
más terrakotta díszekhez. Teréz szerint: „atyám állandóan új masszákkal
kísérletezett", amire a szerző hozzáfűzi: „ez az illuminátusok
alapeszméje... a fehér arany előállítása..." - Innen már nem hihető
egyetlen szava sem. Zsolnay főleg pécsi alapanyagokból dolgozik a
tűzálló téglák és a csövek kivitelezésekor. Tanonciskolát és
betegsegélyezést alapít. A herendi porcelángyár eközben külföldi
anyagokat szállíttat magának, lefizeti az újságírókat, ebben segítségére
van Hüttl Tivadar, a negédes figurák tervezője is.
„Zsolnay 9 nagy kemencében, 17 muffolában égeti áruit... a munkások
létszáma 700, s ezek majd' mind pécsi eredetűek..." A gyár nemzeti
közkincs. Vilmos 1900-ban meghal. Szeretett volna még Pécs környékén
petróleumot is találni. Elkészül Herkulesfürdőre a szökőkút, a Magyar
Állami Operaház díszei, Lechner és Pártos építészek Iparművészeti
Múzeuma, valamint a bécsi Del Medico palota.
A Vayt kérdező müncheni hölgy szerelme Friedrich, és Teréz írásaiból
remél kitartást a választottja mellett. Zsolnay Vilmos egykor meg akarta
vásárolni a herendi porcelángyárat, de nem jött létre az üzlet. Miklós
fia 1889-ben Kostantinápolyban jár, ott akar gyárat alapítani, meg is
egyezik II. Hamid szultánnal, de az feltételül szabja, hogy hajlandó
legyen fezt viselni. Miklós azonban önfejű, elkényeztetett gyermek,
hiába van ott elég kaolin. Itthon is zsarnokként viselkedik. Megbízást
kap a Jézus Szíve-templom és a Lechner Ödön féle, Váci utcai Thonet-ház
díszítésére.
Az itt következő részletek nem magyarázzák meg, miről van szó, a szerző ugrál az időpontok között - Teréz naplóját sem követi!
A cseh Haas és Czjek cégtől hozat szigetelőket, majd 1890-től ezeket
is a Zsolnay gyártja. Miklós mérőhelyiséget rendez be hozzá. Steindl
Imre tervei alapján elkészül a Belvárosi Templom 13 m magas oltára,
azután a Mátyás-templom tetőfedése. A Zsolnay 1880-as rózsaszínű
termékei ekkor a legdivatosabbak. 1892-ben létesül az üszögi iparvágány a
csövek és a nyersanyagok szállításához. 1891-92-ben gyártanak altwien
és sévres-i modorban csészéket, tálakat, szobrocskákat. 1891-ben Wartha
Vince vegyész riolit porcelánnak, nem fajansznak nevezi a tárgyakat.
Szerinte a lüszteres fény a rézkovának köszönhető.
A következő fejezetben a müncheni lánynak haza kell térnie, hogy
leadja a diplomamunkáját. Az eozin Wartha és Zsolnay Vimos közös
találmánya, bár Wartha Pesten élt. A perzsák középkori terrakottái már
ilyen lüszteres fényűek voltak. Zsolnay a piros eozin technika
felfedezése után is fazekasmesternek mondta magát. 1893-as lüszteres
vázáit elsősorban a külföldi közvetítők vásárolják. Megrendelésekkel
halmozzák el a gyárat: a kőbányai Szent László-templom, az Országház, a
bécsi Rotschild-ház, a kisföldalatti vasút állomásainak csempéit vagy
épületdíszeit gyártják. 1895-től főleg a szaniteráru és a felburkolás
megrendelései gyarapodnak. Pirogránit burkolással látják el a kecskeméti
Városházát és bécsi Hotel Krantz Majolika Kellerjét (utóbbi már nincs
meg).
1896-ban Rippl-Rónai József Párizsból Pécsre látogat, ugyanis
megrendelést kap gróf Andrássy Tivadar Margit-rakparton lévő palotájának
ebédlő díszítésére. A mahagoni bútorokat Thék Endre, az üvegablakokat
Róth Miksa, a szecessziós porcelánokat Zsolnay Vilmos készíti (vázák,
tányérok, étkészletek). A palota a II. világháborúban elpusztult.
A Vayt látogató lánynak megint vissza kellene mennie Münchenbe, de
amikor megpillantja a legféltettebb kincset, apáti Abt Sándor pesti
szobrász Rózsaillat című, Zsolnay kivitelezésű szobrát, újra elhalasztja az utazást.
A Rózsaillat-szobor leírását később ismét részletesen olvashatjuk.
És végre itt következik a szerző által keresett kód:
számok 1-9-ig, plusz nulla. Ezt tartja a szerző a rejtély számának Fura
következtetés, hogy ha összeadjuk a számjegyeket, az eozinmáz 45 féle
receptje jön ki, bár Vilmos csak 44-et használt.
1907-ben felállítják Horvay János szobrász alkotását Zsolnay
Vilmosról. Talapzatát Schulek Frigyes tervezi (állítólag új anyagból:
plutonitból). A mellékalakok Abt Sándor munkái. 1913-ban készül el a
Zsolnay Mauzóleum. Kerek pirogránit kupolája szintén Abt Sándor műve. A
II. világháború után a mauzóleum megsemmisült, a sírokat kirabolták,
csak Zsolnay Vilmos ezüstözött ónkoporsóját nem sikerült feltörni -
pedig szerzőnk szerint a titok máig ott lapul.
Vilmos halála után a gyár Teréz testvéréé, Miklósé (1857-1922) lett. Ő
gyártja a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza kerámia díszeit,
több magánépületet (pl. Anker-köz) - Lechner Ödön megbízásából. 1915
után a háború miatt vége lett a szecessziónak. Háromszor égetett,
egyszerűbb formák következtek. A fiúkat ráadásul elvitték harcolni.
1916-ban elhunyt Ferenc József császár, 1917-ben a szerb csapatok
megszállták Pécset. A szerbek rendeltek, de nem fizettek, csak a
csőgyártás maradt gazdaságos. A pesti gyár igazgatója is meghalt.
1924-ben a gazdasági nehézségek miatt 200 munkást el kellett bocsátani.
Pécsett a Mattyasovszky-Zsolnay ágról Zsolt, Teréz fia igazgatta a
gyárat. Szinte már csak a magasfeszültségű szigetelőkre szakosodtak, a
pirogránit rendelések az építkezésekkel együtt megszűntek.
Teréz megemlékezik egy csodálatos Bartók-hangversenyről. „Hőn
szeretett barátomnak" írja tovább a naplót, azaz férjének, Mattyasovszky
Jakabnak, majd az unokáinak.
A frankhamisítási botrány megbénította az ország gazdasági életét. A
budapesti gyár veszteséges lett. Pécsett sziléziai szén helyett olcsóbb
tataival fűtötték a kemencéket. A szén minősége miatt sok áru
használhatatlanná vált. 1928-ban létesítették a Zsolnay Múzeumot
Sikorski-Zsolnay Mártával. A hat helyiségből álló múzeumi térben helyet
kapott: eozin terem, Stróbl-szobrok, Széchenyi emlékszoba. 1928-ban
csatornázták Pécs városát Zsolnay-csövekkel, s ismét megindulhatott az
eozin- és a porcelántermelés. 1929-ben tovább korszerűsítették a gyárat,
de a New York-i „fekete csütörtök" miatt pangott az üzleti élet. Újabb
gazdasági válság érkezett. 1930-ban az üzletfelek is tönkrementek, száz
munkást megint elbocsátottak. Akkor épült a Budapest-Komárom-Hegyeshalom
vasútvonal, amihez a MÁV szigetelőket rendelt tőlük. Teréz megnézte
Pesten az első magyar hangosfilmet a Royal Apolló moziban (Kék bálvány
- Jávor Pállal a főszerepben). A pestiek Zeppelin gróf léghajóját
várták (amit a magyar Schwarz Dávid tervezett - erről nincs szó itt).
1930-tól devizazárlatot rendeltek el, nem jöhetett áru (szén)
külföldről. 1933-ra válhatott a cég újra nyereségessé Sikorski-Zsolnay
Márta okos irányításával. Az ötödik Zsolnay-nemzedék megint sikeres
lett. Pécsre korszerű gépeket vásároltak, és a növekvő forgalom után
munkásjóléti intézkedéseket vezettek be. Az első dunai tengerjáró hajón
húsz vagon csempét szállítottak Palesztinába.
1940-ben (a 428. oldalon tévedésből itt 1840 áll - nem csoda, hiszen a
szerző is kevergeti az évszámokat!) Erdély visszacsatolásával újabb
gyárat alapíthattak, közben megkezdődtek a zsidóüldözések. A 430.
oldalon Tolvaly Ferenc megtalálta a Zsolnay-kódot: GOTHILFUNS
1234567890. Hosszas magyarázat után a Gott hilf uns jön ki
belőle (azaz: Isten segíts minket!). Az egy t betűt persze nem
értjük..., sem a fejtegetést, hogy a számok a Teremtés és a porcelán
viszonylatát jelentenék. Ennyit szűrt le Teréz 2400 oldalas kéziratából.
A II. világháború után az új munkásigazgató kisemmizte a
tulajdonosokat, kidobta az eredeti recepteket. A mauzóleumot kirabolták.
1944-ben a budapesti gyárat teljesen lebombázták. Az 1947-es utolsó
közgyűlési jegyzőkönyvben a gyárnak nem volt vagyona. 1946-tól csak
csempegyár, ahol Gorka Géza is dolgozott a saját kedvére. 1950-ben a
Zsolnay-család zöme külföldre távozott. A gyárat a dolgozók „vették a
kezükbe", Nemzeti Vállalat lett, a tulajdonosokat kirúgták, s mivel a
gyárban laktak, társbérletekbe költöztek vagy kitelepítették őket,
nyugdíjat nem kaptak. 1956-ban a Zsolnay-gyerekek disszidáltak. Az
újmódi történetben 1962-ben a gyár „Vörös zászló" érdemrendet kapott.
Vay 1980-ban meghalt. A müncheni lány 1988-ban látogatott
Budapestre. Vay szomszédja, Medek Anna operaénekesnő lerongyolódott
állapotban fogadta, és az Iparművészeti Múzeumba irányította, ha
kíváncsi a Vay-gyűjteményre. Arra senki nem számított, hogy Vay és
házvezetőnője, Márta összeházasodnak. Márta feleség minőségében
Kapolcson, egy öreg malomban őrizte a hagyatékot. (Erre nincs
bizonyíték.)
2010-ben Pécset választották Európa Kulturális Fővárosává, amikor a
müncheni lány újból Budapestre és Pécsre látogatott. Nem is enyhén
szépíti a történetet, hogy Budapest mennyire ragyogott, Pécs teljesen
újjáépült. (Az igazság az, hogy Pécsett 2010-ben még az év közepére sem
készült el a Főtér burkolata! Bukdácsolni kellett a félig kész
városban.) Mivel Teréz irataiban szerepel a december 21., a müncheni
lány elhatározza az újbóli látogatást, ugyanis olyankor süt be a nap a
kriptába úgy, hogy nyilvánvaló lesz a kód jelentése. Decemberre aztán
valóban elkészült a város legtöbb létesítménye, megépült a
Zsolnay-negyed a Gyugyi-gyűjteménnyel, a Sikorski-ház, megújult a
mauzóleum és a gyár, csak a Nádor Szálló maradt lepusztult. Állítólag
Vay külföldön élő fia Pécsnek adományozta apja gyűjteményét.
Bizonyára csupán az írói fantázia terméke, hogy a Zsolnay Mauzóleum
felülről a Szent Grált szimbolizálja, úgyszintén feltételezés Vilmos
illuminátus-rendi tagsága, a bagoly és a Minerva-ábrázolás, meg a
számsor jelentése. Az igazi kód azonban Zsolnay Vilmos szarkofágjában
van örökre elrejtve! Akinek még kedve van játszadozni, a betűk
jelentéséből kibontakozhat számára: Generosa, Operasitas, Talentum + quibuscum omnia creare possum.
Tolvaly Ferenc Marosvásárhelyen született, ahol bőven találkozhatott
Zsolnay épületdíszekkel. Amikor az uradalmi kastélyokat széthordták,
apját börtönbe zárták, családja még a 60-as években is egy
padlásszobában húzódott meg. A húga Münchenben végzett
művészettörténészként. Ő kérte bátyját, hogy a „lélekkaland" sorozat után írja meg ezt a könyvet.
A téma csöppet sem eredeti: a szerző bizonyára látta Pozsgay Zsolt
rendezésében a hasonlóan túlvilági figurákat sejtető, de igen gyenge
tévéfilmet, amelyet a kiváló operatőr, Nádorfi Lajos mentett meg
valahogy. A film a valóságos történet meghamisításával szintén fiktív
víziókat mutat be a Zsolnay-gyár végképp elmúlt sikereiről.
A Tolvaly-könyv bemutatójának sajtótájékoztatóján Törő István és az
Alexandra Kiadó igazgatója, Matyi Dezső beszélt a saját
Zsolnay-gyűjteményéről. Mint mondták, a könyv emelheti Pécs város régi
történetének rangját.
Tolvaly Ferenc
A Zsolnay-kód
Alexandra Könyvesház Kft., Pécs, 2016.
479 oldal
ISBN 978 963 357 934 3
ára: 3999.- forint
Dobi Ildikó - EuroAstra
Bejegyzések
_kicsi.JPG)
