Marc Chagall (Mose Zégall) – A szív diadala

1887 Július 7. (122 éve történt)

Megszületett Marc Chagall, zsidó származású orosz festőművész.

1887 – 1984

Marc Chagall vézna, kis növésű, kissé dadogó zsidógyerek, egy távoli orosz vidéki fészekből kipottyant, lényének rejtett mélyéből elszabadult a gúzsba kötött színek és formák buja álomvilága, ami nem más, mint a képzelet és játékosság rendezte vonalakban és színekbe öltözött költészet. Kedvenc színe a kék, – szerinte a szeretet színe. (Az itt következő “száraz” életrajzi adatokat egy-egy idézet tarkítja kék színnel, ami részben az 1931-ben megjelent ÉLETEM című őszinte memoárjából idézet, részben Chagall egyéb-, saját művészetéről tartott előadásaiból részlet.)

1887	Július 7-én Marc Chagall megszületett Vityebszkben (Belorusszia) egy kilencgyermekes zsidó család első sarjaként. Anyja, Feige-Ita egyszerű asszony. Apja, Zahár heringkereskedő.

“Apámnak kék szeme volt. A keze csupa bőrkeményedés. Dolgozott, imádkozott és nyugodtan élt. Én ugyanolyan csendes voltam, mint ő. Vajon mi lesz belőlem? Ilyen maradok egész életemben, a fal mellett üldögélek, vagy én is hordókat cipelek? Ránéztem a kezemre. A kezem túl finom volt… Valami olyan foglalkozást kellett találnom, valami olyan munkát, ami nem fordítja el a pillantásomat az égtől és a csillagoktól, ami hozzásegít, hogy megtaláljam életem értelmét. Igen, ezt kerestem.”

1906 1907	Befejezi tanulmányait, és Yehuda Pen művészeti iskolájának hallgatója lesz.
	Barátjával, Meklerrel együtt Szentpétervárra utazik, és megkezdi tanulmányait a Művészbarátok Birodalmi Társaságánál.

“Zsebemben a 27 rubelemmel az összes pénzzel, amit apám utazásra valaha is adott, én, a rózsás arcú, göndör hajú kisfiú barátaim kíséretében Szentpétervárra utaztam. A kocka el van vetve.”

1908	Átiratkozik a Leon Baks vezette (Svanseva) iskolába, ahol 1910-ig tanul.
1909	Többször is hazalátogat Vityebszkbe, ahol megismerkedik Bella Rosenfelddel, egy ékszerész lányával, akit később feleségül vesz.

“Marc a nevem, a lelkem érzékeny, a pénztárcám üres, de azt mondják, tehetséges vagyok.” “Párizsban végre (valahogy) ki tudtam fejezni azt a benső örömöt, amit néha Oroszországban éreztem: vityebszki gyermekkori emlékeim örömét.”

1910	Egy művészpártoló anyagi támogatásával Párizsba utazik. Elbűvöli Van Gogh és a Fauve csoport képeinek erőteljes színvilága.
1911	Én és a falu című képét kiállítja a Függetlenek Szalonjában. Beköltözik a “La Ruche” egyik műtermébe; ugyanebben az épületben él Modigliani. Barátságot köt Cendrars-ral, Apollinaire-rel.
1913	Apollinaire segítségével megismerkedik Herwarth Walden berlini műkereskedővel, és Berlinben kiállít egy őszi tárlaton.

“Én személy szerint nem hiszem, hogy a tudományos célok jól szolgálják a művészet ügyét. Az impresszionizmus és a kubizmus idegenek tőlem. Úgy tűnik nekem, hogy a művészet elsősorban és mindenek felett a lélek állapota.”

1914	Első önálló kiállítása Walden berlini galériájában. Ezután Vityebszbe utazik, ott éri az I. világháború kitörése. Szinte az összes Párizsban, ill. Berlinben hagyott műve elvész. Szentpétervárott egy hadiüzemben dolgozik.
1915	Július 25-én feleségül veszi Bella Rosenfeldet. Ősszel Petrográdba költözik.
1916	Megszületik lánya, Ida. Kiállít Moszkvában és Petrográdon.
1918	Visszatér Vityebszkbe, ahol művészeti kormánybiztossá nevezik ki. Megalapít egy modern művészeti iskolát, ahol El Lisztizkij és Malevics is tanít. Megemlékezést rendez az Októberi Forradalom első évfordulója alkalmából. Megjelenik róla az első monográfia. Maleviccsel való vitája után elhagyja az akadémiát.
1920	Kiállít a forradalmi művészet első hivatalos bemutatóján Petrográdban; 12 festményét a kormány megvásárolja. Moszkvába költözik, ahol a Zsidó Színház számára faliképeket és díszleteket tervez.
1921	Moszkva közelében a hadiárvák Malasovka otthonában rajztanárként dolgozik.

“Higgyék el nekem, ha egyszer átalakultak, a dolgozó emberek meg tudják majd mászni a művészet és a kultúra csúcsait.”

1922	Örökre elhagyja Oroszországot. Párizsba utazik, ahova felesége és lánya is követi. Cassier műkereskedő számára “Életem” címmel rézkarc-sorozatot készít.
1923	Vollard kérésére Gogol Holt lelkek című művét illusztrálja (csak 1948-ban jelenik meg).
1924	Első retrospektív tárlata Párizsban. Nyári vakációra Bretagne-ba utaznak.
1925	Vollard felkérésére La Fontain meséit illusztrálja.
1927	Első önálló kiállítása New Yorkban. Cirkuszi témájú mappához gouache-t készít.
1930	Vollard felkéri a Biblia illusztrálására.
1931	Megjelenik “Életem” című önéletrajza Bella fordításában. Elutazik a tel-avivi múzeum megnyitására, és bibliai tájakat tanulmányoz Palesztinában, Szíriában és Egyiptomban.

“Azért jöttem Palesztinába, hogy megvizsgáljak bizonyos eszméket; fényképezőgépet, sőt még ecsetet sem hoztam magammal. Feljegyzéseket nem készítettem, a szokásos turista élményekben nem volt részem és mégis boldog vagyok, hogy ott jártam. Messziről özönlenek a Siratófalhoz a sárga, kék és vörös köpenyes, szőrmesapkás zsidók. Sehol másutt nem látni ekkora kétségbeesést és ennyi örömet; sehol másutt nem érez az ember ekkora megrendülést és mégis ekkora boldogságot, mint ennek az ezeréves kő- és por halomnak a láttán Jeruzsálemben és Sefadban, a próféták sírjánál.”

1937	Megkapja a francia állampolgárságot.
1941	Június 23-án megérkezik New Yorkba, azon a napon, amikor a németek megtámadják Oroszországot.
1942	Mexikóban a Csajkovszkij zenére koreografált Aleko című Massine balett díszleteit tervezi.
1944	Szeptember 2-án Bella vírusfertőzésben meghal. Hónapokon át képtelen dolgozni.
1945	Sztravinszkij A tűzmadár című balett-szvitjéhez díszletet tervez.

“Egy olyan nemzetközi tragédia idején éltem és dolgoztam Amerikában, amely minden ember életére kihatott szerte a világon. Nem lettem fiatalabb, ahogy teltek az évek. De a vendégszerető fogadtatásból erőt meríthettem művészetem gyökereinek megtagadása nélkül.”

1946	A háború után először Párizsba látogat. Az Ezeregyéjszakához színes litográfiákat készít.
1948	Augusztusban végleg visszatér Párizsba. A 25. Velencei Bienálén megnyeri a grafikai első díjat.

“Nem tudom (és ki jósolhatná meg?), hogy a francia művészet milyen külső formát vagy belső jelleget ölt majd a jövőben, ha majd az ország magához tér ezután a szörnyű tragédia után…”

1951	Elkészíti első kerámiáit és szobrait.
1952	Júliusban feleségül veszi Juli Valentina (Vava) Brodszkijt. A Tériade kiadó litográfiákat rendel tőle a Daphnisz és Chloéhoz.
1954	Görögországba utazik, a Daphnisz és Chloén dolgozik.

“Lehet, nem tartozom szeretetre méltó korunkhoz, hiszen telve vagyok gyanakvással, és korunk nagyon elfoglalt. Ezért kellemes részemre az, hogy egy elveszett paradicsom árnyékszerű tüneménye vagyok. Tudom, vannak virághoz hasonlatos emberek, akik messziről, valahonnan megvigasztalnak.”

1956	Cirkusz című litográfia-sorozatot készít.
1957	A Chagall Ház megnyitására Haifába utazik. Tériade megjeleníti a Bibliát Chagall-illusztrációval.
1960	Megtervezi a jeruzsálemi Hadassah Egyetemi Klinika Zsinagógájának ablakait.
1962	Az ablakok felszentelésére Jeruzsálembe utazik. Befejezi a Metzi Katedrális üvegablakait.
1964	Az ENSZ Palotába készít üvegablakot. Befejezi a Párizsi Operaház mennyezet-festményét.
1965	Faliképeket készít, elkezdi A varázsfuvola díszleteit. A Becsületrend lovagjává ütik.

“Szeretem az egyszerű embereket, szeretem az igazságot, az őszinteséget. Szeretem az Istent. A művészetben is az igazságot és az őszinteséget keresem és akarom visszaadni. Irtózom a mesterkéltségtől… én ha adok valamit, önmagamat adom.”

1966	Mozaikokat s faliképeket készít a jeruzsálemi új parlament részére. Saint-Paul-deVince-ben költözik, felépült házába.
1967	80. születésnapján kiállítások ünneplik Zürichben és Kölnben.
1968	Mozaikot készít a Nizzai Egyetemnek.
1970	Felavatják a zürichi székesegyházba készült festett üvegablakait.
1974	Mozaikjának leleplezése Chicagóban. Ebben az évben a Reims-i Notre Dame katedrális üvegablakainak egy részét is ő készítette. Ezek talán a legszebb üvegablakai.
1978	A francia elnöktől átveszi a Becsületrend Nagy Keresztjét.
1985	Március 28-án Chagall meghal Saint-Paul-de-Vince-ban.

“Mindenki tudja, hogy ha valaki jó ember, attól még lehet rossz művész. De soha nem lesz valaki igazi művész, ha hiányzik belőle az emberi nagyság és jóság… talán a művészetem egy őrült agy szüleménye… csak csillogó higany, s kék lélek ömlik el vásznaimon…”

Forrás