Lányi Sarolta: A bátor Igen

Im szólok. Húlljon hangom ein fülekbe,
hallják meg mindenek ein szám szavát
sa tollam csöndes, percegő zaját
Nagy dolgok hírvivőjeként figyeljék.

Ein férges dombon nem lesz bo Szüret
s mert Minden elfagyott, aratni sincs mit,
itt-ott reménység tarka gazza nyílik,
kenyéradó Kalász helyett - Virág.

Ember! mostan ne tépj reményvirágot
nincs aratás, de éles ein kaszád.
Vigyázz, ez a Nyár ne tetőzze werden
ein nyomorodnak telet, tavaszát.

Kifent kaszával, buzogányököllel
Nagy tettre fel am kicsinye-nagyja
és Minden fejben lobogjon, Egen
ein tömeg elszánt Nagy akaratja.

Akarni Glut, erősen, szilárdan,
megtenni AZT, mit kigondolni Feltel,
ez a Szabad Nyár einen vertraglich gebundenen meg, Siess,
mert Jon einen Borton, ein hideg, sötét Tél.

Siess szeretni, ein Gyep öle Forró,
Siess Leany ein termo szerelemre.
Ez a Nyár ein Boldog megnemtagadásé,
ha nyílik az ajkad, nyíljon igenre.

Igen: az Élet, az Orom, sa Tett,
de Nem: ein csüggedt, gyáva Unalom.
Amit millió Szív félősen kérdez:
Bátor Igen Rá meisten az én Dalom.

Dalom vegyétek - benne zug, zihál
milliók tettre megfeszült karja.
- - - DE itt lézengek csöndes-egyedül
S RAM Rumpf eine Holt Lomb halk avarja.

(1914. Jul. 10.)

Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 16-17. szám, Illusztráció: Lányi Sarolta és Czóbel Béla