1912. április 5-én született Örkény István

"...olyan Örkényt olvasni, mint tengervízben fürödni..." Nádas Péter

 

"Emlékeim szerint, amikor Örkény István első egypercesei megjelentek, még nem létezett Közép-Európa, csupán Kelet-Európa, azaz volt, ami volt, csak még nem beszéltek róla. (Definíció: Közép-E. a divatba jött Kelet-E.) Azonnal roppant népszerűek lettek az írások, társaságban, mintha viccek volnának, mesélték, mint népdalt énekelték, és az utcán a borbélylegények is fütyülték, akár a Traviátát.

Ha pedig az ember fejből citálta a legújabbakat, hódítási esélyei megnövekedtek a nőknél (férfiaknál etc.). És ha legjobb barátunkkal arról tűnődtünk, hogy mi is az, ami a legújabb lányból hiányzik, "noha szép, de még milyen szép!, tündöklő, igézetes", akkor nehéz szívvel mondtuk ki a megoldást, az Örkény-mondatot, a lélek melege, az hiányzik belőle.

Persze ehhez még hozzá kell tenni valamit. Mit? Hogy szép. Hogy tündöklő... De valami, valami kevés, valami apróság mégis hiányzik belőle. A lélek melege, sóhajtotta aztán valamelyikünk."

forrás: Esterházy Péter: "Úgy kell rúgni, művészkém" (Élet és Irodalom 2002. november 15.) 

 

Üzenet a palackban - Kihalásztatott a Csendes-óceánból

"Innen, a déli szélesség 17., a nyugati hosszúság 151. fokáról körülbelül az Otahiti szigetek magasságából, igen rossz időjárási viszonyok között, az éjszaka sűrű sötétjében, tomboló szélben, zuhogó esőben, az erős hullámverésben hánykolódva, amikor már a többi magyar, csupa derék matróz, a tengerbe veszett, én egészen véletlenül rájöttem arra, hogy ha a két karomat előrelököm, és, mintha eveznék, hátracsapom, a lábamat pedig, ahogy a békák ugrálnak, széjjelrúgom, akkor, ahelyett hogy én is elmerülnék, és a vízbe fulladnék, a felszínen bírom tartani magam.

Drága földieim, felsőpáhokiak! Létezik ez? Tudtatok róla? És ha tudtatok, miért nem szóltatok? Ha még tíz percig kibírom szusszal, talán idetéved egy hajó, és észrevesz, és kiment. De ha nem, akkor ezúton üzenem minden hőn szeretett honfitársamnak: Becze Benedek vagyok! Magyarok! Halló! Figyelem!

Hallgassatok szómra, és ha hasonló bajba keveredtek, kezetekkel-lábatokkal kapálózzatok, nehogy a hullámok elnyeljenek. Menyemet, fiamat üdvözlöm, és Isten óvja a szép magyar hazát!"

forrás: Örkény István: Válogatott egyperces novellák (Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Stefan Vladar zongoraestje – „MVM Koncertek – A Zongora”

2016. április 7-én az „MVM Koncertek - A Zongora" sorozat következő koncertje, Stefan Vladar zongoraestje a Zeneakadémián. „A Zongora"-sorozat egyik legsokoldalúbb művésze Stefan Vladar zongoraművész, kamarazenész, karmester, számos fesztivál művészeti vezetője, a Bécsi Zeneakadémia tanára.

A koncert programja:
- Haydn: f-moll variációk, Hob. XVII:6
- Beethoven: f-moll szonáta, op. 57, („Appassionata")
- Schubert: A-dúr szonáta, D 959

Stefan Vladar Bécsben született 1965-ben, 6 éves korában kezdett el zongorázni. Gyors fejlődésének és figyelemreméltó tehetségének köszönhetően már 1973-ban a Bécsi Zeneművészeti Egyetem diákja, Renate Kramer-Preisenhammer és Hans Petermandl növendéke. 1985-ben a verseny történetének legfiatalabbjaként megnyerte a Beethoven Nemzetközi Zongoraversenyt. Azóta a nemzetközi zenei élet állandó szereplője.

Zongoraművészként rendszeresen koncertezik Európában, Amerikában, Kínában és Japánban. 1988-ban Stájerországi Neuberger Fesztivál művészeti vezető posztjára kérték fel, majd ugyan ezt a pozíciót tölti be 1999-ben a felső-ausztriai kolostori koncertek rendezvénysorozatán. Elfogadta 2002-ben az akkor alakult grázi Grosses Orchester karmesteri felkérését. Stefan Vladar a világ nagy fesztiváljain - Salzburg, Honkong, Osaka, Schubert Fesztivál - kezdetben zongoraművészként, napjainkban karmesterként kap felkéréseket. Világhírű zenekarok szólistája volt, úgy, mint a Bécsi Szimfonikus Zenekar, Hágai Filharmonikusok, Stuttgarti Filharmonikusok. Kamarapartnerei Heinrich Schiff, Julian Rachlin és Janine Jansen.

A bécsi Konzerthaus a 2015/2016-os szezonban több koncertből álló zenei portré műsorsorozattal ünnepeli 50. születésnapját. Aki hazájában végigköveti a jeles évadot, megismerheti karmesterként, kamarazenészként és természetesen zongoraművészként. A világhírű művészt a magyarok tapssal köszönthetik, ajándékot ezúttal az ünnepelt ad a hazai közönségnek zongorajátékával.

Rendező: Jakobi Koncert Kft.
Jegyvásárlás a Zeneakadémia jegypénztárában, vagy a Jakobi Koncert honlapján.

2016. április 7. (csütörtök), 19.30
Stefan Vladar zongoraestje - „MVM Koncertek - A Zongora"
Zeneakadémia Nagyterem

www.jakobikoncert.hu

EuroAstra
 

John Williams Filmharmonikusok

A Budafoki Dohnányi Zenekar az elmúlt években több alkalommal is hatalmas sikert aratott a világ legismertebb filmzenéinek előadásával. 2016. április 16-án először kerül bemutatásra a John Williams Filmharmonikusok koncert a Papp László Budapest Sportarénában, amely felejthetetlen élményt kínál minden filmzene és Star Wars rajongónak. 

 
A műfaji sokszínűségéről ismert szimfonikus zenekart és a közel kétszáz tagú kórust Hollerung Gábor zeneigazgató vezényli, a produkciót filmrészletek, hazai táncegyüttesek és légtornászok látványos koreográfiája kíséri.

A Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) 2007-ben rendezte első filmzene koncertjét, mellyel egy új műfajt teremtett Magyarországon. A John Williams Filmharmonikusok koncert rendkívüli élményt és szórákozást ígér a közönség számára, ahol a Star Wars filmzenék kapják a főszerepet. Sosem hallott teljességben mutatják be a jól ismert és az eddig itthon nem játszott számokat is. A Csillagok háborúja filmzenéit idén negyedszerre jelölte díjra a Filmakadémia, bár eddig csak egy szobrot kapott 1978-ban. Williams pályája során több mint száz film zenéjét írta, munkásságát számos díjjal elismerték, öt Oscar-, húsz Grammy-, négy Golden Globe- és négy Emmy-díjat nyert. Az amerikai zeneszerző negyven éve dolgozik együtt Steven Spielberg rendezővel, így a koncerten a közös munkásságukat fémjelző filmek közül is felcsendülnek az ismert dallamok.

A koncerten a Star Wars mellett felhangzanak az E.T. - a földönkívüli, az Indiana Jones, a Jurassic Park ismert és a közönség körében kedvelt filmzenéi, és egy-egy szám a Harry Potter és a Reszkessetek betörők filmekből is. A BDZ most először mutatja be a Kapj el, ha tudsz, a Hook, a Visszatérés Sohaországba és az Egy gésa emlékiratai című filmek zenéit.

A Budafoki Dohnányi Zenekar a hazai zenei élet meghatározó szereplője, minden évben számos, több művészeti ágat ötvöző produkciót is színpadra állít. 2011-ben közreműködött a Sting Symphonicity turné budapesti és grazi állomásán. Ugyanettől az évtől a Havasi Symphonic projekt társrendezője, amellyel 2015-ben a New York-i Carnegie Hallban is bemutatkozott.

Hollerung Gábor 1993 óta a Budafoki Dohnányi Zenekar karnagya és művészeti vezetője. A Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, Liszt-díjjal és Érdemes Művész címmel is elismert népszerű karmester számos európai zenekar mellett vendégszerepelt amerikai és ázsiai zenekaroknál is.

Április 16-án a BDZ egy vadonatúj programmal, látványelemekkel és számos meglepetéssel várja a film, a zene és a filmzenék rajongóit. A koncert közben pedig felbukkannak az 501-es Légió Magyarországi Helyőrségének tagjai is.
Jegyek a www.broadway.hu oldalon vásárolhatók.

2016. április 16. (szombat), 20:00
John Williams Filmharmonikusok
A Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje
Papp László Budapest Sportaréna

http://www.bdz.hu

EuroAstra
 

Magyar borokat díjaztak Amerika legnagyobb borversenyén

Újabb nemzetközi sikerekkel öregbítette a magyar borok hírnevét a Matias Borászat. A Magyar Termék Nagydíjas Matias számára igazi díjesővel zárult az Egyesült Államok legnagyobb borversenye, a Finger Lakes International Wine Competition.

A Finger Lakes nemzetközi versenyre 26 ország 916 pincészete nevezett összesen 3824 borral. Nem volt könnyű dolga a zsűrit alkotó 73 világhírű ítésznek, akik 20 különböző országból érkeztek, hogy kiválasszák 2016 legkiválóbb borait. Összesen 8 magyar borászatot díjaztak, közülük a hazai mezőnyből egyedülálló módon a Matias Borászat Hárslevelű jégborát nagy aranyéremmel (Double Gold Medal). Ezzel együtt a Matias összesen hat bora kapott elismerést, így ezüstérmet kapott a pincészet Rajnai Rizlingje és Villányi Cabernet Franc-ja, továbbá bronzminősítést érdemelt a Matias villányi Pinot Noir és Merlot bora is.
A Matias jégbora nem először kerül a borvilág reflektorfényébe, 2011-es évjárata a borászat több termékével együtt tavaly megkapta a rangos Magyar Termék Nagydíjat, valamint a Vinagora Nemzetközi Borverseny aranyérmét, a 2013. évi Nemzeti Borkiválósági Program oklevelét, és a 2013-mas Bécsi nemzetközi borverseny ezüstérmét is elnyerte.
A 2007-ben alapított, magyar tulajdonú Matias Borászat sikerének titka, hogy a kis „terroire" pincészetek szemléletmódjával gazdálkodik, miközben 110 hektáros szőlészetével a hazai borpiac meghatározó szereplőjének számít. A reduktív fehérborokat, hordós fehér és vörösborokat, valamint pezsgőt készítő borászat kizárólag saját termésű, nagy gonddal válogatott szőlőszemekből, hagyományos és természetközeli technológiával állítja elő díjnyertes borait.
A 2007-ben alapított, 100 százalékban magyar tulajdonú Matias Borászat 5 borvidéken, több mint 110 hektáron gazdálkodik. A kizárólag saját termést felhasználó borászat pincészete a Pécs melletti Ócsárdon található mintegy 6600 négyzetméteren. A társaság saját feldolgozó és palackozó üzemmel rendelkezik, melynek éves kapacitása jelenleg 750.000 palack/év. A borászat több országba szállítja termékeit, főbb piacai Hollandia, Németország, Lengyelország és Kína.

www.matias.hu | www.facebook.com/matias.hu

EuroAstra

 

1897. április 3-án halt meg Johannes Brahms

A német zeneszerző a romantika korában élt, mégis a klasszicista zenei formákat kedvelte.

 

Nehéz természetű ember volt: ha valami (vagy valaki) nem tetszett neki, véleményét nem rejtette véka alá. Olykor még barátait, kedves ismerőseit is ugratta, megbántotta. „Jól példázza ezt a korabeli Bécsben közszájon forgó történet:

Egy este Brahms így búcsúzott az összejövetel házigazdájától:

- Elnézést kérek, ha véletlenségből elfelejtettem volna megsérteni valamelyik vendégét.”

Brahms zenei tehetségét (különösen zongorajátékát) már korán felismerték, és

támogatták is: mindössze 15 éves, amikor lezárja zongora- és zeneszerzési stúdiumát. „A szükség korán kényszeríti robotmunkára. Csekély fizetésért éjszakai lokálokban muzsikál, és házhoz jár zongorát oktatni. Korán nyílik alkalma föllépésre: zongorán kísér, férfikart vezet, kirándulóhelyen zongoraszólókkal szórakoztat. Első hangverseny-közreműködése alkalmával – 14 éves korában – Thalberg mutatós, Bellini Normájára írt Ábrándját adja elő. Önálló koncertjén, egy évvel később […] Beethoven Waldstein-szonátájával és egy maga szerezte Keringő-fantáziával merészel kilépni.”

„Brahmsot a Német Requiem tette híressé. 1888-ban Drezdában csendült fel először, egy tétellel rövidebb változatban. A teljes mű bemutatója egy évvel később Lipcsében volt. A szövege német nyelvű, Luther Bibliájából való, és nincs köze a hagyományos szertartásrendhez. Még Krisztus nevét sem említi. Brahms szabadgondolkodó volt, ami nyugtalanította vallásos barátait. „Egy ilyen nagy ember! Egy ilyen nagy lélek! És nem hisz semmiben!” - sajnálkozott a megdöbbent Dvořák. A Német Requiem sikere után Brahms szinte teljesen felhagyott a zongoristaként való turnézással.”

A 4. szimfónia kottájának részlete

A kor magyar zenei nagyjaival is találkozott: együtt játszhatott a hegedűművész Reményi Edével (zongorakísérője volt) és Joachim Józseffel is. Többször koncertezett Magyarországon, és a magyar dallamok is hatással voltak zeneszerzésére: ennek köszönhetően születhetett meg többek között a Magyar táncok (1869), „Brahms 21 darabból álló, magyar témákon alapuló zenei csokra”.

Írt zongora- és hegedűversenyeket, szonátákat, kórusműveket és dalokat is. Legismertebb szerzeményei közé tartozik a Német Requiem, a Négy komoly ének, négy szimfóniája, vagy a Változatok egy Haydn-témára.

(forrás: Molnár Antal: Brahms. Gondolat, 1983)

„Brahms egyik tanítványának egy Schubert-dalt kellett eljátszania.

- Ezt a darabot Schubert úgy írta, hogy a szeretett nőre gondolt. Ezt érezze át a játéka közben.

Alig kezdett a tanítvány játszani, Brahms megállította:

- Félreértett, fiatal barátom. A dal a szeretett hölgyhöz szól, nem az anyósához.”

(forrás: Muzsikus-anekdoták. Rózsavölgyi, 2009, 51. és 53.o.)

Határokat feszeget a Müpamozi új sorozata

Újabb állomásához érkezett a Müpamozi. Az április 4-én induló Tűréshatár '70 sorozat öt magyar filmet mutat be a hatvanas-hetvenes évek fordulójáról, amelyek a szabadság természetéről elmélkednek. A házigazda ezúttal is Réz András lesz, akitől a vetítések alkalmával sok érdekességet tudhatunk meg a filmekről.

A mostani sorozat alcíme - Filmek a szabadság természetéről - hűen tükrözi az ország akkori lelkiállapotát. Túl az '56-os események okozta sokkon látszólag nyugalom van az országban, a Kádár-rendszer is mondhatni konszolidálódott a kezdetekhez képest, de valahol mindenki érzi, hogy ez mégsem igazi szabadság. Az emberek megkérdőjelezik a látszat szabadságot és feszegetik annak tűréshatárait, ahogy a rendszer is megkísérli feszegetni az emberek tűréshatárát. Az ebben az időszakban született ún. parabolisztikus filmek pedig kitűnően viszik át a vászonra mindezt.

A sorozat rögtön egy erőteljes alkotással nyit: Sára Sándor első nagyjátékfilmje, a Feldobott kő az értelmes morális felelősségvállalás és a kultúra változó ereje mellett tesz hitet az emberi integritást megsértő hatalommal szemben. Az önéletrajzi szálakkal bőven átszőtt film főhőse a sors kegyetlen játéka miatt kénytelen lemondani a fővárosi főiskoláról, és vidéken maradva beállni földmérőnek börtönbe került apja helyett. Sára legfőbb ereje a képekben rejlik: a néző egyhamar aligha felejti el cigánytelepen zajló képkockákat, amik naggyá és időtállóvá teszik a filmet.

Április 18-án a korszak másik emblematikus filmje, a Szeressétek Odor Emíliát következik.  A 19. században játszódó történet akár könnyed lányregény is lehetne, de ennél sokkal több. A 17 éves Emília a vidéki leánykollégiumba kerülve azonnal lázadni kezd a rigorózus szabályok ellen. Társai egészen addig vele tartanak, amíg az igazgatónő versenyt nem hirdet köztük, ami hamar egymás ellen fordítja a lányokat. Külön figyelmet érdemel a főszereplő, Szabó Ildikó alakítása. A rendező, Sándor Pál már itt előhozakodik azzal a gondolattal, amely ezt követő filmjeiben következetesen megjelenik, mégpedig, hogy egyedül nem megy. Úgy teremti újjá a közösség illúzióját, hogy közben a hangsúlyt az emberi kapcsolatokra és a mikroklímára helyezi.

Kósa Ferenc 1970-ben bemutatott, Dózsa Györgyről szóló filmje az eretnekség határát súrolta egy olyan országban, amelyben büszkén álltak a Dózsa-szobrok, és harsogott az Isaszegi induló. Az Ítéletben Dózsa nem szentként, hanem olyan történelmi személyiségként tűnik fel, aki egy feszült helyzetben morális döntésre kényszerül. Nem meglepő, hogy sokan kulcsfilmnek tekintették, és az egyes karaktereket különböző történelmi alakokkal azonosították. Az Ítélet elmélkedés az eszmékről és a jelképekről, amely ma is ugyanúgy megállja a helyét, mint 46 évvel ezelőtt.

Bár Cannes-ban megosztva kiérdemelte a zsűri díját, a magyar kritikusok nem voltak elájulva Gaál István Magasiskola című filmjétől. A Mészöly Miklós kisregénye nyomán készült film egy solymásztelepen játszódik, ahol Lilik saját szabályrendszert létrehozva él és vezeti a telepet. A film Bánffy György zseniális játékán túl azért is nevezetes, mert Gaál és az operatőr, Ragályi Elemér ebben a filmben használnak először színes technikát.

Jancsó Miklós 1970-ben kezdte forgatni az Égi bárány című filmjét. Az allegorikus történet a Tanácsköztársaság végnapjaiban játszódik, amikor a vörösök és a fehérek váltakozó sikerrel számolnak le egymással. A film nagy, és hosszas vitát gerjesztett, és mint a 303 magyar film szerzője írja: „a mű nagy hatással volt a magyar filmtörténet fejlődésére: a szakma tán most
először kényszerült arra, hogy lehasadva a konkrét tárgyi-történelmi megfeleltetésekkel operáló ideológiai elemzésről, egy film mélységeivel, esztétikai sokrétűségével, filmnyelvi sajátosságaival foglalkozzon."

A sorozat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) támogatásával valósul meg.


Tűréshatár '70 - Filmek a szabadság természetéről
Feldobott kő (1968)
2016. április 4. 19:00 Előadóterem
Rendező: Sára Sándor
Bővebb információk: https://www.mupa.hu/program/feldobott-ko-1968-2016-04-04_19-00-eloadoterem

Szeressétek Odor Emíliát! (1968)
2016. április 18. 19:00 Előadóterem
Rendező: Sándor Pál
Bővebb információk: https://www.mupa.hu/program/szeressetek-odor-emiliat-1968-2016-04-18_19-00-eloadoterem

Ítélet (1970)
2016. május 9. 19:00 Előadóterem
Rendező: Kósa Ferenc
Bővebb információk: https://www.mupa.hu/program/itelet-1970-2016-05-09_19-00-eloadoterem

Magasiskola (1970)
2016. május 23. 19:00 Előadóterem
Rendező: Gaál István
Bővebb információk: https://www.mupa.hu/program/magasiskola-1970-2016-05-23_19-00-eloadoterem

Égi bárány (1970)
2016. június 13. 19:00 Előadóterem
Rendező: Jancsó Miklós
Bővebb információk: https://www.mupa.hu/program/egi-barany-1970-2016-06-13_19-00-eloadoterem

 https://www.mupa.hu/programok/mupamozi


EuroAstra
 

Április 2-án, vetítések és díszkivilágítás az Urániában az autizmus világnapján

Az Uránia Nemzeti Filmszínház két vetítést is szentel az autizmus spektrumzavar témájának, este pedig - ahogy a tavalyi évben is - kékbe öltözik az épület. 

Az ENSZ által 2007-ben bevezetett világnap célja, hogy az autizmussal élők problémáira és folyamatosan növekvő számára irányítsa a figyelmet. A becslések szerint ma Magyarországon 100.000 ember, a világon több tízmillió ember él autizmussal, vagyis azzal a széles spektrumú - változatos formában jelentkező - fejlődési zavarral, melynek következtében a társas viselkedés, a kommunikációs készségek és a gondolkodás fejlődése sérül.

Az autizmus világnapja a társadalom egészéhez szól.
A világnaphoz kapcsolódó Ragyogjon Kéken (Light It Up Blue) Kampány keretében évről évre a világ számos emblematikus épülete kékbe öltözik - 2015 óta az Uránia Nemzeti Filmszínház is.

Idén április 2-án az este 7 órától látható díszkivilágításon túl az Uránia két kora délutáni vetítést is szentel az autizmus spektrumzavar témájának, közvetlenül a „Séta az autizmussal élőkért" után. A hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémiától a Március 15-e térig tartó sétát hatodik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány.

Az Urániában 12:30-as kezdéssel a Cervantes Intézet és a Spanyol Nagykövetség jóvoltából a Maria és én (Maria y yo) című spanyol dokumentumfilmet láthatják a nézők, eredeti (spanyol és katalán) nyelven, angol felirattal és magyar tolmácsolással. A számos nemzetközi fesztivált megjárt alkotás azt mutatja be érzékenyen, milyen kihívás elé állítja a szülőket, ha gyermekük autizmussal születik.
Félix Fernández de Castro filmjének középpontjában Miguel Gallardo és lánya, a 15 éves Maria kapcsolata áll. Az elismert spanyol illusztrátor - a Maria és én című képregény-sorozat alkotója - a rajzolás segítségével értette meg és tanulta meg láttatni olvasóival is, milyen korlátokat és milyen tanulási folyamatot jelent az autizmussal való együttélés. Az animációs betétekkel kiegészülő, Gallardo rajzaira és humorára építő dokumentumfilm erre a megismerési folyamatra, valamint a szeretetteljes apa-lánya kapcsolatára koncentrál. „Mária nemcsak az életemet és értékrendemet változtatta meg, de azt is, ahogy rajzolok" - mondja Gallardo.

14:15-től a Ló az erkélyen című osztrák családi film kerül műsorra. Főszereplője, a tízéves Mika más, mint a többi gyerek: imádja a matematikát, mindig igazat mond, és olyasmiket is észrevesz, amiket senki más. Mika Asperger-szindrómával él, ami az autizmus enyhébb formája. Ahogyan általában az Asperger-szindrómásokra jellemző, Mika is nehezen boldogul az emberekkel - kerüli a szemkontaktust, a testbeszéde gyakran zavart -, de azért szívesen szert tenne barátokra. Egy éjjel nyerítést hall: csak nem egy ló költözött a szomszéd lakásba?
A filmet magyar nyelven vetítik, megtekintése hat éven aluliak számára nem ajánlott.

A vetítésekre kedvezményes 1000 forintos áron válthatók jegyek az Uránia weboldalán és jegypénztárában.

2016. április 2. 12:30-tól
Autizmus világnapja
Uránia Nemzeti Filmszínház

http://www.urania-nf.hu


EuroAstra
 

Ken Kesey - Dale Wassermann: Száll a kakukk fészkére

2016. április 2-án, Ken Kesey - Dale Wassermann: Száll a kakukk fészkére drámai komédiát mutatják be a Székesfehérváron a Vörösmarty Színház Nagyszínpadán. A darabot Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére c. regénye alapján Horváth Csaba rendezte.

 
„A dolog úgy áll, cimborák, hogy belekeveredtem egy pár bunyóba a sitten, és a bíróság úgy döntött, hogy pszichopata vagyok. Na, én se ellenkeztem" - mondja McMurphy, aki csak rövid időt kíván eltölteni az elmegyógyintézet „szállodai" körülményei között. Addig is úgy dönt, feldobja kicsit a hangulatot odabent.
Vajon milyen szemmel nézi ezt a Főnéni?

Szereplők:
Randle P. McMurphy: Sághy Tamás
Ratched nővér: Varga Gabriella
Bromden törzsfőnök:             László Zsolt
Billy Bibbit: Krisztik Csaba
Dr. Spivey: Derzsi János
Dale Harding: Kádas József
Scanlon: Pallag Márton m.v.
Cheswick: Kricsár Kamill
Martini: Kozáry Ferenc
Ruckley: Nagy Norbert m.v.
Candy Starr: Závodszky Noémi
valamint Fehér László m.v., Juhász Illés, Blaskó Borbála, Rovó Tamás,
Gál Gergely, Vida Emőke, Gál Horváth Bernadett, Kertész Júlia, Szirmai Irén.
Rendező: HORVÁTH Csaba

A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.

2016. április 2. (szombat), 19:00 - bemutató
Ken Kesey - Dale Wassermann: Száll a kakukk fészkére
Fordította Zöldi Gergely
Vörösmarty Színház, Székesfehérvár

http://www.vorosmartyszinhaz.hu


 Forrás: EuroAstra

Csángó Menyekező

2016. április 2-án Csángó Menyekező lesz Budapesten a Magyarság Házában. Az első önálló moldvai hagyományőrző formáció, a Szályka Rózsa Csángó Hagyományőrző Együttes (Moldva) Csángó Menyekező című produkciójának ingyenes látványos budapesti bemutatója. 

 
Tarka forgatag, színes kavalkád, dobogó lábak és hihetetlen hangulat várja április 2-án 17-órától a Magyarság Házába tévedőket a Várban. Az idei április első szombatja a csángó lakodalmi szokásokról szól, méghozzá eredeti, autentikus tolmácsolásban.

Leánybúcsútól a menyasszonyrablásig.
A Szályka Rózsa Csángó Hagyományőrző Együttes (Moldva) az első önálló moldvai hagyományőrző együttes, amely Magyarországra látogat. A „Csángó Menyekező" című műsort hagyományőrző népművészek adják elő.
A romániai Bákó (Bacau) környéki településekről jött énekesek és táncosok a csángó lakodalmi szokásokat elevenítik fel, így többek között a hagyományos leánybúcsút, a fülkét, a menyasszonyrablást, vagy épp a pálcatörést. Színpompás, évezredes Kárpát-medencei múltunkat idéző viseletükben hihetetlen lakodalmi hangulatot varázsolnak a nézők elé Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Bogdánfalva és Forrófalva hagyományőrzői.

Az ingyenes műsorban közreműködik Petrás Mária, a zenét pedig a híres csángó furulyások, Legedi László István és Hodorog András szolgáltatják.

Tomboló forgatag - Csángó Táncház
A műsort követően, este hat órától táncház várja az érdeklődőket. Ezúttal olyan moldvai táncok is előkerülnek, amelyeket a magyarországi közönség eddig még nem láthatott. Rendező-koreográfus: Papp Imre és Péterbencze Anikó, a Csángó Fesztivál Alapítvány vezetői.

2016. április 2. 17.00
Csángó Menyekező
Magyarság Háza 
Budapest, Szentháromság tér 6, 1014


EuroAstra
 

1952. április elsején halt meg Molnár Ferenc

„Az igazi írók művei egész sereg eltitkolt, ügyesen átformált, többé-kevésbé álcázott, de gyakran őszinte önéletrajzi adatot, illetve töredéket tartalmaznak. A félelmetes őszinteség onnan ered, hogy az író biztonságban érzi magát az álarc alatt. Mennél jobban álcázza az író önvallomásait, annál őszintébben csengenek sorai. Ha modern pszichoanalízissel foglalkoznék, és – ne adj' isten – egy hivatásos író lelkét kellene elemeznem, nem tennék fel hozzá kérdéseket, hanem megkérném, húzza alá műveiben azokat a bármennyire is álcázott részleteket, amelyeket önmagáról írt.”

forrás: Molnár Ferenc: Álarc in: Sárközi Mátyás: Liliom öt asszonya. Noran, 2008, 5.o.

„A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára, amelyet volt tanárom, Dr. Rupp Kornél szerkesztett. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat.
Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Egyébként is szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában. Szóval ezen a nyugodt helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában.
Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek. Ezek Feiks Jenő rajzolóművész és Pásztor Árpád írótársam.”

forrás: Molnár Ferenc – Petőfi Irodalmi Múzeum

Írásai, színpadi darabjai mai napig komoly népszerűségnek örvendenek: nem csupán hazánkban, hanem külföldön is: a Játék a kastélyban (New Yorkban 1926-ban játszották), a Liliom, A hattyú (Párizsban is bemutatták, Molnár írása alapján amerikai vígjáték is készült belőle 1956-ban) és még sok másik. A Pál utcai fiúkat könyvalakban történő megjelenése óta (1907. ápr. 10.) több mint 35 nyelvre lefordították, több hazai és külföldi film és számtalan színházi előadás készült belőle.


József Attila Könyvtár - Dunaújváros