December 13.

A jövő múzeuma - Új Tate Modern

2011-11-06T16:39:00.003+01:00

Világszerte napirenden van a sikeres múzeumok bővítése. Itthon a Szépművészeti Múzeum után most a Nemzeti Múzeum került terítékre, Londonban a Tate kezdett újabb növekedésbe. Az Art Newspaper májusi számában két cikk (itt és itt) is megjelent a Tate Modern, a londoni kortárs művészeti múzeum leendő átalakításával kapcsolatban, mivel idén januárban elkezdődtek a földmunkák a már évek óta tervezett átalakítás első lépéseként.

A 2000-ben nyílt Tate Modern bővítését tulajdonképpen az elejétől fogva tervezték. A Temze parti volt-erőmű épület olyan hatalmas, hogy maradtak olyan részei, amiket az első beépítésnél kihagytak. Ezeket a tereket felhasználva (köztük három földalatti, korábbi olajtartályt) épül majd fel az új épületszárny, 215 millió fontos költségvetésből, amiből 76,5 millió már most rendelkezésre áll.

A Tate Modern új szárnyának látványterve
© Herzog and de Meuron and Hayes Davidson 2009

A bővítést a 2012-es londoni olimpia nyilvánosságán kívül, a nem-várt látogatószám, a gyűjtemény bővülése és az intézmény eddigi sikerei indokolják. Hiszen valóban Anglia második leglátogatottabb helyszíne, a tervezett 2-2,5 millió helyett évi 5 millió körüli látogatóval. Valóban életet lehelt Londonnak egy korábban elhanyagolt negyedébe, valóban képes arra, hogy a populáris és a szakmai figyelmet egyaránt a Tate-ben megjelenő művészetre fókuszálja. A siker egy részének titka a gondos előkészítés volt: a létrehozandó kortárs művészeti múzeumról – Nicholas Serota (a Tate Gallery igazgatója) által kezdeményezett – nyilvános civil és szakmai párbeszéd folyt.

A második fázis előkészítésénél nem nagyon volt tartalmi párbeszéd, legfeljebb az építészetről. Ebben a fázisban a múzeumi vezetés inkább a saját elképzeléseit próbálja megvalósítani, aminek alapvető célja, hogy megfeleljen a 21. század kihívásainak. Ezt a múzeumi szárnyat egy olyan közönség számára építik, ami már a web2-es világban szocializálódott, vagyis sokkal komolyabb elvárásaik vannak az interaktivitás, az információcsere és az aktív részvétel tekintetében. Nem passzív befogadók többé, akik azt várják, hogy a kurátorok mindent a szájukba rágjanak, hanem aktív alakítók, akik társsá szeretnének válni, persze csak bizonyos határok között. De Serotának az is a kimondott célja, hogy a művészvilág, az értelmiség és az egész civil lakosság bevonásával olyan múzeumot hozzon létre, ahol a gondolatokat nemcsak tálalják, hanem azok ott születnek meg, a múzeum adta lehetőségeknek köszönhetően.

Az új épület megtervezésével is a svájci Herzog & de Meuron építészstúdiót bízták meg, akik az eredeti átalakításokat is végezték. A 2009-ben bemutatott második, végleges terv szerint az épület egy alapjaiban szabálytalan, majd négyzetes formává összeálló, összecsavarodó torony lesz, amit „tégla-hálóval” borítanak be, hogy látványában illeszkedjen az eredeti Giles Gilbert Scott által tervezett erőmű épülethez. Az új szárny 64,5 méter magas lesz, 11 emelettel emelkedik ki a földből. Az épület belsejében, mint egy város közepén, az egészen végigvezető, boulevard-szerű „lépcsőházat” terveztek, aminek kiszélesedéseit pihenő-, találkozó helyeknek képzelték el a tervezők. A fölső három szint közösségi tér lesz: legfelül terasz, kilátó, alatta étterem, a 9. szinten pedig a Tate baráti körének pihenő terei.

További célja az új épületnek a változatosabb kiállítóterek kialakítása: a három olajtartály nyersen, „talált” formájában szolgálja majd a kortárs művészet kísérletezőbb műfajait, a performanszot és az installációs művészetet. Az ebben a három térben zajló program, mint az új épület alapja, nemcsak fizikailag, de szellemiségében is meghatározónak tűnik a Tate honlapján olvasható leírás alapján, tehát, mintha az egész új Tate alapja a kortárs vizuális művészet gyakorlatának és a kortárs gondolkodásnak a vizsgálata lenne majd, olyan kísérletező módban, mint ahogy azt a performansz műfaja gyakorolja.

Lesznek intimebb terek és hatalmas, 5,85 méter belmagasságú grandiózus terek is. A kiállítási programban szerepelnek majd vendég kiállítások, monografikus tárlatok és nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a gyűjtemény bemutatására is, aminek a fele most raktárakban porosodik. Két emeletnyi területet (1300 nm) szánnak a múzeum új oktatási funkcióinak, köztük olyat is, ahol a konkrét alkotást lehet majd figyelemmel kísérni. Mindezeken kívül pedig rendkívül környezetbarát épületet terveztek, ami figyelembe veszi a fenntarthatóság elvárásait: energia felhasználása a szabványnál 54%-kal kevesebb, széndioxid kibocsátása pedig 44%-kal. A cél tehát továbbra is a teljesség, a szakma, az építészet, az idő és a nép elvárásainak teljesítése, a megvalósulást pedig webkamerán át lehet figyelni: itt.

Szerző: Entz Sarolta Réka - artmagazin

Zsidómentő arabok

2011-11-06T16:20:00.005+01:00

A történetből készült filmet októberben mutatták be

Még mindig kerülnek elő új históriák a holokausztról, legutóbb a párizsi nagymecset zsidómentő akciójáról. A történetet meg is filmesítették, és a forgatás során is ismertté váltak újabb esetek.

Az egyik ilyen sztori Franciaország náci megszállása idején játszódik, központjában egy valószínűtlen zsidómentő, a párizsi nagymecset rektora (azaz vezető imámja) áll. A történetből készült filmet októberben mutatták be Párizsban (a nyitóképen a film részlete, háttérben a párizsi nagymecset). Bármily meglepőnek tűnik, a muszlimok is mentettek zsidókat a nácik elől. A Les Hommes Libres (Szabad emberek) című filmben Si Kaddour Benghabrit, a párizsi nagymecset alapítója és rektora menedéket és hamis muszlim papírokat adott néhány zsidónak, így megmentette őket a letartóztatástól és a deportálástól.

Az 1940-es évek elején Franciaországban sok Észak-Afrikából származó ember élt, köztük több ezer szefárd zsidó, akik arabul beszéltek, és több, az arabokkal közös hagyományt és szokást tartottak. Sem a muszlimok, sem a zsidók nem ettek disznóhúst, a muszlim és zsidó nevek gyakran hasonlítottak. A főszereplő mecset – a Szajna bal partján található, fallal körülvett, óriási, erődítményszerű épület – nem csak imahelyként szolgált: a nyugalom oázisa volt, ahol a látogatók ételt és ruhát kaptak, megfürödhettek, és szabadon beszélgethettek vagy pihenhettek a kertben. A zsidóknak is szabad volt ide a bejárás.

Ismaël Ferroukhi filmje megtörtént eseményeken alapuló fikció; két valós személy (és egy kitalált piaci árus) történetére épül. Michael Lonsdale, a veterán francia színész alakítja Benghabritot, az algériai származású vallási vezetőt és nagyszerű politikai taktikust, aki rendszeresen vezetett körbe német tiszteket a mecsetben, amit nyilvánvalóan arra használt, hogy segítsen a zsidóknak. „A náci kollaboráns muszlimokról sokat írtak. De kevesen tudják, hogy voltak olyan muszlimok is, akik segítették a zsidókat. Vannak még elmondásra, megírásra váró történetek” – mondja Benjamin Stora, kiváló Észak-Afrika történész, aki tanácsadóként dolgozott a filmen.

Az igazak között

Mahmoud Shalaby, egy Izraelben élő palesztin színész játssza Salim (eredetileg Simon) Hilalit, aki Párizs legnépszerűbb arab nyelvű énekese volt. Egy zsidó, aki úgy élte túl a holokausztot, hogy arabnak adta ki magát. (Az énekes nekrológjai szerint Benghabrit, hogy hihetővé tegye a hamis személyazonosságot, a párizsi muszlim temetőben felvésette egy sírkőre Hilali nagyapjának nevét. A film egyik erős jelenete, amikor egy német katona kiviszi a temetőbe Hilalit, hogy az bizonyítsa, nem zsidó.)

A történelmi beszámolók hiányosak, mert csak vázlatos dokumentumok maradtak fenn. A zsidók ad hoc segítséget kaptak, a mecsetnek nem volt szervezett mozgalma. Nem tudni pontosan, mennyi emberen segítettek. A legélénkebb – de meg nem erősített – beszámoló Albert Assouline-tól, egy észak-afrikai zsidótól származik, aki megszökött egy német koncentrációs táborból. Azt állította, több mint 1700 ellenálló – főleg zsidók, valamint néhány muszlim és keresztény – talált menedéket a mecset földalatti helyiségeiben, és a rektor sok zsidót látott el hamis muszlim papírokkal.

Robert Satloff, a Washington Institute for Near East Policy (Washingtoni Közel-Keleti Politika Intézet) igazgatója 2006-os, „Among the Righteous” (Az igazak között) című könyvében a holokauszt alatt zsidókat mentő arabokról szóló történeteket ismertet, és a párizsi nagymecsetnek is szentel egy fejezetet. A jelenlegi rektor, Dalil Boubakeur Satloff számára megerősítette, hogy a mecset hamis papírokat állított ki néhány – valószínűleg legfeljebb száz – zsidónak, pontos számot nem közölt. Boubakeur beszámolója szerint egyéni akciókról volt szó: muszlimok hozták el zsidó ismerőseiket, hogy segítséget kérjenek, és a fő imám, nem pedig Benghabrit foglalkozott velük.

Mítoszok és tények

A rektor bemutatta Satloffnak egy 1940-es, géppel írott külügyminisztériumi irat másolatát, ami a Francia Levéltárban található. A dokumentumból kiderül, a megszálló hatóságok azzal gyanúsítják a mecset alkalmazottait, hogy hamis igazolványokkal látnak el zsidókat. „Az imámot beidézték, és fenyegető hangnemben felszólították, fejezzék be ezt a gyakorlatot” – áll az iratban. Satloff egy telefoninterjúban így fogalmazott: „Külön kell választani a mítoszokat a tényektől. A mecset által megmentett zsidók száma inkább néhány tucat, mint néhány száz lehetett. De ez a történet erős politikai üzenetet hordoz, és megérdemli, hogy elmeséljük.”

Derri Berkani 1991-ben készült dokumentumfilmje, az „Une Résistance Oubliée: La Mosquée de Paris” (Elfelejtett ellenállás: A párizsi mecset) és a „The Grand Mosque of Paris: A Story of How Muslims Saved Jews During the Holocaust” (A párizsi nagymecset: Történet arról, hogyan mentettek muszlimok zsidókat a holokauszt alatt) című 2007-es gyerekkönyv szintén ezen eseményeket járja körül.

Az új filmet Marokkóban, egy üres kastélyban forgatták, a marokkói kormány támogatásával, a párizsi nagymecset ugyanis nem adott engedélyt a filmeseknek. „Ez egy imahely – közölte Boubakeur egy interjúban. – Naponta ötször tartunk imát. Egy filmforgatás zavaró lenne.”
Benghabrit kiesett a muszlimok kegyeiből, mert nem támogatta Algéria függetlenségét, és hű maradt szülőhazája francia megszállóihoz. 1954-ben halt meg.

Újabb sztorik, újabb megmentők

Az anyaggyűjtés során nem csak Ferroukhi, de Stora is új történeteket ismert meg. Az egyik vetítésen egy nő megkérdezte tőle, miért nem esik szó a filmben azokról a kelet-európai származású askenázi zsidókról, akiket szintén a mecset mentett meg. A történész elmagyarázta neki, hogy az arabul nem beszélő, arab kultúrát nem ismerő askenáziak érdekében nem lépett fel az intézmény. „A nő így válaszolt: Ez nem igaz. Az anyámat egy a mecset által kiállított igazolás mentette meg’” – meséli Stora.

Franciaországban vegyesen fogadták a filmet, melyet hamarosan Hollandiában, Svájcban és Belgiumban is bemutatnak, és eladták az amerikai jogokat is. „Csodálatosan ábrázolja az időszak légkörét” – írta a Le Figaro kritikusa, a L’Express című hetilap szerint viszont „iskolai programnak ideális, egy mozizós estére kevésbé.”

Ferroukhi azt állítja, mindez nem érdekli. Azt mondja, azért lobbizott a kulturális és az oktatási minisztériumnál, hogy az iskolákban bemutassák a filmet. „Történelmünk eddig láthatatlan szereplői előtt tiszteleg. Egy másik valóságot mutat be, amelyben muszlimok és zsidók békében léteztek. Büszkeséggel kell erre emlékeznünk.”

Forrás és fotó: NY Times

Mészöly Géza festő

2011-11-05T17:12:00.003+01:00

(1844, Sárbogárd - 1887, Jobbágyi)

Festő. Jogi tanulmányok után a bécsi és a müncheni akadémián tanult, majd Budapesten a Női Festőiskola vezetője lett. Többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját. Később inkább a Balaton-vidék, elsősorban az akarattyai partok szépségét örökítette meg, elhagyva az életképszerű motívumokat. Képeinek finom, bensőséges hangulata és aprólékos kidolgozása nagy hatással volt a századvég magyar tájképfestőire (Spányi, Tölgyessy). Mint a "paysage intime" legkiválóbb hazai művelőjének nem egy képe a barbizoni mesterek, elsősorban Corot műveként került külföldi műkereskedelemben forgalomba. 1872-től megszakításokkal Münchenben élt, 1882-ben Párizsban, majd 1885-től ismét Budapesten és Székesfehérvárott dolgozott. Részlet a Balaton vidékéről c. képét 1883-ban a Műcsarnok nagydíjával jutalmazták. Leghíresebb képe, a Balatoni halásztanya (1874) számos művével együtt (Sík vidék szénaboglyákkal, 1872; Tanya, 1879; Vadásztársaság, 1882; Birkanyáj, 1885 körül; Lelőtt vadkacsa; Őszi nap a Balatonon; Balatonpart; Kakas; Chioggia; Szigetvár) a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van.

Mészöly Géza művei

Forrás: Képzőművészet Magyarországon (http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar)
/m/meszoly/index.html

Megemlékezések az 1956-os forradalom leverésének 55. évfordulóján

2011-11-04T17:29:00.004+01:00

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 55. évfordulóján.

Fotó: Fortepan

A fővárosban, a Terror Háza Múzeumnál, az áldozatok falánál reggel 8 órától estig lehet elhelyezni az emlékezés mécseseit és virágait. A nap folyamán többször bemutatják a Török Ferenc rendezésében készült Forradalmárok című dokumentumfilmet, valamint az 55. évforduló tiszteletére készített, 228 áldozat életéről szóló rövidfilmsorozatot is.

Az Új Köztemető 301-es parcellájánál egész nap várják mindazokat, akik el szeretnék helyezni a megemlékezés virágait az áldozatok sírjánál. A Demokratikus Koalíció nevében Vitányi Iván és Molnár Csaba helyez el koszorút.

A Honvédelmi Minisztérium, a XXIII. kerületi polgármesteri hivatal és a Történelmi Igazságtételi Bizottság koszorúzást tart a soroksári Jutadombon. Beszédet mond Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese.

Debrecenben a város önkormányzatának megemlékező ünnepségén először Iván Kovács Lászlónak, a Corvin köz első parancsnokának emléktábláját koszorúzzák meg, majd a köztemetőben lévő kopjafánál helyeznek el koszorúkat. Ott beszédet mond Mervó Zoltán, a Nagy Imre Társaság megyei szervezetének elnöke. A koszorúzás a honvédtemetőben folytatódik, majd a Kossuth laktanyában, a mártír katonák emléktáblájánál.

Megemlékezést tartanak Hódmezővásárhelyen is, ahol Gyulai József akadémikus mond beszédet.

Budapesten délután megemlékezés lesz a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájánál, az 1956-os forradalom hősi halottainak emlékművénél koszorúzást tartanak.

Az Országházban átadják a Mindszenty Emlékérmeket.

A Mátyás-templomban szentmisét tartanak az áldozatok emlékére. Az szentmisén részt vesz Hende Csaba honvédelemi miniszter.

A körmendi megemlékezésen beszédet mond Szabadi István református lelkész és Bana Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője. Keszthelyen a Szent Miklós temetőben tartanak megemlékezést, itt Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, egykori '56-os halálraítélt mond beszédet. A szegedi Dómban Kiss-Rigó László megyés püspök emlékező szentmisét celebrál.

A fővárosban a II. kerületi önkormányzat a Mansfeld Péter parkban tartja megemlékezését. Ünnepi beszédet mond Hende Csaba honvédelmi miniszter és Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere.

A Szent István-bazilikában Virágh András vezényletével hangzik el Verdi Requiem című zeneműve. A hangversenyen részt vesz Schmitt Pál köztársasági elnök.

A koncert után, a gyásznap rendezvényeinek zárásaként emlékező menet indul a bazilikától, a résztvevők egy-egy gyertyával a kezükben, némán vonulva érkeznek meg a Kossuth térre, és őrlángra állítják a forradalom lángját.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás.

Nagy Imre miniszterelnök családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták.

Forrás: MTI

A korondi fazekasság története

2011-11-03T17:22:00.005+01:00

Korondon a fazekasságnak ősi hagyományai vannak, sokan Európa egyik legjelentősebb fazekas központjának tartják. A fazekasság a középkortól nőtt iparággá.
Az első írásos adat a fazekasságról 1613-ból származik, amikor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolja a korondiakat. Az udvarhelyi mesterembereket rendelet védet, így Korond szorult helyzetbe került. I. Rákóczi György 1643-ban, majd Apafi Mihály 1682-ben rendelettel oltalmazza a székelyudvarhelyi fazekasság termékeit, a korondi s Korond környéki falvak fazekasainak un. "kontártermékei" ellen. Az eladási tilalmat azonban a korondiak folyamatosan megszegték. A vörös máztalan edények mellett a "cserepesek" kályhacsempéket is állítottak elő. Korondon a legrégebbi, évszámmal ellátott csempe 1667-bol származik. A máztalan, olcsó cserépedényekkel a korondiak Csík kivételével, az egész Székelyföldet és a szász megyéket is ellátták.
1750-ben gróf Gyulaffy László, Erdély udvari kancellárja, korondi birtokos biztosítja a korondi fazekasoknak, hogy évente 4 vásárt tarthassanak Korondon, ahol szabadon árusíthatják termékeiket.
1820-ban Korondon már ötven fazekas dolgozott. A XIX. század végén megjelennek az olcsó mázas edények. 1893-ban Székelyudvarhelyen kő-és agyagipari szakiskola nyílik, ahol több korondi is tanul. A mázas edény gyártásának technológiája viszonylag rövid idő alatt egész Korondon is elterjedt. A fazekasok száma 1893-ban már 367-re emelkedett.
A korondiak a máz nélküli edényeknek is sokféle változatát készítették, melyek jól bevált főzőedények voltak az akkori cserepes tűzhelyeken. Néhány ezek közül: puliszkafőző fazék, káposztafőző fazék, tejfőző edény, de készítettek sarvalló kandérokat, szilvaízes edényeket, kalákák, lakodalmak, torok alkalmára vékás edényeket.
A cserepes tűzhelyek csempéit több helyen is készítették a vidéken: Atyha, Korispatak, Etéd, Küsmod, Szolokma, Makfalva stb. Az erre vonatkozó bizonyíték az 1667-es évszámot viseli magán. Páll Lajos festő-költő pedig egy "Nemes Monos de Korond 1767" feliratú szép brokátmintás csempét talált. Ugyancsak szép régi csempéket őriz Józsa János fazekas.
Korondon a fazekasok mindig nagy számban éltek. Számuk az évek folyamán általában 100-400 között változott. Ma 600 körül van az ipari engedéllyel rendelkező fazekasok száma. A legtöbb mester a falu Tószegnek nevezett részén élt ősi időktől fogva. A többségükben gazdálkodó felszegiek "kurtaharisnyásoknak" gúnyolták régebb őket, mivel a korong hajtásától elkopott-kifoszlott a székelyharisnyájuk szárának az alsó része.
Az a tény, hogy 1613-ban egy udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolta a korondiakat, bizonyítja, hogy a korondi fazekasok már akkor komoly vetélytársként jelentkeztek. Idővel az 1750-ben Gyulaffy László által biztosított négy vámmentes vásár lehetősége is kevésnek bizonyult, így nagyobb piacra volt szükség. A XIX. század közepére már a korondi fazekasok termékei Erdély szerte ismertté váltak. Az árusítási utakat "szekerességnek" nevezték. Leggyakrabban Marosvásárhely vidékét és a Mezőség falvait látogatták meg. A biztosabb vásárok végett távolabbi vidékekig is elmerészkedtek, egészen a Mezőség pereméig. Ezek az árusítási utak, azonban nem voltak veszélytelenek. Útjaikra általában egy katlan fazekat (600-1000 db) vittek. Az edények ára kétszer töltve kukoricával volt abban az időben. Kínos, nehéz munka volt mind az edény készítése, égetése, mind pedig az értékesítése. Ezért a falu szegényebb rétegét éppen a fazékiparral foglalkozók alkották.
Az 1820-ban egész Erdély szerte megejtett úrbéri összeírás alkalmával 50 fazekast jegyeztek fel Korondon.
A XIX. szd. Közepétől a korondi fazekasság számára új piacokat jelentettek a Kárpátokon túli falvak, városok, melyek valósággal felvirágoztatták ezt az iparágat. Ezt az ívelést a Románia és Ausztria- Magyarország között kibontakozott ötéves "vámháború" szakította meg. Továbbá az is fokozta sz értékesítési válságot, hogy csappant a kereslet a közelebbi területeken is a máztalan fazekak iránt. Ekkor következett be az első fazekas "emigrálás". Tizenhét mester vándorolt át Korondról s más Udvarhely megyei településekről az akkori Románia területére a jobb megélhetőség reményében.
A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara fontos adatokat szolgáltat jelentéseiben a századvég korondi fazekasságával kapcsolatban. Ezekből nyomon követhető, hogy miként tűnt el lassan a korondi máztalan kerámia és foglalta el a helyét a keresettebb mázas edény. Szinte évről- évre kimutatható, hogy miként ösztönözték az akkori kereskedelmi minisztérium képviselői, a mázas edények készítésének meghonosítását. Az áttérést a visszaesett edényárak is sürgették. Míg 1886 előtt 100 db edény ára legalább 3 forint volt, addig a vámháborút követően mindössze 1,70 forintot kaptak érte.
A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara igyekezete eredményeként a kereskedelmi miniszter nyolc hónapos tanfolyamot szervezett a mázas fazekasság elterjesztése érdekében, sőt ún. "vándortanító" is tevékenykedett, aki házról házra járva tanítgatta az embereket az új technológiára. A lakosság azonban idegenkedett a kezdeményezéstől.
A kerámiaválság ellenére Korondon nem csökkent a mesterek száma. Mialatt Küsmodön és Szolokmában alig tevékenykedett 7-8 fazekas- és nemsokára ezek is felhagytak vele- addig Korondon az 1893-as jelentés szerint még mindig 145-en űzték ezt az ősi mesterséget. A korondi vállalkozó kedvűeknek segítségükre volt a székelyudvarhelyi Kő- és agyagipari szakiskola létrejötte is.
Az 1900-as évek elején Székelyudvarhely vármegye erőteljes iparfejlesztési akciót indítványozott. Textil, kő, és agyagipari létesítményeket kértek a Sóvidék számára.
Az Iparfejlesztő Bizottság a kereskedelmi minisztériumhoz címzett Memorandumában beszámolt a korondi lehetőségekről: "Bizottságunk hiszi, hogy néhány év alatt, elsősorban Korondon olyan iparfejlesztési akciót kezdeményez, mely által százak és ezrek fognak európai verseny - agyagiparos műkészítményeket előállítani."(Udvarhelyi Híradó, 1907)
A XIX század utolsó évtizedében páratlan fejlődésnek indult a korondi fürdő is, amelynek akkori tulajdonosa Gáspár Gyula egy kis mázasedénygyártó műhelyt létesített. Ebbe az üzembe hozta mesternek Kőrispatakról Katona Jánost és egy német festőt. Az üzembe több korondi is dolgozott, így egyre többen kezdték elsajátítani az új gyártási folyamatot. 1909-ben a Kereskedelmi és Iparkamara jelenthette, hogy Korondon elterjedt a mázas edény készítése. A mázas kerámia térhódítása a korondi fazekasság addig nem tapasztalt fellendülését jelentette. 1913-ban már ennek alapján városi rangot kértek a nagyközségnek.
Azt, hogy a modernebb gyártmányok ma már magasabb szinten állnak, köszönhető Filep Dezsőnek, akitől a fazekasok eltanulták a művészi kivitelt, és igen szép eredményeket értek el. Ok azok és akik ma a legelőkelőbb szalonokba beillő vázákat gyártják. Ezek a vázák nemcsak a "közönséges korondi fazék" végnapjait jelentették, hanem a régi értelembe vett fazekasság megszűnését is. Korondon a fejlődés tovább folytatódott. A két világháború közti periódus újabb lendületet adott a fazekasságnak.
A román néprajzosok már a húszas évek végen "felfedezték" Korondot. Mac Constantinescu a fogarasföldi Dragus-i kerámiát a korondival hasonlította össze. Az akkori faluban 200 egyéni fazekasműhelyt talált.
A korondiak sikerrel vették fel a versenyt a kerámiaipar tőkés vállalkozásaival is. Főleg Munténia és Moldva falvait kezdték elárasztani változatos, tarka festésű cserépedényeikkel, játékokkal és dísztárgyakkal.
A Tompa fivérek tordai kerámiagyárának mintájára 1929-ben megalakult előbb a Bertalan Áron, majd a Katona Sándor tulajdonában lévő "fazékgyár". 1936-ban alakult meg a Patria nevű új gyár, ahová idegenből hozott fazekasokat neveztek ki műhelyvezetőnek. Ez a vállalkozás hamarosan megszűnt. A Bertalan Áron kerámiagyárba egyre több szakiskolát végzett fazekast hoztak, nemcsak Udvarhelyről, hanem Tordáról is.
Korond a két világháború között a fazekas központok "sárkovácsainak" befutó helyévé vált. A kerámia az egyik legkifizetődőbb üzletnek bizonyult. Az 1930-as évek végén Bertalan Áron a tordai Pitvartól a Tompa fivérekhez hasonló modelleket kapott. Korondon is egyre jobban a elterjedtek a "népies", "magyaros" minták. Ebből nemcsak a Pitvarnak szállítottak, hanem Németországba is. Az üzemek révén a magán fazekasoknál is elterjedtek a gipszformák (modellek). A negyvenes években Bertalan és Katona üzeme mellett két kisebb műhely is működött. Az egyes műhelyekben mindent elkövettek a műhelytitkok megőrzéséért.
Időközben Korondra műkedvelő festőnőt, Boér Máriát hívták Kolozsvárról, aki szép virágváza díszítéséket és modelleket készített, és bevezette az antilopos vázák készítését. A nagyváradi Molnár Judit, Boér Mária után 1945-ig tevékenykedett Korondon.
Tófalvi Zoltán szerint ez a korszak piaca az "eklektikus edényeket, giccses emléktárgyakat, talpas vázákat, és hímzésekből átvett festett vagy szaruzott díszítményeket igényelte." (Tófalvi Zoltán: A korondi fazekasság)
A korondi fazekasokra a Kárpátokon túli edénygyártók is felfigyeltek, nemcsak a vásárlók és a néprajzosok.
A II. világháború éveiben a korondi fazekasok nyugat felé is messze "előnyomultak", egészen Ausztria határáig. A bécsi döntés után dr. Szepesi Mihály miniszteri tanácsos az un. "úri" ízlést kielégítő fazekasokat szövetkezetbe szervezte, és termékeiket az egész ország területén árusította. Többen dolgoztak is az anyaország különböző településein, mint fazekasok, ezek hazatérve meghonosították az ellesett szecessziós utánzatú, népies, magyaros stílust.
A sokféle hatás és a piacok megőrzéséért tett erőfeszítések a tulajdonképpeni népi fazekasság végét is jelentették. Tófalvi Zoltán így ír erről: " Korondon a szigorú értelembe vett népmuvészet is megszűnt és átalakult gicsekkel tarkított népi iparművészetté."(Tófalvi Zoltán: A korondi fazekasság)
A korondiak évről évre több terméket szállítottak a Kárpátokon túli területekre. Kezdetben szekerekkel, később teherautókkal fuvarozták az árut.
1949-1950 között államosították Bertalan és Katona Sándor üzemeket, és a magániparosok helyzete is nehezebb lett. A hatvanas évektől a közkézben levő gyárak termékskálája kibővült. Elkezdődött a virágvázák, falitányérok, és más dísztárgyak sorozatgyártása. 1962-ben az üzemekben elkezdik gyártani a fekete kerámiát. Azután magántermelők is foglalkoznak vele.
A turistaforgalom fellendülése fokozta a keresletet is. A leleményes korondi ember pedig igyekezett kielégíteni minden szükségletet, sokszor éppen az igazi értékek föláldozása árán. Így hódított teret a giccses dukkóz-díszítés is.
1974-ben új, modern, korszerű kerámiagyárat létesítettek Korondon. Az 1972/73-as tanévben a székelyudvarhelyi szakiskola vezetősége tanulókat toborzott kerámia szakra, és ezt az osztályt kihelyezték Korondra a helyi elméleti középiskola épületébe. Az itt végzett diákok a korondi kerámiaüzembe szakmunkásként álltak munkába.
Az 1989-es fordulat változást hozott a korondi üzem életében is. A gyárat a Vestra néven részvénytársasággá alakították, a munkáslétszámot, és a termelést lecsökkentették. Az inflációnak, és a vezetői érdektelenségnek köszönhetően a megtermelt javaknak nehezen került felvevő piac, és a kilencvenes évek közepére le is állt a termelés.
Szerencsére a kerámiaüzem leállása nem jelentette a korondi fazekasság halálát. Bár örökös párharc folyt az üzemi termelés, és a magántermelés között, mégis ösztönző hatása volt. Ami már két évtizede ösztönző mércét állító rendezvény a korondi fazekasok számára az az Árcsói kerámiavásár. Az évről évre megrendezett kerámiavásár által Korond népi mestersége, a fazekasság, a közszemlélet tárgyává vált. A résztvevő fazekasok hozzáállásának köszönhetően a rendezvény évről évre jobban betöltötte tömegnevelő szerepét.
A kerámiatermékek híre messze túlnőtt az évek folyamán Európa határán. A magántermelők-most már csak róluk beszélhetünk- az öt kontinens majdnem minden országába eljuttatják (különösen 1989 után) termékeiket, de az 1962-1989 között virágzó üzemi termelés is sok országot meghódított.
A főbb importálók: Algéria, Anglia, Ausztria, A.E.Á., Ausztrália, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Izrael, Japán, Jugoszlávia, Kanári-szigetek, Kanada, Líbia, Lengyelország, Magyarország, Mexikó, Németország, Norvégia, Olaszország, Panama, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Új-Zéland.
A korondi fazekasság történelmét, múltját végigkövetve, méltán nevezhetjük a települést, az erdélyi fazekasság, és a népművészet legnagyobb központjának. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy számtalan Maros, Hargita és Kovászna megyei székely népi fazekas központ közül ma csak a korondi működik. Természetesen ennek megfelelően megnövekedett a "korondi" kerámia iránt érdeklődök tábora, és emellett a fazekasoknak igazodniuk kellett a változatosabb igényekhez is.
Korond nagy érdeme, hogy az erdélyi fazekas központok lassú hanyatlásával és fokozatos megszűnésével is ki tudta elégíteni a későbbiekben jelentkező fokozódó igényeket, és ezeket életbe is tudta tartani.

Forrás: http://www.korond.ro/nepmuveszet.html

Temetők, híres magyarokkal

2011-10-30T19:58:00.006+01:00

Házsongárdtól a Pére-Lachaise-ig - híres temetők, híres magyarokkal

Nem a legtipikusabb célpontja egy-egy külföldi utazásnak, vagy magyarországi kirándulásnak egy temető, pedig a határainkon innen és túl is találhatunk néhány kivételesen szép és különleges sírkertet, ahol nagyjaink nyugszanak.

Házsongárdi temető, Kolozsvár

Közülük is talán a legszebb, de mindenképpen a legkülönlegesebb, Európa egyik legrégebbi sírkertje, a kolozsvári Házsongárdi temető, amelyet az 1585-ös pestisjárvány idején létesítette a kolozsvári közgyűlés. A név egyes feltételezések szerint a német Haselgartenből ered, ami Mogyorókertet jelent, de mára a Házsongárd név a magyar nyelv egyik legszebb szava lett. A köztemetőben felekezettől függetlenül bárki helyet kaphatott, így 1739-ben a területet bővíteni kellett. A sírkert legrégebbi sírkövét még 1585-ben állították, a több mint négyszáz évet vészelt át tehát többé-kevésbé épségben.

A temető valóságos panteon, mivel több erdélyi történelmi család (bethleni Bethlen, iktári Bethlen, Rhédey, Mikó, Béldi, Jósika, Berde, Sombory, Paget, Donogány) kriptájának, s egykori tudósok, írók, művészek, színészek, egyetemi tanárok, püspökök, papok, politikusok (Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Kendeffy Ádám, Jósika Miklós, Mikó Imre, Bánffy Miklós, Brassai Sámuel, Berde Mózsa, Bölöni Farkas, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Szilágy Domokos, Kós Károly) sírhelyének befogadója. A Házsongárdi temető március 2. és november 1. között 8.00-17.30 óráig látogatható.

Szatmárcseke, csónakos fejfás temető

Szintén európai különlegességnek számít a szatmárcsekei csónakos fejfás református temető is, ahol több mint 600 tölgyfából faragott fejfa áll. Eredetükről megoszlanak a vélemények, de megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe.

A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. A bejárattól is jól láthatóan, kiemelkedő dombon áll a fehér márványoszlopokból készült klasszicista síremlék. A költő 23 évig lakott a községben, itt írta többek közt a Himnuszt éss itt hunyt el 1838-ban.

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán előbb Nyíregyházáig kell menni, majd innen a 41-es és 49-es úton Györtelekig, innen északkeleti irányban a 491-es úton, Kölcsénél balra 7,1 km, de megközelíthető Vásárosnamény felől is, a tivadari hídon át.

Fiumei úti Sírkert

Ha híres magyarok sírjait keressük, nem is kell Budapestről kimozdulni, hiszen a fővárosban található az ország egyik legrégebbi összefüggően megmaradt sírkertje, a Fiumei úti Sírkert. A temetőben van az egyik legteljesebb európai egységes nemzeti emlékhely, ahol politikusok, művészek és tudósok nyugszanak, a magyar történelem jeles alakjai - olvasható a Budapesti Temetkezési Intézet honlapján.

A reformkorban Pest és Buda területén számos kisebb temető működött. Az 1840-es évekre ezek nemcsak beteltek, hanem akadályozták is a települések terjeszkedését. 1847-ben Pest város tanácsa nagy területű köztemető létesítését határozta el a település határain kívül, az úgynevezett "Kerepesi földeken". Az első temetésekre az új temetőben csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt.

"Nemzeti Pantheon" létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben, de ő eredetileg valahol a budai hegyekben képzelte el a nemzeti nyughelyet. 1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt. 1886-ban a Kerepesi temető tehermentesítésére megnyitották a rákoskeresztúri Újköztemetőt. Budán 1894-ben létesült a Farkasréti temető. Ezzel a Kerepesi temető "dísztemető" jellege még inkább előtérbe került.

A pesti és budai belterületi temetők felszámolásával számos neves személyiség végül a Kerepesi temetőben nyert végleges nyughelyet. Kisfaludy Károly hamvait például a mai Lehet tér helyén lévő Váci úti temetőből, Petőfi Sándor szülei a szomszédos Józsefvárosi temetőből, az 1848-49-es honvédek pedig a budai Gesztenyéskert helyén működött Németvölgyi temetőből kerültek ide. A "magyarjakobinusok" maradványait a Tabáni temető felszámolásakor találták meg, majd hozták át a Kerepesi temetőbe.

1867 és 1919 között épültek fel a nagy mauzóleumok (Ganz, Batthyány, Deák utoljára Kossuth sírépítménye ), az Árkádsor és a ravatalozó. 1928-ban létesítették a Művészparcellát - a "múzeumi" parcella lényegében ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi.

A Fiumei úti sírkertben nyugvó híres magyarokat és sírjukat itt találják meg.

Nagycenk

A Fuimei úti sírkertből sok nagyságunk hiányzik, köztük Széchenyi, aki a családi uradalom egykori központjában, Nagycenken nyugszik, a kastélyhoz közeli községi temetőben. A temető érdekessége, hogy 1901-ben a család vásárlás útján bővítette a helyi temetőt, amelyet gyakorlatilag saját céljukra tartottak fenn. A környező településekről ideszállították a Széchenyi-család őseinek maradványait, így kerültek ide Széchenyi György és Széchenyi Antal földi maradványai. A temető hátsó falánál áll Széchenyi Alajosnak, az első világháborúban elesett huszárzászlósnak emlékműve, amelyet Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotott. A temetőben leltek nyughelyre a család megbecsült alkalmazottai, például Thibolt Mihány nevelő, vagy Lunkányi János jószágkormányzó is.

A községi temető közepén áll a család temetkezési helyéül szolgáló, két részből álló sírbolt. A belső, ovális alaprajzú kápolnát 1778-ban emelte Barkóczy Zsuzsanna, Szchenyi Antal özvegye, a téglalap alakú előcsarnokot pedig Széchenyi Ferenc építtette hozzá 1806 és 1810 között. A kápolna oltárából nyílik a szintén két részből álló családi kripta, melynek baloldalán nyugszik Széchenyi István és felesége Seilern Crestentia, jobb oldalán pedig 47 Széchenyi leszármazott. Itt található az a vasláda is, amelyben Széchenyi István koponyacsontját őrzik.

A Mauzóleumot november 1-től március végéig csak az idegenvezetővel lehet meglátogatni, s ehhez előzetes telefonos egyeztetés szükséges. A mauzóleum keddtől vasárnapig, 10 -től 18 óráig van nyitva, a belépődíj felnőtteknek 300, diákoknak 22 forint.

Pére-Lachaise, Párizs

A világ talán leghíresebb temetője a párizsi Pére-Lachaise, egy rövidebb városlátogató kirándulásból sem maradhat ki. A sírkertet 1804-ben alakították ki az itt lévő gyönyörű park helyén. Ekkor Párizs prefektusa ideszállíttatta a 12. században élt szerelmespár, Abelard és Heloise maradványait éppen azért, hogy egyfajta mintatemetőt létesítsen. Hamarosan ez lett a város legismertebb temetője, ezért 1850 körül az addigi terület háromszorosára bővítették. nevét XIV. Lajos gyóntatóatyjáról, Pere de la Chaise-ről kapta, s ma már kihagyhatatlan látványosság.

Az ide érkező turisták a bejáratnál kis térképet kapnak a könnyebb tájékozódás végett, de aki először jár erre, könnyen eltévedhet. Az itt nyugvó hírességek közül kétségtelenül Jim Morrison, Edith Piaf sírja a legnépszerűbb, de sokan keresik fel Moliere, Yves Montand, Maria Callas, Chopin, vagy éppen Antoine de Saint-Exupéry nyughelyét is. A temetőnek magyar vonatkozása is van, 1988-ban, Nagy Imre kivégzésének harmincadik évfordulóján az egykori miniszterelnök jelképes síremlékét állítottak itt fel a Pére-Lachaise-ben.

[origo]

Bemutatkozó: Csavlek Etelka keramikus

2011-10-30T17:17:00.004+01:00

A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségiztem, majd az Iparművészeti Főiskolán diplomáztam kerámia szakon, Csekovszky Árpád növendékeként, 1970-ben. Önállóan, saját műhelyemben dolgoztam. Énekelni magánúton tanultam Pauk Annánál, később Dr. Sípos Jenőnél. 1982-ben lettem a Magyar Állami Operaház magánénekese. 1985-ben Violettát énekeltem Párizsban, a Zefirelli rendezte Traviataban. 1987-ben San Francisco-ban Pamina, 1988-ban a Cosi fan tutte-ban Fiordiligi voltam. 1991-ben Mozart c-moll miséjének és 2000-ben Liszt Ferenc Esztergomi miséjének szoprán szólóját énekeltem János Pál pápa Őszentsége előtt a Vatikánban.

Rendszeresen szerepeltem koncertpódiumokon Magyarországon és külföldön, többek között Grazban, Kairóban, Londonban, Rómában, Párizsban, Frankfurtban, St. Gallenben, stb.

1991-ben a Magyar Televízió portréfilmet készített rólam, melynek díszletterveit Wegenast Róbert készítette. A Televízió zenés színházának produkcióiban is lehetőséget kaptam.
A Szinetár Miklós rendezte Hoffmann meséiben Giuliettát, Beethowen Fidelio című operájában a címszereplő szólamát énekeltem és játszottam.

Művészetemet 1987-ben Liszt Ferenc díjjal, 1990-ben Székely Mihály emlékplakettel, majd 1997-ben Érdemes Művész kitüntetéssel jutalmazták.

Rendszeresen kiállítok hazai és külföldi, egyéni- és csoportos kiállításokon.
Tagja vagyok a Magyar Keramikusok Társaságának, a Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Zeneművészeti Társaságnak. Diplomamunkámat, melyet Kodály Zoltán: Kisemberek dalai című műve ihletett, a budapesti Bogdánfy úti óvodában állították fel. Szent Lukács gyógyítja a betegeket című domborművem Tapolcán a Csobánc u. 5. számú ház homlokzatát díszíti.

Forrás: csavlek.hu

Arany és kortársai

2011-10-27T18:12:00.003+02:00

Németh G. Béla joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy míg másoknál a pályakezdést és a jelentős műveket szokták inkább a viták követni, amelyek idővel átadják helyüket a megállapodottabb értékeléseknek, addig Arany János esetében nem így, sőt fordítva történt. Pályakezdését elismerés övezte: már Az elveszett alkotmányt méltánylás fogadta (Vörösmarty Mihály kritikája az egyetlen fontos kivétel), a Toldi ünnepléséről nem is beszélve (a fanyalgó Toldy Ferenc a törpe kisebbséget reprezentálta, s a Toldi estéje őt is megtérítette Arany művészetének). A Toldi estéjéről a rettegett kritikus, Gyulai Pál szuperlatívuszokban írt, a népiesség kanonizálását szorgalmazó Gyulai értékrangsorában Arany János már itt és ekkor elfoglalta az első helyet.

Igaz, A nagyidai cigányokat a kritika teljes értetlenséggel fogadta, de Vörösmarty szerette; Kemény Zsigmondnak, Csengery Antalnak és Eötvös Józsefnek, a még csak formálódó „irodalmi Deák-párt” reprezentatív tagjainak figyelmét pedig e mű irányította igazán Aranyra, akivel ekkor kezdenek úgy számolni, mint a példaképpé emelhető nemzeti költővel. Később, 1860-ban ők teremtik meg az egzisztenciális föltételeit annak, hogy Arany Pestre költözhessen és kulcsszerepet tölthessen be az irodalmi életben. Klasszikus költőink közül egyike a nagyon keveseknek, aki még életében megérte, hogy műveiből jó néhány iskolai olvasmány lett, ő maga pedig hivatalosan ajánlott íróeszmény.

Mindez nem jelenti azt, hogy Arany népszerűsége vetekedett volna Petőfiével vagy Jókaiéval. Sőt az ötvenes években ál-Petőfik bukkantak fel az országban, s aprópénzre váltották a halott költő nimbuszát. Arany nagykőrösi lírája (vagy ahogy maga nevezte: a „babyloni vizek elégiája”) valóban új utat próbált kijelölni később kritikusként is megfogalmazta a Petőfitől való eltávolodás szükségességét , ám ezt nemcsak a szélesebb közönség, de a hozzá közelálló műértő kortársak sem fogták fel igazán.

A kiegyezés időpontjában az irodalmi értelmiség elitje (az egyetlen Jókait nem számítva) Deák Ferenc oldalán állt, és a politikai rendezéstől a magyar polgárosulás szerves fejlődését várta. Nemcsak Kemény Zsigmond és Gyulai Pál nemzedéke, de a pályakezdő fiatalok legjobbjai is, mint Arany László vagy Asbóth János, sokat vártak és nagyot csalódtak a kiegyezést követő évtizedben. Az idő kikezdte a konzervatívvá kövesedő népnemzeti hagyományokat is. Az Őszikéket író Arany meg tudott még egyszer újulni, de az irányzat mely őt írta fel zászlójára nem. Gyulai Pál a nagy befolyással rendelkező Budapesti Szemle szerkesztőjeként, egyetemi tanárként és az irodalmi élet egyik irányítójaként megátalkodott konoksággal őrködött a Petőfi- és Arany-nemzedék örökségén, s szegült szembe minden újdonsággal.

Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajhatas1.htm

Imecs Béla: Halálom pillanata

2011-10-27T17:22:00.004+02:00

Merev lesz az égbolt, a felleg,
Akár a kitömött madár;
Megnémul a föld, és elomló,
Behorpadó mélyébe zár.
Hunyó arcom fényén utolsót
Lobbanva, búcsút mondanak
A vágyak, melyek átlobogtak
Énrajtam annyi év alatt.

Mit titkolok, ők majd bevallják,
Hogy az érzés múló, hiú,
A test fakó tükréből egyszer
Az idő minden fényt kifú,
Hogy porrá omlik minden emlék
A sorvadó, vak tükörön,
Por lesz a sziv, mely lánggal égett
S a könny, ami szemembe jön.

Vérző szárnyait összehúzva
Menekül el a szerelem,
Fekete szárnya milyen sokszor
Csapott rám sötét éjjelen,
És én nem mertem szembenézni,
Kerülő uton, csillagon
Keresztül néztem őt rajongva,
A csillagfénytől félvakon.

Óh vágyaim, ti hős legények,
Állóharcban küzdöttetek,
De kivont, hosszu kardotoktól
Csak én szereztem sebeket.
Most szétszaladtok és a tört kard
Karó se lesz új kert tövén,
Hogy ránőhetne új csirából
Kipattanó karósnövény.

Elhagynak mind, csupán a szépség
Virraszt és utánam kiált:
Tudd meg, én nem benned születtem,
De diadalmasabb hazát,
Jobb talajt sehol sem találtam,
Így még senki se gondozott;
Mégis, benned megújult hangom
Miattad egy szót sem zokog.

A napfény megtörik a felhőn,
Én szívről-szívre röpködök,
A világon minden mulandó,
Egyedül a szépség örök. -
Így szól a szépség, és továbbmegy,
Útját porozza fénysugár,
És valahol egy frissen ácsolt
Bölcső mellett vígan megáll.

Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 8. szám

Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

2011-10-26T17:24:00.004+02:00

Petőfi politikai jövendölést tartalmazó verseinek sorát a Várady Antalhoz írt költői levél nyitja meg 1846-ban. E verstípus jelentőségét mutatja, hogy mintegy harminc vers, s köztük több jelentős sorolható ide. A legjobb versekben mint az Egy gondolat bánt engemet... (1846. december), vagy A XIX. század költői (1847. január) és Az itélet (1847. április?) címűekben nemcsak a látnoki gesztus jelenik meg, hanem a látomás is. A jövendölés-versek nem alkalomszerűek, politikai jelentésük mégis nyilvánvaló: a szabad és boldog jövő megteremtésére mozgósítanak. Leggyakrabban visszatérő, alapvető szemléleti elemeik a következők: 1. a világszabadság (Egy gondolat bánt engemet...), 2. a jók és a gonoszak harca (Világosságot!, Az itélet), 3. a világot megtisztító vérözön (Levél Várady Antalhoz, Az itélet), s végül 4. az eljövendő Kánaán (A XIX. század költői, de utalásszerűen a többiben is).

A szabadságeszmény hangsúlyozásához nem kevés indíttatást kapott a konvencionális hazafias költészettől, de Petőfinek már igen korán jelentkező személyes motivációja a rendkívül erős vágy a függetlenségre, a kötetlen életmódra. A hazafias szólamokon és a vándorélet csavargásainak „szabadságán” mindenekelőtt pesti baráti környezete és olvasmányélményei segítették túl, különösen az utóbbiaknak volt kiemelkedő szerepük szellemi fejlődésében, szemléletének radikalizálódásában. Nagy érdeklődéssel olvasta a francia történeti irodalmat és kivált a francia forradalmak történetét (ismerte Mignet, Cabet, Lamartine és feltehetően Louis Blanc műveit). Képzeletét erősen foglalkoztatták a korai (utópikus) szocialista-kommunista nézetek és mozgalmak (Cabet és Louis Blanc műveiben olvashatott róluk; esetleg másoktól is hogy pontosan kiktől, arról mai napig megoszlik a szakirodalom véleménye). Ezek hatására a szabadság-fogalom jelentése megváltozik, világméretűvé tágul. A nemzeti és az egyetemes szabadság ügye 1846-tól kezdve mindvégig szorosan egybe kapcsolódik Petőfi gondolkodásában.

Világképének kialakításában a meghatározó élményt személyes sorsának alakulása, hányattatásai és tapasztalatai adták. Rendkívül érzékeny volt mindenféle társadalmi egyenlőtlenség iránt, s a pályáján elért sikerei csak növelték elszántságát a zsarnokság és a vele méltán egylényegűnek tekintett szolgaság elleni küzdelemben. A hajdani (családi) jómód elvesztését kompenzáló, s a maga erejéből beérkezett ember öntudatával mért mindent a tehetségen, és semmit sem gyűlölt úgy, mint a (számára is) meghaladhatatlan társadalmi korlátokat. Olvasmányainak megválasztásában és értelmezésében szemléletének ezek az ösztönösen radikális tartalmai is irányították, s a könyvek segítették forradalmi beállítottságának tudatosításában, fogalomrendszere kialakításában. Nemcsak a közvetlen politikai nézeteiben (így a monarchia- és királyellenességben, a köztársaság eszményítésében), hanem a világkép más területein is.

Jelentékeny hatással volt rá (különböző közvetítéssel) a felvilágosodás eszmevilága, annak is a Rousseau-tól eredő, radikálisan demokrata kispolgári irányzata. (Az önéletrajzi elemekkel teleszőtt nagy művében, Az apostolban is egyedül Rousseau neve fordul elő.) Innen ered az egyenlőség és testvériség kultusza, s az a gondolat is, hogy az emberi cselekvés végcélja a boldogság elérése, és ehhez képest a szabadság is eszköznek számít: „Mi célja a világnak? / Boldogság! s erre eszköz? a szabadság! / Szabadságért kell küzdenem...” (Az apostol, 1848). Mint ahogy Rousseau lehetett a legfőbb tekintély a zsarnokgyilkosság jogosságának elismerésében is.

De Petőfi míg egyfelől a felvilágosodás szellemében tagadta az eredendő bűn létét, a tételes vallást babonának tekintette, másfelől már bírálta is a felvilágosodást, romantikus szemszögből. Elismerte ugyan, hogy az embereket körülményeik határozzák meg, de azt is látta, hogy ezek a körülmények emberi tevékenység eredményei. Részben ezzel függ össze szenvedélyes cselekvésvágya a költészetben is, a költészeten túl, a politikai életben is. Ha az „átalános boldogság” korának (Világosságot!, 1847) az a feltétele, hogy az emberiség megváltsa magát, akkor az igazi költők helye elöl van a megváltók között. Bár az egész korábbi történelem nem más, mint állandó harc a „jók” és „gonoszak” között, s a küzdelem mindig az utóbbiak győzelmével végződött, az emberiség megváltható, s tulajdonképpen ez a történelem „célja”.

Petőfi mint írta, századának „hű gyermeke” hitt a világ célirányos mozgásában, s még akkor is, amikor kétségeit fogalmazta meg (a Világosságot! című költeményében), feltételezi, hogy a világ célja felé emelkedik, az általános boldogság korához, s e kor eljövetelét csak késleltetni képesek a rosszak, gonoszak. (Igaz, a történelmi haladás képének ellentétével, a körkörös, céltalan mozgás lehetőségének felvetésével zárul a vers, de ezt a költő mint a lehető legnyomasztóbb látomást szemléli és utasítja el; „irtóztató, irtóztató!” kiált fel, nemcsak borzongva, hanem hanem hitetlenkedve még a gondolatától is.) Azonban a cél elérését úgy, mint ebben a költeményében, tehát folyamatosnak csak elvétve ábrázolta. A történelem dinamikus mozgása felfogása és hite szerint rövidesen forrpontra jut: ekkor egy kegyetlen, véres háborúban (illetve máshol: ütközetben) a felkelt rab népek leszámolnak zsarnokaikkal, s először a történelem folyamán győzni fog a jó. Azaz a történelem menete ezen az egy ponton legalább ugrásszerű. Ennek mibenlétét nem kutatta Petőfi; megelégedett azzal, hogy a korábbi küzdelmek és a végső összecsapás között annyi a különbség: az utóbbi intenzívebb és az eredmény megfordul.

Bár naplójában, hírlapi cikkeiben előfordul olyan megfogalmazás, amely a hegeli nyelvet idézi, e döntő vonatkozásban eltér a felfogásuk. Petőfi túlságosan is türelmetlen ahhoz, hogy holmi folyamatszerűséggel bíbelődjék: költészete szinte kivétel nélkül csupán két világállapotot ismer: a démonikusat és az édenit. A kettő mindenben ellentéte egymásnak, nincs közöttük tényleges átmenet. A hegeli történetbölcselet nem emeli ki a történelem célját a folyamatból, figyelme nem a jövőre irányul, hanem a történelem egészére. Petőfinél éppen ellenkezőleg, az eszményi állapot a jövőbe helyeződik, s ezért kizárólag mint hiány (mint a démonikus jelen és múlt megfordítása, ellentéte) jelenik meg.

A forradalmi látomásköltészet Petőfi művészi világképének jelentős átalakulását mutatja: az emberi lét statikus felfogásától annak dinamikus értelmezéséhez, a múltra figyelő elégiától a jövőre hivatkozó apokaliptikus látomáshoz. A látomás és a látnok-szerep a szó legsajátabb értelmében költészet és költői feladat. A romantikusan felfogott költészet a képzelet segítségével az időtlent kívánja megragadni az időben, a végtelent a végesben, s így a teljesebb világot teszi hozzáférhetővé. A politikai tettként felfogott költészet a képzelet segítségével a kívánatos jövőt kívánja felmutatni a jelennek, vagyis a teljesebb világ megvalósítására szólít fel. Petőfi látomásköltészetében egyszerre jelenik meg az időtlen és az eszményi jövő, a bemutatás és a felszólítás gesztusa. Különösen szembetűnő ez A XIX. század költői című versében, amely a forradalmi próféciát ars poeticává emeli, s általános követelményként állítja valamennyi kortárs költő elé. A költészet romantikus és politikai funkciója mélyen összefügg ebben a költészetben, de a kettő közti határ nem tűnik el teljesen.

A középpontban álló megváltó szándék és a verseknek szánt gyakorlati (mozgósító) szerep magyarázza azt is, hogy e profetikus költészetben akkora hangsúllyal jelenik meg a vallásos frazeológia s a bibliai mítoszra való rájátszás; végül is olyan hagyományról van szó, amely mindenkor alkalmas volt az elementáris értékválasztások tudatosítására. De a világot megtisztító vérözön eredendően apokaliptikus képe itt egy laicizált álláspont kifejezésére szolgál: Petőfi a szabadságot várta és jövendölte „az emberiség második megváltója”-ként. A vallásos és liberális frazeológia pedig nemcsak megfért, de egyenesen keveredett ebben a korban.

A nemzeti függetlenség hiánya és a polgárosodás megkésettsége következtében nálunk is az irodalmat a nemzet ébresztőjének, tanítójának és lelkiismeretének tekintette a közvélemény-formáló nemesi értelmiség. A költőtől azt várták, hogy egyúttal néptribun, vezér, politikus is legyen egy személyben. Ennek a szerepnek Petőfi mintegy elébe ment; igaz, jóval radikálisabb társadalomjavító programmal kötötte össze, mint amiben a nemesi értelmiség túlnyomó része gondolkodott.

Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/pspalya6.htm

Kóka Rozália: Mátyás király okos felesége

2011-10-25T17:52:00.003+02:00

Mátyás királynak igen okos felesége volt. Okosabb volt, mint maga a király. Volt az asszonynak egy igen rossz szokása. Mikor az ura törvénykezett, mindig ott kotnyeleskedett, s sokszor beleszólt a király dolgába. Haragudott Mátyás ezért a feleségére. Egyszer úgy kifogyott a béketűrésből, hogy azt mondta:

- Na, szívem szép szerelme, ha te még egyszer beleszólsz az én dolgomba, akkor neked fel is út, le is út. Visszaviszlek anyádhoz!

Megszeppent a királyné s egy jó darabig meg is állta, hogy ne akarjon igazságot tenni Mátyás király helyett, de mi történt?

Egy nap Mátyás király nem volt otthon. Két koldusforma ember jött, hogy a király tegyen köztük igazságot. A királyné azt mondta:

- Az uram nincs itthon. Én nem tehetek igazságot, menjenek Isten hírével!

A két koldus hímelt-hámolt, hogy ők messziről jöttek, nagy a bajuk, hát most mi lesz? Addig-addig, hogy a királyné megkérdezte, milyen dologban is háborgatnák a királyt?

- Az úgy vót, hogy nekem van egy lovacskám, a társamnak meg van egy szekere. Az éjszaka megszálltunk az útszélen. Megellett a lovam. Valahogy az árva kiscsikó a szekér alá hengeredett. A társam azt állítja, hogy a csikó az övé, az ő szekere ellette.

Nagyot kacagott a királyné. Elküldte a perlekedőket, hogy jöjjenek vissza később, amikor hazajön a király. Ő meg feltett a tűzre egy fazék krumplit, s megfőzte. Mikor a krumpli kihűlt, a kötőjébe szedte, fogott egy kapát, s kiment a kertbe, ahol a két ember várakozott. Az asszony úgy tett, mintha krumplit ültetne. Vágott egy lyukat a kapával, beledobott egy krumplit, egyet meg megevett. Nézik az emberek, hogy mit művel a királyné. Megszólalt a szekeres:

- Már megbocsásson nagyságos asszony, tán csak nem főtt krumplit ültet a földbe? Még ilyent ki hallott?

- Hát, ha olyan megeshetett, hogy a szekérnek kiscsikója szülessen, az is megeshet, hogy a főtt krumpli kikeljen!

- Látod-e, koma? Az enyém a kiscsikó! - mondta a ló gazdája. A két ember csak nem egyezett meg. Hazajött a király, mennek elébe, hogy tegyen igazat. Mátyás király azt mondta, hogy a csikó a szekeresé.

A királyné bosszankodott, hogy a király ilyen ítéletet hozott. Kitanította a ló gazdáját, hogy kerítsen egy hálót, s húzgálja az ablakuk alatt, mintha halászna. Ők majd kikönyökölnek a királlyal az ablakon, s megkérdezik, mit csinál? Ő csak felelje azt, hogy halászik. A többit majd eligazítja.

Úgy is lett. Az ember kerített egy nagy hálót, s húzgálta a porban. A királyné kikönyököl az ablakon, s felkiáltott:

- Na, nézzen oda felség! Mit csinál ott az az ember?

A király is kinézett az ablakon, s leszólt:

- Ugyan bizony, miért huzigálja kend azt a hálót a porban?

- Nem egyébért - válaszolta az ember -, csak halászok.

- Nahát! Ki hallott még ilyent, hogy valaki a porban halat akarjon fogni? - morfondírozott a király.

- Miért ne? Hát olyant ki hallott, hogy egy szekér csikót fialjon? - csattant fel a királyné.

A király mindjárt tudta, honnan fúj a szél. Nagy méregbe gurult.

- Nem megmondtam feleség, hogy ne szólj bele az én dolgomba? Most azonnal szedd a sátorfádat, s eredj haza anyádhoz! Ami neked a palotában a legkedvesebb, elviheted, de többé itt nem maradhatsz!

- Elmegyek, ha már felséged annyira nem szenvedhet, csak még egy vacsorát költsünk el együtt - könyörgött a királyné.

A király beleegyezett. Na, csak ez kellett a királynénak! Álomport kevert a király borába. A király úgy elaludt, hogy azt se tudta, él-e vagy hal-e?

A királyné befogatott egy hintót, s az alvó királyt lepedőstől, dunyhástól beletetette. A király még akkor se ébredt fel, amikor odaértek a kicsi házacskához, ahol a királyné anyja lakott. A két asszony lefektette a tisztaszobába. A királyné mellébújt, aludtak reggelig. Reggel felébredt a király.

- Hol vagyok? Hol vagyok? - kérdezte álmosan.

- Itt vagyunk édesanyámnál, szívem szép szerelme - mondta a királyné. - Azt mondtad, hogy takarodjam el a palotából. Csak azt hozzam magammal, ami nekem a legkedvesebb. Nekem a világon nincs náladnál kedvesebb, ezért téged hoztalak magammal.

- Hát a kocsis hol van? - kérdezte megenyhülve Mátyás király.

- Kinn van az istállóban - mondta a királyné.

- Fogass be feleség, s menjünk haza! Látom, nincs náladnál igazabb emberem a világon. Még azt se bánom, ha néha-néha te viseled a kalapot - nevetett a király, s megcsókolta okos feleségét.

Hazatértek, s boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Forrás: Kóka Rozália: Mátyás király rózsát nyitó ostornyele - Magyar Elektronikus Könyvtár

Karinthy Ferenc: A térkép dicsérete

2011-10-24T17:10:00.004+02:00

Élek-halok a jó térképekért. Már csinos gyűjteményem van: nem a régiségek érdekelnek, inkább a jelen, azok az országok, amelyekben jártam vagy járni szeretnék. Bármerre fordulok meg, fölkeresem a szaküzleteket, és egyébként is ragadnak hozzám a térképek; az utazási irodák, benzinkutak, szállodai porták szabad választékának telhetetlen dézsmálója vagyok. S minden izgat, a vaskos, sokrétű földrészmappáktól a legapróbb részletekig, városok, negyedek, hegyek, szigetek, öblök, tavak, jelesebb folyószakaszok, mint a Rajna Köln és Mainz közt, a magyar Duna-kanyar, a Mississippi torkolatvidéke, a prospektusok kinagyított vázlatai a nevezetes helyek körül, a térképes névjegyek, melyek Japánban lakcímül szolgálnak, tengerek, áramok, mélységek, a tengerfenék, víz alatti hegyvonulatok, síkságok, szakadékok. Külföldi barátaimat, ismerőseimet váltig arra kérem, küldjenek térképet. Otthon esténként nagy utazásokat teszek a papiroson, gyalogosan szelem át Ausztrália járatlan őserdeit, atommeghajtású búvárnaszádon hajókázom az Északi-sarkra, a Holdra szállok. Apropó, a Hold felszínéről is van remek mappám, a National Geographic Society, az amerikai földrajzi társaság kiadványa: évi nyolc dollárért tagjuk lévén, kapom a folyóiratukat, valamennyi pompás melléklettel, és kedvezményes áron a csoda-színes atlaszokat, vászonra dolgozott, kiakasztható mesterműveket, amelyeken egyre akad új nézni- és fölfedeznivaló.

Nem tudom, mit szólna hozzá Lukács György: nekem a térkép a tökéletes realizmus. Minden rajta van, ami lényeges, és semmi, ami lényegtelen, esetleges. Feltétele a legteljesebb pontosság, szabatosság, félreérthetetlennek és félremagyarázhatatlannak kell lennie: a műfaj nem tűri meg a homályt, zavart, gőzös irracionalizmust. A legelegánsabban szűkszavú közlés, bőven hagy a képzeletnek, erősen számít a fantáziára. Arányos, gazdaságos, kis helyre sokat sűrít, s noha szenvtelen és megvesztegethetetlenül tárgyilagos, szárazsága csupán formai, az élet lüktet tündöklő színeiben, a táj, és benne az emberi mű. A legszilárdabb, kikezdhetetlen igazság, s mivel a változót, mulandót rögzíti, nem fog rajta az idő. Azt szeretném - elérhetetlen cél -, hogy amit írok, olyan legyen, mint a térkép.

Forrás: Karinthy Ferenc: Karcolatok - Magyar Elektronikus Könyvtár

Pompidou Központ, Párizs

2011-10-24T16:43:00.005+02:00

A Pompidou Központ a Szajna jobb partján fekszik, a rue du Renard utcában, Párizs Beaubourg negyedében. Az épület a XX. század hetvenes éveiben épült, Georges Pompidou Nemzeti Művészeti Kulturális Központ (Centre National d"Art et de Culture Georges Pompidou) néven. Az épület látványára jellemző a számtalan színes cső és egyéb vezeték, ezért egyesek gyárépülethez vagy olajfinomítóhoz hasonlítják. A bejárati oldalon kígyózó mozgólépcsőn juthat fel a látogató. A tervezők láthatóvá tették a csúcstechnológia berendezéseit, hangsúlyozva azok fontosságát. Az épület műszaki berendezései, amit eddig a falak elfedtek, most a homlokzaton láthatók, ami a karbantartást és szerelést is megkönnyíti. Az épületet sokan csúnyának tartják, mások remek ötletek megvalósulását látják benne. A szokványos építési megoldáshoz képest sokkal nagyobb szabadságot enged a belsőépítészeknek és berendezőknek. Rengeteg építész küldte be terveit a kiírt pályázatra, amely könyvtárat, lemeztárat, a Modern Művészetek Múzeumát, Iparművészeti Múzeumot kívánt egy épületben elhelyezni. A pályázók közül Renzo Piano és Richárd Rogers lett a két győztes. A Pompidou Központot Beaubourgnak is hívják. 1971-ig, az építkezés megkezdéséig a terület parlagon hevert. Az épületet sokan a szokatlan megjelenése miatt sokan keresik fel. A nagy terület különösen megmozgatta a tervezők fantáziáját. A beérkezett pályaművek közül az övék volt az egyetlen, amely az építésre szánt telek felét szabadon hagyta, s így Párizs szívében új nagy közterület alakulhatott ki. A Pompidou Központban nemcsak könyvtár és átalakítható kiállítótermek találhatók, hanem mozi, koncertterem, játszótér, bárok és éttermek is. A megnyitás után nem sokkal népszerűbbé vált mint az Eiffel-torony. A Pompidou Központ a modern, high-tech építészet mintaképe lett.

Forrás: A világ csodái (http://vilagcsodai.webatu.com/europa/pompidou.html)

Komoly nevet vívott ki magának a katolikus egyetem

2011-10-23T16:55:00.006+02:00

Meg vagyok győződve arról, hogy a katolikus egyetem mind idehaza, mind külföldön komoly nevet vívott ki magának az elmúlt húsz évben, nemcsak a különböző diszciplínák oktatásában, hanem a kutatás minőségében is – mondta a Magyar Kurírnak Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, kánonjogász, aki szeptember óta vezeti az intézményt, kiemelve a Pázmány specialitásait. Emellett beszél a leendő felsőoktatási törvényről, a bolognai rendszerről és egy elindítandó, interdiszciplináris közgazdaságtani képzésről is.

Miként fogadták pap-mivoltát a felsőoktatási szakmai testületekben?

A PPKE rektori tisztét minden hivatali elődöm katolikus papként töltötte be, így ez nem jelentett lényegi változást. A rektori konferencia elnökségi tagjaként továbbra is a felekezeti intézményekre vonatkozó szabályok áttekintése és szakértői véleményezése a fő feladatom.

Milyen feladatokkal szembesült, amikor átvette az egyetem vezetését?

Az egyetem működése természetesen nem volt ismeretlen a számomra, hiszen öt éven át voltam az intézmény rektor-helyettese, valamint egyéb, felsőoktatást érintő szakmai testületek tagja. Ez alatt megfelelő ismereteket szerezhettem a katolikus egyetem egységes működéséről és a továbbiakban megvalósítható tervekről. Ennek alapján remélem, a közeljövőben karaink újabb interdiszciplináris kutatási programokra tudnak összpontosítani, a hagyományos oktatási tevékenységen túl.

Szokták mondani, hogy a Pázmány esetében nem az egyetemnek vannak karai, hanem a karoknak egyeteme, utalván a karok nagyfokú autonómiájára.

Egy átalakuló felsőoktatási környezetben minden intézmény keresi a kitörési pontokat. Ezeket nagyban segíthetik a kari önállóságból fakadó előnyök, de bizonyos munkafolyamatok hatékonyságához elengedhetetlen a megfelelő mértékű centralizáció. A karközi együttműködésre példa a hittudományi karon nemrég megindított katolikus közösségszervezői szak, amelynek tanegységei a bölcsészkar, a hittudományi kar, az informatikai kar és a Vitéz János kar együttműködésében kerülnek oktatásra. Bízom abban, hogy hasonló, és az egész egyetemet felölelő oktatási és kutatási programokban még több lehetőség nyílik a jövőben.

Mekkora az egyetem hallgatói és oktatói létszáma?

7400 fölött van a hallgatók száma, majdnem 650 oktatónk van és hozzávetőlegesen 400 az adminisztrációs munkatársaink száma. Végzett hallgatóink elhelyezkedési lehetőségének a tekintetében is jó a statisztikánk, több, egymástól független felmérés szerint is.

Milyen új képzéseket terveznek?

Szeretnénk olyan közgazdasági oktatást meghonosítani Magyarországon, amely más társadalomtudományok eredményeit is felöleli, ahogyan ezt a világ jelentősebb katolikus egyetemein is látjuk. Ehhez mindenképpen szeretnénk felhasználni a katolikus egyetemek európai szövetségével ápolt jó nemzetközi kapcsolatainkat. Az informatikai karunk már eddig is élen járt a különböző hazai és nemzetközi kooperációk kiépítésében. Emellett a bölcsészettudományi, a jogi, illetve a hittudományi kar együttműködésében több olyan kutatási alapprogramot kívánunk indítani, amelyek újabb szakokat vagy szakirányokat tesznek lehetővé. Szeretnénk, ha egyes bölcsészképzések a jövőben Budapesten folynának, ezzel is erősítve az egyetem helyzetét.

Mi tekinthető a Pázmányon folyó képzések közül kiemelkedőnek?

Intézményünk tavaly lefolytatott akkreditációs vizsgálata kiemelte annak a tudományos kutatói tevékenységnek a színvonalát, amelyet a hat doktori iskolánkban folytatunk ( hittudományi – teológiai és kánonjogi programmal –, interdiszciplináris műszaki tudományok, irodalomtudományi, jog- és államtudományi, nyelvtudományi, és történelemtudományi). Ez számunkra azért is öröm, mert ezeken a helyeken olyan fiatalok végeznek alapkutatást, akik a magyar tudományos életet és eredményeit, de egyetemünk oktatói színvonalát is közvetlenül nagyban gazdagíthatják. Mint kánonjogász, nyilván szükséges megemlítenem az alapításának tizenötödik évfordulóját ünneplő Kánonjogi Intézetünket, amely az eltelt másfél évtized alatt kivívta a nemzetközi szakmai közvélemény kimagasló elismerését. Mindemellett, ősi hittudományi karunk könyvtára Magyarország legkiemelkedőbb teológiai szakkönyvtára (hozzávetőlegesen 120 ezer kötettel), melynek állományán belül több egyedülállóan gazdag különgyűjteményt is találunk, amely nagyban hozzájárul a régióban végzett, magas szintű teológiai kutatásokhoz.

Mit gondol a formálódó felsőoktatási törvényről?

Az új felsőoktatási törvény koncepciójáról, szövegtervezeteiről több szakmai egyeztetés született az elmúlt évben. Pontos képet nyilván csak akkor lehet kialakítani a törvénytervezetről és annak a felsőoktatás teljes rendszerére –beleértve az egyházi fenntartású intézményeket is – gyakorolt hatásáról, ha megszületik a végleges jogszabály.

Mire terjed ki az akkreditációs bizottság kompetenciája a hitéleti képzések tekintetében?

A hitéleti képzés (szak) esetén az állami elismerés során, a hittudományi, illetve a kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma az akkreditációs eljárások során nem vizsgálható. Így az alapkritériumok teljesítése mellett a hitéleti felsőoktatási intézményeket sajátosan kell kezelni. Nyilván ettől eltérő megítélés alá esnek azok az egyházi fenntartású, de nem tisztán hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmények, amelyek világi tudományokat oktató karokkal is rendelkeznek, mint a Károly Gáspár Református Egyetem, vagy a PPKE.

Az új egyházi törvény van valamilyen hatással a felekezeti felsőoktatásra?

Az új lelkiismereti és vallásszabadsági törvény, valamint az új felsőoktatási törvény nem hat közvetlenül egymásra. Az előző a bejegyzett egyházi státus elnyerésének kritériumait, továbbá az állam által elismert, illetve azon belül meghatározott állami támogatásban részesített közösségek jogait és kötelességeit rögzíti; míg az új felsőoktatási törvény, a felsőoktatási intézmények működési kritériumait és minőségi tevékenységének biztosítékait írja le, tiszteletben tartva a felekezeti fenntartásból, vagy éppen a tisztán hitéleti képzésből származó sajátos helyzetet.

Központi téma a bolognai rendszer sikere vagy sikertelensége is a közbeszédben.

A magyar felsőoktatás, így egyetemünk sem állt át teljesen a bolognai rendszerre. Európában számos példát találunk arra, hogy minden képzést alap-, illetve mesterképzésre bontottak, a jogi és az orvosi oktatásban is. Nálunk élénk viták folytak erről, végül a teológiai, az orvosi és a jogi oktatásban nem alkalmazták ezt a formát. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fogalmaznak meg a kétfokozatú pedagógiai képzéssel kapcsolatban megalapozott kritikákat. Ezért vetődött fel a bölcsészet területén is a bolognai rendszerrel való részleges vagy teljes szakítás igénye. Ennek egyik lehetősége, hogy az intézmények maguk dönthetnék el, milyen képzési formát indítanak, és egyúttal biztosíthatnák, hogy a bolognai és az osztatlan képzés átjárható legyen. Ezek a szakmai viták még nem jutottak nyugvópontra, hiszen az új felsőoktatási törvény koncepciója számos esetben módosult az elmúlt év folyamán. Az egyes intézmények akkor tudják majd hosszú távú stratégiájukat elkészíteni – többek között a bolognai rendszerrel kapcsolatban is –, ha megszületik a végleges jogszabály.

Visszatérve a Pázmányra: milyenek az egyetem hazai és külkapcsolatai?

Meg vagyok győződve arról, hogy a katolikus egyetem mind idehaza, mind külföldön komoly nevet vívott ki magának az elmúlt húsz évben, nemcsak a különböző diszciplínák oktatásában, hanem a kutatás minőségében is. Intézményünk egyedüli magyar tagja a nemzetközi kutatóegyetemeket tömörítő együttműködésnek (IRUN), amely jól jellemzi a PPKE nemzetközi elfogadottságát. Ugyanezt mondhatjuk el az európai, illetve a nemzetközi katolikus egyetemek szövetségével kialakított aktív kapcsolatunkról, a nemzetközi diákcserékről, és természetesen azokról a szoros hazai oktatói és kutatói együttműködésekről, amelyeket két évtized alatt kialakítottunk.

Összességében meg van elégedve a Pázmány azzal a hellyel, amit újraalapítása óta kivívott magának?

Az elmúlt húsz év alatt a PPKE működése olyan keretet teremtett, amely megkerülhetetlenné teszi egyetemünket mind az oktatás, mind a kutatás hazai és nemzetközi palettáján; valamint kiemelkedő fontosságú az új egyetemista generáció értékorientált képzésében. Így örömmel tölt el, hogy azt a munkát folytathatom alma materemben, amelyet Gál Ferenc, Erdő Péter és Fodor György neve fémjelzett a katolikus hit és a szellemi dialógus előmozdításában, a Pázmányon keresztül.

Magyar Kurír - Szilvay Gergely

Bemutatkozó: Szamosi Szabolcs

2011-10-19T16:25:00.003+02:00

Pécsett született 1970-ben. A pécsi egyházzenei élet megújítója, aki a Pécsi Bazilika zenei vezetőjeként, karnagyaként és orgonistájaként is beírta magát a 90-es évek és az ezredforduló zenei életének a történetébe.

Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen 1993-ban szerzett ének-zene-matematika szakos tanári diplomája után 1996-ig Budapesten folytatta. Itt kapott egyházkarnagyi diplomát. Tanárai Koloss István orgonaművész és Tardy László, a Mátyás-templom karnagya volt. A Grazi Zeneakadémián egyházzenéből egyetemi és orgona szakon művész-tanári diplomát szerzett. Vezénylést Josef M. Doellernél, orgonát Ernst Triebel és Hanfried Lucke professzornál tanult, több mesterkurzuson is részt vett. 1994-ben lett a Pécsi Bazilika orgonistája és zenei vezetője, s azóta több pécsi zenei sorozat elindítója és szervezője.

2000-ben alapítója és vezetője a Bazilika Mozart Kórusának és Zenekarának, amelyek elsősorban Pécs egyházzenei életét szolgálják. Koncertezett már Magyarország minden jelentős templomában. Dés László dzsessz-szaxofonossal Max Reger korálokra adott improvizációs sorozata országos elismerést váltott ki. Külföldön is számos helyen fellépett. Művészként és tanárként nagy hangsúlyt helyez a fiatalok képzésére.

Koncertszervezői tevékenysége ambiciózus sokoldalúságával emelkedik ki munkásságából. Magyarország és Európa legjobb orgonistáit hívja meg Pécsre, folyamatosan gazdagítva a hangversenykínálatot (Koloss István, Lantos István, Sebestyén János, Francesco Finotti, Harry Grodberg, Ernst Triebel, Hanfried Lucke), de más műfajok sztárvendégei is fellépnek orgonakoncertjein (Gregor József, Miklósa Erika, Dés László, Eperjes Károly). Több rádió-, tv- és CD-felvételt készített.

Tág teret biztosít a bemutatkozásra és az egyházi muzsika világába való bekapcsolódásra a fiatal és a már befutott pécsi hangszeres szólistáknak és legkülönbözőbb összetételű kamaraegyütteseknek, kórusoknak.

Mint előadóművészt is a sokoldalúság jellemzi. Karnagyként a zenekari szentmisesorozatban zenetörténeti ritkaságokat mutat be együtteseivel. Orgonaművészként Bachtól a francia későromantikáig terjedő alaprepertoárral rendelkezik. Rendszeres közreműködője a Pannon Filharmonikusok - Pécs oratorikus hangversenyeinek is.

Művészetét az adott művet alázattal szolgáló szemlélet és a szélsőséges előadói felfogásoktól mentes hangzásvilágra való törekvés jellemzi, s ebben a XX. századi műveket is a klasszikusokat megillető tisztelettel szólaltatja meg. Ez nemcsak orgonaművészi, de karnagyi tevékenységét is áthatja, koncertszervezői munkássága pedig az egyházzenei életet felfrissítő megújulást hozta Pécsre.

Forrás: Szeben.ro

I. Szemlér Ferenc: Ősz

2011-10-18T17:58:00.006+02:00

Ősz van már mindenütt,
sötét szél fúj a távol
tarhomloku hegyekről.
Testvérek ablakából
fogyó kanócok fénye
világít vert utakra
s szegények néznek bambán
a bundás dús urakra.

A pincém még üres,
bár asszonyomnak méhe
új léttől duzzadoz már.
A terhes tél elébe
riadt szívvel igyekszünk
ketten az őszi sárban
s ijedten jut eszünkbe:
hogyan megyünk majd hárman?

Mindenki bűnös itt,
ki gyermeket akar ma!...
És mégis jó e bűn
s a félelemnek karma
oly jólesőn hasítja
testednek lágy szövetjét,
amelybe mély hatalmak
most gyermekünk szövették.

Te félsz, mert vár a kín,
én félek, mert alig van
mit ennünk s hátha ennyi
sem lesz, ha létre villan
az új fény, melyre szörnyű
szelek készülnek fújni...
vajjon lesz barlang, melybe
el bírjunk véle bújni?...

Mert ősz van mindenütt
s üres kamrám és pincém,
ó van-e ily szegény és
ily nyomorult még mint én?!
azt várom, aki lelkem
megőrzi az időnek
s ha jön, tüzet se bírok
rakni melegedőnek.

Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906. április 3. – Bukarest, 1978. január 9.) romániai magyar költő, író, műfordító, kritikus.

Forrás: Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 8. szám

Tikal

2011-10-17T17:37:00.008+02:00

Guatemala város nemzetközi repülőteréről belföldi járat indul Floresba, innen autóval, vagy busszal juthatunk el Tikalba. Tikal a Yucatán-félszigeten található. A spanyol Hernando de Córdoba fedezte fel 1517-ben. A pápa Yucatán lakóit a király alattvalóinak nyílvánította, így a nép bármiféle ellenálása lázadásnak, vagy árulásnak minősült. 1526-ban Francisco de Montejót bízták meg egy Yucatáni expedíció megszervezésével. A felfedezőút feladatait írásban rögzítették, ez volt a Requerimiento. Ebben fogalmazták meg, hogy a király az Újvilág lakóit észérvekkel és helyes bánásmóddal akarja igaz hitre téríteni. Ha viszont ellenszegülnek, a spanyolok háborút indítanak az ország ellen, és erővel vetik a korona és az egyház uralma alá. E szándékot azonban nem sikerült a bennszülöttekkel elfogadtatni, a gerillaháború évekig folyt a spanyol hódítók (conquistadores) ellen. A maja indiánok a közép-amerikai magasföld és az alföld vidékén éltek. Kultúrájuk több mint 3000 éven át maradt fent. Társadalmuk uralkodó osztálya a papok rétege volt, életüket a vallási szertartások határozták meg. A papok építtették a kultikus helyeket, ők voltak az írás és a naptár feltalálói. Írásukat hieroglif domborműveken figyelhetjük meg. Az évet 365 napban határozták meg, egy naptári kör 52 évet ölel fel. A maja kultúra fénykora a IV. és a X. század közötti időre tehető. A maja birodalom északi alföldjén a legnagyobb vallási központ Tikal volt.

Központi terén 8 piramis található, melyek egyetlen építészeti egységet alkotnak. A felvezető lépcsőket festett stukkómaszkok díszítik. A környező vidéken kb. 3000 épület állhatott. A lakások száma több tízezer lehetett. A piramistemplomok korábbi romokra épültek. A piramisokban festményekkel díszített síremlékeket találtak a régészek. A kultikus központ 2,5 négyzetkilométeren található. Az épületeket gyalogutak kötötték össze. A falakat mészstukkó réteggel vakolták, melyet gazdagon kifaragtak. Az épületek helyét vízszintesre egyengették, a kultikus szentélyeket magaslaton állították föl. Ez lehetővé tette, hogy a szertartásokat a távolból is figyelemmel kísérhették. A legnagyobb piramis 70 méter magas, a vályogból készült egyszerűbb épületeket is talapzatra építették. A piramisokat meredek, helyenként 70 fokos hajlásszöget is elérő oldalakkal építették. Ezt az építés technikája tette lehetővé. A falak tiszta mészbe rakott kövekből álltak, ami nagy terhelhetőséget tett lehetővé. Tikalban a piramist 9, egymástól rézsűs patkával elválasztott terasz alkotja. Tetején található a lábazatszerű alépítményhez hasonló templom. A felépítmény belső tere tömegéhez viszonyítva elenyészőnek tűnik. Bejárata a piramis lépcsőjének tengelyében nyílik. Belsejében cellák találhatóak, melyekben temetkeztek is. A falakat borító kőfaragványok vallási szertartásokat és uralkodókat ábrázolnak. Az időciklusokat feliratos sztélékkel jelölték, ezek segítségvel Tikal története jól nyomonkövethető. Faragott kőlapokat állítottak a harcosok és uralkodók emlékére is.

Forrás: A világ csodái (http://vilagcsodai.webatu.com/amerika/tikal.html)

Mága Zoltán hegedűművész

2011-10-16T14:44:00.006+02:00

Duna TV

20:00 Mága Show '78

Szerkesztő: Nagy György

A megújult Duna Televízió egy grandiózus show-műsorral kedveskedik kéthetente vasárnap este a nézőknek. Mága Zoltán a „királyok hegedűse” sztárvendégeivel szórakoztatja a nagyközönséget a legnagyobb nevek és a legismertebb dallamok zenés varázslatában.

Mága Zoltán Szolnokon született. Nevét hamarabb ismerték külföldön, mint Magyarországon.

A világhírű Rajkó Zenekar vezető prímásaként Európa szinte minden fővárosában, Amerikában és a Távol-Keleten öregbítette szeretett hazája hírnevét. Később az általa alapított Budapest Cigány Zenekar/Budapest Gipsy Banddel bejárta a Föld másik felét, és kivétel nélkül hatalmas sikerű koncerteket adott. Talán nincs még egy művész, aki küldetéstudatát ennyire előtérben tartva képviselte a magyar kulturális tradíciókat, és erősítette a magyarsággal kapcsolatos pozitív nemzeti sztereotípiákat. Ezáltal számos rajongót szerzett nemcsak magának, hanem a hagyományos cigány- és klasszikus muzsikának is.

A Lyoni Nemzetközi Jazzfesztiválon olyan világsztárokkal lépett fel, mint Didier Lockwood, Segan’, Yochk’o Seffer, de játszott Bonnie Tylerrel és Chris Normannel is. 2003-ban elnyerte a mexikói Világzenei Fesztivál különdíját. Megszámlálhatatlan televíziós szereplése közül kiemelkedik a Magyar Állami Operaházban adott Karácsonyi koncert, amelyet huszonkét ország nézői élvezhettek.

Egyedi, első hallásra azonnal felismerhető játékának kialakításában fontos lépcső volt a pesti Broadway legnagyobb múltú, legcsillogóbb szórakozóhelye, a Moulin Rouge. Egy New York-i vendégszereplésen érte a felkérés: legyen a mulató szólistája. Itt végre megvalósíthatta régi álmát: crossover stílusával megújította az autentikus cigányzenét. Néhány hetes vastapsos fellépés után zenekarvezető, nem sokkal később pedig művészeti vezető, showműsorok rendezője, producere lett. Művészi repertoárja a népzenétől a szimfonikus darabokon át musicalekig, jazzig, sőt könnyűzenéig terjed – ám soha nem felejti el megemlíteni, hogy ezt a műfaji sokszínűséget magasan képzett állandó és alkalmi zenésztársai teszik lehetővé.

Mindig megtiszteltetés számára exkluzív vendégkör előtt játszani. Elbűvölt már játékával királyokat, hercegeket, grófokat, politikusokat, közéleti személyiségeket. Többször játszott már VI. Mohamed marokkói király palotájában, azonban ugyanolyan fontos számára egy vidéki jótékonysági koncert Magyarországon, mint bármilyen nagyszabású külföldi előadóest.

Az adakozás mindennél fontosabb a hegedűvirtuóznak. Nem kitalált image része ez. Úgy érzi, enélkül nem lenne teljes az élete. Koncertjeire rendszeresen meghív nyugdíjasokat, segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket. Rendszeresen fellép a Magyar Televízió Aranyág című műsorában, támogatja az Aranyág Alapítványt, és számos mesterhegedűje kelt már el aukción. A bevételt mindig jótékony célra ajánlotta fel.

Az ország legtávolabbi szegletébe is elviszi a zenét. Gyakran játszik templomokban. Vallja, hogy aki Isten házába belép, egészen más hangulatba kerül. A csodálatos akusztika és atmoszféra számára inspirálóan, hallgatóira megnyugtatóan hat. Ilyen környezetben lélekhidak építhetők az emberek közé, a falak pedig leomlanak.

Megtiszteltetésként érte a felkérés, hogy a Magyarország EU-csatlakozását népszerűsítő reklámfilmben komoly szerepet vállaljon. Kiváló kapcsolatainak köszönhetően a klip egy részét a Marokkói Királyság csodálatos, exkluzív épületeiben és tájain forgathatták.

2004-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2005-ben a Kisebbségekért Díj és a Máltai Lovagrend tagsága, 2006-ban a Vízügyi Minisztérium A vizek kártételei elleni védekezésért ezüst érdemérme – csak néhány kitüntető cím, amelyeket a Mága Zoltán és az Angyalok album aranylemeze mellett őriz.

A hegedűművész életében fontos szerepet kap a jótékonyság, amelyet ma már az általa létrehozott Aranyhegedű Alapítvány keretei között gyakorol. Az Aranyhegedű Alapítvány célja anyagi eszközökkel támogatni a hátrányos helyzetben élő emberek megsegítését, ezen belül a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek felkutatását, tehetségkutató versenyek szervezését, taníttatását; támogatni továbbá kórházakat, a beteg fogyatékos gyermekeket, időseket, nyugdíjasokat, ténylegesen rászorultakat; elősegíteni a kisebbségben élők és határon túliak integrálódásának elősegítését; továbbá létrehozni egy alapfokú zeneművészeti és tánctagozatú szakiskolát.

Az alapítvány szervezésében jött létre az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Segélykoncert az árvízkárosultakért, továbbá számos templomi jótékonysági koncert, és több, mint 100 tonna élelmiszert szétosztása. Jótékonysági munkájáért számos kitüntetést kapott.

- Warner Music -

[2006.11.28.]

Kapcsolódócikk: http://www.magazoltan.hu/bemutatkozas/bemutatkozas-maga-zoltan

Eltemették Makovecz Imre építészt

2011-10-09T15:14:00.004+02:00

Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre, az aktív közéleti szerepet is vállaló Kossuth-díjas építész. A magyar organikus építészet megalapozójaként tartották számon, saját munkásságáról pedig egyszer azt mondta: "Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt". Politikai nyilatkozataiban a Fideszt, és azon belül is elsősorban Orbán Viktort támogatta.

Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legismertebb képviselője 1935-ben született Budapesten, de gyermekkorában sok időt töltött a Zala megyei Nagykapornakon, ami visszaemlékezései szerint nagy hatást gyakorolt későbbi pályájára. 1959-ben szerzett diplomát a Műegyetemen, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán. 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott. "Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt" - mondta saját munkásságáról 2002-ben.

A 76 éves építész haláláról az MTI számolt be kedden délelőtt, a család tájékoztatása alapján. Halálának okáról, körülményeiről egyelőre nem tudni részleteket.

Makovecz az elmúlt évtizedben politikai szerepet is vállalt. Alapító tagja volt az Orbán Viktor által 2002-ben alapított Szövetség a Nemzetért polgári körnek, többször felszólalt közéleti rendezvényeken. 2010-ben, közetlenül a választások előtt azt nyilatkozta a Heti Válasznak: "Én nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl. Ha engem kérdeznének, azt mondanám: kormányzói jogokat kell adni neki - különben nem lehet fölemelni az országot."

"Egy ősi jel térbeli megfogalmazása"

Makovecz Imre első, már a saját stílusát hordozó épülete a berhidai étterem volt, 1964-ben. Erről saját honlapján így írtak: "A házat mintha a belsejéből kiinduló erők alakítanák. A részletformák szinte megszemélyesítik a statikai erőket. Makovecz konkáv formát ad főhomlokzatának, ezzel hatalmas ölelő gesztussá nagyítja az épületet, egy hatalmas lény szürreális képzetévé változtatja." Korai munkái közül a legismertebb az 1972-ben épült U alakú sárospataki művelődési ház.

1981-ben alapított önálló építészirodát, amely számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett. Teljesen egyéni kompozíciójú, legtöbbször faszerkezetű épületeivel vált híressé, ő lett az organikus építészet egyik legismertebb képviselője. Saját maga az 1987-ben épült paksi katolikus templomot tartotta az első igazán figyelemre méltó munkájának. "Az épület egy ősi jel térbeli megfogalmazása" - írta honlapján az épületről, amelynek kecses tornyán a kereszt mellett a Nap és a Hold is helyet kapott.

Az egyik legismertebb alkotása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabán.

Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja volt. Erről így írt saját honlapján: "A pavilon tengelye észak déli irányú. Belül két fal feszül az épület átlójára. A párhozamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya (...) A falakból - hol halkabban, hol hangosabban - beszéd hangjai szűrődnek ki. A látogató közöttük sétálva - elvonatkoztatva a felette levő hét toronytól - úgy érzi, egy élő faltestben halad, amely magát Magyarországot jelképezi."

Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.

Bírálta a korrupciót

1992-ben Makovecz Imre volt a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója. Ez a szervezet az új alaptörvény szerint 2012-től állami elismerést, a Magyar Tudományos Akadémiával azonos rangot kap. Alapítója és örökös tagja volt a posztgraduális képzéssel foglalkozó Kós Károly Egyesülésnek, 1987-től tanára a Nemzetközi Építészeti Akadémiának. Egyetemi tanár volt a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.

Forrás: origo.hu

A leggyakoribb ételmérgezést okozó ételek

2011-07-09T17:38:00.004+02:00

A grillszezon közepén hasznos lehet tudnod, melyek a leggyakoribb ételmérgezést okozó ételek.

Egy amerikai kutatóközpont (a Centers for Disease Control and Prevention) becslése szerint naponta közel 200 000 amerikai kap ételmérgezést. Mások azonban úgy vélik, hogy a tényleges szám közel 800 000, és minden negyedik-ötödik ételmérgezést otthon, a saját tányérunkról szedünk össze. A szakemberek szerint egy esetleges ételmérgezés esetén többségünk nincs tisztában azzal, mitől lesz rosszul, pedig az ételmérgezés okozta panaszok listája az enyhe tünetektől (hányinger, hasmenés, görcsök) egészen a komolyabb gyomorbántalmakig terjedhet.
A Men’a Health magazin azonosította a legkoszosabb ételeket, amelyek akár naponta a tányérodra kerülnek, és amelyek segítségével te is észrevétlenül összeszedheted ezeket a kellemetlen betegségeket. Ebből a listából válogattunk négyet, amelyek nélkül a nyári grillezések elképzelhetetlenek. A bevásárlólistákon gyakran szereplő, átlagos ételekről lesz szó, és arról is, mire figyelj a fertőzések elkerülése érdekében, otthon és a szupermarketekben egyaránt.

Csirke

Az egyik legjelentősebb vírushordozó a nyers csirke, amely – szupermarketekben kapható, mesterséges környezetben tenyésztett változata – 42 százalékban tartalmazza a kevésbé ismert Campylobacter jejunit, amely egy elsősorban hasmenést, de gyakran akár lázat, hányingert, fejfájást és hasi görcsöket is okozó baktériumfajta. Ezenkívül a tesztelt csirkék 12 százalékában fedezték fel a szalmonellát okozó Salmonella enterides nevű baktériumot.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Vásárolj piacon, hazai őstermelőktől, a szupermarketekben pedig keresd a „szabad tartás” címkével ellátott árut, mivel a természetes körülmények között felnevelt állatok egyrészt szebbek és jobb ízűek, másrészt a természetellenes módon, nagyüzemben, összezsúfolva tenyésztett csirkék között a betegségek fokozottan terjednek. A kutatók által vizsgált szabad tartásos csirkékben nem találtak sem campylobacter, sem salmonella vírust.

Darált marhahús

A nyers csirkénél is nagyobb számban találhatók gyomorrontást okozó baktériumok a darált marhahúsban. A kutatók által bevizsgált 563 (darált, félkilós) adag 53 százalékában találtak ételmérgezést okozó Clostridium perfringenst, 30 százalékában Staphylococcust, amelyet eddig főként kórházban terjedő „húsevő” vírusként tartottak számon, de jelentős szerepet játszik az ételmérgezésekben is, valamint 12 százalékban kimutatták a Listeria monocytogenest is, amely a leginkább fertőző, gyomorbetegséget kiváltó mikroorganizmusok egyike, de esetlegesen felbukkanhat még az E. coli nevezetű vírus is.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Vásárolj „besugárzott” címkével ellátott marhahúst, vagy keress olyan hentesüzletet, ahol ilyen árut találsz. A sugárkezelt terméket tulajdonképpen egyfajta ionizáló energiával kezelték, amelynek köszönhetően a sugárzás áthalad az élelmiszeren, s úgy pusztítja el a romlást és a megbetegedéseket okozó mikroorganizmusokat, valamint a raktári kártevőket, hogy közben az élelmiszert nem éri hőkárosodás. Ez azért fontos, mert így megőrzi friss, kezeletlen jellegét, ugyanakkor nem kell számolni a kémiai kezeléseknél szokásos vegyszermaradvánnyal, tartósítószerekkel.

Darált pulykahús

A szupermarketekben kapható (szintén félkilós, darált) pulykahúsok közül több mint 1:4 arányban találtak Listeriát, Campylobactert, Clostridiumot vagy e három baktérium valamilyen kombinációját. Ezenfelül a bevizsgált áruk 24 százaléka volt fertőzött szalmonellával, amelynek egy része antibiotikumoknak is ellenálló szalmonella volt.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Csakúgy, mint a csirke esetében, próbálj meg szabad tartásból, illetve organikus (azaz öko) gazdálkodásból származó pulykahúst vásárolni. A nagyüzemi pulykatenyésztők telenyomják az állatokat antibiotikumokkal, amelyek rontják baktériumokkal szembeni ellenálló-képességét, míg a szabadtartásos baromfi egyáltalán nem kap gyógyszereket.

Fejes saláta

Bármilyen hihetetlen, egy hamburgerhúson pihenő, ártatlannak tetsző salátalevél akár nagyobb bajt is okozhat, mint maga a marhahús. Kutatók a bevizsgált saláták 11 százalékában találtak ételmérgezésért felelős vírusokat.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Az előre csomagolt salátákat is mosd át otthon alaposan, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a gondosan becsomagolt, higiénikusnak tűnő áruk mentesek a kórokozóktól.

Hasznos tanácsok otthonra

A csirkehúst felhasználás előtt mindig mosd meg, egy gyors leforrázás után nyert csirkeléből pedig (annak szagából és színéből ítélve) könnyen fel tudod mérni a hús minőségét és állapotát. Darált marhahúshoz használj friss oregánót, amelytől nemcsak ízletes lesz a hús, de a kutatások szerint ez a fűszer a baktériumok (főként az E. coli) jelentős részét hatástalanítja.
A nyers hússal érintkezésbe lépett összes tányért és konyhai eszközt azonnal tedd a mosogatógépbe vagy bő meleg vízzel öblítsd le. A késeket, vágódeszkát vagy konyhapultot mindig azonnal, alaposan mosd el.
A konyhában használt szivacs az egyik legveszélyesebb potenciális baktériumhordozó, mivel ezzel törlöd le a pultot, és mosod el az edényeket, amelyekkel a nyers hús érintkezett. Ezért a nyers hússal érintkezésbe kerülő felületekre célszerűbb papírtörlőt használni szivacs helyett.

Forrás: Laborczi Dóra - ötvenentúl.hu

Üvegekbe zárt titkok - itt az eltevések ideje

2011-07-08T19:13:00.004+02:00

Az erdélyi zakuszka karrierje

Bármennyire is furcsának tűnik, az Erdély-szerte közkedvelt zakuszka nem magyar, nem román, nem szláv, hanem örmény étel. Erdélybe Moldván keresztül került be ez a rendkívül finom, laktató pástétomszerű eledel, amit egyaránt fogyaszthatunk köretként húsok mellé, de főételnek is: kenyérre kenve, teával kitűnő, reggeli-, vagy vacsoraként tálalhatjuk. Alacsony kalóriatartalma miatt kedvenc eledele lehet a fogyókúrázóknak is. Elkészítése házilag viszonylag egyszerű, kezdő háziasszonyok is próbálkozhatnak vele.

Egyetlen gondot jelenthet, hogy amíg kifő, mindvégig kavargatni kell, ám ez a kellemetlenség áthidalható, ha olyan edényben tesszük fel főni, amelynek az alja többrétegű. Az erdélyi zakuszkának többféle változata van, gyakorlatilag két egyforma zakuszka nincs, hiszen minden háziasszony másként készíti, másként fűszerezi. A többféle változat közül három nagy csoportot különböztetünk meg: a padlizsánost, a babost és a gombást. Vásárláskor mindig kiváló minőségű, szép, érett zöldséget válasszunk, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy a zakuszkánk sokáig elálljon.

A zöldségféléket alaposan mossuk meg, lehetőleg folyó vízben, csap alatt, és az elkészítés idején vigyázzunk a használt konyhaeszközök tisztaságára. A befőttes üvegeket és üvegtetőket alaposan, mosogatószeres vízben mossuk át – még akkor is, ha a kamara polcára tisztán raktuk el –, többször is tiszta forró vízzel öblítsük ki, és így tegyük száradni. Nem árt, ha az utolsó öblítő vízbe kiskanálnyi szalicilt, vagy befőzőport teszünk. Lényeges tudnivaló, hogy a zakuszkánk akkor készült el, ha a zöldségpaszta tetejére feljött az olaj. Tartósítani inkább nátriumbenzoátot használjunk (kis mennyiségben), mert a szalicil csípőssé teheti, de ha válogatott zöldségből készült, alaposan kifőztük, és vigyáztunk a tisztaságra, tartósítószer nélkül is eláll.

Sokan ódzkodnak a zakuszka eltevéstől, mert hosszadalmas, fárasztó munka, viszont, ha ügyesen szervezzük meg a különféle munkafázisokat, akkor nem annyira kimerítő. Ajánlatos két fázisban készíteni a zakuszkát. Egyik nap mossuk ki az üvegeket, süssük meg, héjazzuk le a padlizsánt és a paprikát, főzzük meg a babot, vagy a gombát, a többi zöldséget is pucoljuk meg. Másnap aztán rendre mindent belerakunk a nagy fazékba és főzzük össze. Ha így járunk el, akkor alig több mint fél óra alatt kifő a zakuszkánk, és rakhatjuk üvegekbe. Az alábbiakban néhány általam gyakran készített zakuszka receptjét osztom meg a kedves olvasókkal.

Gombás zakuszka

Hozzávalók: 5 kg húsos paprika, 3 kg paradicsompaprika, 2 kg sárgarépa, 3 kg gomba, 800 g paradicsompüré, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A gombát sós vízben megfőzzük, leszűrjük majd vékony csíkokra vágjuk. A paprikát és a paradicsompaprikát megsütjük a héjától, és a magházától megtisztítjuk, és azt is csíkokra vagdaljuk. A sárgarépát megpucoljuk, és nagy lyukú reszelőn lereszeljük, az olajban megdinszteljük. Ha a sárgarépa megpuhult, hozzáadjuk a csíkokra vágott gombát, paprikát és paradicsompaprikát, majd a paradicsompürét. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, ha savanyúnak találjuk, kevés cukrot is adhatunk hozzá. A végén miután a tűzről levettük hozzákavarjuk a befőzőport. Forrón üvegekbe rakjuk, ledugaszoljuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Saját recept.)

Fotók: Balázs Antónia

Padlizsános zakuszka I.

Hozzávalók: 4 kg paradicsompaprika, 2 kg csöves paprika (kápia), 1 kg hagyma, 4 kg padlizsán, 800 g paradicsompüré, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A padlizsánt és a paprikát megsütjük, majd lehéjazzuk. A padlizsán levét csepegtessük le, mert kesernyés ízt adhat a zakuszkának. A hagymát ledaráljuk, és az olajban megdinszteljük, majd hozzáadjuk a fakéssel apróra zúzott padlizsánt és a ledarált paprikát. Amikor az olaj kezd feljönni a tetejére, hozzáadjuk a paradicsompürét és a fűszereket, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Miután a tűzről levettük, hozzáadjuk a befőzőport, ledugaszoljuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Saját recept.)

Babos zakuszka

Hozzávalók: 3 kg paradicsompaprika, 2 kg csöves paprika (kápia), 1 kg húsos paprika, 1 kg hagyma, 1 kg nagy szemű fejtett bab, 800 g paradicsompüré, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A fejtett babot sós vízben megfőzzük, vigyázzunk, ne főzzük túlságosan puhára, mert szétfőhet a zakuszkában. A paprikát megsütjük, lehéjazzuk, és apróra vagdaljuk, vagy ledaráljuk. A hagymát ledaráljuk, és az olajban megdinszteljük, hozzáadjuk a paprikát, majd a megfőtt babot. Készíthetjük úgy is, hogy a bab felét ledaráljuk, másik felét szemesen hagyjuk. Végül hozzáadjuk a paradicsompürét és a fűszereket, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Miután a tűzről levettük, hozzáadjuk a befőzőport, ledugaszoljuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Saját recept.)

Vegyes-zöldséges zakuszka

Hozzávalók: 2 kg húsos paprika, 2 kg paradicsompaprika, 2 kg csöves paprika, ½ kg hagyma, 1 kg sárgarépa, 1 kg gomba, 2 kg padlizsán, ½ kg fejtett bab, 1 kg tök, 1 kg paradicsompüré, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A paprikát és a padlizsánt megsütjük, majd lehéjazzuk, a gombát és a babot sós vízben megfőzzük. A hagymát megdaráljuk és az olajban megdinszteljük. Hozzáadjuk a reszelt sárgarépát és tököt, majd az apróra vagdalt paprikát, végül a pépesített padlizsánt, csíkokra vágott gombát és a babot. Amikor az olaj kezd feljönni a tetejére, hozzáadjuk a paradicsompürét és a fűszereket, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Forrón üvegekbe rakjuk, ledugaszoljuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Saját recept.)

Padlizsános zakuszka II. – örmény recept

Hozzávalók: 5 kg padlizsán lesütve, lehéjazva, 5 kg paradicsompaprika, 1,5 kg paprika (édes) lesütve, lehéjazva, 1 kg hagyma, 3 kg paradicsom leve, 1,5 l olaj, só, bors, babérlevél, 1 kiskanál szalicil vagy nátriumbenzoát.
Elkészítése: A hagymát ledaráljuk, és az olajban megdinszteljük, hozzáadjuk a ledarált paprikát és a fakéssel összetört padlizsánt. Végül a három kiló paradicsom levét és a fűszereket. Az egészet addig dinszteljük, amíg az olaj feljön a tetejére. Száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Csíkszeredai örmény családtól gyűjtötte Zárug Katalin.)

Babos zakuszka II. – örmény recept

Hozzávalók: 2 kg padlizsán lesütve, lehéjazva, 3 kg paradicsompaprika, 3 kg csöves paprika, 1 kg nagy szemű bab megfőzve, 1/2 kg hagyma, 3/4 l olaj, 2 db kicsi paradicsompüré, só, bors, babérlevél, csípős paprika.
Elkészítése: A hagymát ledaráljuk, és az olajban megdinszteljük, majd hozzáadjuk a szintén ledarált paprikát. Amikor a zöldség megkészült, hozzáadjuk a padlizsánt és a babot – ez utóbbinak felét ledarálva. Végezetül hozzáadjuk a paradicsompürét, a fűszereket és a befőzőport. Addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Üvegekbe rakjuk, és száraz dunsztba tesszük.
(Csíkszépvízi örmény családtól gyűjtötte Zárug Katalin.)

Forrás: Jánossy Alíz - Új Kelet Online

Indul a Szentendrei Nyár programsorozata

2011-07-08T17:51:00.006+02:00

Színházi előadások az ország különböző részeiről és a határon túlról, komolyzenei, népzenei és világzenei koncertek, dzsesszfesztivál, augusztus utolsó hétvégéjén pedig éjszakába nyúló művészeti és gasztronómiai események várják a pénteken induló Szentendrei Nyár programsorozatára látogatókat.

Juhász Károly, a Szentendrei Kulturális Kft. művészeti vezetője elmondta, hogy rendezvénysorozat nyitányaként este fél kilenckor az Anconai szerelmesek című zenés játékot mutatják be a Városháza udvarán a Szlovákiából érkező Komáromi Jókai Színház előadásában. Mint hozzátette, a Szentendrei Nyár műsorába olyan darabokat is válogattak, amelyeket a városban és a környéken élők ritkábban láthatnak, elsősorban az ország távolabbi részein, illetve a határon túl bemutatott előadásokkal szerették volna megismertetni a közönséget. Így vendégszerepel Szentendrén a kecskeméti Katona József Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház is. A hagyományokhoz híven idén is bemutatnak egy saját produkciót: augusztus 5-én tartják Pozsgai Zsolt A gyermekkirály című történelmi játékának ősbemutatóját a szerző rendezésében. Az előadás helyszíne a Városháza 380 fő befogadására alkalmas udvara lesz - tette hozzá Juhász Károly. Augusztus végéig összesen 13 színpadi produkciót láthatnak az érdeklődők, ehhez jönnek még vasárnaponként a gyermekelőadások. Az összművészeti rendezvénysorozaton azonban nagy jelentőséget kap a zene is, így számos koncerttel is várják a közönséget. A Barcsay-udvarban lép fel Szvorák Katalin, a Söndörgő együttes, a cseh születésű, Amerikában élő Marta Topferova, a Kecskés Együttes, a Nikola Parov Quartet és Herczku Ági, valamint a Vujicsics Együttes. A Városháza udvarán július 29-én egynapos dzsesszfesztiválra várják a stílus kedvelőit. Fellép a Borbély Műhely, a Bin-Jip, a Tzumo & Borlai Electronic Dreams és az Erik Sumo Band Kiss Erzsivel. Augusztus 20-án a Péter-Pál-templomban ad ünnepi koncertet a Szentendrei Kamarazenekar. „Természetesen a szentendrei múzeumok sem maradhatnak ki a kínálatból” – mondta Juhász Károly, hozzátéve, hogy ezek állandó kiállításaikkal várják a látogatókat. A gyerekek és a fiatalok napközben a Dunaparti Művelődési Ház udvarán tölthetik el kellemesen az idejüket. Esténként ugyanott kamara-előadásokat tekinthetnek meg az érdeklődők, köztük Hamvas Béla A bor filozófiája című írásának színpadi változatát. A rendezvénysorozat záróakkordja a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva című háromnapos esemény lesz augusztus 26. és 28. között, amelynek keretében a résztvevők a késő éjszakába nyúló látványos művészeti és gasztronómiai programokon mondhatnak búcsút az idei nyárnak. A szervezők telt házas előadásokra és tízezres látogatottságra számítanak.

(MTI)

Gustav Mahler és a bécsi századforduló

2011-07-07T17:53:00.004+02:00

A bécsi századforduló a legizgalmasabb korszakok közé tartozik. Zsenik nyüzsögtek itt és hagyták hátra – máig kitörölhetetlen – nyomaikat.

Mahler 1910 nyarán élte át magánéletének legsúlyosabb mélypontját. Ekkor jött rá ugyanis felesége, Alma Walter Gropiushoz, a fiatal építészhez fűződő szerelmi viszonyára. Sigmund Freud ezidőtájt épp egy délhollandiai városban, Leidenben nyaralt. Mahler a pszichoanalízis időközben világhírű atyjához kívánt fordulni és fáradságot nem kímélve utána utazott. Az analízis természetesen nem a már-már közhellyé vált díványon történt, hanem egy hosszú séta során.

Ugyan Mahler és Freud Hollandiában találkoztak, mindketten Bécsben éltek – mint e kor sok-sok fontos személyisége. A bécsi századforduló öröksége mindmáig befolyásolja a művészetet: Mahler és Schönberg forradalmasították a zenét, Hugo von Hofmannsthal, Hermann Bahr, Peter Altenberg, Arthur Schnitzler és Karl Kraus pedig átvezették az irodalmat a 20. századba. Bécs városképében olyan építészek hagytak nyomot, mint Otto Wagner, Josef Hoffmann és Adolf Loos. A festészetben Richard Gerstl, Oskar Kokoschka, Egon Schiele valamint Gustav Klimt és a szecesszió körének (a mozgalom névadó épületének homlokzata ma is hirdeti programjukat: Minden kornak a maga művészetét, s a művészetnek a maga szabadságát.) művei jelentik több bécsi múzeum felülmúlhatatlan gyűjteményének magját. Példának okáért a Belvedere ad otthont a világ legnagyobb Klimt gyűjteménynek.

Az 1900-as év jelenti a korszak mérföldkövét: Sigmund Freud ekkor publikálta Bécsben úttörő jelentőségű művét, az Álomfejtést. A Neue Freie Pressében megjelent Arthur Schnitzler Guszti hadnagy című novellája. Ugyancsak ekkor volt Alexander Zemlinsky Egyszer volt… című operájának ősbemutatója a Hofoperben a zeneszerző vezényletével. Az intézmény, vagyis a mai Állami Opera, igazgatója abban az időben Gustav Mahler volt és Alexander Zemlinsky csak egy Alma rajongóinak sorában.

Hogy Sigmund Freud tudott-e segíteni a kétségbeesett Mahleren, annak nem maradt nyoma. Negyedszázaddal később Freud a következőképpen emlékszik vissza: Roppant érdekes volt „elkalandozni” életében és felfedni szerelmi körülményeit, különösképpen Mária-komplexusát (anyai kötődését); alkalmam nyílt megcsodálni e férfi zseniális felfogóképességét. Mahler alig fél évvel a „freudi“ találkozás után – épp Gropius születésnapján – meghalt szívgyengeségben. Freud 300 koronás honoráriumról szóló számláját sosem egyenlítette ki.

Forrás: ausztria.info

Önkéntelenül

2011-07-06T18:04:00.005+02:00

“A boldogságot csak az bírja el, aki
elosztja. A fény csak abban válik
áldássá, aki másnak is ad belőle.
Mert, amikor bennünket elküldtek,
az útra bocsátó Hatalom így szólt:
Rád bízok minden embert külön,
kivétel nélkül mindenkit. Segíts, adj
enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz
úgy, mint magadra és ne hagyd a
sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit
elérsz, amit tudsz, amit
átélsz oszd meg. Az egész világ a
tiéd. Szabad vagy a kövektől az
éterig. Ismerd meg, hódítsd meg,
senki nem tiltja, de jaj Neked, ha
magadnak tartod. Amiből másnak
nem adsz, legyen az arany, iszappá
válik, legyen szent fény, átokká
válik, legyen gyönyör, halállá válik.
Elbocsátunk Téged is, mint
mindenkit: Felelős vagy minden
emberért, aki veled él és el kell
számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel,amit magadba zártál és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj,
mert a világ a tiéd.”

Hamvas Béla

Forrás: Pont.filosz.hu

A bölcs király

2011-07-05T19:34:00.005+02:00

Sok-sok évvel ezelőtt élt Indiában egy bölcs, aki azt mondta, hogy nagy titkot őriz egy varázsládikában, ami az élet minden területén sikeressé teszi és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát.

Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, meg is próbálták ellopni a ládikát, de hiába.

Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta őket élni.
Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett.

Egy nap egy kisfiú toppant be hozzá és azt mondta:
- Uram én is olyan boldog szeretnék lenni mint Te. Megmutatod nekem hogyan érjem el a boldogságot?

A bölcs a gyermek tisztaságát és egyszerűségét látva így szólt:

- Neked megmutatom a boldoggá válás titkát! Gyere velem és nagyon figyelj!!!

Valójában két ládában őrzöm a boldogság titkát: a szívemben és az eszemben.

A nagy titok pedig nem más, mint egy lépésekből álló sorozat, amit követned kell egész életedben.

Az első lépés ez:
- Tudd, hogy a Gondviselés mindig veled van és ezért szeretned kell Őt és hálát adnod neki, mindazért amid van.

A második lépés:
- Szeretned kell önmagad és minden lefekvéskor és felkeléskor ki kell jelentened:
"Én fontos vagyok, képes vagyok, értékes vagyok, okos vagyok, kedves vagyok. Sokat várok magamtól. Nincs olyan akadály, amit le ne tudnék győzni."
Ezt hívják: magas önbecsülésnek.

A harmadik lépés:
- Gyakorlatban is megvalósítod, amit magadról állítasz.
Vagyis: ha azt gondolod okos vagy, viselkedj okosan.
Ha azt gondolod képes vagy, tedd meg, amit kitűzöl magad elé.
Ha azt gondolod nincs akadály, amit le ne tudnál győzni, akkor tűzzél ki célokat és valósítsd meg őket.
Ezt hívják: motivációnak.

A negyedik lépés:
- Ne irigyelj senkit azért amije van, vagy ami ő maga.
Ő elérte célját, Te érd el a sajátjaidat!!!

Ötödik lépés:
- Ne őrizz a szívedben haragot senki iránt, mert ez az érzés nem engedi, hogy boldog légy! Hagyd, hogy Isten törvényei tegyenek igazságot, te bocsáss meg és felejts!!!

Hatodik lépés:
- Ne vedd el azt, ami nem a tiéd, mert a természet törvénye szerint, ha valakitől elveszel valamit, akkor holnap elvesznek tőled valami értékesebbet, mint amit te elvettél mástól. Fizesd meg a tartozásodat, add vissza, ami nem a tiéd! Kérj bocsánatot, add oda mindenkinek azt, ami megilleti.
Így biztosítod a békédet.

Hetedik lépés:
- Ne bánj rosszul senkivel! A világ minden élőlényének joga van arra, hogy szeressék és tiszteljék.

Nyolcadik lépés:
- Mindig mosolyogva kelj fel, fedezd fel a szépséget és a jót a téged körülvevő dolgokban. Döntsd el, hogy csodás napod lesz !

Gondolj bele, hogy milyen szerencsés vagy, amiért annyi mindened van.

Segíts a többieknek anélkül, hogy arra gondolnál, semmit sem kapsz cserébe.

Figyeld meg az embereket és fedezd fel bennük a jó tulajdonságaikat.
Nekik is add át a titkot, hogy győztessé váljanak és így boldogok legyenek!!

Forrás:AATE.HU

Illusztráció: Szigeti Gyönyi munkája
Indiai bölcs / Hindu wise man
21x30 cm
Grafika / Graphic

Chartres-i katedrális

2011-07-05T18:20:00.004+02:00

Chartres Franciaországban, Párizstól 90 kilométerre fekszik. Chartres meghatározó műemléke a Notre-Dame-székesegyház (Miasszonyunk-templom), a francia gótika első példája.

A katedrálist egy magaslatra építették, amit már a rómaiak, vagy korábban a kelták is szent helynek tartották. A XVIII. század második feléig őriztek itt egy fából faragott szobrot, amely a szíve alatt gyermekét tartó Máriát ábrázolta, s amely még a pogány időből származott Lehetséges, hogy eredetileg a kelta anyaistent ábrázolta, s csak később lett a keresztényeké. A szobor a francia forradalom alatt pusztult el. A templom helyén 350 óta imaházak álltak, de mindegyik tűzvész áldozatává vált. A ma látható templomot 1260-ban szentelték fel. A székesegyház nyugati oldalán két jellegzetes torony található, melyek 90 méternél magasabbak. Az alacsonyabb, egyszerűbb a XII. század első feléből származik, a magasabb és díszesebb 1513-ra készült el. A nyugati kaput felbecsülhetetlen értékű szobrok díszítik. A mély, rézsűs kapuzat faragványait egységes program alapján készítették. Krisztus őseinek alakjai, Krisztus ifjúsága, a mennybemenetel, Krisztus mandorlában, és a négy evangélista ábrázolása látható. Az ablakrózsa a az utolsó ítéletet jeleníti meg. Az északi és déli bejáratot XIII. századi szobrok díszítik. A katedrális külső homlokzatát és belső terét több mint 10 000 kőből és üvegből alkotott figura díszíti. Háromemeletes belső terének harmóniáját, varázsát a színpompás üvegablakok fokozzák. Az üvegablakok összfelülete több mint 2000 négyzetméter. Az északi és déli kereszthajókon hatalmas méretű rózsaablakok láthatók. Kiemelkedő az a XII. századi ablak, amely a Notre Dame de la Belle Verriée (Szépüvegű Miasszonyunk) nevet kapta. A templomhajó padlózatára bonyolult útjelzőket rajzoltak, valószínűleg a zarándokok számára, akik az ereklyét térden csúszva közelítették meg. A Krisztus és Mária életének jeleneteit ábrázoló hatalmas, faragott karzat építését 1514-ben kezdték el, de 200 év alatt sem fejezték be. Chartres évszázadokig vonzotta a zarándokokat. A Mária szobor mellett itt őrizték Mária anyjának, Szent Annának a fejét is. Az ereklyetartóban ma is őrzik a hasonlóan híres relikviát, a Szent Inget (Sainte Chemise). A hagyomány szerint Mária ezt az inget viselte, amikor Jézust szülte. A Szűz Máriának emelt Chartres-i katedrális a középkori Európa építészetének egyik jelentős alkotása.

Forrás: A világ csodái

Hamvas Béla és Weöres Sándor - Mester és tanítvány?

2011-07-04T18:59:00.003+02:00

Weöres Sándorról szóló monográfiákat olvasva szembetűnő a hiány, hogy Hamvas Bélával való alkotói barátságuknak csekély figyelmet szántak. Az afféle tanulmányírás, amely a Weöres költészetét ért eszmei hatásokról Hamvas nevének említése nélkül kíván értekezni, nem tartható. Mint ahogyan az is hiányos szemlélet, ha súlytalannak ábrázolják kettejük ismeretségét, pusztán időszakosságot tulajdonítva neki, ami talán egyedül a néhány évet tekintve állhat helyt, ugyanakkor két ember egymásra hatásának mélységét nem vizsgálhatjuk csupán az eltöltött idő függvényében. Az utóbbi évtizedek megváltozott politikai légköre azonban kedvezett a Hamvas-kép újraértelmezésének, és a monográfiák immár nagyobb bátorsággal utalnak kettejük párhuzamaira. Tényszerűnek tűnik azonban, mint ahogyan arra Kenyeres Zoltán is utal, hogy Hamvas és Weöres viszonyának pontos feltárása a mai napig várat magára.

Weöres 1944-ben találkozott Hamvassal, és barátsággá mélyült ismeretségük 1949-ben szakadt meg. A találkozás elvi mozzanata nem a „klasszikus” módon zajlott, hiszen ezúttal nem a tanítvány lépett mestere elé, hanem Hamvas tett nyílt levélben ajánlatot Weöresnek, hogy fogadja el a tanítványi státuszt. A felkérés valójában egy bírálat volt, amit Weöres Medúza című kötetéről írt, és amelyet Kenyeres Imre lapjában, a Diáriumban tett közzé 1944-ben. Hamvas imponálóan széleslátókörű párhuzamokon keresztül koncentrálta észrevételeit Weöresről, ám rendhagyó módon nem a versekre helyezte a hangsúlyt, hanem a költőben rejlő lehetőségekre. A kritika két lényeges üzenetet kommunikált Weöres felé: egyrészt, hogy költőként kiforratlan, tehát a Medúza maga is csupán ígéret és semmivel nem több; a másik, hogy áradó tehetségét mederbe kell terelni egy Mester közreműködésével, hogy – Hamvas szerint – az egyetlen hiteles költői attitűdre rátaláljon.

A Weöresben kiváltott visszhang ismeretes, hisz bizalmasainak, szellemi segítőinek több ízben az áradó érdeklődés hangján nyilatkozott Hamvasról. Ugyan visszacsatolásokat több ízben kapott, hisz ekkorra már öt kötetet megjelentetett, és széles körben ismert költő volt, ám egészen más tónusú, és korántsem imperatív jellegű kritikák érték. Hamvas biztos kézzel épp arra mutatott rá Weöres költészetében, amire mások nem, és amit maga a költő is csak érezni vélt, vagy amit azidáig nem tudatosított magában. Weöres szerteágazó érdeklődése valószínűsíthetően nem mutatott volna ettől az időtől számítva tapintható közeledést a Hamvas-féle költői értékrend felé, ha ezzel a kritikával nem, vagy nem ekkor találkozik. Hamvas 1944-ben határozott irányt jelölt ki Weöres számára, amelyen Weöres kétségtelenül elindult, és amely egész későbbi költészetének fajsúlyos origójává vált, olyan küszöbélménnyé, amelyből kiindulva tehát megalapozott alternatívának tűnik szemlélni szellemiségének esetleges távolodásait, illetve más vonzások választását.

A Hamvas-féle költői magatartás kritikája

Mivel Hamvasnak már Weöressel való kapcsolata előtt határozott elképzelései voltak a „poeta sacer” mibenlétéről és feladatáról, célja az volt, hogy ezt az ideát valakin keresztül realizálhassa. 1944-ben a Medúza olvasása után Weöresben látta meg ennek az objektivációnak a lehetőségét. Hamvas keresett egy alanyt, egy olyan embert, aki a legnyitottabb szellemmel rendelkezik, és egyben a legnagyobb formanívóval áll készen erre a szerepre.

A Medúza-kritika alapján a hiteles költői attitűdről megfogalmazott elképzelései a következőkben foglalhatók össze: a közönség értékétítéletétől önmagát függetleníteni tudó egzisztencia: „Az az arc, amit a nyilvánosság a művészre lát, és amit reákényszerít, mérhetetlenül intenzívebb, mint a művész valódi arca. És ha valaki féléretten, vagy éretlenül lép ki a nyilvánosság elé, ebben az éretlenségben rögzíti.”, eme függetlenség eléréséhez Mester irányítása: „Aki mellé a sors Mestert rendel, annak ilyen kérdése nincs. A Mester tudja, hogy mikor szabad, mikor lehet, és mikor kell a nyilvánosság elé lépni – mikor bírja már meg a művész a szuggesztív arcot, amit a nyilvánosság reá lát.”, és a költészet eredeti zöngéit artikuláltan visszaadni tudó tehetség: „Ez a költészet nem ismeri azt a nagy poétikai arzenált, amit Homérosz óta kifejlesztettek: a mértéket, a rímet, a hasonlatot, a képeket, a szerkezetet, a csengés-bongást, a fénymázt, a látványos mutatványt és bűbájos játékot. Az orpheuszi költészetben minden az ihlet emberfölötti hatalmán múlik.”. Tehát Hamvas interpretációjában a szent költő feladata nem az, hogy a világ ingereire művészi eszköztárral rezonáljon, azaz a puszta látványt képezze le, mivel ez önmagában csak a felszínen való tévelygés lenne, csupán a mennyiség növelése, papírhalmaz, silány táplálék. A költészet lényegét ősállapotánál fogva lehet megragadni, azzal a legtisztább kiejtéssel, ahogyan a Homérosz előtti költők, az orfikusok tették. Ez a szemlélet egyébként tökéletes összhangban áll hamvasi filozófia alapvetéseivel, miszerint a világ bármely jelenlegi aspektusa lesilányodott, felhígult, és hiteles képet csupán a primordiális állapotok nyújthatnak a lét valódi, tiszta lényegéről. Tehát a költészetnek - ahogy magának a létnek is - az a feladata, hogy restaurálja azt a minőséget, ami az „ősállapotokban” még jelen volt.

Weöreshez szóló második bírálata már A teljesség felé kötet apropóján született meg 1946 elején, melyet szintén a Diárium közölt. Weöres minden addigi művészi megnyilvánulásától elütő prózakötetéről Hamvas elégedetten nyilatkozott. A kész munka birtokában Hamvas továbbépíthette két évvel korábban a költészet lényegéről kifejtett nézeteit. Egyrészt szárnyai alá veszi Weörest a kötetet ért értetlen kritikák okán, másrészt immár nyíltan felvállalja a Mester státuszát. S habár az ajánlás félreértetlenül neki szólt, Weöres megváltozott hangjáért mégsem önnön személyét teszi „felelőssé”, hanem azokat az ősi kútfőket, amelyek a poeta sacer egyetlen autentikus forrásai lehetnek. Hamvas tehát elégedett, hisz Weöres egyelőre nagyon is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Az „Útra” lépett, valójában Hamvas útjára, bár a Mester maga szilárdan eredezteti szellemiségét abból a forrásból, amely bármely élő géniusztól függetlenül egzisztál. Az, hogy a kortárs kritika megdöbbent a költő prózába fordulásán, és hogy a letisztult hang semmiféle hagyományos poétikát nem produkált, Hamvas számára önigazolássá vált arra nézve, hogy Weöres valóban közelebb került a költészet ősi forrásához, hiszen a „bravúros bukfencek” csak eltérítik az embert a realitástól, ahelyett, hogy közelítenék. A hiteles hang ugyanis épp abban manifesztálódik, hogy a szerző nem afunkcionális sallangokkal ruházza fel líráját, hanem a kifejezés legelemibb és legtisztább eszköztárával operál. És épp ezen „elemi” eszköztár metaforái lesznek kifejtve Weöreshez intézett következő írásában.

A harmadik bírálata 1947 őszén jelent meg A fogak tornáca c. kötetről, melyet ismét a Diárium közölt. Amikor ebben Hamvas megfogalmazza az autentikus ösztönnyelv ismérveit: „Weöres Sándor nyelve ösztönnyelv: az asszonyoké, a gyermekeké, az állatoké, a mítoszoké. Ez a mély, csaknem artikulátlan, komplex nyelv. A szelek nyelve és a madaraké. Ez a nyelv, amelyen a tehenek és a lovak és a jóslatok beszélnek. Weöres Sándornál ezen a nyelven tüzel át a spirituális valóság. Minél egyszerűbb a szó, annál nagyobb feladat szellemmel átíitatni.”, figyelemreméltó párhuzamot vonhatunk le Weöres három és fél évvel korábban keletkezett levelével, melyet még első elragadtatásában címzett Kenyeres Imréhez a Medúza kritikája után: „Európa költőitől a mostani lírikus nem nagyon sokat tanulhat; tanuljon a szanszkritoktól, a benin négerektől, a népköltészettől, az elemisták fogalmazványaitól és méginkább a gyermekgügyögéstől, az őrültektől, a madárdaltól, a prófétáktól.” Hamvas utal arra is, hogy a költő abban az esetben érheti el hivatása Parnasszusát, ha sikerül megragadnia a lét, a létezés kérdéseit. Ezzel gyakorlatilag filozofikus jelleggel ruházta fel a poétikát. A filozofikus költészet Babits fellépése óta elismert helyet birtokolt irodalmunkban, ám fontos különbség, hogy Babits mindenekelőtt a kanonizált „nyugati” filozófiai rendszerekből építette fel egyéni költői hangját, és nem egy önkényes gondolkodó autonóm elképzeléseiből, de nála legfőképpen nem találjuk nyomát az orientalitásnak. Mindezt számbavéve és az uralkodó kritikai értékrend ismeretében Hamvas esztétikai szemlélete már alapvetéseiben is nyomatékosan különbözött ettől. Hamvas nyilván jó ismerte ezeket a kánonokat, és tudatosan vállalta a szembehelyezkedést Weöres kötetei apropóján publikált érvein keresztül. Azt vallotta, hogy az ő közös útjuk az egyetlen járható művészi út, amely paradigmaváltást készíthet elő a költészetben.

Weöres költői hangjának megváltozása Hamvas kritikái után

Amikor Hamvas a Diáriumban bírálatot közölt a Medúzáról, a versekről csak igen jelzésszerűen nyilatkozott. Az írásnak tételezhető olyan olvasata is, amelyben lépésről lépésre és személyreszólóan kiolvasható az, hogy Hamvas a Medúza sőt az azt megelőző írások sokszínű arzenáljából mit hagyna el és mi az, amit felerősítene, avagy kizárólagos hanggá tenne a későbbi művekben. Ezek olyan üzenet voltak Weöres számára, amelynek erőteljes lenyomatai következő köteteiben már felfedezhetők. Úgy gondolom, hogy Hamvas közvetlen hatása Weöresre az Elysiumban, A teljesség felében és A fogak tornáca kötetben a legkifejezettebb. És ez a hatás épp azért, mert több kötetre kiterjedt, és mert Hamvas levelei, találkozásaik és a további kritikák továbbra is útmutatókkal szolgáltak, Weöres későbbi költészetében is felfedezhető, habár szórtabb rezonanciával. Az Elysium versei közt már találhatunk több előreutalást A teljesség felé próza-vázlataira. A teljesség felé kötet pedig már egyértelműen Hamvas hatását mutatja, és ebben csupán emblematikus az, hogy a kötetet magának a „Mester”-nek ajánlotta. A teljesség felé-t és A fogak tornácát Hamvas kritikáiban már az útra lépett költő megnyilvánulásainak, sőt ez utóbbit egyenesen a „befejezett mesterműnek” ítéli.

Hamvas Béla és Weöres Sándor művészi-gondolati párhuzamában úgy gondolom nem az a felvetendő kérdés, hogy Weöres lírailag leképezte volna -e a hamvasi filozófiát, hiszen Weöres egyetlen kötetében sem találunk erre egyértelmű utalást. Ezalól még A teljesség felé kötet sem lehet kivétel, habár ott az ajánlás magának a Mesternek szól. Hamvas Weöresre gyakorolt hatásában a döntő motívumok a Hamvas bírálataiban kifejezett útmutatók, Hamvas irodalmi-gondolati élményei, személyes találkozásaik lehetettek, és természetesen Hamvas azon művei, amelyeket Weöres is olvasott. Weöres önálló lírai hangját kereste ebben az időben, és többtónusú műfaji-hangnembeli kísérletekkel próbálkozott. Hamvas valószínűleg ráérzett erre az útkeresésre az alapján, amit a Medúzában és a megelőző kötetekben olvasott. Kiválasztotta a számára legértékesebbnek és továbbvivésre leginkább alkalmasnak ítélt tónusokat, és mellőzésre javasolt másokat. Ennek a szándéknak az elfogadása, és lírája egy bizonyos szeletének immár tudatosabban képviselt tematikai és formai arculata lehetett Hamvas Weöresre gyakorolt döntő hatása. Tehát Weöres nem vált suszterinasává Hamvasnak, hatása mondhatni „arculatformálás” volt, viszont ez erőteljesen befolyásolta későbbi lírai énjét.

Természetesen eszmei hatásokról szólva nem beszélhetünk egyetlen ember kizárólagos befolyásáról. Hiteltelen lenne a Weöresről alkotott kép, ha pusztán Hamvas újrafelfedezése apropóján nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk neki, mint amennyire valóban hatással volt rá. Egy költői életútban, különösen Weöres Sándoréban ugyancsak tudatformáló szerepet tulajdoníthatnánk a Hamvastól mentes orientalitásnak, a mitológiának, Várkonyinak, Fülepnek, Halasy-Nagy filozófia előadásainak, vagy akár Gulácsynak, a festőnek. Egyik gondolatrendszer privilégiumáról sem beszélhetünk, sokkal inkább bizonyos életszakaszok dominanciájáról, a sokféleség művészi integrációjáról - újraértelmezéséről, sajátosan egyedi köntösben való újjászületetéséről egy szuverén művész gondolatainak szűrőjén keresztül.

Írta: Tóth Judit - Prokontra.hu

Múzsák

2011-07-04T18:02:00.004+02:00

A múzsák (görögül Μουσαι Mousai : eredeti jelentése 'hegy') a görög mitológiában a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az improvizáció ihletői. Más források szerint vízi nimfák voltak, akik szivesen időztek Helikón és Pieria tiszta forrásai és szépvizű folyói közelében, ezért a múzsák mellett Pieriszeknek is nevezték őket.
Hésziodosz Theogony című műve alapján a múzsák Zeusz főisten és Mnémoszüné, az emlékezés istennőjének leányai voltak. Alcman és Mimnermusz, i.e. 7. századi lírai és elégikus költeményeiben alakjuk ősibb: Uranosz és Gaia gyermekeiként jelennek meg.
Pauszaniasz görög történetíró és földrajztudós nézete szerint pedig a múzsáknak két generációja létezett: az első Uranosz és Gaia gyermekei, a második generáció pedig Zeusz és Mnémoszüné lányai.
Pauszaniasz szerint eredetileg három múzsa volt: Aoidé ("Dal", "Éneklés"), Meleté ("Gyakorlás") és Mnémé ("Emlékezés") , neveik a költői gyakorlat három alapfeltételére utalnak. Delphoiban szintén három múzsának állítottak szentélyt, de neveik mások voltak: Neté, Meszi és Hüpaté amelyek az ókori időkben használatos lant három húrjának elnevezése. A korai hagyományok szerint a negyedik múzsa Arkhé (Arche) volt. Hésziodosz már kilenc múzsáról ír, akiket név szerint is megnevez. Legfőbb feladatuk, hogy megénekeljék az istenek és titánok harcait, valamint enyhítsék az emberek gondjait-bajait a zene, a tánc és a költemények révén. A múzsák alakjaihoz csak a késő hellenikus kortól kötődik az az állandósult feladatkör, amelyek patrónusaiként ma ismerjük őket :

Kalliopé: az epikus költészet, a filozófia és a tudományok
Terpszikhoré: a tánc
Thaleia (Thália): a komédia, a színház
Melpomené: a tragédia , a dráma és a gyászének
Polühümnia: a himnikus költészet
Euterpé: a lírai verselés és a zene
Erató: a szerelmi költészet és a dalok
Kleio: a történetírás
Uránia: a csillagászat és az asztrológia múzsája.

Forrás: mommo
Illusztráció: Eustache Le Sueur: A múzsák; Kleio, Eutherpé és Thaleia

Domokos Pál Péter, a csángók apostola

2011-07-03T19:30:00.005+02:00

Száztíz éve született Domokos Pál Péter

Domokos Pál Péter a negyvenes évek elején, …és 1991-ben, a Széchenyi-díj kitüntetettjeként

Az Ezer Székely Leány Napjának életben tartásában benne van Domokos Pál Péter nagy kultúraszervező személyisége iránti tiszteletünk is. Mert csak úgy tudunk valakit igazán tisztelni, ha a kezdeményezését közkinccsé tesszük és továbbvisszük.

Száztíz éve, 1901. június 28-án született a ma Csíkszereda részét képező Csíkvárdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas néprajztudós, zenetörténész.

Hatgyermekes székely földművescsaládban jött világra. A csíksomlyói Katolikus Tanítóképző Intézetben kezdett tanulmányai 1916-ban megszakadtak, a románok erdélyi betörése miatt egész Csík vármegye elmenekült. A második osztályt a debreceni tanítóképzőben végezte, a továbbiakat ismét itthon, 1919-ben szerzett kántortanítói oklevelet. Románul katonakorában, Erdély bekebelezése után tanult meg. Ekkor döbbent rá, hogy valamit tennie kell idegen uralom alá került népéért.

A budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán 1926-ban matematika–fizika–kémia, valamint ének–zene szakos tanári diplomákat szerzett. Hazatérése után, 1926–33 között ének–zene tanár volt Csíkkarcfalván, Vulkánban, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen, 1936-tól az Erdélyi Katolikus Népszövetség titkára. 1929-ben fazekasárusnak álcázva magát tette első gyűjtőútját a moldvai csángó magyarok falvaiban, feltérképezte az ott élő magyarokat, s ettől kezdve e táj és népcsoport elismert tudósa lett. Ő gyűjtötte össze Moldvában a 18. század hangszeres tánczenéjét. Hétvégén székely harisnyát öltött, újjáélesztve az ősi viseletet, néptáncokat tanult, s hogy továbbadhassa másoknak, bálokat rendezett, ahová népviseletben volt csak szabad belépni.

1933-ban a románok felismerték, milyen veszélyes számukra Domokos munkássága a magyar-székely nemzeti öntudat erősítése terén, ezért eltiltották a katedrától. Ezután kántor lett Gyergyóalfaluban, ahol egy egész karácsonyi éjféli népi misét gyűjtött. Később egyházmegyei tanfelügyelő, majd 1940–44 között a kolozsvári Tanítóképző igazgatója lett – itt védte meg néprajzi, majd magyar irodalmi és történelmi doktorátusát. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a csíkszeredai Székely Múzeum alapjait. A háború alatt segítette a bukovinai magyarság hazatelepülését. Népzenével, néprajzzal, történelmi zenével, nyelvészettel és irodalommal, Erdély nemzetiségi és vallási kérdéseivel, Csíksomlyóval mint a katolikus székelység lelki központjával foglalkozott.

1945–49 között Budapesten a Népjóléti Minisztérium tisztviselője lett, de elbocsátották, mert a segélyezéshez amerikai civil adományokat vett igénybe. Ezután a Baranya megyei Szárászpusztán sváb birtokot kapott, s több tucat, Moldvából áttelepült csángó család között gazdálkodott, míg családja a fővárosban maradt. Itt folytatta a gyűjtést, de 1951-ben az ÁVO (Államvédelmi Osztály) elvitte. Hamarosan szabadon engedték, ám földjét elvették. Az építőiparban dolgozott, majd 1951–1961 között, nyugdíjazásáig Budapesten általános, majd középiskolákban tanított, s írta néprajzi, népzenei és irodalomtörténeti munkáit, olykor ezekért is zaklatták. A határon túli magyarság élő lelkiismerete lett.

Lefordította és közreadta a Bandinus-kódexet és több, a moldvai katolikusok múltjára vonatkozó okmányt. Dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János 17. századi csíkcsobotfalvi énekgyűjteményét, a Cantionale Catholicumot. A ferences szerzetes latin és magyar egyházi énekszövegek százait dallamutalással, kotta nélkül adta közre. A Kájoni-gyűjtés révén került Kodállyal, majd Bartókkal is kapcsolatba. Márton Áron erdélyi püspökről Rendületlenül címmel írt regényt, 1988-ban a történelem-, illetve néprajztudományok doktora lett, a Széchenyi- és a Bethlen Gábor-díjat 1991-ben kapta meg.

1992. február 18-án halt meg Budapesten.

Hargita Népe, 2006.06.30. - Fotók: Európai utas

Néhány kuwaiti finomság

2011-07-03T14:02:00.004+02:00

Ellátogatunk Kuvaitba, hogy az ott főzőcskézőktől ellessünk néhány finomságot.

Az arab kenyér nagy előnye, hogy különböző sűrű mártásokkal megtöltve, melegen vagy hidegen, előételnek is adható. Legalább 5-6 féle – kistányérokban lévő – fűszer is szerepel az ételek mellett (pirított szezámmag, őrölt kömény, fahéj, friss és száraz mentalevél, petrezselyem, kapor). A vacsora befejező fogása az arab kávé. Az arab ételek Algériától Iránig egy zártabb gasztronómiai világot alkotnak. Ebből ízelítőt nyújtani nem is könnyű feladat, hiszen az arab konyhakultúra szorosan összefügg a sokarcú, ellentmondásos arab világ történetével, fejlődésével. A Korán, a muszlimok bibliája már kezdettől biztat a jó ételek élvezetére, s tilt a tisztátalan ételektől, erősen befolyásolva ma is az iszlám étkezési szokásokat. A Korán szerint napjainkban is tilos például a disznóhús. Ez – bár vallási oka van – mégis inkább a higiéniai szempontokat, a meleg éghajlati körülmények miatt a sertések révén terjedő betegségek nagyobb kockázatát jelenti. Az iszlám konyha legfőbb húsétele a birka. Halakat, halételeket elsősorban a tengerparton vagy a folyók mentén esznek.

Sárgarépás kuvaiti narancssaláta

Hozzávalók: 3 reszelt sárgarépa, 2 kicsi gerezdekre szedett, lehártyázott narancs, 0,5 citrom leve, 1,5 tk. porcukor, csipet gyömbér, késhegynyi fahéj. Elkészítés: keverjük össze a citromlevet, cukrot, gyömbért. Tegyük a répát kúp alakban egy tál közepére, rakjuk köré a narancsot. Öntsük rá az öntetet. Szórjuk be fahéjjal.

Kuvaiti töksaláta

Hozzávalók: 1 liter sós vízben megfőzött, kis méretű, hosszúkás újtök, 2 ek. olívaolaj, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi zúzott gyömbér, 1 ek. paradicsompüré, só, 4 ek. víz. Elkészítés: vágjuk a megfőzött tököt 1 cm-es karikákra. Tegyük serpenyőbe a többi hozzávalót. Lassú tűzön, lefedve pároljuk 5 percig. Öntsük a tökkarikákra. Kihűlve, sült húsok mellé való.

Joghurtos kuvaiti uborkaleves

Hozzávalók: apróra vágva 5 uborka, 3 gerezd fokhagyma, 1 tk. kapor, 1 ek. petrezselyem, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi fehér bors, só, 2 ek. salátaolaj, 8 dl joghurt, 12 jégkocka. Elkészítés: a petrezselyem és a jégkocka kivételével keverjünk mindent össze. Öntsük hűtött poharakba. Tegyük bele a jégkockát, és szórjuk meg petrezselyemmel.

Kuvaiti barackos bárány nyárson

Hozzávalók: 1 kg kockákra vágott, kissé zsíros bárányhús, 2 ek. borecet, 2 ek. olaj, só, bors, 0,5 kg kimagozott kajszibarck. Elkészítés: készítsük el a pácot, tegyük bele a húst, barackot. Hagyjuk állni 2 óráig. Váltakozva húzzuk grillpálcára a húst és a barackot. Forró grillben 20-25 percig süssük. Tálaljuk forrón.

Tojással töltött kuvaiti sültbárány

Hozzávalók: 9-10 kg-os bárány, só, bors, 6 ek. olaj, 3 reszelt hagyma, 20-25 kemény tojás, 3 ek. finomra vágott petrezselyem. Elkészítés: töröljük szárazra a megmosott bárányt. Keverjük össze a sót, borsot, hagymát. Dörzsöljük be kívül-belül a bárányt. Töltsük meg a tojásokkal. Varrjuk be a nyílást, kötözzük össze a lábait, tegyük mély tepsibe. Forró sütőben süssük 30 percig. Csökkentsük a tüzet és közepesen melegben 1,5 órán át süssük. Adjuk hozzá az olajat, locsoljuk meg saját levével. Süssük még 2-2,5 órán át vagy, míg megpuhul. Szórjuk be petrezselyemmel és rakjuk körül rizzsel.

Kuvaiti fügekrém

Hozzávalók: 10 db vékonyra szeletelt préselt füge, 5 dkg apróra vágott dióbél, ugyanennyi aprított mandula, 3 ek. porcukor, 1 vaníliás cukor, 2 ek. vaníliás pudingpor, 4 dl tej, 3 ek. víz, 3 csésze tejszínhab, 6 db dióbél. Elkészítés: keverjük össze a fügét, diót, mandulát, a cukrokat, tejet. Lassú tűzön, kevergetve főzzük 10 percig. Keverjük össze a pudingport 3 ek. vízzel. Öntsük a fügéhez, kevergetve forraljuk fel. Hagyjuk kihűlni, keverjük össze a tejszínhabbal. Tegyük poharakba, díszítsük dióval. Arab lapos

kenyér, Zatta

Hozzávalók: 1 dkg élesztő, csipetnyi porcukor, 3 dl langyos víz, 0,5 kg 2-szer szitált sima liszt, 2 mk. só, 1,5 ek. olaj, 1 ek. szezámmag. Elkészítés: keverjük el a cukrot, élesztőt 0,5 dl langyos vízzel. Tartsuk melegen. Ha megkelt, adjuk hozzá a lisztet, sót, a maradék langyos vizet, öntsük lassan hozzá az olajat, közben dagasszuk 15-20 percig. Fedjük le, kelesszük duplájára. Készítsünk belőle zsemlényi gombócokat, nedves ruhával fedjük le, tegyük meleg helyre 1,5 órára. Nyújtsuk ki kerek, 0,5 cm-es vastagra. Kissé kiolajozott tepsibe tegyük. Fedjük le ismét nedves ruhával, hagyjuk kelni 20-25 percig. Kenjük be sós vízzel, szórjuk be szezámmaggal. Tegyük forró sütőbe, süssük 10-15 percig. Ha szezámmag nélkül készül Khubz Arabi a neve.

Arab kávétorta

Hozzávalók: 25 dkg cukor, hat tojás, fél csomag vaníliacukor, egy szelet reszelt csokoládé, 20 szem finomra tört pörkölt kávé, fél csomag sütőpor, egy kanál liszt. Töltelékhez: 15 dkg porcukor, 8 tojás sárgája, 1 egész tojás, fél csomag vaníliás cukor, két dl tej, 2 ek. erős feketekávé, fél szelet főzőcsokoládé. Elkészítés: a cukrot a tojássárgákkal és a vaníliacukorral habosra keverjük, és hozzáadjuk a reszelt csokoládét, a finomra tört pörkölt kávét, a sütőport, a lisztet és legvégül a hat tojás fehérjének kemény habját. Vajazott, lisztezett tortaformában közepes tűznél sütjük, és kihűlés után két rétegre éles késsel átvágjuk. A porcukrot a tojások sárgájával, az egész tojással, vaníliacukorral, tejjel állandó keverés mellett sűrűre főzzük, időközben hozzáadva a feketekávét és a főzőcsokoládét. Ezzel töltjük és vonjuk be a tésztát.

Forrás: Új Kelet Online

Ady vezér-szerepe és „magányossága”

2011-07-03T13:32:00.006+02:00

Ady fellépése a századelőn egy nagy hagyománnyal dicsekvő és megújulásra képtelen népies ízléseszménnyel szemben történt, s érthető, hogy jelentékeny ellenállásba ütközött. De éppen a konzervatív fenyegetés tartotta össze a progresszió táborát, tompítva és leplezve a belső ellentéteket. A századelő reformnemzedéke, a Huszadik Század és a Nyugat köre teljes mellel felsorakozott mögé. Az irodalmi életben hívek és ellenfelek egyaránt őt ismerték el az új irányzat első emberének. De ő maga egyszemélyes irányzat, illetve mozgalom akart lenni. Büszkeségét sérti, hogy A Holnap többi - pályakezdő - költőjével együtt emlegetik az ő költői forradalmát. A magyar Pimodán egyik folytatásában hangot ad félelmének, hogy mint faltörő kost használják ki őt mások. Elégedetlen a Nyugat szerkesztőinek kompromisszumos törekvéseivel is. Mindez magyarázza, de nem teszi menthetővé, hogy a konzervatív Új Idők 1908. november 15-i számában A duk-duk affér címmel gúnyos-epés cikket jelentet meg, amelyben közvetlenül Hatvany Lajost és Ignotust - közeli barátait, híveit -, közvetve pedig saját táborát támadja meg.

Keresztury Dezső igen találóan jellemezte Ady személyiségét: „Vezér akart lenni, de a maga kegyelméből való egyeduralkodó; nem keresett mestereket, legfeljebb előfutárokat; nem jóbarátok, egyenrangú, megbecsült munkatársak társaságát gyűjtötte maga köré, hanem cimborákét, hunyász rajongókét, akiket azzal ütött lovaggá, hogy együtt borozott velük, elfogadta adójukat, s módot adott nekik, hogy róla írva magukat is ünnepeljék.”

Ady nemcsak első munkatársa volt a Nyugatnak, hanem példaképe, lobogója és reklámja is. 1909. június 1-én a folyóirat külön Ady-számot jelentetett meg, benne Ady önéletrajzával. Ám az ő vezér szerepét korántsem mindenki fogadta el, és személye megosztotta a Nyugat táborát is. A Kosztolányihoz közelálló Karinthy Frigyes például irodalmi paródiákban gúnyolta ki Ady modorosságát; igaz, másokkal sem bánt kesztyűs kézzel: hívek és ellenfelek egyaránt megkapták a magukét. A Nyugat táborán belüli feszültségek legismertebb példája az Ady és Kosztolányi közötti ellentét. A megosztottság azonban nem okozott különösebb gondot, hiszen éppen az eredetiség, a szellemi különbözőség volt a belépőjegy a Nyugatba (és nemcsak oda).

Ady ambícióját (a politikába való beleszólásra) sem elégítette ki a politikától magát tudatosan távol tartó Nyugat. Ő a régi és az új harcát nem kívánta korlátozni az irodalomra; tisztában volt vele, hogy a modern, városias kultúra meghonosítása a tét, s ez a magyar glóbusz mélyreható átalakítását jelenti. A legnagyobb botrányt Ady körül „magyar Ugar”-ról adott látlelete, nemzet-ostorozó kirohanásai keltették.

Jellemző, hogy Lukács Györgynek Adyban a forradalom dalnokát méltató bírálata (1909) a Nyugatban nem jelenhetett meg, s így azt a Huszadik Század hozta le. A progresszió kis köreiből kerültek ki politikai hívei - akik kevesen voltak, igaz, nem akárkik. Lukács György mellett Jászi Oszkár írta a legértőbb cikket (1914) Ady egyszerre irodalmi és irodalmon túli jelentőségéről. Ady örült a felé forduló figyelemnek és elismerésnek (Jászi Oszkárt pedig politikai vezérének tekintette), ugyanakkor - méltán-méltatlanul - úgy érezte: nagyobb formátumú ő annál, semhogy beleférne a magyar progresszió kis köreibe vagy akár a magyar progresszió egészébe. Mint egyszemélyes irányzat, illetve mozgalom akart mindent vagy majdnem mindent képviselni, amivel maga is hozzájárult „magányossága” későbbi mítoszának kialakításához.

Forrás: Alkotói portrék a magyar irodalomból - (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/aehatas2.htm)

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 2011 - hagyományőrző program - Visegrád

2011-07-03T12:06:00.005+02:00

Meghívó és programok

Az Úr 2011. esztendejében, július havának második hetében 7-8-9-10. napján fényes ünnepség veszi kezdetét a visegrádi királyi palotában. A magyarok királya, Károly vendégül látja a csehek királyát és ennek fiát, a morva őrgrófot, a lengyelek királyát, bajvívó vitézeiket és díszes kíséretüket.

Program

2011. július 7. csütörtök
Ezen a napon a belépőjegyekből 50% kedvezményt adunk!

14:00 – Királyi menet – Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben láthatók a cseh király és fia, a morva őrgróf, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága.

Királyi palota, Lovagi tornapálya
15:00 – 16:30 Lovagi torna - A torna során több száz lovag küzd meg. Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A királyi solymászok, a gyönyörű udvarhölgyek, a számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és nagyszámú nézősereget.
16:30 – 17:30 Élősakk
12:00 – 18:00 Királyi borudvar. A Királyi Palotában megismerkedhet a történelmi Magyarország leghíresebb borvidékeivel és borászaival, valamint külföldi borokat is kóstolhat.
Királyi Torkos Csütörtök – a vásár területén az ételek árából 50 % kedvezményt biztosítunk!

Július 8. péntek

9:30 – Királyi menet - Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben láthatók a cseh király és fia, a morva őrgróf, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága.
Királyi palota, Lovagi tornapálya
10:30 – 12:00 Lovagi torna - A torna során több száz lovag küzd meg. Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A királyi solymászok, a gyönyörű udvarhölgyek, a számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és nagyszámú nézősereget.
13:00 – 14:00 Íjászverseny – a versenyben csak korhű fegyverzettel és ruhában lehet részt venni.
14:00 – 15:00 Középkori labdajáték verseny – Két csapat faütőkkel próbálja meg a bőrlabdát az ellenfél kapujába juttatni.
15:00 – 16:30 Lovagi torna – Lásd a korábbi időpont alatt!
10:00 – 23:00 Királyi borudvar. A Királyi Palotában megismerkedhet a történelmi Magyarország leghíresebb borvidékeivel és borászaival, valamint külföldi borokat is kóstolhat.

Július 9. szombat

9:30 – Királyi menet - Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben láthatók a cseh király és fia, a morva őrgróf, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága.
Királyi palota, Lovagi tornapálya
10:30 – 12:00 Lovagi torna - A torna során több száz lovag küzd meg. Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A királyi solymászok, a gyönyörű udvarhölgyek, a számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és nagyszámú nézősereget.
12:30 – 13:30 – Lovagi hétpróba – híres magyar sportolók és laikus társaik mérik össze tudásukat csatacsillag dobásban, futásban, íjászatban, falra futásban, birkózásban, lándzsavetésben és számszeríjaszatban.
13:30 – 15:00 Lovagi torna – Lásd a korábbi időpont alatt!
15:30 – 16:30 Toldi verseny
16:30 – 18:00 Lovagi torna – Lásd a korábbi időpont alatt!
20:30 - Királyi menet – fáklyás felvonulás a város főutcáján a királyi palotáig, az összes kosztümös szereplő részvételével.
10:00 – 23:00 Királyi borudvar. A Királyi Palotában megismerkedhet a történelmi Magyarország leghíresebb borvidékeivel és borászaival, valamint külföldi borokat is kóstolhat.

Július 10. vasárnap

9:30 – Királyi menet - Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben láthatók a cseh király és fia, a morva őrgróf, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága.
Királyi palota, Lovagi tornapálya
10:30 – 12:00 Lovagi torna - A torna során több száz lovag küzd meg. Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A királyi solymászok, a gyönyörű udvarhölgyek, a számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és nagyszámú nézősereget.
12:30 – 13:30 Íjászverseny – a versenyben csak korhű fegyverzettel és ruhában lehet részt venni.
13:30 – 15:00 Lovagi torna – Lásd a korábbi időpont alatt!
15:00 – A lovagi torna befejező ünnepsége.
10:00 – 18:00 Királyi borudvar. A Királyi Palotában megismerkedhet a történelmi Magyarország leghíresebb borvidékeivel és borászaival, valamint külföldi borokat is kóstolhat.

Állandó programok:

Középkori kikötő és hadi tábor a Duna parton, a kápolna közelében. (megtekintése ingyenes)
Középkori vásár, régi mesterségek bemutatója a királyi palota előtt a Fő utcában. (megtekintése ingyenes)
Gyerekjátszóház középkori játékok és kézműves foglalkozások a Fő utca 53. szám alatt. (megtekintése ingyenes)
A platánsor mindkét oldalán XIV-XV. századi katonai táborok épülnek, ahol korhű élet zajlik. A látogató betekintést nyerhet a vitézek sátraiba, megismerkedhet a kor fegyverzetével, ruhaviseletével. (megtekintése ingyenes)
A táborban ki lehet próbálni a lovaglást, íjászatot, lándzsavetést, csatacsillag dobást.
A parkszínpadon és a Mátyás szobornál vásári komédiák, történelmi táncbemutatók, régi zenei koncertek várják egész nap az érdeklődőket. A királyi palotában középkori babakiállítás és vásár lesz. (megtekintése ingyenes)
A Salamon-toronynál a várudvar színpadán régi zenei koncertek, trubadúr verseny, szerelmi hétpróba, vásári komédiák szórakoztatják a közönséget. (megtekintése ingyenes)
A Fellegvárban középkori ostromszer bemutató, Szent Korona kiállítás és a királytalálkozót bemutató panoptikum, lovagi torna, koncert fogadja a közönséget.

Érdeklődni lehet: www.palotajatekok.hu
Telefon: +36 309-337749, +36 309-412779
E-mail: info@szentgyorgy-lovagrend.hu

Jegyárak:
Nyitott lelátó: gyermek 14 éves korig 100 Ft, felnőtt: 2100 Ft
Fedett lelátó: gyermek 14 éves korig 900 Ft, felnőtt: 2800 Ft

Forrás: Visegrád város honlapja

Gyulai Várszínház 48. évada

2011-07-02T18:15:00.004+02:00

Sajtóanyag

A Gyulai Várszínház ebben az évben is összművészeti fesztivált rendez, amelynek keretében július 1-től augusztus 14-ig szinte minden este programokkal várják a színház, a kultúra, a művészetek barátait. Mint eddig, ezen a nyáron is a prózai és a zenés színházi előadások mellett lesznek zenei koncertek, jazz és blues fesztivál, irodalmi humor fesztivál, tánc, népzene, néptánc, népművészeti fesztivál, bábelőadások, kortárs dráma felolvasószínház, de lesznek filmvetítések, konferencia, fotókiállítás, gasztronómia és borfesztivál is. Az előadásokat a páratlan szépségű, reneszánsz várudvaron felállított színpadon, a tószínpadon, a vár körül, a Ladics-házban és egyéb helyszíneken rendezik meg.

Minden évben az új bemutatók a legfontosabbak a színház számára. Ebben az évadban négy új bemutatót tartanak. A Shakespeare Fesztiválon mutatják be a Troilus és Cressida című Shakespeare művet Horváth Csaba rendező-koreográfus színpadra állításában. A ritkán játszott darab Shakespeare egyik legnehezebben besorolható színpadi játéka, amely groteszk és szatirikus komédia, de ugyanakkor tragikus is. A színdarab az ókori Trójában játszódik, cselekménye egy kalandos szerelem története a háború viszontagságaiban. Az előadás főbb szerepeit a Nemzeti Színház két kiváló művésze László Zsolt és Tompos Kátya, valamint a Forte Társulat művészei játsszák, akik egyaránt nagyszerűek a prózában és a táncban is. Az előadásban a zenének is fontos szerepe lesz végigkísérve a cselekményt. A Gyulai Várszínház másik bemutatója a Gyulán élő kiváló színész főszereplésével valósul meg. Kovács Lajos nem csak emlékezetes színházi alakításaival, de filmszerepeivel is kiemelkedő helyet vívott ki magának hazánkban az elmúlt évtizedekben. Ő most Spiró György: Az imposztor című darabjának főszerepét játssza el Gyulán, a színészkirály Boguslawski alakját, aki az orosz megszállás alatt lévő litván fővárosba érkezve egy színtársulat életének főszereplőjévé válik. Az Ikszek című regényből készült színpadi művet 1983-ban mutatták be a Katona József Színházban Major Tamás főszereplésével. A mostani gyulai bemutatót Árkosi Árpád rendezi, a Budapesti Kamaraszínházzal közös produkcióban létrejövő előadásban Kovács Lajos partnerei többek között Cs. Németh Lajos, Tímár Éva, Spindler Béla, Németh Kristóf, Törköly Levente, Jánosi Dávid, Dolmány Attila lesznek.

A Gyulai Várszínház két év múlva 50 éves lesz. Erre az évfordulóra készülve a színház vezetése elhatározta, hogy az elmúlt fél évszázad legemlékezetesebb színdarabjait újra műsorra tűzi. Az idén a monodrámákkal kezdik a visszaemlékezést. Két monodrámát mutatnak be új produkcióként, egyet pedig vendégjátékként. Maróti Lajos: A számkivetett című műve a nagy olasz költőről, Dantéról szól, akit száműznek Firenzéből, de ott is megőrzi szellemi függetlenségét, és nem fogadja el a megalázó kegyelmet. A másik új monodráma bemutató főszereplője Papp János lesz, aki Bethlen Miklós, Erdély kancellárja szerepét játssza el ugyancsak a Ladics-ház udvarán. A Bethlen Miklósról szóló dráma a nemzeti önismeretről, az emberi esendőségről, az elszalasztott nagy történelmi lehetőségekről szól. Ezt a művet, Nemeskürty István: Noé galambja című darabját eredetileg a nemrég elhunyt kiváló színész Bánffy György játszotta több évtizedes sikerszériában.

A új bemutatók mellett az idén nyáron jó néhány sikeres produkciót láthatnak vendégjátékként a Várszínház programjában. A monodrámáknál maradva, ugyancsak nevezetes előadás volt korábban Gyulán Kocsis István: Bolyai János című drámája, amely most egy új feldolgozásban látható a Várszínházban. Kocsis István ugyanis többször átdolgozta a két neves erdélyi matematikusról szóló művét. Az idén A tér címmel játssza el a monodrámát Sebestyén Aba, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színésze Gyulán a Ladics-ház udvarán.

A tavalyi POSZT legjobb előadása díjat nyerte el Sz. Medvegyev: Fodrásznő című darabja a Csokonai Színház előadásában. Ezt a művet Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Kristán Attila briliáns játékával nyáron Gyulán is láthatják a várszínpadon.

Móricz Zsigmond: Erdély című regényét sokan a legjobb történelmi műnek tartják a magyar irodalomban. A nagyregényből Závada Pál készített egy színpadi művet Bethlen címmel, amelynek alcíme a Fejedelmi magánügyek. A történelmi drámát az Új Színház tűzte műsorára, amelyet kiváló szereposztásban, most nyáron Gyulán is megnézhetnek a várszínpadon. Bethlen Gábor szerepében Gáspár Sándort láthatják, partnere Takács Katalin, Derzsi János, Petrik Andrea, Hirtling István, Huszár Zsolt, Vass György, Nemes Vanda, Papp Zoltán, Sallai Nóra. Márai Sándorral az emigrációban kevesen tartották a kapcsolatot Magyarországról. Egyikük volt Simonyi Imre, József Attila-díjas költő Gyuláról, aki maga is sokat tett az akkor elhallgatott író hazai népszerűsítéséért. Most ez az irodalmi kapcsolat is megidéződik a Fizess nevetve! című előadásban, amelyet Márainak a nagy gazdasági világválságról szóló írásaiból állítottak össze Kőváry Katalin rendezésében. A darabot a budapesti Pinceszínház vendégjátékában láthatják a Várszínházban. A gyulai előadás helyszíne a Ladics-ház udvara lesz, amely néhány méterre van Simonyi Imre egykori remetelakától, ahová Márai, a gyulai költőnek címzett, levelei érkeztek a 70-es, 80-as években. A darabban nagyszerű színészek játszanak: Vallai Péter, Györgyi Anna, Schnell Ádám, Alberti Zsófia, Szirtes Balázs. Az Indul a bakterház, Rideg Sándor műve kultuszdarab lett Magyarországon. A nagyszerű vígjáték most Gyulán a Kossuth-díjas művész, Eperjes Károly főszereplésével látható a veszprémi Petőfi Színház előadásában vendégjátékként, az ugyancsak Kossuth-díjas Bereményi Géza rendezésében.

A hetedik nemzetközi Shakespeare Fesztivált 2011. július 7-17-ig rendezik meg a Gyulai Várszínházban. Az elmúlt években komoly rangot kivívott fesztiválra az idén is világhírű előadásokat, rendezőket, színészeket hívnak meg, és bemutatkoznak a legjobb magyar Shakespeare előadások is.

Vendégük lesz a világhírű grúz rendező, Robert Sturua, aki varázslatos előadását, Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című produkcióját hozza el a tbiliszi Rustaveli Nemzeti Színház előadásában. Új bemutatóval készül Gyulára a világhírű rendező, a litván Oskaras Korsunovas. Shakespeare: A vihar című művét a rendező társulata, az OKT játssza el a gyulai fesztiválon világpremierként. Dél-Koreából ritkán jut el előadás Európába. Most a többszörös fesztiváldíjas, látványos produkciót, a Szentivánéji álom című vígjátékot a Yohangza Társulat mutatja be Gyulán. A magyar Shakespeare előadások közül meghívást kapott a fesztiválra a sepsiszentgyörgyi A velencei kalmár című előadás, amelyet Bocsárdi László állított színpadra. Még további magyar Shakespeare produkciók meghívására is sor kerül, a fesztivál végleges programja júniusban jelenik meg. Kiemelkedőnek ígérkezik a londoni Musician of the Globe együttes koncertje Szerecsendió és gyömbér címmel, amelyben Shakespeare-kori kocsmadalok és sikamlós történetek fognak megszólalni a zenekar és a világhírű muzsikus, Philippe Picket előadásában. Külön erre az alkalomra készül a fesztivál felkérésére a Jazzonett program, amelyben Shakespeare szonettek fognak elhangzani jazz zenével Lantos Zoltán és a Mirrorworld együttes előadásában, Tompos Kátya színművész közreműködésével. A fesztiválon találkozhatnak Bereményi Géza íróval, lesz egy érdekes konferencia Shakespeare és a multikulturalitás címmel, filmeket is vetítenek, de terveznek gyermekműsort is, ismét lesz gasztronómia és egy mini borfesztivál Midsummer Wine’s Dream címmel. Részletes info: www.shakespearefesztival.hu.

Erősnek ígérkezik a többi fesztivál programja is. A 48. évad ismét a Körös-völgyi sokadalommal kezdődik július 1-én. A háromnapos népművészeti fesztiválon és kézműves vásáron a Dél-Alföld legszebb kézműves termékeit, néptáncait, népzenéit ismerhetik meg a bemutatókon, gálaműsorok keretében. Lesznek gyermekprogramok, a felnőtteknek főzőversenyek, vásári komédia és sok más népi vigasság. Az ötödik Irodalmi Humor Fesztiválon tíz neves magyar író olvassa fel az erre az alkalomra írt humoros művét, illetve ezekhez kapcsolódva zongorán improvizál Vukán György. Húsz éves lesz az idén a Gyulai Vár Jazz Fesztivál, ebből az alkalomból kiemelt programokkal várják a műfaj kedvelőit. Nyílik egy fotókiállítás, amelyben az elmúlt 20 év legjobb zenészportréit állítják ki. A fesztiválon húsz magyar jazz zenész fog fellépni a legjobbak közül. Az estet a Gyulai Big Band koncertje nyitja meg. Lesz egy világsztár vendég is a fesztivál zárásaként, a Victor Bailey Group az USA-ból, emlékezetessé téve a jubileumot. Victor Bailey a legnagyobb basszusgitárosok egyike, aki a 70-es évektől a világ élvonalába tartozik. A post-funk-jazz muzsikus játszott a legendás Weather Reportban és számtalan más jazz világnagysággal , de kísérte Madonnát éppen úgy mint David Bowie-t is. Másnap blues fesztivált rendeznek, amelyen fellép a nagyszerű fekete énekes, Eb Davis az USA-ból. Játszik a magyar blues zenészek egyik sztárja Deák Bill Gyula, aki 60 évesen is a legjobb torkú énekesünk. Az osztrák Ripoff Raskolnikov két éve aratott zajos sikert Gyulán, most duóban játszik a nemzetközi hírű szájharmonikással Pribojszki Mátyással. Póka Egon basszusgitáros az Experience nevű zenekarával Jimi Hendrixet idézi meg a fesztiválon.

Kiemelkedő komolyzenei koncertre kerül sor a Liszt-évben a Várszínházban. Liszt Ferenc egyik legnagyobb művének tartják a Krisztus című oratóriumot, amelyet a várban a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Kodály Kórus, a Lautitia gyermekkar és a szólisták fognak megszólaltatni Kocsár Balázs vezényletével. Kiemelt zenés produkció lesz a szezon végén Andrew Lloyd Webber: Az operaház fantomja című musical, amelyet a Madách Színház ad elő a tószínpadon. A szabadtéri koncertváltozat címszerepét Sasvári Sándor énekli, a többi szerepben Fonyó Barbarát, Homonnay Zsoltot, Sáfár Mónikát, Gerdesits Ferencet, Szerednyei Bélát, Galbenisz Tomaszt, Bencze Ilonát és Kuthy Patríciát hallhatják. A néptáncot kedvelők az Állami Népi Együttes új műsorának tapsolhatnak. Az Álomidő a Gyulán is korábban bemutatott Naplegenda folytatása, amelynek a zenéjét szintén Nikola Parov szerezte,aki ezzel 2011-ben elnyerte a Fonogram-díjat, Az év világzenei albuma címet. A gyerekeknek a Tekéntetes úr című mesejátékot játsszák a beregszászi színház előadásában, de lesznek ingyenes bábelőadások is.

A Gyulai Várszínház ezen a nyáron is szeretettel várja a nézőket az összművészeti fesztiváljára. Remélhetőleg mindenki talál majd olyan műsort, amelyet szívesen megnéz. Náluk a legnevesebb művészek legjobb előadásaival találkozhat. Mottójuk: „Nyáron színházba Gyulára várom”.

Info: www.gyulaivarszinhaz.hu, tel: 66-463-148, 0630-639-9062

Forrás: Gyulai Várszínház

Hazánkba került a Częstochowai Fekete Madonna másolata

2011-07-02T17:41:00.004+02:00

A Częstochowai Fekete Madonna hiteles másolatát június 30-án, csütörtökön fogadták a budapesti Parlament előtt, közjogi méltóságok jelenlétében, majd körmenetben kísérték végleges helyére, a Szent István-bazilikába, államalapító királyunk Szent Jobbjához.

1939-ben, a II. világháború kitörése – Lengyelország lerohanása – előtti nyáron indult utoljára Magyarországról Częstochowába vonat kifejezetten zarándoklat céljából.

A 72 esztendővel ezelőtti eseményre való emlékezés és a június végi EU-elnökség átadás–átvétele jegyében június 27-én, hétfőn újra vonat indult Budapestről Jasna Górába 640 zarándokkal, ahol közösen imádkoztak a két nép 2011-es európai szolgálatáért, a lengyelek és a magyarok boldogságáért, jólétéért, a két ország elöljáróiért. A zarándokút egyik lelki vezetője Székely János esztergom–budapesti segédpüspök, a zarándokokkal tartott Böjte Csaba ferences testvér, Bátor Botond magyarországi pálos tartományfőnök és Kövér László házelnök.

A zarándoklat megkoronázásaként a pálosok Magyarországnak ajándékozták az ismert kegykép, a Częstochowai Fekete Madonna hiteles másolatát. A képet pálos szerzetesek hozták hazánkba, buszon. A Fekete Madonna másolatát június 30-án, csütörtökön 19 órakor a budapesti Parlament előtt közjogi méltóságok jelenlétében fogadták, majd 19.45-kor körmenetben kísérték végleges helyére, a Szent István-bazilikába, államalapító királyunk Szent Jobbjához. A bazilikában ezt követően július 1-jén, pénteken késő estig folytatódott a két nép közös imája.

A częstochowai Fekete Madonna (Czarna Madonna vagy Matka Boska Częstochowska) Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ikonja, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzik Lengyelországban, Częstochowában. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen keresztül került a kolostorba 1382 augusztusában; abban az évben kapták birtokul Jasna Górát (Fényes Hegy) a magyar pálosok. Az ikon, amelynek csodatévő erőt tulajdonítanak, évszázadok óta vonzza a zarándokok tömegeit a világ minden tájáról; Jasna Górát a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelyévé tette.

Forrás: Magyar Kurír

Babits Mihály: Július

2011-07-01T17:18:00.004+02:00

Mint az ölyv két bús madárra
vigyázatlan gyenge párra
ugy jött ránk e szerelem
mint a zápor a határra
mint a nyári zivatar
oly borussan és hamar.

Most a felhők alatt állunk
csillagokra nem találunk:
minden csillag elaludt.
Vigyázz! most az éjben járunk:
sillanó sikos az ut -
ki tudhatja, hova jut?

Láttam amint szeme retten -
ó a boldogság kegyetlen,
nem valami vig dolog -
láttam amint sír ijedten
s mint veszélytől aki buj
finom feje rám borul.

Hallottam hogy hangja csuklott
láttam lelkében a poklot:
szeme fényes ablakán
félős lelke majd kiugrott
óriási ablakán,
amint fölvetette rám!

Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 16. szám

Az ír konyha

2011-06-30T17:25:00.007+02:00

Az ír konyha meglehetősen hús centrikus, és nem kell ahhoz vegetáriánusnak lenni, hogy előbb-utóbb után erre ráunjon az ember. Mindazonáltal Írországban a húsfélék – különösen a bárány és a borjúhús – általában igen jó, csak hát egy idő után jól jönne egy kis változatosság és valami olyan étel, ami nem grillezett vagy sült. Ha kezdetben egy B&B-ben laksz, minden valószínűség szerint „hagyományos” ír reggelit kapsz majd, vagyis virslit, sonkát és tükörtojást, amit általában egy derekas adag soda breaddel, étszódával és aludttejjel élesztett "gyors-kenyérrel" tálalnak. A vidéki pubokban a hagyományos ebéd a „meat and two veg”, a „hús zöldséggel”, amihez nagy adag krumpli és szósz jár, bár általában szendvicset is lehet kapni (ami néha egészen kiváló, de gyakran szeletelt fehér kenyérből és feldolgozott sajtból áll). A házi levesek is nagyon ízletesek tudnak lenni. A legtöbb nagyobb városban vannak csak nappal nyitva tartó kávézók, ahol levest, szendvicset, süteményt és pogácsát fogyaszthatunk, illetve egy- vagy kétféle meleg ebédet. Ha északon jársz, hatalmas tál húsokra számíthatsz zöldséggel – általában káposztával –, amihez nagy adag krumplit adnak. Érdemes megjegyezni, hogy sok ír szállodában azok is étkezhetnek, akik nem laknak ott, úgyhogy ha nincs túl korán vagy későn, ezekben is kaphatsz egy szendvicset és egy kávét. Ez főleg vasárnaponként jöhet jól. Délután hat óra előtt a legtöbb pubban is rendelhetsz egy tál szendvicset és egy kancsó teát. Ezzel együtt viszont tény, hogy vidéken hatalmas területeken egyetlen étteremféleség sincs, és a városokon kívül számos kávézó és étterem zárva tart szeptembertől májusig. Ha tehát szeretnéd felfedezni a legszebb tájakat, jól teszed ha viszel magaddal enni- és innivalót. A vidéki Írország számtalan részén a mindenfelé a hagyományos ír ételeket kínálják, amelyek elsősorban a krumplin alapulnak. Krumpliból tényleg hatalmas adagokat kapsz – ez a zöldségféle egyazon ebéden vagy vacsorán belül gyakran több formában is jelen van. Az ír krumplis pogácsa – vajban kisütött krumplis tészta – fantasztikusan finom tud leni, ahogy a krumplileves is. A colcannon, egyfajta krumplipüré, amit északon champ néven ismernek, egészen kitűnő. Ez vajban sült főtt krumpli, hagymával és káposztával vagy póréhagymával. A barm brack, az édes kovászos kenyér fűszerekkel és szárított gyümölcsökkel, ugyancsak hagyományos étel. A répatorta már újabb keletű étel, de ezzel is mindenfelé találkozhatunk a kávézókban és teázókban Írország szerte. A nagyvárosokban viszont egészen más a helyzet. Az Ír Köztársaságban az utóbbi években végbement gazdasági fellendülés és az, hogy nagyon sok külföldön élő ír tért haza, azt eredményezte hogy ma már az egyre olcsóbb ebéd és vacsora menükben éppoly gyakran találkozhatunk a mediterrán konyha hatásaival, mint a hagyományos ír tanyák eledeleivel. Persze, ezt azt is jelenti, hogy a vegetáriánusok is egyre változatosabban étkezhetnek.

Forrás: Irányírország.com

Antoine de Saint-Exupéry

2011-06-29T20:22:00.004+02:00

111 évvel ezelőtt, ezen a napon megszületett Antoine de Saint-Exupéry, francia regényíró.

Száztizenegy éve, 1900. június 29-én látja meg a napvilágot, majd 44 évvel később, egy hasonlóan tikkasztó nyári napon, július 31-én repülőgépével örökre eltűnik a térképről.

"Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem…" - akár Saint-Exupéry ars poeticája is lehetne az Ady Hunn, új legenda c. versében elhangzó sor. A legendába illő életet egy világirodalmi jelentőségű alkotás, A kis herceg koronázza meg, amit 1999-ben az évszázad könyvének kiáltanak ki a franciák.

Arisztokratából lett hivatásos pilóta - ha egész életét csak a repülésnek szenteli, úttörő bevetései akkor is elegendő alapot szolgáltatnak a hírnévre: nevét a francia légi társaság egyik argentin járata máig is őrzi. Ő azonban nem elégedett meg ennyivel. Ha Adynál maradunk: "új vizekre" szállt, hogy ritkás fényű mélységekbe ereszkedjen a filozófia terén is. Fizikai és szellemi értelemben egyaránt teljes önmegvalósításra törekvő elme volt.

"Az ember akkor fedezi föl magát, amikor megmérkőzik az akadállyal. De ahhoz, hogy ezt elérje, eszközre van szüksége: egy gyalura, egy ekére. Szántás közben a paraszt a természet egy-egy titkát ragadja meg, és az igazság, melyet kibont, egyetemes. A repülőgép, a légi útvonalak eszköze is csak így hozza kapcsolatba az embert minden ősi problémával".

Saint-Exupéry szavai nyomán azonnal felsejlik egy másik, világméretben egyetemesebb hatású filozófus tétele: Buddha vallotta, hogy a Tan, melyet hagyományoz csak eszköz - csónak, amit a vízen való átkelést követően felesleges továbbcipelnünk a hátunkon. Saint-Exupéry szenvedélyesen beleszeret a repülésbe: kiskorától, hogy "feltalált" egy repülő biciklit élete utolsó pillanatáig hű társa s egyben koporsója lett a gép.

A repülés, mint a testi és szellemi szabadság egy lehetséges formája más szerzőket is megihletett. Richard Bach Illúziók c. könyvének főszereplője egy olyan huszadik századi Messiás, aki sétarepülőzéssel keresi kenyerét, s ha jónak látja, bármikor továbbállhat. A magasság persze nemcsak a szabadság, hanem az emberi határok mérője is. Az ég "féltékeny isteni lakói" nem szívesen veszik a hívatlan, gyarló földi látogatókat, akik megzavarják nyugalmukat, titkukat fürkészik, babérjaikra tőrnek. Ilyen büntetés várt Ikaruszra is, s az Ember tragédiájának kevésbé mitikus "légköréből" sem szabadulhat a földi világ kínja elől menekülő Ádám (űr-szín).

Utazás földön, vízen vagy levegőben - hordozza a konkrét és a szimbolikus értelemben vett, szellemi utazás képzetét egyaránt. Így utazott egykor Odüsszeusz és Aeneas a tengeren, Dante a Pokoltól a Mennyig; de így bolyong Vörösmarty Csongorja is, aki ugyancsak megfordul a három szféra határán. Saint-Exupéry számára a repülés maga volta a tett, az ember egyedüli megváltója - általa felülemelkedhet emberi gyengeségén. Szemben Sartre vagy Camus egzisztencialista elképzeléseivel - a létbe vetett ember megtapasztalja a Semmit, magánya szorongásba taszítja (Camus figurái lázadnak ez ellen) -, Saint-Exupéry nem áll meg, nem lázad és nem hagyja magát elkeseríteni.
Utazásában ugyanis benne rejlik az élettapasztalás lehetősége: a repülés kiszélesíti horizontját, a metszően tiszta ég olyan csillogó ékek birtokosává teszi, mint a felelősségérzet, hősiesség, kitartás, bajtársiasság. De a felhőkön túl ott mocorog az örök kérdés: célt keres életéhez. Gépe kiemeli őt a nyüzsgő, emberszagú világból, a mindennapok fölé repíti, ahonnan valóban minden más.

Csodás gondolatok szülője a lég. A világ látszólagos értelmetlensége mögött fel-felsejlenek az eligazító útjelzők, amit először Nietzschénél (a felfokozott, intenzív élet és akarat kultusza), majd később - immár a maga útját járva - sajátos humanista filozófiájában talál meg. Onnan "fentről" válik világossá számára, hogy nem az egyes egyének kusza rengetegéből kiindulva kell az általános emberiig jutni, hanem - Vigh Árpád szavaival élve - "az Ember határozza meg az embereket". Saint-Exupéry ezt fogalmazta meg utánozhatatlanul egyszerű, láttató stílusában:

"Egy katedrális nem azonos kövek halmazával… Nem a kövek határozzák meg a katedrálist, hanem emez teszi gazdaggá a köveket tulajdon jelentésével."

A fent említett értékek és humanista mérce repülős-műveiben (pl. A déli futárgép, Éjszakai repülés, Az ember földje, A hadirepülő) csakúgy, mint a világirodalom talán legbájosabb - felnőtteknek szigorúan ajánlott - meséjében, A kis herceg-ben is mozgatórugóvá válnak.

"Léon Werth-nek
Kérem a gyerekeket, ne haragudjanak, amiért ezt a könyvet egy fölnőttnek ajánlom. Komoly mentségem van rá: ez a fölnőtt széles e világon a legjobb barátom. De van egy másik mentségem is: ez a fölnőtt mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyveket is. Harmadik mentségem pedig a következő: ez a fölnőtt Franciaországban él, s ott éhezik és fázik. Nagy szüksége van vigasztalásra. Ha pedig ez a sok mentség nem elegendő, akkor annak a gyereknek ajánlom könyvemet, aki valaha ez a fölnőtt volt. Mert előbb minden fölnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.) Ajánlásomat tehát kijavítom, ilyesformán:
Léon Werth-nek,
amikor még kisfiú volt."

Mese, melynek kerete - majdnem egy évtizeddel korábban - fenyegető valóság volt az író életébe. 1935 végén díjat tűznek ki a Párizs-Saigon légiút megtételének rekordjára. Saint-Ex - ahogy a barátai nevezték - rögvest jelentkezik az útra, de gépe a Líbiai-sivatag felett lezuhan, és a pilóta öt napon át kószál étlen-szomjan a tikkasztó homokrengetegben. Élménye az élet pereméről különös művek írására sarkallja: ilyenek lesznek Az ember földje és A kis herceg.
Művei - első alkotása a Déli futárgép kivételével - nem tekinthetők hagyományos értelemben vett regényeknek. Elmélkedésgyűjtemény, esszéfüzér - talán így definiálhatók. A Kis herceg is efféle gondolatuniverzum, melynek bolygóit a mesevilágban sorban be is járhatjuk. Máig is vannak, akik találgatják - nem titkolt misztikus hajlandósággal -, hogy a pilóta és a "kis herceg" találkozása valójában nem harmadik típusú találkozás volt-e. Az ufórajongó-táboron túl van azonban egy nagyobb népszerűségnek örvendő felfogás, ami Saint-Exupéry gyermeki énjét, az egykorvolt kisfiút vetíti a "hercegecskébe".

Pszichológusok közt ma már vitán felül áll, hogy a gyermekkornak kiemelkedő jelentőségű szerep jut az ember egyed- és pszichés fejlődésében. Kedvelt gyakorlat a lelki problémákkal küszködő "kliens" szembesítése gyermeki önmagával; illetve a máig is vitatott regresszió, melynek során a pácienst hipnózis juttatja vissza zsenge gyermekkorába, hogy így fedjék fel szorongásai, képzetei gyökerét. Gyermekrajzok úttörő kutatója, az "álomfejtés" egyik legjelentősebb művelője Carl Gustav Jung mélylélektani elemzéseinek módszerét már alkalmazták is a műre. Eugen Drewermann teológus vállalkozott erre A lényeg láthatatlan c. nagy vitákat kiváltó könyvében. Az ellentábor öncélú lélekbúvárkodásnak titulálja a művet, mondván: Saint-Exupéry alkotása épp azért vonzó és lenyűgöző alkotás, mert gyermeki nyíltságot követel olvasója részéről is. Nem szükséges hozzá különösebb elemzés, hogy bárki befogadhassa. Tudományosan kétes megalapozottsága ellenére is elismerik azonban jelentőségét a szerző lelki portréjának színesítésében, az írásban motiváló erők feltérképezésében.
Nemcsak a lélek okleveles gyógyászai foglalkoznak szívesen a gyermekkorral, hanem az emberi pszichét nem kevésbé behatóan, de a "hegy" más oldaláról ismerő alkotó művészek. Csáth Géza novelláiban (A kis Emma, Anyagyilkosság stb.) a gyermekkor ősi, kegyetlen ösztönöknek is teret nyújt - sötét tónusba vonva a szívmelengető gyermekszobákat. Karinthy méltán híres elbeszélése, a Találkozás egy fiatalemberrel tükörképe is lehetne a Kis herceg-nek, Karinthy ugyanis saját magával találkozik össze a korzón: egykori fiatal önmaga tesz szemrehányást a "felnőttnek", a vágyak, tervek be nem váltásáért.

Saint-Exupérytől nem volt idegen a gondolatok, viták ilyetén való ütköztetése, melyben mindkét fél akár az író alteregójának is felfogható. A Kis herceg mégsem nevezhető szokványosnak sem az életműben, sem az irodalomban. Fantasztikus világ tárja ki kapuit a távolról érkezett "emberke" "csengettyűkacagására": gyönyörűséggel és döbbenettel szegezve földhöz a pilótát, a "fölnőttet", hogy gépe szárnyainál is messzebb és különösebb helyre repítse. Messzire, ahol a gyermeki szó még a képzelet teremtő erejével bír; ahol egy nem megfelelően tartott firka-bárány halálos veszedelmet jelenthet egy szép és végtelenül hiú, de páratlanságában értékes virágnak.
Saint-Exupéry lenyűgöző meséje a homoktengeren bontakozik ki, a szárazföldön, ám nem kevésbé végtelen terepen, mint az óceáné vagy az égé. A gyermek ösztönös csodálatával szemben a "fölnőttnek" újra meg kell tanulnia a "természetben-létet" és az elemek mély tiszteletét. Saint-Exupéry vonzódása és szinte áhítatos szeretete az ősi elemek iránt gyermekké avatja őt. Gyermekké - nem infantilizmus ez, hanem az ember lelki fejlődésének egyik lehetséges csúcspontja. A vallások többsége becsüli és védi az elesetteket: a teremtő asszonyokat, a hagyományozó öregeket és a tiszta lelkű gyermekeket. A gyermekek még elemi kapcsolatban állnak azzal a világgal, amiből a "fölnőttek" már "kiűzettek": egyek még vele. Újra megtalálni az Édent - el kell veszítened, hogy ismét rálelhess. Gépe "védőszárnyai" nélkül, a Föld egyik legkietlenebb, legmagányosabb pontján találja meg "kis hercegét" írónk, leli meg az utat a keleti vallásokban oly nagyra becsült gyermeklét felé. A ciklikus világképben nem jelent visszafejlődést, inkább "hazatérést" - immár más szemmel és szinten.

Saint-Ex megtalálja a kis hercegét, hogy hamarosan el is váljon tőle. A búcsú fájdalmas, de törvényszerű: a kis herceg immár örökre vele marad: a csillagok többé nem némák annak, aki barátot sejt mögöttük. Távozása a Földről azonban csak úgy lehetséges, ha kis hősünk kilép a helyi szabályok béklyójából: elveszíti, ami anyagivá, érzékelhetővé teszi közegünkben - a testét. A materialisták számára a test halála egyenlő a teljes megsemmisüléssel, az anyag újrahasznosulásával. A vallásos embernek a halál az új lét kezdete, legyen ismét a földön, vagy a túlvilágon. …a kis herceg pedig ezzel váltja meg "menetjegyét" haza.

"Számomra ez itt a világ legszebb és legszomorúbb tája. Ugyanaz a táj, mint az előző lapon, de még egyszer lerajzoltam, hogy jól lássátok. Itt jelent meg a Földön, s aztán itt tűnt el róla a kis herceg. Tanulmányozzátok figyelmesen, hogy biztosan ráismerjetek, ha egyszer Afrikában utaztok, a sivatagban. S ha netalán arra visz az utatok, kérve kérlek, ne siessetek, időzzetek el egy kicsit ott, pontosan a csillag alatt. Ha akkor egy gyerek lép hozzátok, és nevet, és aranyhaja van, és nem felel, ha kérdezik: nyilván kitaláljátok, ki az. S akkor aztán legyetek kedvesek, és ne hagyjátok, hogy tovább szomorkodjam: írjátok meg nekem, hogy visszajött..."

Saint-Exupéry 1943-ban veti papírra e sorokat - a Kis herceg záró sorait. Bizonyára senki sem írt neki az aranyhajú kisfiú visszatértéről, így aztán Saint-Ex maga indult kis barátja után.

1944. Saint-Exupéryt kora miatt nem akarják többé a levegőbe engedni, ő azonban eléri, hogy újabb bevetéseket engedélyezzenek neki. Utolsó bevetésén tűnik el gépével együtt.

2000. nyár elején repülőgép-roncsra bukkannak a Marseille-t övező tengerrészen. A hallgató roncs - többek szerint - nem más, mint Saint-Ex "szárnysegédje", hű társa útjain. Holttestet azonban nem találnak.

Antoine de Saint-Exupéry kapitány "hazatért".

Forrás: Sulinet

Középkori református templomok megtekintésének javasolt útvonalai I.

2011-06-28T19:38:00.006+02:00

-Bereg

Tákos, Csaroda, Márokpapi, Beregdaróc, Vámosatya, Lónya Indulás: Vásárosnamény Érkezés: Lónya

I. útvonal: Bereg

Indulás: Vásárosnaményból

Tákos, református templom és harangláb:

18. századi gerendavázas paticsfalú, népi templom, az egyetlen ilyen az országban. Belsejében korabeli festett famennyezet, szószék és padok. Mellette fa harangláb. Átellenben szép népi ház, falumúzeum.

Csaroda, református templom és harangláb:
13. századi igényesen helyreállított templom, ívsoros párkány, festett bejárati ajtó. A gótikában átépítették, belsejében több periódusú figurális, középkori falképek és 17. századi díszítőfestés. Festett 18. századi bútorok. Zsindelyfedésű tornyán körüljárható fa galéria. 2008-as közvélemény kutatás szerint egyike az ország 20 legismertebb és legszebb épületének.

Márokpapi, református templom és harangláb:
A 14. század második feléből származó gótikus templom déli homlokzatát 17. századi lendületes díszítőfestés ékesíti. Belsejében pasztofórium és középkori falképtöredékek. Berendezése a református templomok hagyományát követő, mai megfogalmazású bútorzat. Nyugati homlokzata előtt harangláb.

Beregdaróc, református templom:
Gótikus, tornya átépített. Különböző mintájú mérműves ablakok díszítik. Belsejében népies faberendezés.

Vámosatya, református templom és harangláb:
Jellegzetesen középkori tömegű, 14. század első feléből származó épület.
Gótikus ablakok és ajtókeretezések. Szószék, famennyezet, karzat, padok. A közelében álló 15. századi fa harangtorony egyike a legnagyobbaknak. Galériájáról pompás kilátás a tájra.

Lónya, református templom:
A több periódusban épült templom a gótika domináns építészeti jegyeit mutatja. Kőkeretes gótikus ablakai, nyugati kapuja, sekrestye ajtaja mellett szentélyben pasztofórium. A több periódusban készült gótikus falképek figurális töredékei láthatók mind a szentélyben, mind a hajóban. Az ablakbélleteket változatos gótikus festés díszíti. Különleges a szentély virágos-reneszánsz falfestése. Gondosan restaurált festett famennyezete, padjai, karzatmellvédje és szószéke is hozzájárul a belső tér gazdagságához. Többszintes szószékkoronája egyike a műfaj legszebbikének. A templom előtt álló magas, négy fiatornyos harangtoronyból remek kilátás nyílik a Tiszára.

Lónyáról visszatérés Vásárosnaményba.

Forrás: Tiszántúli Református Egyházkerület

Karinthy Ferenc karcolatok

2011-06-28T18:58:00.004+02:00

Kamaszkor

Az iskola kapujától egy iramodásnyira volt a Centrál kávéház: csak végig kellett szaladni a Reáltanoda utcán. Ha apám ott ült a tükörablak mögötti sarokpáholyban, bekocogtam érte, és együtt mentünk haza ebédelni; ha nem ült ott, akkor a Vörösmarty téri Parisette-ben vagy valamelyik szerkesztőségben lehetett, s egyedül indultam el. De ha szerencsém volt, éppen akkor lépett ki a kávéház dupla ajtaján. Ilyenkor a túlsó járdáról figyeltem: igen lassan poroszkált, bársonygalléros szürke télikabátjában és fekete keménykalapjában, szorosan a fal mellett, gondjaiba süppedve-bonyolódva meg-megállt, olykor bosszúsan legyintett is, majd lomhán imbolyogva továbbcammogott, mindig maga elé, le a flaszterra tekintve, mintha elvesztett volna valamit. Ha köszöntötték - és elég sokan köszöntötték -, szórakozottan megpöccintette kalapját; a kirakatok előtt is elácsorgott, főként a csemegeüzleteknél. Ez olyan érdekes volt, hogy én látom őt, és ő nem lát, nem lehetett betelni vele, néha a Kálvin térig is követtem a túlsó járdán, ámbár ez a kis út fél óráig eltartott.

A Baross utcában aztán jól előreloholtam, a könyvtárnál átvágtam eléje, és visszafelé lépkedve épp szembe találkoztam vele. Mikor a közelébe értem, kalapomat nagy ívben megemeltem - akkoriban kaptam az első barna puhakalapot, igen büszke voltam rá -, s amíg elcsörtettem mellette, jó hangosan, ércesen ráköszöntem:

- Alázatos tiszteletem, mester, jó napot kívánok!

Fölriadt, réveteg-barátságosan visszamormogott valamit, szemem sarkából lopva figyeltem, hogy egy pillanatig még utánam is néz tűnődve. Ismerős lehettem neki, csak nem tudhatta, hogy hová tegyen.

Rugalmas taktika

Vacsora O. professzoréknál: a háziasszony becsöngeti a mindenest.

- Tessék, méltósága - nyit be az idős, fehér bóbitás asszony.

- Tálalhat, Jolán.

- Igenis, méltóságos asszony - húzódik vissza a mindenes.

- Megengedi, méltóságos asszonyom, hogy én vezessem az asztalhoz? - ugratom a profnét, szertartásosan meghajolva és a karomat nyújtva.

- Ugyan, ne hecceljen már maga is... - zsörtölődik a háziasszony. - Ezerszer megmondtam neki, hogy hagyja már abba ezt az ostoba méltóságolást, hiába, nem akar leszokni róla... Tudja, ez a Jolán olyan régi bútor nálunk, harmincöt éve van a házban, itt öregedett meg: ez ad neki önérzetet, hogy az ő gazdái méltóságosok, ebben éli ki minden becsvágyát... De amúgy nagyon rugalmas, a világért sem akarna ártani nekünk, pontosan tudja, hogy kinél kell vigyázni...

- Például?

- Például ha a pártközpontból telefonálnak, akkor úgy mondja: küldöm a nagyságos asszonyt.

Mondd már

Kövér, ékszerekkel teliaggatott asszony volt, a férje vezérigazgató; egész délután a teraszon römizett, ám eközben is folyton zserbót majszolt: egy lap, egy szem bonbon, de soha nem kínált meg senkit.

- Lola - figyelmeztették epésen -, ne egyél annyi édeset, még jobban elhízol.

- Na mondd már, legföljebb veszünk egy nagyobb autót! - felelte, és kettővel kopogott.

Forrás: Karinthy Ferenc: Karcolatok - Magyar Elektronikus Könyvtár

Szentimrei Jenő: Szent Erzsébet legendája

2011-06-26T14:05:00.005+02:00

Csodálatos egy történet:
Árpádházi szent Erzsébet
Özvegyet, árvát istápolt,
Könnyet törölt, sebet ápolt.

Szegényeit napról-napra,
Alkonytájt meglátogatta,
Üres kézzel sohse látták,
Mindenütt örömmel várták.

Férje, Ottó, mondta egykor:
Sok is már az irgalomból
S megtiltotta nem egy rendben,
Hogy szegényeihez menjen.

Hallja egy nap Szent Erzsébet:
Szegény beteg lát szükséget.
Bort, almát tett kötőjébe
S hozzá indult, lopva, félve.

Ám találkozik Ottóval,
Ki rátámad kemény szóval:
"Megtiltottam tegnap éppen
S ma itt állasz tetten-érten?"

Szent Erzsébet szólt ijedten:
Itt a kertben rózsát szedtem
S kötényembe gyűjtögettem,
Nem tudom, mi rosszat tettem?

Belepirult szégyenkezve,
Hogy hazug szót ejt ki a nyelve.
Férje ránéz. Kérdi tőle:
"Lássuk, rózsa van a kötődbe?"

Reszketett a szent királylány,
Kis kötényét széjjel tárván
S íme benne illatozva
Rózsa volt csak, csupa rózsa.

Forrás: Verscsokor a természetről

Hamvas Béla: A madarak éneke

2011-06-26T13:08:00.003+02:00

(részlet A babérligetkönyvből)

Hallottam valakiről, akinek az a feltevése, hogy a túlvilágra került emberek kedves foglalkozása egymásnak életükből történeteket elbeszélni. Ez a helyhez illő egyetlen komoly tevékenység, amely örökké tart és mindig érdekes. Elvégre évszázadokig lehet beszélni arról az egyetlen eseményről is, hogy amikor valaki nyáron a délutánt az öreg halásszal a tengeren csónakban töltötte, mit látott és mit élt át.

Hivatkozással az illetőre mindenkit arra kérek, hogy ezúttal az előzményektől tekintsen el. Majd a túlvilágon méltó részletességgel és a tárgyat megillető igazsággal mindent el fogok beszélni. Ilyen hallatlan jelentőségű, tüneményesen gazdag és bonyolultan sokszerű történetek számára itt nincs elég tér és idő és alkalom.

A madarak énekéről van szó.

Azután nemsokára, hogy a nap a Bak jelébe lép s a téli mélypont után ismét emelkedni kezd, január első napjaiban, a cinke szólal meg először. Van úgy, hogy a napfényre szól, van úgy, hogy az olvadásos időre. Ugyanakkor a szarka is elkezd csörögni. A cinege későbben kezdi, de gyertyaszentelőkor már hallani. Sokszor hetekre újra elhallgatnak. A tavasz első jelére, a márciusi langyos esőre már a rigó is elkezdi. Eleinte csak a hangját köszörüli. Sajátságos halk, de éles hangja van ilyenkor, mintha valaki fejhangon rövidet ásítana: csőrét kitátja és aprót sikolt. Rendesen olyankor, ha a levelek közt ugrál, kukacot keres, megáll, megélesíti torkát és eszik tovább. Március végén a rigó nők Perzsiából visszatérnek férjeikhez és vőlegényeikhez, akik a telet itt élték át. Akkorra a rigó, ha nem is kifogástalanul és folyékonyan, de már énekel. A fülemile csak áprilisban kezdi, néha csak gyümölcsvirágzás után.

Azt mondják, hogy az énekesek július elején hallgatnak el, amikor a kicsik a tojásból kikeltek. Nincs idő énekelni, az apróságoknak kosztot kell gyűjteni és hordani. Csakugyan július első tíz napjában elhallgat a fekete, az énekes rigó, a fülemile, a kakukk, a tengelice, a cinke. Nem is szólal meg már, csak néha, szeptember közepe táján. Az erdei pacsirta kivétel. Néha egész nyáron hallani, de szeptemberben biztosan, még október elején is. Akkor beáll a csend és az erdő néma.

Májusban történt, hogy egy napon a hegyek közé mentem. A völgyben, ahol laktam, a sűrű bozótban, a nyirkos vízmosásban, sok madár lakott. A madarak énekét előbb is csodáltam, de csak úgy, mint a virágos rétet, amelyen elbűvölt az egész, de az egyes növényeket nem láttam. Abban az évben, jól emlékszem rá, egy rigóra figyeltem fel. Ugyanazt a dalt többször énekelte. Három ütem volt az egész, félig önkívületben énekelt szenvedélyes és diadalittas hangokat. Ez volt az, ami megragadott. A ház lépcsőjére ültem és figyeltem. Csakugyan, most ismét ugyanazt mondja. Hősies kiáltás volt. Valamilyen heroikus szimfónia főmotívuma lehetett volna. Lekottáztam. Ez volt a döntő pillanat.

Megértettem. Megértettem a madár énekét, és megértettem, hogy Orpheusz dalára a madarak miért figyeltek, és megértettem, hogy Szent Ferenc a madaraknak prédikált. Egyszerre magától értetődő lett számomra, hogy a madarak éneke nemcsak művészet és zene, hanem értelmes beszéd és gondolat is, mint az emberi nyelv, csak szebb. A kis Akhilleusz, ahogy a fekete rigót magamban elneveztem, három ütemben elmondta nekem hősi szívének minden titkát, sorsának heroikus misztériumát, s nagy tette elragadtatását, a szenvedélyes és önfeláldozó lendület természetfölötti szépségét.

Sohasem hittem volna, tűnődtem akkor, mint akit váratlanul mélységes tudásba avatnak be, sohasem hittem, hogy egy fekete rigó ezt tudhatja. Azóta tudom, hogy tud mást is, különbet is. Hallottam egyet, a víz partja mellett a füzesben lakott, aki olyan mozarti gráciával énekelt olyan mozarti dalt, amilyen bűbájosan gyengéd és könnyű Mozart nem volt soha, s talán nem is tudott volna lenni. Hallottam azt, akit "Elíziumi madár"-nak neveztem el; azt a biztos, személyes tapasztalati élményt, amit az ő művészetében az Üdvözültek Kertjéről kaptam, sehol másutt nem találtam. Dante Paradicsomában Beatrice vállán énekelhettek így a madarak. Az Édenkertben a bűnbeesés előtt, mikor az őzek a tigrisekre hajtották fejüket, és úgy aludtak, ott énekelhettek így a madarak. A világ teremtésének hajnalán, az angyalok dicsőítő égi éneke lehetett ilyen átszellemülten tündöklő s ilyen boldogan elragadtatott. S végül hallottam egyet, aki nevetett, hangosan, énekelve, csillogva nevetett, ahogy csak az tud nevetni, aki olyan, mint a nap, egész egyszerűen lényének közvetlen értelme és tartalma volt ez a nevetés.

Szenvedélyesen kerestem a fekete rigókat. De közben megismerkedtem a tengelicével, a vörösbeggyel, a cinegével, a sárgarigóval, a mezei pacsirtával és az erdei pacsirtával. Itt ismét meg kell állanom.

Ugyanott a völgyben, bár egy, vagy két évvel később, egy éjszaka történt, hogy a madár hangjára felébredtem. Mintha még álmomban hallottam volna, mert nem volt benne semmi valószerű. Egészen anyagtalan, kimondhatatlanul mély és fájdalmas ének volt. Nem is hittem el, hogy hallom. Másnap keresni kezdtem. Nem találtam. Csak ősszel hallottam újra. Ott ült a szőlőkarón, és ugyanazt énekelte. Késő délután volt, szüret előtt. Azóta ismerem. Rendesen hat hangot énekel, hangsorszerűen lefelé, de kromatikus trillákkal, egyre süllyedő sorban, ahogy a vízcsepp az egyik kőről hull a másikra. De hogy ebben az egyre mélyebbre hulló kromatikában milyen szívet tépő fájdalom van, s e fájdalomban milyen édes, álomszerű szépség, azt csak akkor lehetne elmondani valahogyan, ha az ember a földre tudná magát vetni, és keservesen elkezdene sírni, keservesen, értelmetlenül, a fojtogató fájdalomtól elárasztva, felszabadultan és boldogan.

A fülemilét értettem meg a legkésőbb. Minden madár csak metafizikusan, vagyis az emberen túlról érthető. Onnan, ahonnan Orpheusz vagy Szent Ferenc értette meg őket. A fülemile megértéséhez még egy kis lépéssel tovább kell menni. Wordsworth vagy Shelley vagy Keats, vagy a többi költő fülemile-költeménye a valóságot nem fedi. Aki a békét nem ismeri, az a fülemilét nem értheti. Ezért fiatal ember csak csodálhatja. Csak ha a szenvedélyek kiégtek, s már az öröm és a szenvedés kora teljesen elmúlt, csak, ha az ember már nem akar önmagától és önmagának semmit, és fejét megbékülten Isten tenyerébe hajtotta le, csak, ha az emberben felébredt a honvágy az Én-telen világba végleg visszatérni, csak akkor hallja meg, hogy a fülemile mit és miért énekel.

A dalban nincs fájdalom vagy szenvedés, nincs hősi erő vagy nevetés, nincs öröm, nincs diadal. Amikor az ember az életen túljutott, s már nem akar semmit, az egyetlen, ami még foglalkoztatja: várakozom, amíg hívnak, s addig imádkozom. A várakozásnak ez a nyugodt, csendes, megbékült imája, ez a fülemile dala, ez a mártírdal, kristálytiszta várakozás a halálra és a túlvilágra, - búcsú a szépséges földtől, az édes élet mámorától, és kérés az éghez, hogy eressze be.

Sokáig csak a búcsút hallottam, és nem ment a fejembe, hogy miért van. Az ember először, rendesen, a negatívumot érti, és nem tudja elgondolni, mi ez, amíg nem ismeri meg a hozzátartozó pozitívumot. Tudtam, hogy búcsúzik, azt is tudtam, hogy mitől. Szomorúnak találtam, és egy kicsit indokolatlannak. Aztán egy nyáreleji délután, már ahhoz az időhöz közel, amikor egészen elhallgat, egyetlen hangjából megértettem. Ez a kicsiny madár a túlvilágra kéredzkedik. Nem valamilyen tudós indokolással, ahogy még a legtisztább szívű ember is tenné. Úgy kéredzkedik, ahogy egy kisgyerek az anyja ölébe, de még egyszerűbben, mert nem védelmet keres, nem boldogságot, nem örömet és nem megnyugvást. Olyan egyszerű ez, amilyen egyszerű csak egy madár lehet, amikor énekel. Nem halálvágy ez, egyáltalán nem. A fülemile nem tudja, mi a halál. Az élet után nem a halál következik, hanem a túlvilág. Honnan tudja? Milyen jó lenne Istent ilyen közelről és bizalmasan ismerni, mint ez a kis madár.

Forrás: HamvasBéla.org

Árpádházi Szent Erzsébet - a női eszmény

2011-06-25T20:25:00.008+02:00

"Magyar földön fakadtál,
Árpádvérből származtál,
idegenben hajtottál,
ki virágoztál."

Szétosztotta magát - javát sok szegén nép jajbajába, hiába volt fényes udvar szégyenítő intrikája... nem kellett a német császár királynői koronája, Assisi Ferenc palástja védőn borult vállára. - Kisemmizve, kiüldözve gyermekivel el a várból, - aranyszíve maradt csak meg ragyogásnak vagyonából. Aranyszívedhez a mennybe száll ma esdő sóhajunk: Tar-mezőnkért, szenvedőkért, éhezőkért van bajunk... Szülőfölded népe kér most (nem a koldus idegen) húzd szét felhőkárpitodat és nézd mi van idelenn! Égben élő, földönjáró Rózsák Szentje, Erzsébet!

"Hazánk népe,
Erdély népe térdel előtted.
Most adj nékünk,
szórd ki nékünk
csodás rózsás kötényed."

Az első árpád-házi szentek hatalmas királyi alakjai után: Szent Erzsébet új világ, új szépség, új mélység. István, Imre, László: országintéző, nemzetalkotó nagyok, Erzsébetet legszívesebben úgy emlegeti a keresztény világ, mint a kedves Erzsébetet. István, Imre, László: a magyarság nagy célkitűzői, a magyar lélek nagy útmutatói, - Szent Erzsébetről a legenda szerint születésekor megjövendöli az erdélyi varázsló, Klingsor, hogy "Vigasztalására lesz a föld minden népének."
Szent László a férfiúi eszmény legszebb példája: Erzsébet a női eszmény megtestesülése. A férfiúi eszményről elmélkedvén, Szent László példájában az erőnek és a szolgálatnak kettős fővonásában találtuk meg a legjellemzőbbet: voltaképpen ugyanez a lényege a női eszménynek is, csak a kettőnek kifejlődési iránya fordított. A férfiúi eszmény az erőből indul ki, és az erő tisztul, finomodik addig, amíg odaadássá, szolgálattá nem szellemül át. A női eszmény lényege az odaadás, amelyben úgy kifejlődik a lélek ereje, hogy végül hősiességgé nő. Lényegében egy a kettő. Mind a kettő: erő. Ki kételkedhetnék benne, hogy a nő nem kevésbbé erős, mint a férfi. A keleti bölcs arra a kérdésre, hogy mi a legerősebb a világon, azt felelte: "A legerősebb nem a harcos, nem az oroszlán, nem a vihar, hanem az édesanya." És a szeretet a lényege mindkettőnek. A férfiúi erő célja, egyetlen értelme a szeretet; a női odaadás a szeretet legyőzhetetlen erejével válik hősiességgé.
Isten gondolata a férfiúról és nőről lényegében ugyanaz, de ez a lényeg két különböző módon valósul meg. Már a paradicsomban más feladatot tűz az Úr Ádám elé, - hogy uralkodjék a világon - és Éva elé, akit azért teremtett, hogy legyen segítője Ádámnak. Uralkodni: alkotni, hivatást gyakorolni, küzdeni valamiért, egy személytelen, személy-feletti eszméért, ügyért, elvért, - íme, a férfiúi hivatás. Segíteni: vagyis küzdeni személyért, vagy személyekért, személyekben megtestesülő eszméért, - íme, a nő Isten-rendelte része a földön. Ebből természetszerűen adódik a férfiúi hivatás számára az a tevékenységi terület, amit nagy életnek szokás nevezni: közélet, társadalom, tudomány, gazdaság, politika, történelem. A nő számára: amit kis életnek szoktak mondani: a család. Isten mentsen azonban, hogy valaki ezt a "kis élet"-et kisebb jelentőségűnek, kisebb értékűnek vélje. Mivé lenne az egész ú.n. nagy élet, ha nem volna a kicsi, ahonnan kiindulunk, ahol melegszünk, ahonnan erőnket merítjük, ahová visszatérünk: az anyák, hitvesek drága szent köre. Játék, hiúság, káprázat ehhez képest az a kevély nagy élet: az emberiség legnagyobb, legmélyebb titkai itt rejtőznek, itt fakadnak. Óriási erő a szeretet, nem fér el a kis női életkör szük, de életadó keretei közt. Kinő belőle: a belőle származó, rajta erősödő, erőt belőle szívó férfi-egyéniségekben életintéző tényezővé válik. Egy-egy kivételes, nagyszabású asszonyi egyéniség pedig önmagában valósítja meg a szeretetnek ezt a világmegváltó kitágulását: a család falai közül belenő a nagy világ arányaiba: egy egész világot felmelegít belőle a hősivé nőtt női életelv, a szeretet. A nagyok közt is a legnagyobb példák egyike erre Szent Erzsébet élete. A természetes, a családi, a házi-köri női hivatás, a kegyelem erejéből természetfelettivé nő benne. A szeretet, amely kiindul a maga természetrendelte kis köréből, a maga családjából, kitárul, megnő, óriásira nő benne és az egész világra sugározza fényét, melegét.

Forrás: Az Árpádház szentjei - Árpád-házi Szent Erzsébet (ezerszazev.uw.h

Karinthy Frigyes: Napos délelőtt a dunaparton

2011-06-24T19:19:00.006+02:00

124 évvel ezelőtt, 1887.06.25-én megszületett Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere.

(Impresszionizmus)

Mily szép foltok a budai hegyek!
Egy asszony jön: a fején nagy kalap.
Két kislány és egy kutya játszanak,
Távolabb két kis kutya csak.
Az ég, mint egy fehér opál,
Egy kis asszony megszólal: Ó, Pál,
Egy tábornok agg lábán a vörös stráf
Ifjan, szépen a Világba nevet.
Egy angol-flastrom jön, mögötte
Ráragasztva egy ember lépeget.
Menjek talán a borbélyhoz, igen?
S szakállamról, e kék foltról, íziben
Leborotváltatnám magam most?
Ni, látok egy sárga villamost.
A Duna mily szép, kék szalag
S egy sötét nyílás az út, az alag
S mily friss, lila nyakkendője van annak az úrnak, ott
Ki most a hídról a Dunába ugrott.
S mily szép az a kékhajú nő
Ki után, mint fekete folt futok.
Mily sárga, szép folt az a nő
S mily szép, kék folt a képemen az a folt
A pofontól, mit férjétől e percben kaptam volt.

Forrás: Karinthy Frigyes összes költeménye - Magyar Elektronikus Könyvtár

Kapcsolódó anyag: Karinthy Frigyes

Napjaink szentjei: Clemente Vismara, aki tízezer gyermeket nevelt fel Burmában

2011-06-23T18:05:00.002+02:00

Piero Gheddo az Avvenire című napilapban írt a burmai misszionáriusról, akit június 26-án avatnak boldoggá Milánóban. Nem volt vértanú, sem püspök, szerzetesrendet sem alapított: az isteni gondviselésbe vetett hite és az emberek iránti lángoló szeretete azonban megváltoztatta körülötte a világot.

Gheddo hangsúlyozza, hogy bár egyszerű misszionárius volt, küldetését hősies módon élte meg. 1897-ben született, részt vett az első világháborúban, szolgálata révén még kitüntetésben is részesült. Ám közben megértette: „az élet csak akkor értékes, ha másoknak adjuk”. Pap és misszionárius lett, 1923-ban Burmába ment a Pápai Missziós Művek által. Keng Tungba, törzsek lakta hegyvidéki területre indult, de végül Mong Linbe küldték, Laosz, Kína és Thaiföld határára. Rövid idő alatt három plébániát hozott létre, járta a vidéket, gyógyszert vitt az embereknek, alkalmazkodott szegényes életmódjukhoz. Magához vette az árva, elhagyott gyermekeket, olykor meg is vásárolta őket szüleiktől, hogy megváltsa őket a nyomortól. Árvaházat alapított, amely mindig zsúfolásig telve volt. Hosszú élete alatt folyamatosan 200–250 gyermek vette körül, akikről teljes mértékben ő gondoskodott. „Karrierje” során 10 000 gyermeket nevelt fel! Nem véletlen, hogy a gyermekek védőszentjének nevezik, és csodák történnek általa a kicsinyekkel, a családokkal.

Clemente atya sokat és jól írt; publikációiból szerzett némi pénzt, hogy el tudja tartani népes csapatát. Egy alkalommal így írt: „Itt rosszabb, mint a lövészárkokban volt, de ezt a háborút én magam akartam, és teljes egészében meg kell vívnom Isten segítségével.” Lassacskán kialakult körülötte az egyház: a világ egy olyan sarkában, ahová csak az ópiumkereskedők, a varázslók és a gerillák teszik be a lábukat, ahol turisták véletlenül sem fordulnak meg. Iskolákat alapított, kápolnákat épített, műhelyeket hozott létre, rizsföldeket ültetett be, öntözőcsatornákat épített; ácsnak, szerelőnek, kőművesnek tanította ki az embereket; új növényeket hozott be az ültetvényekre. A Gyermek Mária szerzetesrendbe tartozó olasz nővérek segítették a munkáját. Clemente atya mindenkivel beszélgetett, békét teremtett falvak és törzsek között, a nomád törzseket letelepítette: ma már iskolába járnak, vannak egészségügyi szolgáltatásaik, saját orvosaik, ápolóik, tanáraik, papjaik, civil hatóságaik.

Miután Mong Lin környékén ötven falut evangelizált, püspöke 1956-ban Mong Pingbe küldte, 230 kilométernyi távolságra. Hatvanévesen a semmiből kezdte újra: „Engedelmeskedem a püspökömnek, mert tudom, hogy hibázok, ha a saját fejem után megyek.” Itt is plébániákat hozott létre, és tevékenysége nyomán ötven másik falu vált katolikussá. Itt halt meg 1988-ban; az általa épített lourdes-i templom és barlang közelében temették el.

Ő lesz Burma/Mianmar első szentje. Burmában, a jelenlegi Mianmarban közel 200 misszionárius dolgozott már, a tizennégy egyházközségből hatot ők alapítottak, 300 000 embert kereszteltek meg. Abraham Than, Keng Tung püspöke hangsúlyozta, hogy sok szentéletű misszionárius élt Burmában, de egyiküket sem veszi körül olyan hódolat a nép részéről, mint Vismara atyát.

Piero Gheddo 1983-ban, Vismara 86 éves korában találkozott vele: „derűs, vidám volt, mindenkivel nagylelkű, az Isten embere”. A missziót kalandos és költői módon élte meg, amint magával ragadó írásai is tanúsítják. Az isteni gondviselésbe vetett hite végtelen volt: soha nem számolta meg a pénzt, nem mérlegelt, nem készített előzetes költségvetéseket. Magához vette a gyermekeket, az öregeket, a leprásakat, a fogyatékosokat, az özvegyeket, és mindenkinek adott enni egy olyan országban, ahol a lakosság nagy része az év egy részében éhezik. „Ma mindannyian ettünk, holnap majd az Úr gondoskodik rólunk” – szokta mondani.

Forrás: Magyar Kurír

Weöres Sándor

2011-06-22T18:38:00.004+02:00

(1913-1989)

1913. június 22-én sszületett Szombathelyen. Földbirtokos katonatiszt apa, Weöres Sándor és művelt polgárcsaládból való anya, Blaskovich Mária egyetlen gyermeke. Csöngén élt, gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett. A pápai evangélikus iskolában kezdte tanulmányait, majd 1919-től, amikor a családnak el kellet hagynia a várost, a csöngei evangélikus iskolában tanult. Gyenge egészségi állapota miatt magántanuló lett. Gyermekként kiolvasta a falu lelkészének, Hutter Zsigmondnak a könyvtárát, különösen Shakespeare és Schiller drámái jelentettek számára nagy élményt. Szombathelyen Győrött, Sopronban végezte középiskolai tanulmányait. 1928 júliusában jelent meg első közleménye a szombathelyi Hír című folyóiratban. 1929-ben versei jelentek meg a Pesti Hírlapban és a Napkeletben. Kapcsolatot teremtett Kosztolányival és Babitscsal. 1932-ben, a Nyugat 15-16. számában publikált először a folyóiratban. 1933-38 között Pécsett volt joghallgató, majd bölcsész; megismerkedett Fülep Lajossal. 1934-ben megjelent első kötete (Hideg van, Pécs). 1935-ben Baumgarten-jutalomban részesült, Észak-Európába utazott. Megjelent A kő és az ember kötete. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. Távol-keleti utazást tett. 1939-ben a vers keletkezéséről értekező önvallomásával (A vers születése) doktorált. Könyvtáros lett Pécsett, de sok időt töltött Budapesten is. 1947-ben Pestre költözött. Feleségül vette Károlyi Amyt. Hosszabb olaszországi tanulmányutat tettek. Világszemlélete miatt támadások érték; 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974). 1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán, aki már a 15 éves 1írikus versét (Öregek) megzenésítette, támogatta. 1956 végén megjelent gyűjteményes kötete; 1957-től 1964-ig ismét nehezen tudta megjelentetni írásait. 1959-ben feleségével Kínába utazott. 1964-ben a párizsi Magyar Műhely közreadja Weöres-számát. A Tűzkút című kötete előbb Párizsban, majd itthon jelent meg. 1966-ban Nyugat- Európában és az USA-ban járt. 1970-ben Kossuth-díjat kapott, amelynek pénzjutalmából megalapította a fiatal költők számára adományozható Pásztor Béla-díjat. A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött. Budapesten halt meg, 1989. január 22-én. Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak erős hatását mutatja; leginkább természetes, naiv őszintesége egyéníti. Maradandó Babits Mihály és Füst Milán befolyása: a személyiség háttérbe húzódásában, a kitalált helyzetekben, „szerepekben” való megszólalásban. „Költészete már kezdetben is igyekszik eltávolodni a vallomásos énlírától. Eleinte a forma, a műfaj, a ritmusszervezet szabad válogatásával ragadja ki a versbeszédet az élmény hatalma alól. A sokféle mintára visszanéző stilizációban azonban még nem hangolódik össze eléggé szólam és gondolat: az utóbbi még nem érte el az előbbi áttételességét, fogalmi kifejtés logikáján belül marad.” (Bárdos László) Korán megmutatkozott a primitív és az ősi megnyilatkozási formákhoz való vonzódása (A kő és az ember, Maláji ábrándok, Első emberpár); mitikus asszír és ógörög költői művek átírására is több ízben vállalkozott (Istar pokoljárása, Gilgames, Theomachia). Tudatosan vállalta, hogy különböző stílusokat asszimiláljon. A Medúza 1944 című kötetében már saját világát építette. Felfogására Hamvas Béla is hatott, akár a keresztény és a platóni szemlélet. Az emberi érzékek szerinte csak a jelenségek felszínét közvetítik, de a praktikumra irányu1ó értelem sem jut mélyebbre, igazabb látásig; ezzel csak egy magasabb rendű, az ősit meg nem tagadó szellemiség tud élő kapcsolatot teremteni. Alacsonyabb szinten a játékosság és a naiv, nyitottságát el nem veszítő szemlélődés, magasabban a harmóniák, ritmusok törvényeihez igazodó művészi alkotó tevékenység. Szerinte a közvetlen tapasztalással észlelhető vagy a tudományos kategóriákkal rendbe foglalható történelem sem több kicsinyes részérdekektől meghatározott, zavaros történéshalmaznál; az igazi a szellem alakváltásaiban ragadható meg (Egy másik világ, őrültekháza, Örök sötétség tapad..., Le Journal, XX. századi freskó). Ez utóbbi megvalósítására törekedett életművének sokféleségével: képi, érzelmi, gondolati és hangzáselemeket hordozó anyagának zenei megszerkesztésével (kisebb változatokban: Magyar etüdök, Rongyszőnyeg; nagyobb kompozícióban: Háromrészes ének, Harmadik szimfónia). A társadalmi változások ritkán késztették - ekkor is többnyire áttételesen - megnyilatkozásra (XX. századi freskó, Elesett katonák, Relációk), a közvetettséget néha az általános létélmények vagy a létbölcselet kifejezéséig fokozva (A reménytelenség könyve, Mahruh veszése, Nehéz óra). Számára az átélt rettenetek az egyetemes értékvesztés részei, s alkalmat teremtenek neki a lemondás megfogalmazásához megoldást hozni nem tudó cselekvésről. Mítoszaiban és más hagy verseiben a világgal való ősegység helyreállításának, a férfi-nő viszonylatoknak, az anyag és a szellem ellentéteinek, és a művészlétnek a kérdéseit dolgozta fel (Hatodik szimfónia, Az elveszített napernyő, Medeia, Orpheus). A szürrealistáktól tanult laza képzettársítás Weöres soraiban éppúgy találkozik a primitív szemlélet titokzatosságával, mint a gyermekversek friss játékosságával, a zenei motívumszerkesztéssel vagy a modem szabad versépítés eljárásaival; bravúros verselésének köszönhetően rendkívül sok versváltozatot alakított ki (Fughetta, Fuga, Változat egy népdalra, Grádicsok éneke, Dob és tánc, Ablak az éjbe, Négy korál). Gyakran juttatta jelentős szerephez az írásképet (Kínai templom, Keresztöltés, Tapéta és árnyék, Egérrágta mese). Versportréinak egy része is fontos (Három emlékmű, József Attila utolsó fényképére), lényegesen nagyobb azonban a súlya negyven darabból épített szonettciklusának (Átváltozások). Ebben az örök alakváltás, az átszellemült vándorlás eszményeit sugallva talán legteljesebb kifejtését adta harmónia-eszményének és a változás-változatlanság egységéről kialakított felfogásának. E ciklus kiemelkedő darabjai: Proteus, Marsyas és Apollon, A nyüzsgés, A kilyukadt világ, Autophagia, A benső végtelen, Animus, Anima, In aeternum. Szerepjátszó készségét és stílus-virtuozitását Psyché című kötetében bontakoztatta ki a legszabadabban: ez a kitalált időrendjéből következő fejlődésen túl motivikusan is megszerkesztett versgyűjtemény a másfélszáz évvel korábbi időbe képzelt költőnőnek, Lónyai Erzsébetnek ellentétek közt őrlődő életéről, különös lelkivilágáról vall. „A Psyché egyszerre tekinthető úgy, mint egy tizennyolcadik század végi magyar arisztokrata család klasszicista-preromantikus affektációja, de úgy is, mint az antik mitológia szerinti szerelem női (sőt, szűzi) principiumának képe, ezen túl azonban a legáltalánosabban elfogadott emberi lényeg, a lélek jele is.” (Somlyó György) Weöres kései lírájában nagyobb szerepet kapnak a személyes tényezők. Kiemelkedő költői műve még a Hetedik, a Nyolcadik, a Kilencedik szimfónia (ezeket részben korábban külön megjelent darabokból állította össze többtételes alkotásokká), A föld meggyalázása, Fairy Spring, Salve Regina, Variációk Sevcsenko témáira, Internus, Merülő Saturnus. 1977-ben jelent meg először a Három veréb hat szemmel című összeállítás, mely - Kovács Sándor Iván tudósi támogatásával - a kezdetektől a 19. század végéig terjedő magyar költészet évszázadaiból állított össze sajátos antológiát, amelyben a versekhez fűzött jegyzetek egyfajta poétikatörténeti vázlatként is olvashatóak. "Weöres Sándor irodalomtörténete - immár valóságos látomása a magyar költészet múltjának. Nem győzőm hangsúlyozni a vállalkozás költői természetét, a versekre, az olykor még oly kis költők verseire szabdaló módszer lehetségességét. (Kovács Sándor Iván) Színművei nem érik el költői szintjét. Írt mesejátékokat, oratóriumdrámát és egyfelvonásos drámai költeményt; megszokottabb drámatípusokhoz közelebb álló műveiben leginkább a hatalomváltás problémái foglalkoztatják. Legértékesebb közülük a középkor végi Észak-Afrika színterére helyezett alakok sokféleségét mozgató, problémákban és költői értékekben is gazdag, de nem eléggé egységes Octopus. Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin szerzőktől többnyire közvetlenül (közvetítéssel más nyelvekből is) tolmácsolt művekkel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. Különös figyelmet érdemelnek a szemléletével rokon kínai versek átü1tetései.

Forrás: Kulturális Enciklopédia - Magyar irodalmi arcképcsarnok

Időskori érzelmi elsivárosodás

2011-06-21T17:56:00.008+02:00

Nem bírom tovább, kiégtem!

A kiégés (burn out) nem csak a túlhajszolt menedzserek betegsége: mindenkit fenyeget, aki munkáját és magánéletét huzamosabb ideig nem tudja összehangolni.

Egyre gyakrabban vagy rosszkedvű, néha úgy érzed „elment” az életkedved? Amit régen odaadóan és lelkesen csináltál, az most kifejezetten nehezedre esik? Kerülöd mások társaságát, akár még az együttlétet is családtagjaiddal? Egyre többet szorongsz, önértékelési problémáid miatt gyakran vagy feszült, ingerült, vagy éppen egyre többször közönyös, cinikus? A lelki és érzelmi problémáidhoz „testiek” – alvászavar, állandósult fásultság, táplálkozási zavarok, esetleg vérnyomásproblémák is – társulnak?
Amennyiben a fenti tünetek valamelyikére, illetve közülük néhányra „ráismertél”, érdemes változtatnod. Lehet, hogy életpályát, lehet, hogy életmódot, lehet, hogy életszemléletet.

A tűzzel játszunk valamennyien?

A burn out szindróma, vagyis tünetegyüttes lényege: a megterhelések, a szellemi túlterhelések, a negatív stresszek nyomán fizikai, érzelmi, mentális kimerülés lép fel, amely reménytelenségérzettel, az addigi életcélok, törekvések „leértékelődésével”, elvesztésével jár. Az ezzel a mentális problémával küszködő embereknél csökken az önértékelés, a munka eredményessége, viszont nő a mások iránti negatív beállítódás és a depresszív állapot állandósulásának esélye.
A kiégés azért veszélyes állapot, mert a különböző pszichés problémák mellé jelentős életminőség-romlás, majd pedig szomatikus, azaz jellegzetes egészségügyi problémák társulhatnak, vagyis a kezdeti pszichés tünetek nyomán, megfelelő kezelés híján, előbb-utóbb jelentkeznek a különféle betegségek. A teljes kiégettség állapotában érintett ember munkaképtelenné, önpusztítóvá válhat.
Bár a „kiégést” sokáig elsősorban menedzserbetegségként emlegették a pszichológusok, pszichiáterek, az elmúlt 30 év kutatásai kiderítették: a felgyorsult élettempó, a félelem az állás elvesztésétől, a családi kapcsolatok „fellazulása”, az állandó teljesítmény- és helytállási kényszer – megannyi olyan tényező, amelyek miatt egyre többen érzik úgy, hogy belefáradtak a hétköznapi küzdelmekbe, tehát érintettek a burn outban.
Kifejezetten veszélyben azonban elsősorban azok vannak, akik hivatásszerűen foglalkoznak embertársaikkal (pl. az ügyfélszolgálati dolgozók, közszolgálatban tevékenykedők, a segítő foglakozásúak, vagyis az egészségügyi középkáderek, szociális munkások, illetve a pedagógusok, az orvosok, az ügyvédek).
A túlhajszoltságon, az állandó „készenléti” állapoton és megfelelési kényszeren kívül a kiégést előidéző tényezők sorában előkelő helyet foglal el a rossz munkahelyi légkör is.

A nők önmagukat égetik ki?

Az utóbbi néhány évben a burn out kutatásával foglakozók arra a felismerésre jutottak, hogy a kiégés leginkább a nőket érinti. Ennek feltehetőleg a több oldalról érkező nyomás az oka. A kiégés tüneteire panaszkodó, vagy azzal szakemberhez forduló nők kikérdezéses vizsgálataiból kiderült: energiájuk nagy részét a munkájukra fordítják, ezenközben azonban maximálisan igyekeznek megfelelni a maguk támasztotta, illetve velük szemben támasztott családi elvárásoknak, családanyai, nagyanyai szerepkörükben. Mivel „a gyertyát a két végéről égetik”, a saját magukra, a szellemi, érzelmi, fizikai feltöltődésre fordított idejüket, energiájukat minimalizálják (ébren töltött idejükből csupán 25-30 percet tudnak magukra szánni).
Márpedig aki nem képes arra, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus munka- és életritmust alakítson ki, aki már nem ura az életének, az úgy érzi: maguk alá temetik a hétköznapi teendők. Beszűkül a gondolatvilága, a környezeti befolyásokkal, változásokkal, kihívásokkal szemben elkezd védekezni, gondolatai, érzelmei is beszűkülnek, egyre gyakrabban tér ki a hétköznapi kihívások/akadályok elől, csökken az önértékelése, vagyis egyfajta apatikus, depresszív állapotba kerül.
Ez az állapot azzal a veszéllyel is járhat, hogy az emberi kapcsolatokban csökken a személyes kötődés igénye és aktivitása. Ez kihat a párkapcsolatra is. A párkapcsolati burn out főleg azokat veszélyezteti, akik tisztázás helyett hosszú ideje hurcolják magukban a gondjaikat, nem képesek szavakba önteni problémáikat, megoldásukhoz pedig egyre kevésbé érzik magukat erősnek. Egy kiégett társsal nehéz együtt élni, mert egyre „magánakvalóbb”, egyre befele fordulóbb, egyre frusztráltabb, türelmetlenebb, lehangoltabb lesz.

Kiket érinthet az időskori érzelmi elsivárosodás?

Nem eléggé köztudott, hogy az élet alkonyán is felléphet ez a pszichés krízishelyzet.
Az érzelmi reakciók ellaposodása, a közömbösség érzésének, a világgal szembeni érdektelenségnek az elhatalmasodása gyakran azoknál az idős embereknél jelentkezik, akik fiatalabb, aktív éveikben az úgynevezett „A” típusú személyiségek közé tartoztak. Rájuk az „állandó” cselekvési kényszer, örökös készenlét, a versengésre való késztetés, a tökéletességre törekvés, a magukkal és másokkal szembeni fokozott elvárás volt a jellemző. Az ilyen, már korosodó ember nehezen fogadja el fizika és szellemi teljesítőképessége fokozatos leépülését, ezért – védekezésképpen – szinte „kivonul” az életből, mert mentálisan is, fizikailag is elfáradt, elveszítette az „énjét”.

5 tipp, hogy megelőzhesd!

A krízisállapot „kimenetele” szempontjából fontos átgondolnod a személyes motivációidat, attitűdödet, az önmagadról kialakított kép valódiságát! (Valóban olyan terhelhető vagy-e, mint amilyennek gondolod magad?)
A kiégést végső soron azzal is elkerülheted, ha kilépsz a számodra alkalmatlan munkahelyről. A bizonyos szakmákban 5-7 évenként ajánlott szerepváltás (pl. a Nyugaton jellemző „alkotó évek” beiktatása) szintén megelőzheti a kiégést, elsősorban a tanároknál, illetve a segítő foglalkozásúaknál.
A kiégés folyamatának megállításában fontos, hogy ne aprózd el magad, ne vállalj erődön felüli feladatokat, tudj nemet mondani.
Önmegfigyeléssel tudatosítsd magadban, mely helyzetekben tapasztalod a túlterheltség jeleit, rá kell szánnod magad a munkahelyi, magánéleti problémáid megoldását jelentő „tisztázó beszélgetésekre”, felül kell vizsgálnod mindennapi rutinjaidat, a teljesítménykényszered okát, okait (pl. több pénz, előmenetel stb.), és meg kell keresned (és ki kell próbálnod) a számodra legkevésbé megterhelő, új munkamódszereket.
Időt kell szakítanod a számodra fontos, örömmel járó tevékenységekre, a napi pihenésre, kikapcsolódásra. A hosszabb szabadság időtartamát pedig ajánlatos úgy „alakítanod”, hogy valóban regenerálódást, feltöltődést okozzon (tehát ne két-három napot, hanem hetet nyaralj, üdülj egyfolytában).

Forrás: T. Puskás Ildikó - ötvenentúl.hu

A fokhagyma

2011-06-19T14:47:00.005+02:00

Sok más pikáns fűszerféléhez hasonlóan, a fokhagyma őshazája is az ázsiai messzeségekben keresendő. Őshazája Kirgízia, innen indult el diadalútjára Kína főzőfazekaiba. A kínaiak „su-an”-nak nevezték, s fűszereik között megkülönböztetett helyet biztosítottak számára. Hamarosan már Indiában és a Közel-Keleten se dolgozott szakács e fűszeres hagymaféle nélkül. A fokhagymaillat már a Kheopsz-piramis építési területét is belengedezte, mert a fáraók építőmesterei a robotolók seregét extra fokhagymaadagokkal tartották jó erőben – ez mutatja, hogy ebben az időben már tudtak arról, hogy a fokhagyma nemcsak finom, de jó hatással van a testi kondícióra is. A hagyományok szerint a Szentföldről elüldözött zsidók különösen a hagyma- és fokhagymatartalékaik elvesztését panaszolták fel. A görögök skorodonnak nevezték, a rómaiak adták neki az allium nevet, s ez maradt mai napig is a botanikai megnevezése: Allium sativum. A hűvös Közép-Európában sokáig nem tudták ezt a Földközi-tenger vidékén annyira kedvelt fűszernövényt megszeretni. Még a húszas években is ez állt egy német társalgási lexikonban a fokhagyma címszó alatt: „Fűszerként húsokhoz és mártásokhoz különösen zsidók, oroszok és törökök használják, mivel kellemetlen kipárolgást okoz.” A fokhagyma legjobb és legfűszeresebb oldalát Olaszországban, spanyol és francia földön, és nem utolsósorban Görögországban ismerhetjük meg. A magyar konyha kedveli, és sok ételhez használja a fokhagymát, de talán még találhatunk új ötleteket is ennek a délies hangulatú, egészséges és finom növénynek a használatára.

Forrás: Arany Hegy magazin 10. szám

Múzeumok Éjszakája 2011

2011-06-18T18:01:00.005+02:00

Kedves olvasó!

Aki csak teheti, nyaranta úgy indul szabadságra, hogy feltett szándéka a pihenés mellett legalább néhányat felfedezni a minket körülvevő nagyvilág számtalan csodájából. Ez a mélyről fakadó vágyunk viszont majdhogynem elkerülhetetlenül azzal is jár, hogy a hozzánk legközelebbi, a hétköznapok forgatagába beleszürkült csodákat már észre sem vesszük. Pedig mindennapi környezetünk is tele van felfedezésre váró és arra érdemes csodákkal. Nos, többek között ebből a megfontolásból született meg a kulturális tárca kezdeményezésére 2003-ban az a Múzeumok Éjszakája, amely mostanra a hazai nyár egyik legnagyobb kulturális rendezvényévé nőtte ki magát. A szerény – alig néhány ezer látogatós - első évhez képest tavaly már a vidéki és budapesti múzeumoknak egyetlen júniusi éjszakán több, mint 450.000 látogatója volt. Talán érdemes külön is kiemelni, hogy idén a Múzeumok Éjszakája eddig példa nélküli lehetőséget nyújt azoknak, akik a korábbi években választásra kényszerültek a közel ezer budapesti és vidéki program közül. 2011-ben ugyanis június 18-án a vidéki, június 24-én pedig a budapesti múzeumok várják a látogatókat. Ha Ön ezeket a sorokat olvassa, akkor nagy valószínűséggel egyike annak a több százezer embernek, aki már a korábbi években is élt a Múzeumok Éjszakája által kínált lehetőséggel. A programok sokasága pedig önmagáért beszél. A kimaradókkal szemben igazságtalan lenne, ha most néhányat kiemelnék közülük, inkább arra szeretnék ösztönözni mindenkit, hogy éljen a felkínált lehetőséggel: járja be a nyári Budapest múzeumait gyalog, busszal, biciklivel, élvezze az egyedülálló hangulatot és ne feledje: a csodák kéznyújtásnyira vannak tőlünk.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár

Forrás: Múzeumok Éjszakája

Sütő András, erdélyi magyar író

2011-06-17T15:19:00.009+02:00

Sütő András életrajza

(1927–2006)

1927. június 17-én született Romániában, a mezőségi Pusztakamaráson (Cămăraşu). Szülei: Sütő András, Székely Berta. 1940 őszétől a nagy hagyományú nagyenyedi Református Kollégium diákja. 1945 januárjában beiratkozik a kolozsvári Református Gimnáziumba, s még ugyanabban az esztendőben, 18 éves korában, a Világosság közli első írását, Levél egy román barátomhoz címmel. 1948–49-ben a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója. Rövid ideig a bukaresti Ifjú Munkás munkatársa. 1945–47-ben internátusa, szellemi otthona a népi írók kultuszát valló Móricz Zsigmond Kollégium. Tanulmányait megszakítva lapszerkesztést vállal: 1949-től a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője. 1951-ben – a szerkesztőség áthelyezésével – Bukarestbe költözik. Szüleit kuláklistára téve üldözik: tiltakozásul lemond a főszerkesztői posztról. Lemondását nem fogadják el, szüleit azonban rehabilitálják. Az „osztályharc fokozásával” járó sajtókövetelmények miatt 1953-ban újból lemond, elfogadják: a továbbiakban lapjának kulturális rovatában dolgozik. Hajdu Győző meghívására az Igaz Szó című irodalmi havilap munkatársaként 1954 elején Marosvásárhelyre költözik. A város volt haláláig otthona.

Írói indulásának zsengéit 1948-tól az Utunk közli Kolozsvárott: első megjelent novellája a Hajnali győzelem (Utunk, 1948/22). 1950-ben jelenik meg (Hajdú Zoltánnal közösen) első drámája, a Mezítlábas menyasszony. Első novelláskötete az Emberek indulnak (1953), elbeszéléseinek, karcolatainak második gyűjteménye az Egy pakli dohány (1954). Kritikai szellemű, Félrejáró Salamon (1955) című elbeszélése alapján film készül Turcu György rendezésében: a művet, bukaresti bemutatója után – ellenséges produkciónak titulálva – betiltják (1956). 1958-ban képeslap elindítására kap megbízatást: a Művészet, illetve 1959-től az Új Élet főszerkesztője 1989 júniusában történt lemondásáig. Több színpadi játékot ír az ötvenes-hatvanas évek fordulóján: Fecskeszárnyú szemöldök (1958); Szerelem, ne siess! (1961), s a kettőből ötvözött Tékozló szerelem (1962).

A hatvanas évek második felétől képviselő: Olaszországban, Iránban, az NDK-ban jár parlamenti, illetve írói küldöttségek tagjaként. 1967: a Pompás Gedeon bemutatója Marosvásárhelyt Harag György rendezésében. A nagysikerűnek induló előadás-sorozat elején a darabot betiltják. 1972-ben nyugat-európai, 1973-ban újvidéki, továbbá amerikai és kanadai irodalmi körúton jár. Úti élményeiről jelentős esszék íródnak (Perzsák, Az angyalvár kulcsai, Fekete rózsák – Auschwitz és Az utolsó köntös – Weimar).

A hatvanas évek gyér terméséből említendő néhány vidám, poétikus egyfelvonásos: a Fügedes-szatírák, a későbbi Vidám sirató egy bolyongó porszemért (1976) színpadi ősmozzanatai, vagy drámai szövetű elbeszélése, a Zászlós Demeter ajándék élete.

1970-ben jelenik meg Anyám könnyű álmot ígér című naplóregénye a bukaresti Kriterion Kiadónál. Számos idegen nyelvre is lefordítva évtizedek óta ér meg új s új kiadást. Úti élményeiről készült esszéit teszi közzé Rigó és apostol (1970), Istenek és falovacskák (1973) című köteteiben. 1974-ben adja közre a Kleist-elbeszélés nyomán írt Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját, s a drámát újabbak követik az évtized végéig: Csillag a máglyán, Káin és Ábel, A szuzai menyegző. A tetralógiaként is értelmezett sorozat első darabjának ősbemutatóját a kaposvári színházban tartották Zsámbéki Gábor rendezésében (1974). Kolozsvárott Harag György indított sorozatot a kaposvárihoz hasonló, évekig tartó közönségsikerrel. A szerző és rendező alkotói-baráti együttműködését Harag György korai halála szakította meg (1985). A sepsiszentgyörgyi színház, Veress Dániel kezdeményezésére, teljességre törekvő sorozatban adja elő műveit. A szuzai menyegző előadását Marosvásárhelyt már nem engedélyezik (1980). Engedjétek hozzám jönni a szavakat (1977) című könyve a magyar nyelv szakrális erejét és szépségét idézi meg. Hegedüs László fordításában románul is megjelenik a mű – vesztére. Második kiadását a cenzúra már nem engedélyezi.

Az erdélyi magyarság egyenjogúsági érdekeinek jobb védelmi reményével a hetvenes-nyolcvanas években országos képviseleti testületek tagjaként áll ki szóban és írásban a teljes anyanyelvi oktatás, a nyelvhasználati jogok mellett, s írja memorandumait, tiltakozásait, közli írásait külföldön is a nemzetiségi jogfosztások ellen. Király Károllyal való együttműködésében Illyés Gyula is aktív támogatója. Elszigetelésének folyamatában új színdarabjainak előadását megtiltják, könyveit a cenzúra nem engedélyezi. A diktatúra éveiben utolsó, Romániában megjelent kötete az Évek – hazajáró lelkek (1980). Ezután – a törvényes tiltással dacolva – minden munkáját Magyarországon jelenteti meg, új színdarabjait is ott játsszák. Sok éves együttműködése a Nemzeti Színházzal; politikai kiáltványainak rádiós megszólaltatásában (is) Sinkovits Imrével; a politikai vihart kavaró Advent a Hargitán című színmű bemutatása 1986. január 2-án valósággal közéleti fordulatot jelentett a határokon túli magyarsággal kapcsolatos budapesti politikában. A román hatóságok tiltakozása ellenére bemutatott Advent… 1997-ig szerepelt folyamatosan a színház repertoárján, eljutott számos határon túli magyar városba, Bécsbe, Párizsba, s a Nemzetiben 285 előadást ért meg. Az Álomkommandó 1987-es gyulai, majd vígszínházi s Aachenben tartott bemutatója, a hitleri holocaustot és a neofasizmus romániai árnyait is felidéző dráma csak fokozta a szerző elleni indulatokat Bukarestben. Lakásán, munkahelyén, sikaszói hétvégi házában lehallgató készülékeket helyeznek el. Két gyermeke családostul hányódik: orvos fia és menye moldvai és érchegységi munkahelyeken, pszichológus lánya diplomával gyári munkásként: végül Magyarországra távoznak. Konfliktusainak szaporodtával 1989 júniusában lemond főszerkesztői megbízatásáról; lakását belügyiek figyelik, vendégeit igazoltatják, a Kossuth rádióban Sinkovits Imre által beolvasott – az erdélyi magyar jogfosztottságot föltáró – írásai miatt a szeku tisztjei nyíltan fenyegetik, névtelen telefonálók halálát ígérik.

1989 decemberében, a diktatúra elleni felkelés idején népes küldöttség megy érte, kérik, szóljon a város főterén. 1990. február 10-én a marosvásárhelyi százezres, könyves-gyertyás tüntetés toborzója és szónoka. Március 19-én a Hodákról és Libánfalváról beszállított, felhergelt és leitatott csőcselék életveszélyesen megsebesíti, elveszíti fél szeme világát. Budapesten ápolják, majd Amerikában kezelik. 1990 novemberében Strasbourgban Catherine Lalumière-rel, az Európa Tanács főtitkárával találkozik, és beszámol neki a marosvásárhelyi eseményekről. Több nyílt levélben követeli az ártatlanul bebörtönzött magyarok szabadon bocsátását.

Az 1990-es évek első felében a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke és a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány elnöke. Ekkortájt rendezi sajtó alá naplójegyzeteit, s azok Szemet szóért, illetve Heródes napjai címmel 1993-ban, illetve 1994-ben a debreceni Csokonai Kiadónál jelennek meg. 1993-ban megírja Az ugató madár című drámáját, majd a Balkáni gerlét, mely a Nemzeti Színház drámapályázatának megosztott első díját nyerte el, s 1998 októberében mutatták be. E darab végleges változata a szerző kísérőtanulmányával az 1999-es könyvnapon jelenik meg.

A csíkszeredai Neptun Könyvkiadó 2001-ben Száműzött könyvek sorozatcímmel elindítja azoknak a Sütő-könyveknek a kiadását, amelyek az 1989-es romániai rendszerváltás előtt csak Magyarországon jelenhettek meg.

2005 januárjától a Bukarestből Marosvásárhelyre került A Hét című hetilapban – főképpen Stefano Bottoni cikke nyomán – az „értelmiség hatalma, a hatalom értelmisége” alapgondolatú, a romániai ötvenes évek kisebbségi értelmiségi viszonyait górcső alá helyező, „múltfeltáró” szándék jegyében valóságos publicisztikai hadjárat indul ellene. A sokszor páratlanul nemtelen hangú-stílusú vita, melyet akár generációs csatának is nevezhetnénk a vitát kirobbantók és generálók jobbára fiatal kora okán, fél éven át több tucat vitacikket szült pro és kontra, s 2005 nyarán a múltfeltárás érdemleges eredménye nélkül hal el.

Monográfiát írt róla Görömbei András (1986), Bertha Zoltán (1995), Ablonczy László (Nehéz álom – Sütő András 70 éve –, 1997; második, bővített kiadás: Sütő András 75 éve alcímmel, 2002), Péter Orsolya (Csillagok a máglyán, 1997) és Lázok János (Sütő András drámatrilógiája, 1997). Lázok János elkészítette életművének bibliográfiáját is (1997).

Az Osztrák P.E.N. Club dísztagja volt (1990), a Magyar Örökség diploma tulajdonosa (1996).

Hosszú betegség után, 2006. szeptember 30-án éjjel Budapesten hunyt el. Temetése október 7-én Marosvásárhelyen volt. Koporsója előtt reggel 8 órától róhatták le kegyeletüket tisztelői, barátai a Vártemplomban. Délután 2 órakor kezdődött a gyászszertartás, melyen Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspöke, Sütő András jó barátja mondott gyászbeszédet. Az írótól Markó Béla, az RMDSZ elnöke, írótárs, Csoóri Sándor költő, Mircea Dinescu román író, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Magyar P.E.N. Klub elnöke, Görömbei András debreceni irodalomtörténész, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke búcsúzott. A budapesti – volt – Nemzeti Színház művészei nevében Kubik Anna színművésznő, a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata nevében pedig Győrffy András emlékezett és emlékeztetett a drámaíró Sütő Andrásra. Akit a református temetőben, a Bolyaiak sírjának közelében helyeztek végső nyugalomra. A sírnál, melynek kopjafáját a háromszéki Balázs Antal készítette, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője búcsúztatta Sütő Andrást. Koporsójára pusztakamarási és sikaszói földet is szórtak: keveredve a marosvásárhelyi temető földjével, legyen végső pihenőhelye a romániai és az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának.

Fontosabb díjak, elismerések:

1951 – Állami-díj

1953 – Állami-díj (harmadik fokozat)

1978 – Füst Milán-jutalom

1979 – Herder-díj (Bécs)

1990 – Bethlen-díj

1992 – Kossuth-díj

1995 – Kisebbségekért-díj

1997 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje

1997 – a Magyarság Hírnevéért-díj

2002 – Hazám-díj

2005 – a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat)

Az életrajzot Cs. Nagy Ibolya írta.

A szerző fényképét Farkas Tamás készítette.

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum - Digitális Irodalmi Akadémia

Oláh Gábor: Egyedül maradtam magammal

2011-06-16T19:15:00.005+02:00

Nem téptem magamat szét.
Hiába, így maradtam:
Egyszer egyetlen egynek,
Virágtalan, fiatlan.
A bánatok osztója
Nem osztott darabokká,
Az örömök szorzója
Nem szorzott büszke sokká.
Hajnali csillagomnak
Alkonycsillag a párja;
Mit kezdtem, befejezem
Magam, nem is sokára.
Pici kis kölykök híján
Csak könyveket faragtam,
Most gondolatok szárnyán
Fut az idő alattam.
Kék virágszemek helyett
Sötét betűkbe nézek,
Hideg lapok fogadnak,
Nem szívdobogó fészkek.
Sok csacska száj beszédes
Csengője nem csilingel,
Unalmat unva némán
Veszekszem rímeimmel.

Forrás: Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 11. szám

Illyés Gyula: Egységes magyarság

2011-06-16T17:02:00.004+02:00

Az országrészek fájdalommal szakadtak el, sajátos öntudattal térnek vissza. Az öntudat feltámadásában nyilván épp az elszenvedett fájdalomnak volt legnagyobb sarkaló ereje: az elszakadt részek kiállták a próbát; megálltak saját lábukon. Lehetett pillanat, midőn azt hitték: önállóan is megálltak volna. Hisz sorra külön szellemet teremtettek s egy testnek csak egy lelke lehet.

Milyen ígéret és várakozás volt a felvidéki szellem. Fogadtuk, mint új színt, frissítő ojtást, tanulmányútról megtért fiút. Különös hatását én egyelőre semmiben sem látom.

A nyár elején egy-két órát Tamási Áronnal töltöttem. Ifjúkori nagy céljainkról beszélgettünk, a műveltséggel megerősödő népről, a néppel megerősödő műveltségről, arról az Új Magyarországról, melyre hajdan életünket tettük. Csüggedt voltam. A mindig higgadt Áron szinte kamaszos lelkesültséggel biztatott: «Ne félj, jövünk mi; most már csak hetek kérdése».

Ők is visszatértek, meghatottan köszöntjük őket. Hozni azonban, azt hiszem, ők sem hoznak sokkal többet, mint amennyit az elszakadáskor vittek s közben hazulról úgy-ahogy kaptak. Vagy mégis? Hadd vigyem elébük várakozásunkat.

S hadd nyomjam meg a tollat, már magunk közt vagyunk, hadd segítsem őszinteséggel az őszinte választ. A felvidéki szellem nékem politikai parafrázis, az erdélyi szellem ma itt könyvkiadói sorozat. Erdély múltja óriási: a két pogány elől erőnk gyakran odahúzódott. De most a jelenről s a jövőről beszélek. A felvidéki és erdélyi szellem közt egy harmadik szellemről, az egész magyarságéról.

Politikában a regionalizmus híve vagyok, a lehető legkisebb egységek függetlenségéé. Ennek köszönhetik a nemzetek is, egyének is szabadságukat. Szellem dolgában a lehető legnagyobb egységeket helyeslem, ez békítheti össze a félreértések miatt veszekvő népeket és egyéneket. Politikai egységnek Ozora, sőt Gyánt-puszta is sok, szelleminek Európa is kevés.

Az erdélyi szellemnek lesz pályafutása a politikában, ahogy a felvidékinek is volt, olyan, amilyen. Szellemi téren is a Felvidéket követi? Beolvad, vagy megőrzi különállását? A kérdés fogas, veszélye is van. De csak az írók, az erdélyiek oldhatják meg. Mi az ő hajlamuk? S mit tanácsolhatunk nekik? Ha van erejük, valóban országot hódíthatnak; ha nincs, örökölt szép állásukat is elvesztik. Én az előbbire biztatnám őket, de némi figyelmeztetéssel.

Petőfi nem volt gyökeres alföldi, de Kún Lászlónál jobban megülte az Alföldet; aztán pacifikálta: az egész magyarság számára, az egész világ számára. A nevezetes debreceni szellemben a legjellegzetesebben debreceni, mint tudjuk, a rokokóval vegyített franciás enciklopédizmus volt egy dunántúli származék ujjmutatására, Csokonaiéra. Országrészeket általában írók szállnak meg tartósan. Ha Márai Kassán marad, ma az ő szelleme is tartomány. Ezer évi homály után a palócokat Mikszáth szervezte újra törzzsé. S ha holnap Göcsej is szül egy Nyírőt? Én dunántúli vagyok, hallottam már, hogy nekem is van külön szellemem, de leteszek róla. (Bár, ha úgy adódik, Babits-csal, akivel egy megyéből vagyok, elég jó folyóiratot szerkeszthettünk volna otthon is.)

Az erdélyiek sokat szenvedtek és derekasan állták. Mi tartotta bennük a lelket? Az erdélyi szellem-e, vagy az egész magyarságé? Az örömtől könnyezve tértek vissza, megadták a választ. De ifjúkori céljainkért, Áron, mi is szenvedtünk és álltuk a próbát.

Céljainkért... De mi is hát az erdélyiek célja, a múlt nagy fegyvertárából mit őriznek a maiak, miben van erejük és mire? Ezt csak ők mondhatják meg. Mi csak azt mondhatjuk: a magyarságnak valóban egységre van szüksége. Ha csak azt hozzátok vissza, amit közös múltunkból kaptatok, rengeteget hoztok.

Íme, az első kézfogás után megosztjuk gondunkat velük: az a legmeghittebb fogadtatás, a legőszintébb bizonyíték, vagy valóban testvérként üdvözöljük őket. Nem azt várjuk tőlük, hogy mik ők külön, hanem azt, hogy mik velünk. S hogy mit tegyünk immár együtt? Ha mondandójuk van, ne Erdély nevében mondják, hanem az egész magyarság nevében. Magyaros bátorságra biztatnám őket; nekünk is van ebben iskolánk.

Forrás: Nyugat · / · 1940 · / · 1940. 11. szám · / · Egységes magyarság

Jókai Mór gasztronómia

2011-06-15T17:18:00.006+02:00

Jókai Mór élt-halt a magyaros konyháért. Nagy házat vitt, szép számú cselédség gondoskodott ételről-italról, a szép svábhegyi kert pedig elsőrangú alapanyagokat adott; maga az író is szívesen kertészkedett. A babot, lencsét különösen nagy becsben tartotta – még a vendégségbe érkező, már idős Liszt Ferencnek is babot főzetett, gondolván, az öregúr talán nehezebben boldogul a rágósabb falatokkal. Kedves étele volt a malackörmös bab, vagy – ahogy elnevezte – görögolvasó aranybakanccsal. Hamar felkerült az éttermek kínálatába is; Gundel Károly szerint például a rántás mellé egy kis tejfölös habarás is kívánkozik bele. Bár ma már ritkán főzik körömmel, a csülökkockák nem hiányozhatnak a Jókai-bablevesből, hiszen ez különbözteti meg a babgulyástól.

Gundel Károly receptje nyomán:

Hozzávalók: 25 dkg tarkabab, 1 füstölt sertéscsülök , 30 dkg sütőkolbász , 1 sárgarépa, 1 fehérrépa, 1 fej hagyma, petrezselyemzöld, 2 zöldpaprika, egy paradicsom, 1 marék csipetke, 4 dkg zsír, 2 babérlevél, 1 mokkáskanál pirospaprika, 2 gerezd fokhagyma, 1,5 dl tejföl, liszt, só

Elkészítés: A babot jól megmossuk és előző este beáztatjuk. (Ha fejtett babból készítjük, erre nincs szükség, viszont 35 dkg-t számítsunk belőle.) A csülköt megmosva, megtisztítva kb. 1,5 liter vízben puhára főzzük, hogy a csont kicsússzon belőle.
Másnap a karikára vágott zöldségeket a csülök főzőleve tetején megfagyott és lekapart zsíron megpirítjuk. Ha barnulni kezd, az áztatólével együtt hozzáöntjük a babot, felöntjük a füstölt lével, babérlevéllel, egy gerezd sóban tört fokhagymával, a kis kockára vágott paprikával és paradicsommal puhára főzzük.
Közben a kolbászt megsütjük, kivesszük és vékony karikákra vágjuk.
Ha a bab megfőtt, a kolbászzsírral, az apróra vágott vöröshagymával, egy gerezd sóban tört fokhagymával és 2 evőkanál liszttel világos rántást készítünk, az utolsó pillanatban pirospaprikával és petrezselyemzölddel meghintve.
Ha a leves a rántással felforrt, tejföllel behabarjuk, végül belefőzzük a csipetkét, utoljára hozzáforraljuk a kolbászkarikákat.

Tálalás előtt kis kockákra vágjuk a csülökhúst, és arra merjük rá a forró levest. Ecettel, tárkonyecettel tányérján ki-ki utánaízesítheti, esetleg igen kevés porcukorral ellensúlyozva a savanyú ízt.

Forrás: abbCENTER.com

Kapcsolódó anyag: Jókai Mór és a gasztronómia

Pünkösd után

2011-06-14T17:41:00.004+02:00

A Lélek-áradás, az első pünkösd után a keresztyénség az utakra került. A tanítványok Samáriába és Gáza felé indultak, Pál a Római Birodalom egészét bejárta, hittérítők mentek a mindenfelől érkező barbár népekhez, misszionáriusok indultak útnak újonnan felfedezett kontinensek felé. Vitték a halál legyőzésének, Isten szeretetének örömhírét.

Pünkösd ünnepe után különböző utakat bejárva indulunk és érkezünk meg a templomba, az Isten közösségébe. Miután pedig otthonaink felé indulunk, lelkünkben és emlékezetünkben az elhangzottakkal, nagyon változatos irányokat veszünk.

De ha életünkké válik a krisztusi szó, szétfutó utaink ellenére mindannyian egy irányba tartunk, mert a legnagyobb találkozás csodálatos helyszínén mind ott leszünk. Ott lesz, aki nem engedte, hogy céltalanok és tévelygők legyünk és ott leszünk mi, akik minden egyenesben és kanyarban, göröngyös és sima úton elhittünk, hogy végül nála teljesedik ki életünk.

Forrás: Bakonyszentlászlói Evangélikus Egyházközség

Karinthy Ferenc: Életre nevelés

2011-06-13T15:46:00.004+02:00

- Marci, gyere ide, mondd meg, kisfiam, honnan van a tarhonya?

- Elvetik a földbe, kinő, learatják, csépelik.

- Nagyon jó. És a nokedli?

- Fán nő, nokedlifán. Arról szedik le.

- Hát a dinnyét?

- Halásszák. Bedobják a horgot, rajta a csali, a dinnye bekapja.

- Úgy van. És a mustárt?

- Bányásszák, a mustárbányában.

- A túrós gombócot, szilvás gombócot?

- Lövik. Repül a levegőben, puskával lelövik.

Marci ilyenkor kap egy forintot, hogy ily szépen okosan megfelelt mindenre. Évek óta folyik ez a játék, versenyt oktatgatjuk egymást e hasznos tudnivalókra. Így állapítottuk meg, hogy a hurka csúszómászó állat, három alfaja van, a tüdős, májas és a véres, és hurkapálcikával táplálkozik; többnyire épp akkor ejtik el, mikor a pálcikát le akarja nyelni, azért fityeg ki száján az a kis fadarab. Továbbá, hogy a libamájat pincékben termesztik, ott nő jó nagyra, kövérre a nyirkos, sötét falak tövén. A fruttit, zizit, tejkaramellát, szaloncukrot s más efféle nyalánkságokat az erdőn szedik, kislányok gyűjtik kötényükbe. Marci olykor fogasabb kérdésekkel is előáll.

- Honnét van a hal?

- A hal, kisfiam? Nagymama gyúrja lisztből, tojásból, élesztőből és halporból.

- A dobozos szardíniát is?

- Ugyan! Azt a disznóból vágják ki, a szalonnája alól.

- És hány doboz van egy disznóban?

- Attól függ. Általában negyven-ötven, de például Horváth bácsi, a szomszédos házmester tavaly leölt egy hízott kocát, abban százhúsz doboz szardínia volt, és még huszonöt tubus szardellapaszta. Kapott is érte egy gyönyörű díszoklevelet a mezőgazdasági kiállításon.

- És honnan van a rokfort?

- A hegyekben ered, kis rokfortpatakokban csörgedez, lezúdul a sziklákon, folyókba gyűlik, s ezek beömlenek a Nagy Rokfort Tengerbe...

- És a tenger nem árad ki?

- Nem, mert a nap felszívja a párát a sajtfelhőkbe, s onnan hull le a rokfortcsapadék a patakokba, folyókba, és így tovább.

Így ismerkedünk a mindenség nagy folyamataival, s nyitogatjuk a tudás zárait, két fáradhatatlan természetkutató, Marci meg én.

Forrás: Karinthy Ferenc: Karcolatok - Magyar Elektronikus Könyvtár