.
Második alkalommal ünnepeljük április 30-án a Magyar Film Napját, amely egyben az Uránia ünnepe is, hiszen a jeles nap annak emlékére lett a magyar filmé, hogy 1901-ben ekkor mutatták be az első magyar rendezett mozgóképet, A tánczot - mégpedig az Urániában, sőt itt is vették fel a jeleneteket, az épület tetején.
A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére tavaly óta megrendezett filmünnepre idén is kiemelt programmal készül a filmszínház.
Ezen a napon két vetítéssorozat indul a régi és az új magyar film két
nagy színésznője, Szeleczky Zita és Törőcsik Mari tiszteletére, a Magyar
Nemzeti Filmarchívum együttműködésével. A Szeleczky-sorozat a Gül Baba,
a Törőcsik Mari-válogatás a Déryné, hol van? című filmmel kezdődik. Az
új sorozatok mellett április 30-án Tuza-Ritter Bernadett többszörösen
díjazott Egy nő fogságban című filmje és a két és fél éve futó,
hallássérültek számára felirattal akadálymentesített "Összhang" sorozat
következő alkalma, Szász Attila Apró mesék című filmje teszi teljessé a
Magyar Film Napja programját az Urániában.
Törőcsik Mari tiszteletére
Törőcsik Mari a
háború utáni magyar film világszerte ismert arca, több mint
száznyolcvan alkotásban szerepelt, többek közt olyan rendezők munkáiban,
mint Fábri Zoltán, Keleti Márton, Máriássy Félix, Várkonyi Zoltán,
Jancsó Miklós, Makk Károly vagy Maár Gyula. A művésznő kivételes pályája
elismeréseként márciusban Kossuth-nagydíjban részesült. Ebből az
alkalomból indítja a Magyar Film Napján az Uránia a Törőcsik Mari
tiszteletére című, három részes válogatását. A sorozat április 30-án a Déryné hol van?
című, 1975-ben készült alkotással kezdődik. Több szempontból is fontos
ez a film a művésznő pályáján. Férje és alkotótársa, Maár Gyula
rendezte, és hatalmas sikert aratott Cannes-ban: Törőcsik Mari megkapta
alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. A zsűriben
helyet foglaló Tennessee Williams a díjak odaítélésénél kizárólag csak
erre a filmre szavazott, a Le Monde-nak pedig azt nyilatkozta: „meg kell
kérdőjeleznem a munkásságomat, mert soha nem bíztam az emberi erőben,
és most, itt Cannes-ban láttam az emberi erő himnuszát.” A forgatókönyv
Déryné naplója alapján készült, Pilinszky János átdolgozásában, és a
színész lét dilemmáit ragadja meg a visszavonulásra készülő, színházi
küldetésétől elszakadni mégis képtelen primadonna történetében. A
sorozat folytatásában május 11-én egy korai film, az 1958-as Édes Anna
következik, amelyet Törőcsik Mari még főiskolásként forgatott Fábri
Zoltánnal, a mindkettőjük számára világhírt hozó Körhinta rendezőjével. A
színinövendék csodálatosan alakítja az érzékeny idegzetű,
megaláztatásai által gyilkosságba hajszolt kis cselédlányt. „Mozgóképes
passió ez a mű: egy tiszta szívű, ártatlan lény szenvedéstörténetét
beszéli el” – írja róla Földes Anna. Harmadikként a Gárdos Péter
rendezte Szamárköhögés (1986) látható majd május 31-én. Ez a film
a rendszerváltást közvetlenül megelőző produkciók közül való, amikor
már ’56 is egyre nyíltabban jelenhetett meg mozivásznon. Itt a nagymama
szerepében láthatjuk Törőcsik Marit, aki a forradalom napjaiban egy
pesti lakásban igyekszik átkormányozni családját a politikailag és
magánéletileg is viharos időszakon.
Szeleczky Zita-sorozat
Húsz éve, hogy
elhunyt Szeleczky Zita, a két háború közötti idők egyik legnépszerűbb
magyar színésznője és mozicsillaga. Halálának évfordulója alkalmából a
Magyar Film Napján az Urániában négyrészes sorozat indul, újra láthatjuk
őt mozivásznon legemlékezetesebb szerepeiben. Szeleczky Zita 1936 és
1944 között mintegy huszonhat magyar filmben játszott. A háború vége
előtt elhagyta az országot, és 1990-ig nem tért vissza szülőföldjére.
Hivatását azonban az emigrációban is folytatta, színházat szervezett és
világszerte vállalt fellépéseket magyar közösségek előtt. A
rendszerváltás után gyakran látogatott haza, majd 1998-ban, halála előtt
egy évvel végleg visszatért.
A Magyar Film
Napjától kezdődően május végéig négy filmjével emlékezhetünk Szeleczky
Zitára. A filmeket 35 mm-es kópiáról vetítik. A sorozat nyitódarabja
április 30-án a Nádasdy Kálmán rendezte Gül Baba. Az Operaház
egykori legendás főrendezőjének 1940-ben készült filmjében Szeleczky
Zita Gül Baba leányát alakítja, akit Ali basa háremébe szánnak, de ő
beleszeret egy magyar ifjúba, a Jávor Pál által megformált Gábor diákba.
A sorozat második előadása május 16-án, a korszak egyik legnépszerűbb
magyar filmje, a Rózsafabot, egy vak lány és egy ártatlanul
elítélt, börtönviselt ember szerelmének története. Rendezője Balogh
Béla, a háború előtti magyar mozgókép egyik legfoglalkoztatottabb
mestere. A válogatás harmadik darabjában, a Sziámi macska-ban
május 23-án Szeleczky Zita egy magát sziámi dizőznek kiadó fiatal
színésznőt alakít, akibe egyszerre két fiatalember is szerelmes . A
pompás keleti műtárgyak és díszletek között játszódó film rendezője
Kalmár László, a Halálos tavasz alkotója. Május 30-án a sorozat záró
epizódjában, a Zenélő malom-ban, Huszka Jenő Lili bárónő című
operettjének filmváltozatában Szeleczky Zita az egyik legkedveltebb
partnerével, Szilassy Lászlóval, valamint Latabár Kálmánnal és Csortos
Gyulával látható.
Apró mesék magyar felirattal
Az Urániában két és fél éve futó "Összhang"
sorozatban magyar filmújdonságokat mutatnak be a siketek és
nagyothallók számára akadálymentesítve, azaz a film párbeszédeit és
zörejeit megjelenítő magyar felirattal. Eddig huszonnyolc magyar
mozialkotás került közönség elé ebben a formában, a huszonkilencedik
április 30-án 16:00-kor Szász Attila 2019 elején bemutatott Apró mesék
című „film noir” stílusban forgatott, fordulatos történelmi thrillere
lesz.
2019. április 30. 14:30 - 22:00
Magyar Film Napja 2019
14:30 Egy nő fogságban (12)
dokumentumfilm, 2017
R.: Tuza-Ritter Bernadett
16:00 Apró mesék (16)
történelmi thriller, 2019
R.: Szász Attila
18:30 Szeleczky Zita-sorozat: Gül Baba
játékfilm, 1940
R.: Nádasdy Kálmán
20:30 Törőcsik Mari tiszteletére: Déryné hol van? (12)
játékfilm, 1975
R.: Maár Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése